Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-28 / 294. szám
20 oldal — Ara: 2 dinár XXi¥. évfolyam Subotiea, VASÁRNAP, 1923 október 28. 294. százs ISSE Megjelenik irir Jen reggel, ünnep alán és hétfőd dalban TEí-EFÖÍ'«’ SZABTj Kiadéhienta! 8-5S, SzerhesztGaég 5-10 A n}Tdt¥ nemzetközisége „A művészet az igaz közvetítő" «— mondja Goethe s ez a mély, megkapó goethei mondást most érezzük csak igazán elevennek és igaznak. A „Bácsmegyei Napió3 sorozatban óhajtja bemutatni a modern szerb elbeszélőket s ezért érintkezést keresett a szerb irodalom jeleseivel. Csupa kedves, meleg, megértő írás volt a válasz. Mindnyájan őszinte köszönettel fogadták a közeledést és hálás örömmel, leplezetlen buszkeséggei vették, hogy magyar nyelven is bemutatkozhatnak. Bókolgatós hódolattal emlékeznek meg a magyar irodalomról, amely ugyan magasabb fokon áll, mint az övék, mégis szeretnék, ha a magyar olvasóközönség is megismerné őket. Mindegyik fontos dolognak tartja magyarra ültetését, mert fontosnak tartja a különböző nyelvű kultúrák örök, művészi közösségét. O, mily szent, bájos és nagyszerű szavak í A festék, u tégla, a mozdulat, a márvány, a hangjegyek nemzetköziségét valahogy elismerték még azok is, akik rajongói az elkülönítésnek, a faji és nemzeti politikának. De a nyelvre mindig rányomják a faji bélyegzőt s lépten-nyomon látjuk, hogy a nyelvet nem tekintik ugyanolyan művészi anyagnak, mint a festéket vagy a márványt. Az idegen nyelvű művészet sole helyen és sokak szemében — példákért nem kell épen messze menni — nem művészet, hanem vétség, lazítás, irredentizmus. A durva tömeg nem disztingvól, nem keres árnyalatokat, a szűk koponya nem tudja megérteni, hogy a francia irodalom nem egyenlő Poincaréval, hogy az orosz betű még nem jelent bolsevizmust, hogy a magyar színháznak semmi köze sincs Héjjas Ivánhoz vagy Francia Kiss Mihályhoz. A lapos, ködös agyvelő nem tudja megérteni, hogy a nyelv époly anyaga a művészetnek, mint a pasztell, vagy a kő, a nyelv épannyira nemzetközi valami, mint a mozdulat, a márvány, vagy a tizenkét zenei alaphang. Hogy a nyelv mennyire nem jelent nemzetiséget, arra legjobb példa, hogy az írek legnagyobb ellenségeiknek, az angoloknak nyelvén írnak, beszélnek és énekelnek. A francia Chamissoból német költő lesz, az angoi Wilde franciául Írja meg a Satoinet, a francia Stendhal olaszul is irogat, az orosz Hermentov francia verseket költ, a latin költők előbb görög elégiákkal próbálkoznak, a német Becquer Adolfból spanyol lírikus válik, D’Annunzio francia nyelven ír színmüveket, a magyar Heinrich Morvát a német nyelv művésze, az olasz Dante Gábriel Előfizetési ár eegyedévre 135 dinár SZl.RhESZTfcSÉGs Uralja Aiexandra-uiica 4 szám alatt Kieđćhivatals K-alja Ale.iandra-uliía 1 (Eeibach-palota) Rossettiből angol poéta lesz, Strindberg franciául panaszolja el „Vallomásait“, a horvát Zrínyi magyarul irjo meg a „Szigeti veszedelmet", a spanyol Heredia pedig finom francia szonettek ötvöse. A nyelv tehát bármennyire sokszinü, mégis csak anyag és nem program, nem politikai hitvallás a művész kezében. Igaz, hogy különbözősége uszításra, gyűlölködésre is alkalmas lehet, de a téglából is lehet otromba várfalat építeni, a festék arra is jó, hogy a silbak házikóját befessék vele, a márvány pedig égyu"iaipnak is használható. A nyelvnek van művészete, de a művészetnek nincs nyelve. A művészet nyelve nemzetközi n legtökéletesebb értelemben: minden nyelv ez övé, ha művészember ajkára vagy tollára kerül. Nagyon jóleső s szinte megnyugtató, hogy R szerb irodalom kiválóságai is ezt a tiszta, művészi hitet vallják. Művészek ök, akik nem hallják az uszító jelszavakat, akik nem látják a gyűlölet véresszemü marta!ócait. Művészek ők s ezért a népet keresik, az örök, a közös, a szentséges népet. S az „eszmék barrikádjain“ a művészet magas, magasztos bércein találkoznak c keresők. Lent dúlhat a harc a csúnyák, a gonoszak sáros-véres harca, de fönt a magasban, a fe! hők fölött, a tiszta és szikrázó levegőben találkoznak a keresők és kezet nyújtanak egymásnak, mint szerető testvérek. „A művészet az igaz közvetítő3. Sz. K. Kétkulacsos törvéssyhozás Koncentrált ellenzéki támadás r kormány ellen a fogyasztási adótörvény miatt — Interpelláció az olaszországi szláv kisebbség sorsáról A nemzetgyűlés szombati ülését újból foglalkoztatta az olaszországi szláv kisebbség szomorú és a jugoszláviai nemzeti kisebbségek helyzetével oly sok közös vonást felmutató sorsa. A nemzetgyűlés többségét őszintén felháborította, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét nem kezelik méltányosén Olaszországban. Az olaszországi szlávság elnyomásának ismertetése után a fogyasztási adótörvény vitájára tért át a parlament