Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-26 / 292. szám
1923 október 26. BACSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal. Most látom, hogy ön igaz barátom. Az ön álláspontja a helyes. De egy véleményen lesz önnel a többi miniszter is? — Bocsásson meg. felség, ha kijelentem, hogy észrevettem haragját és ellenszenvét minisztertársaim ellep, mert nem nyaltunk rögtön a kivételes állapot proklamálásához. De kérem felségedet, hogy ne kételkedjék minisztertársaim jóhiszeműségében. Ük készek mindent feláldozni és testtel-lélekkel felséged mellé áliani. Ellenkezésük csak onnan származott, hogy feleslegesnek tartják a statáriumot. Ha a dolgok úgy fordulnak, hogy szükség lesz rá, mind hozzájárulnak. Milán király látszólag meg volt elégedve. — Önnek jó véleménye van minisztertársairól. Nekem kevésbé. A király még arra kért hogy maradjak még néhány percig, mert rögtön ott lesz Sándor király. Azíán köszönt és bement a szobájába.-------■■1 --------------------------------------A bácskai alispán lemond állásáról Szakképzett alispán helyeit alkaslraetlaa tisztviselők Noviszadról jelentik: A Noviszodon megjelenő fsdinsztvó leg-' utóbbi szóméban hosszabb cikket! közöl, amely szerint Petrovics Mi-j iivoj bácskai alispán lemond állasáról. Petrovics alispán távozását pártpolitikai okokkal hozzák össze függésbe. Amikor ugyanis a megyéhez oly tisztviselőket akartok kinevezni, akik radikális pártiak ugyan, de hiányos képzettségük miatt alkalmatlanok arra, hogy a vármegye tisztviselői legyenek,: az alispán ellenezte {elnevezésű-: két és ragaszkodott «hoz, hegy a vármegyei közigazgatás érdekében is kvalifikált tisztviselőket nevezzen ki a kormány. Emiatt többször került ellentétbe a helyi radikális párt tagjaival is, ami végül arra ez elhatározásra bírta, hogy elhegyja állását. Petrovics távozása nagy veszteséget jelentene a vármegye közigazgatására, mert szakképzettségénél fogva a legnagyobb megelégedéssel vezette a vármegye ügyeit. Utódjának kinevezéséről még nem történt döntés. A népszövetség utazói Bukarestben és Budapesten A kis országok nem győzik a kiadásokat Genfoől jelentik: Sir Eric Drummond, a népszövetség főtitkára, október 30-án Budapestre érkezik Bukarest falói. Kíséretében átázik Paul Mantoux, a politikai ügyosztály főnöke és Hoden, a sejtóosztály tagja. Sir Eric Drummond budapesti — ű magyar kormány meghívására történő — látogatása régebben elhatározott dolog. Célja hogy a kormánynál ugyanolyan tisztelgő látogatást tegyen, amilyet tett mér a prágai, varsói, beogradi és római kormányoknál s látogatása — hivatalos információk szerint — a kölcsönüggyel nincs összefüggésben. A Magyarországnak nyújtandó kölcsön ügyében Avenol főtitkárhelyettes, a népszövetségi titkárság gazdasági ügyosztályának csoportvezetője és Sir Artur Salter a közgazdasági és pénzügyi ügyosztály megfelelő segédszemélyzettel november elején mennek Budapestre. A népsíövetség kiadásainak felosztására rendéit bizottság egyébként október 22-én és 23-án ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy néhány államnak, amelyekre a népszövetség kiadásainak reájuk eső réSze különös súllyal nehezedik, engedményt ad a fizetésre, így Romániának a részét a népszövetség kiadásaiból két egységgel, Görögország, Magyarország és Portugália részét egy-egy egységgei leszállította. A csehszlovákiai kisebbségek memoranduma a népssS vétséghez Megcáfolják a csehszlovák aépszövetségi delegáció jelentésé* jj A prágai parlament német képviselői még az 1920. évben memoran|dumot nyújtottak be a népszövet- Isóghez, amelyben tudomására hoz|íák a csehszlovákiai német kisebbíség sérelmeit. A népszövetség cseh■.szlovák delegációja az emlékirattal * szemben eüenmemorandumot szer[készteti, amelyben egyrészről cáfolni igyekezett a németek jogi érvelé|sét, másrészről pedig kedvezőnek tüntette fel a Csehszlovákiában levő jj kisebbségek helyzetét. 