Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-27 / 293. szám
t Arai egy és fél dinár Sí eljelenik minden reggel, Qacsft ntáa és hétfőn délben TELEFON SZÁ3I: Kiadók! ratal 8*53, SEírkcsztSség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SlBüíiiTOiLCi Eralja Aiexaiitíia-aUca 4 szára alatt Kiadóhivatal* Kralja Alasandre^nllea 1 (LelbaeU*pslota) Ä kisebbségi politika kisüstje E sorok írójának feledhetetlen emlékei közé tartozik a kővetkező történet: A háború után, amikor a követelésekkel és ígéretekkel fölzaklatott tömegek, melyek máról holnapra akarták kézbe venni öt évi nélkülözések jutalmát, a közrend utolsó kerítéseit tördelték le, ki kellett menni — ahogy pártkörökben mondják — a nép közé, hogy a szabadság hitével s a béke örömének édes izével hütsék le a hirtelen forrásba jött indulatokat. Az egyik szónok erről beszélt, hogy vége a háborúnak, nem kell tovább éhezni és végezni, vége a rabságnak, ameiyik Doberdora és az Isonzó völgyébe dobta ki a férfiakat s a kukoricás kenyérért sort állatott az asszonyokkal, vége n császári önkénynek, amelyik a békében dolgozni és élni akaró népek millióira háborút parancsolhatott, minden földmunkás földhöz jut, mindenki részese lesz az államhatalomnak, elérkezett az egyenlőség, testvériség és szabadság világa . . . . . . amikor a némán hallgató tömegből megszólalt valaki • — és mi lesz a kisüsiökkel ? Frenetikus éljenzésbe tört ki erre a kérdésre a tömeg, amelyik, addig a szabadság és boldogság legaranyködösebb ígéretére még csöndes hüir.mögéssel sem helyeselt. — Osz-posz, — mondaná Seifensteiner Salamon. A Nénid Párt mely ha nem is mindig a legkitűnőbb taktikai érzékkel s ha nem is azzal a megalkuvás nélküliséggel, amelyiknek sikertelensége Í3 sokszor jelent, mint a legügyesebb alkalmazkodás töredéksikere, de hiven és becsülettel harcolt nemzeti kisebbségi jogaiért. Küzdött az iskolájáért, küzdött és dolgozott n választójogért s az elhelyezkedés kényelmességén túl c fajtájáér való aggodalom is vezette a kormánytámogntók közé. Most végre elérkezett az ideje annak is, hogy a meddő harcok és a hasztalan iparkodások után sikerről és eredményről is lehessen szólni. A fogyasztási adók fölemeléséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták s a Német Párt indítványára a pénzügyi bizottság elhatározta, hogy adómentessé teszi ö termelő által saját használatra kisüstőn főzött törköly pálinkát. A kisüst igy belekerült a nemzeti kisebbségi politikába is, nem csak mint engedmény, de mint szimbólum is. Belátjuk, nem is dolog az, hogy a gazda a törkőjéből pálinkát főzhet e boragarak ellenőrzése nélkül is, ahogy Tömörkény István nevezte a fináncot. Nern áltatjuk magunkat, lesznek sokan, akik a Német Pártnak est e sikerét többre becsülik, mint a választójogot. A hazafiság uj értelmezést nyert s uj értelmezést nyert a faji hűség is. A mindennapok fel-felötlő jelenségeinek s egyre ismétlődő mulasztásainak fényénél fájdalmasan kell meglátni, hogy az embertársak érdekében vívott harc, az a nemes törekvés, hogy segítsünk e velünk nemzetiségi és kulturközcsségben élőkön, hogy a magyar kultúra ügye, a magyar nyelv jogának elismertetése milyen kevés kart lódít meg cselekvésre, milyen kevés gondolatot foglalkoztatott és milyen kevés áldozatkészségből facsar ki támogatást. A magyar iskolák ügye csak azokat érdekli, akiknek iskolájuk van, az agrérreform nemzetiségi vonatkozásaival csak azok törődnek, akiktől földet vesznek el, vagy akik földről álmodoznak, a magyar nyelvnek az igazságszolgáltatásban juttatott szerepéről csak azok az ügyvédek beszélnek, okik nem tudnak megtanulni államnyelven és igy tovább, és igy tovább — a kétségbeesésig igy tovább. Azt a földbirtokost, akitől nem vettek sl földet, az már belenyugodott abba, hogy magyarok nem kép tak földet, az az ügyvéd, aki megtanult szerbül, beletörődött abba, hegy magyarul tárgyalni nem lehet, akinek nincs gyermeke, nem izgul föl azon, hn szerb iskolákba kell járni a magyar gyerekeknek. A kisüst szimbólumát igazolják a tények, a kisüstnek vart igaza, kisebbségi politikában is s egy pohár kisüstön főtt pálinkát kezdenek többre becsülni, mint a Népszövetség legkedvezőbb határozatát. De ha az anyagi érdekek enynyire túlnőnek a faj életének és kultúrájának kötelességein — ötven év múlva fog é itt még valaki magyarul beszélni s kisüstön főtt pálinkás jő reggelt ki vánni — atyámfiai ? I Uj olasz ajánlat a fiiaméi kérdésben Mussolini legutóbbi feltételeinek elfogadása esetén szövetséget ajánl fel és Olaszország- Balkán-politikájának revízióját ígéri — A király elnökletével megtartott minisztertanács foglalkozott az olasz ajánlattal Beogradból