és ennek során megállapították az ellenzék szónokai, hogy a többség kétkulacsos törvényeket hoz, olyan törvényeket, amelyek más kötelezettségeket rónak az ó-szerbioi lakosságra és más, egyáltalán nem enyhébb kötelezettséget az uj területek polgáraira. Olyanformán — mint Spaho Mehmed megállapította — hogy az egyik fizessen mindent, a másik pedig semmit. . . Arra a megjegyzésre, hogy ez kissé az alkotmányba ütközik, a pénzügyminiszter úgy riposztozott, hogy akkor az alkotmány — rossz. Az olaszországi szlávok Beogradból jelentik: A parlament szombati ülését tiz órakor nyitotta meg Jovánovics Ljuba házelnök. Napirend előtt Hohnyec dr. klerikális szóvátette, hogy mindezideig nem kapott a külügyminisztertől választ az olaszországi szláv lakosság üldözése tárgyában hozzá intézett interpellációjára — Az olaszországi szlávok sorsa — mondotta többek közt Hohnyec — rendkívül szomorú, mert az olasz fascista rablószervezeíek vezetői halálra Ítélték ott élő szláv testvéreinket, a szláv iskolákból kiűzték a szlovén és a horvá nyelvet, azonkivül elrendelték hogy az elemi iskolák első és második osztályában az olasz legyen a tanítási nyelv. Hohnyec szavaira óriási lárma keletkezett: — Le a fascistákkal I Szégyen 1 Gyalázat! — kiáltották minden oldalról közbe. Az interpelláló képviselő ezután kifejtette, hogy a Jugoszláviában élő olaszok különböző konceszsziókat kaptak, az olasz iskolákban olasz tanítók taníthatnak, olasz papok nevelhetnek és még az olasz magániskolák is teljes szabadságot élveznek. Ezzel szemben Olaszország kiutasitotta a nemzetiesen gondolkodó szláv tanítókat és papokat és most az olasz tanítók és papok nevelik a szláv anyanyelvű gyermekeket, természetesen olasz szellemben. Közbekiáltás : Barbárság í Hohnyecz: Ez az eljárás gyökerében akarja megölni a nemzeti eszmét és ép ezért Európa színe előtt kell tiltakozni a nemzetiségek elnyomása, az olaszok eljárása ellen. Tiltakozni kell ezért a magatartásért is, amellyel ez olaszok az ott megjelenő szláv és horvát lapokkal és folyóiratokkal szemben viselkednek. Lehetetlenné teszik, hogy az olaszországi szláv lakosság anyanyelvűn olvashasson újságokat. Triesztben a prefektura elrendelte, hogy nem lehet szláv lapot kiadni csak akkor, ha szövegét olasz nyelven is közük. Wilder (demokrata:) Azonnal felibe kell hagyni a tárgyalásokat Olaszországgal f Hohnyecz: A pólai rendőrség megtiltotta, hogy jugoszláviai lapokat szállítsanak . Pólóba. Követelni kell a gondolat-szabadságot és az oktatási szabadság teljes védelmét. A beszédet a parlament nagy helyesléssel fogadta és Jovánovics házelnök kijelentette, hogy a külügyminiszternél meg fogja sürgetni az erre vonatkozó választ. Ezután Si/nonovics agrárminiszter válaszolt Sztanojevics szerbpárti képviselőnek a dobrovoljécoknak osztandó földek kiosztása körű! történt visszaélések és a dobrovoijácokat zsaroló egyes tisztviselők felelősségre vonása ügyében hozzáintézett interpellációra. A miniszter kijelentette, hogy semmiféle visszaélésről nincs tudomása. Sztanojevics nem vette tudomásul a választ, hanem konkrét esetet mondott el: az agrárminisztérium egyik tisztviselője kétezer dinárt köveiéit egy dobrovoljáctói ügye elintézéséért. Simonovics miniszter újabb foiszólalásdban megígérte, hogy meg fogja vizsgálni az ügyet. A fogyasztási adó és az alkotmányrevizió Ezután áttértek a fogyasztási adó-törvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Koczics radikálispárti képviselő szólalt föl és fölolvasta a pártbizottság jelentését. Utána Setyerov demokrata a demokrata kisebbségi véleményt terjesztette elő. Spahö muzulmán és Zsebot klerikális szintén kisebbségi véleményeket terjesztettek a parlament elé, majd Sztojadinovics pénzügyminiszter ismertette a törvényjavaslat célját: a fogyasztási adóbehajtások megreformálását. Spahó a miniszter előadására a következőket jelentette ki: Ez a törvény az alkotmány megsértése. Önök azt követelik, hogy mi az ország aj ieriiletein fizessünk mindent, önök pedig ne fizessenek semmit. A miniszter a íölolvasott kisebbségi véleményekkel szemben szemben védte a kormány álláspontját. Zsebot képviselő újabb felszólalásában tiltakozott a fogyasztási adótörvényjavaslat egyenlőtlensége miatt. Véleménye szerint a törvényjavaslat az alkotmánnyal merőben ellenkezik. Sztojadinovics pénzügyminiszter: Elismerjük, hógy az alkotmány revízióra szorul. Popovics Jővén demokrata csodálkozását fejezte ki afelett, hogy a törvény egységesítés idején egy uj törvényben újabb egyenlőtlenségeket llitanak fel. Ez a törvény nem fogja a lakosságot megmenteni a hatóságok zaklatásaitól, különösen nem az országnak azokban a részeiben, amelyek azelőtt a voit osztrák-magyar monarchiához tartózlak.