8 A német képviselők és szövetkezett magyar ellenzéki pártok ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy a népszövetséghez válasziratot nyújtanak be. amelyben adatokkal fogják \bebizonyiiani, hogy a csehszlovák " delegáció mm festett hit képet a nemzeti kisebbségek helyzetéről. A memorandum, amely most került el a népszövetséghez, nyolc fejezetben I foglalkozik a kisebbségek gazdasági. politikai és kulturális sérelmeivel. A memorandum nyolc fejezete ,a következő: 1. A csehszlovák közigazgatás és la kisebbségek. 2. A nemzeti kisebbségek statisztikája. 3. A nemzeti kisebbségek viszonya az államhoz. 4. Az iskolaügyi viszonyok és a nemzeti kisebbségek kultúrája. 5. A nemzeti kisebbségek gazdasági helyzete. 6. A földreform. 7. A szlovenszkói nemzeti kisebbségek helyzete általában. 8. Ruszirszkó a nemf„zcíi kisebbségi kérdés szempontjából. Az emlékiratot, amelyhez kisérőlevelet csatoltak, a szövetkezett ellenzéki pártok elnökei, továbbá a közös bizottság elnökei, a központi iroda igazgatója és a heresztéryszociaiistapárt szlovák osztályának elnöke írták alá. ^ Romáé kritika a romás* közállapotokról Erdélyi römáa képviselek Beograáhsst nyilatkoznak a Bácsmegyet Napló részére Bcogradból jelentik: Mint már jelentettük, néhány nap óta 3eogradban tartózkodik az erdélyi román nemzeti párt két tekintélyes képviselő tagja: Dán Szever dr. és Manu Demeter, aldk itt érintkezésbe léptek a jugoszláv politikai élet vezető személyiségeivel és behatóan informálódtak a S. H. S. királyság politikai viszonyai felől. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa felkereste a két erdélyi képviselőt, akikkel a szerb Korona szállodában levő lakásukon hosszabb beszélgetést folytatott. Manu Demeter és Dán Szevér nevei nem ismeretlenek a magyar olvasó közönség előtt, mert mindkettő már a háború előtt is tevékeny részt vett a román nemzetiségi politikában és ma a Mania Gyula és Vajda-V ojvoda Sándor vezetése alatt álló nemzeti pártban előkelő szerepet játszanak. Dán Szever egyébként titkára is a pártnak. Munkatársunk először a romániai belpolitikai helyzetről érdeklődött a két képviselőnél, akik rendkívüli szívélyességgel állottak a Bácsmegyei Napló rendelkezésére. A Bácsra egyel Naplót már régebben ismerik és nagyrabecsülték. mint a jugoszláviai viszonyokról részletesen és objektiven tájékoztató orgánumot. A román nemzeti párt, mint ismeretes, a legszélsőbb ellenzékben van a jelenlegi liberális (Bratianu) kormánnyal szemben. így természetesen érthető, hogy a párt két kiküldöttje a legnagyobb elkeseredés hangján beszélt a ma Romániában uralkodó állapotok felöl. A 120 erdélyi mandátum közül tiszta választás esetén legalább 80 jutna a nemzeti pártnak, 30—40 pedig a nemzetiségi pártok (magyarok és szászok), meg a többi kisebb pártok között oszlana meg. Ebből a 80 mandátumból Bratianu több mint i0-et egyszerűen ellopott a nemzeti párttól — mondották a képviselők. Az ellenzék legnagyobb gyenge' sége az, hogy — mint a S. H. S. királyságban — nem tudnak ellenzéki blokkot alakítani. A mérsékelt centrumpárti Avarescu-pArt titokban a kormányt támogatja és nagyon mérsékelt magatartási tanúsít a Jorga tanár vezetése alatt álló nacional-demokrata párt is. A román fasclzmas A teljesen népszerűtlen kormány Úgy igyekezett helyzetén valahogyan javítani, hogy a közvélemény figyelmét elterelte az általános elégedetlenségről és a nagy korrupcióról az antiszemita diákmozgalom felszifásával. A fascista mozgalom élén Cusa tanár áll, de általánosan tudott dolog, hogy a mozgalom mögött tulajdonképpen a kormány, helyésebben a két Bratimu-Uvér áll. A legutóbbi összeesküvés sem volt komoly dolog. Jellemző azonban, hogy az összeesküvők által halálra ítéltek listáján a kormánynak éppen azok a tagjai szerepelnek, a kik nem helyeslik a Bratianuék antiszemita politikáját, igy például a mérsékelt Constantinescu földmivelésügyi miniszter is. Viszont az a körülmény, hogy a fascisták egyik titkos patronusa, Vojtojanu belügyminiszter is rajta