jelentik: A fiumei kérdésben az olaszokkal folyó tárgyalásokról az utóbbi időben különböző hírek terjedtek el. Így többek közt napok óta kering az a hir, hogy Mussolini uja’ob levelet intézett Pastes miniszterelnökhöz, amelyben újabb konkrét ajánlatot tesz a fiumei kérdés megoldására. A „Bicsmegyei Napló“ beogradi munkatársa jól informált helyen érdeklődött ezeknek a híreknek e valóságára vonatkozólag és a kö* vetkező felvilágosítást kapta: Mussolini az utóbbi időben nem küldött újabb levelet Pasics miniszterelnöknek, de Antonijevics római követ néhány nappal ezelőtt részletes jelentésben számolt be a Mussolinival folytatott személyes tárgyalásairól Ezeken a tárgyalásokon Mussolini konkrét ajánlatot tett Antonijevics követnek, amely javaslat azonban sem áll a rapaliót szerződés alapján, hanem annak figyelmen kívül hagyásával akarja megoldani az adriai problémát. Mussolini ajánlata szerint Jugoszláviának belő kellene egyezni Fiume annektálásába, ezzel szemben Olaszország elismerné Jugoszlávia szuverenitását a Baross és DoUa-kiköíök fölött és a Biancini-kiköíőt is átengedné Jugoszláviának az olasz szuverenitás fen tartásával úgy, hogy Jugoszlávia 99 évre bérbe venné a kikötőt, amelyért évi egy arany dinár bérösszeget fizetne. Ennek ellenében Mussolini felajánlotta Olaszország baráti sző vétségét, előnyös kereskedelmi szerződés kötését, sőt felajánlotta Olaszország egész Balkán-politikájának revízióját, ami azt jelentené, hogy a. Bulgáriával és Albániával fennálló nyilvánvalóan Jugoszlávia-eUenes titkos szövetségét feladná és Magyarországgal szemben is támogatná a kisantant politikáját. Beogradbnn Mussolini ajánlatát hűvösen fogadták és arról Pasics miniszterelnök pénteken délelőtt ez udvarban, a király eínöklésével megtartott minisztertanácson referált. Hogy ezen a tanácskozáson mit határoztak, arra vonatkozóleg a kormány tagjai nem hajlandók nyilatkczni, de mint beogradi munkatársunk jó forrásból értesül, a kormány álláspontja az, hogy továbbra is kitart a rapallói szerződés mellett és ha Olaszország nem hajlandó ezt a tárgyalások bázisául elfogadni, úgy a kormány él szerződésadts jogával és a svájci szőve lségtanács elnökének arbitrázsát fogja kérni. Az esetben pedig — amire szintén számítani keli •— ha a svájci szövetségtanács elnöke nem vállalná a döntőbíró szerepét, a kormány az ügyet azonnal a Ncpszövelség elé vinné, amely nem térhet ki a kérdés tárgyalás alá vétele elől, tekintettel arra, hogy a rapaliói szerződés a Népszövetségnél regisztrálva van. Ami az olaszokkal való további tárgyalások módját illeti, abban is változás fog beállni. Ugyanis a kormány visszavonja Antcnljevics követnek adott megbízását a szóbeli tárgyalások folytatására és a jövőben írásba foglalt javaslatokat kíván Mussolini tói, mert igy azt reméli a kormány, hogy konkretebb ajánlatot fog kapni. A kormány elhatározása politikai körökben élénk feltűnést keltett és érdekes következményekre számítanak. A fiumei kérdés igy ismét feszültté teszi a Jugoszlávia és Olaszország közötti viszonyt. A német jóvátétel ügye A király elnökletével megtartott minisztertanács a fiumei kérdésen kívül tárgyalta a német jóvátétel ügyét is. Boshovicc Máté a jóváféíeli bizottság jugoszláv delegáltja jelentést tett a bizottság eddigi működéséről. Ezt a minisztertanács jóváhagyta, majd újabb utasításokkal látta el Boskovicsot. Az ellenzék a parlament elnapolása ellen A parlament pénteki ülése előtt a pártok vezetői fovanovics Ljuba házelnök vezetésével értekezletet tartottak, amelyen megállapodtok az ülésen megválasztandó bizottság összetételében, majd fovanovics házelnök közölte a kormánynak azt a kívánságát, hogy a fogyasztási adók fölemeléséről szóló törvényjavaslat letárgyalása után a parlamentet hosszabb szünetre napolják el Az ellenzéki pártok élénken tiltakoztak e terv ellen, tekintettel arra, hogy igy az ellenzék interpellációi ismét hosszú ideig válasz nélkül maradnának. Megegyezés az értekezleten nem jött létre. A parlament ülése A parlament pénteken délelőtt rövid ülést tartott, amelyen a kormány tagjai közül csupán Vuicsics belügyminiszter vett részt, mert ugyanakkor az udvarban a király elnökletével minisztertanács volt. Az ülés megnyitása után Jovanovics Ljuba elnök felolvasta a lengyel parlament meghivását, akit ezzel kapcsolatban a Ház megbízott, hogy a kiküldendő képviselők kijelölése végett lépjen érintkezésbe a pártok vezetőivel. Az elnök indítványára a parlament elhatározta, hogy a cseh parlament tagjait meghívják Beogradiba. Utána áttértek a napirendre és a korábbi megegyezés alapján megválasztották a községek elhatárolására kiküldendő bizottság tagjait,