szerepel a listán, bizonyítja az egész komplett komolytaiaiiságát. Ez az antiszemita mozgalom a diákság körében valóban nagy méreteket öltőit, annyira, hogy ugyanaz a diákság, amely a választások idején m4t a nemzeti párt mögött állott, már az alkotmány elleni tüntetésektől is távoltartotta magát. Ab fascista mozgalomban Kolozsváron a román diákok mellett a magyar diákok is kiveszik a részüket. A nemzeti párt azonban bízik abban, hogy kormányrajutása után a diákság jogosult gazdasági igényeinek kielégítésével az egész antiszemita í mozgalom önmagától össze fog om-' íani. A párt nemzetiségi t progrannaja Arra a kérdésünkre, hogy az er-1 délyi nemzetiségekkel szemben mi-j lyen álláspontot foglal ei a nemzeti párt, a két képviselő kijelentette, hogy a párt szilárdan kitart a gyulafehérvári határozatok mellett. Ez a párt részére nem írott papirrosagy, hanem komoly Programm, amelyet megakarnak és meg is fognak valósítani. Ezek a határozatok a nemzetiségek számára szabiul nyelvhasználatot biztosítanak úgy az iskolában, nmt a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, valamint az önkormánzati testületekben is. A kormány és a nemzetiségek A liberális kormánynak tulajdonképpen nincsen határozott politikája a nemzetiségekkel szemben. A hol érdekében áll, kedvez a nemzetiségeknek, helyesebben egy®: nemzetiségi embereknek, akiknek támogatásától hasznot remél. A német párt, melynek zömét a szászok alkotják, teljesem kiszolgáltatta magát a kormánynak és ennek fejében kaptak is bizonyos konceszsziókat. Például az egyházi iskolákban biztosították a nemzetiségi tanítási nyelvet, ami főleg a németekre fontos, mert a magyaroknak nem igen vannak feiekezeíi iskoláik. Ezek az egyházi iskolák állami szubvencióban is részesülnek. A román ellenzéki pártok nem nézik jó szemmel a szászok kormánytámogató politikáját, amely szerintük mc-g fogja magát bosszulni, mert az uralkodó korrupt rendszerrel szemben a nemzetiségeknek is fel kellene venni a küzdelmet. Az erdélyi magyarság A magyarság — a nemzeti párt képviselői szerint — két csoportra osztandó politikai tekintetből. Az első csoportba a feudális érdekcsoport tartozik, a nagybirtokosok, a kik eleinte az Emkén keresztül, később politikai szervezetben maguk köré akarták gyűjteni a magyarságot. Ezek a nagybirtokosok — Dán és Manu képviselők szerint — a legcsufosábbar, elárulták a magyarság ügyét és már 1919-ben. megegyeztek a tömegek hám mögött a romániai bojárokkal. A legutóbbi választásoknál a magyar pártok kudarcát a kormány, terrorján kívül az ir> elősegítette, hogy a feudális elemek titokban lepakíáltak a kormánnyal. Ezzel a feudális csoporttal szemben egy népies csoport jelentkezett az erdélyi magyar politikában, amelynek célkitűzései reálisabbak, tisztábbak és a melynek c jövőben nagyobb kilátásai is vannak a sikerre. A magyar tömegeknek egyébként még nincs céltudatos politikai orientációja, még nem helyezkedtek el teljesen az uj államkeretbe, de minden remény megvan rá, hogy rövidesen kialakul a magyar kisebbségi politika, amely a magyarság érdekeit őszintén fogja szolgálni. A kormánynak a magyarokkal szemben folytatott politikájára jellemző különösein, hogy azok a magyarok. akik a kormány szolgálatában vannak, meglehetősen jól megy a dolguk, a magyar tömegekkel azonban senki sem törődik. Az agrárreformot végrehajtották ugyan radikálisan és ebben a magyar földnélküliek is részesedtek, de politikai tekintetben a magyarság sorsa nem irigyiésreméltó, különösen a határmenti részen, ahol tudvalevőén, mint hadizónában a polgárjogok erősen korlátozva vannak. !iš UUÍUU ül iMiilHll úgy tekúuse mag őszi és téli szöveteimet! Rbfctéron tartok: Ólföay-, rsolén- és tátikákét- szöveteket. 2rieeesz SOÖ dinéi:. Rabién és télikabét 1000 dinártól kezdve mérték után a legújabb divat szerint — Megrendelhető: MÁVAY 1STVÁÍ1 polgári- í. OTyaarabasz&ká ágráaiU, Sab«, tlca, Sonborahi pali I. ÍNagyíempiom mollett Dr. Kiss-hái.) 6s55
