Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-04 / 270. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 október 4. Nestes távozása után hír szerint Popovics veszi át a külügyminiszterierhelyéttesi teendőket. Popovics egyidősen már vezette a külügyminisztérium ügyeit és politikai körökben szívesen látnák visszatérését. Állítólag arról is szó van, hogy Nincsies bukása esetén Popovics legyen az utóda a külügyminiszteri székben. Hivatalosan úgy magyarázzák Popovics beogradi tartózkodását, hogy. az Ausztriával Seipel kancellár beogradi tartózkodása alkalmával kötött megegyezések végrehajtását sürgeti a kormánynál. zőbb — tavalyi bort egy dinárért, esetleg egy skatulya gyufáért tónálja eladásra. Ez azonban még nem a legutolsó ár. Vannak gazdák Vrsacon, akik elkeseredésükben hajlandók olcsóbbért is adni a bor literjét Nem ritkaság az olyan hirdető-cédula sem, amelyen egy liter borért fél tóló krumplit kérnek. Általában divatba jön lassanként Vrsacon is a cserekereskedés. Borért — fát, ruhát cukrot, krumplit cserélnek az emberek, akik már csak azon csodálkoznak. hogy még nem akadt vállalkozó szellem, aki reklámirodát nyitott volna Vrsacon. , Borvaluta Versecen Egy liter bor — egy skatulya gyufa Vrsacnak nincs újságja, nincsenek reklámirodái, a vrsaciak minden áruba bocsájtandó portékát az ablakokra. vagy az ajtókra kifüggesztett cédulákkal alán Inak megvételre. A szomorú és rideg gazdasági helyzetet. a megélhetési viszonyok nagyfokú leromlását példázva, hogy Vrsacon ma úgyszólván minden házon ott virít a hirdető cédula. Az egyik zongorát ajánl jutányos áron, a másik varrógépet, pipákat, ruhákat, bútordarabokat. A legtöbbjét természetesen a középosztály családjai függesztik ki, akik mint mindenütt, Vrsacon is a lehető legnagyobb szegénységben élnek, úgy. hogy kénytelenek háztartásaik roncsait elkótyavetyélni. hogy valamiképpen fentartsák magukat. A vrsaciek nyomorúságát — és egyáltalán Vrsac tipikus helyzetét — legjobban és legérdekesebben Jellemzik a német városrész hirdetési cédulái. Köztudomású, hogy Vrsac az ország legelső bortermő vidéke és ismeretes az is, hogy a szőlőgazdák a borpiac abnormis helyzete következtében nem tudnak túladni termésükön. Ebben a városrészben, amelyben a szőlősgazdák zöme lakik, minden ház ablakában ott fityeg öregbetüs írással a cédula: itt olcsó áron bor eladó. A cédulákon legtöbbször föl is van tüntetve, hogy menynyibe kerül egy liter bor. Az egyik szőlősgazda — talán ez a legjellemLakáshiány a mozivásznon Nagyszerű látványosság az utókor számára szemben : (Filmgyárakkal kézirat.) A mai kornak, ha valamikor is mozivásznon akarnák bemutatni, a I legjobban akkor sikerülne a jellernjsése, ha a filmgyárak olyan mozi* (darabokat íratnának meg, amelyek témája »Lakás«, jobban mondva a' »Lakáshiány«. Mert lakás manapság I nincs, csak lakáshiány van, a leg- Itöbb bajt, a legtöbb gondot a lakás- I kérdés szolgáltatja. Kitűnő filmdara' [bokát lehetne írni a mai lakáshiány' Írói. Abban az időben, amikor a béke lés a nyugalom tágas palotáiban fog félni az emberiség, szenzációs érdek - I lődést fognak kelteni az ilyen mozidarab címek: »Élet-halálharc egy \szoba-konyhds lakásért«, »A harmincéves lakáshábom«. Ezeket a darabokat még érdekesebbé fogják tenni azok a szövegkiséretek. amelyeket a könnyebb érthetőség kedvéért a lakásrendeletek különböző paragrafusaiból fognak összeállítani az ügyes filmrendezők. A Bácsmegyei Napló ősitek; tudósitója küldött be egy lakásháboruról szóló cikket, amely a mozivásznon a következőképpen pereghetne le száz év múlva: DíOGÉNESEK PÁRVIADALA Első felvonás. A háziúr végigolvasta a lakásrendeletet és megtudta, hogy ha lebontja a házát, megszabadulhat lakóitól. „A háziúr megunta lakóit, szeretné : őket kidobni, és elhatározza, hogy jha másképp nem lehet, földig rombotja a telekkönyvi tulajdonát képe- Jző lakliázat. A kőművesek, ácsok [megjelennek a szinen, lázasan hozzá fognak a munkához. A háziúr a lakásrendelet vonatkozó szakasza * I [értelmében Krizsán György és Mé§ száncs István lakóit barátságos kéz- I szorításokkal bútorostól együtt kill teszi az utcára. Krizsán és Mészárics néhány percig tanácstalanul néznek egymásra, azután megindulnak lakásfelfedező útjukra. Második felvonás. Krizsán végigkilmcseli a lakáshivatalt és nagynehezen, a városháza udvarán álló hatalmas esővizes hordóban, amelyet a lakáshivatal szükséglakásnak nevezett ki, elrendezheti bútorait. Mészáricsnak nincs ilyen szerencséje, mire bútorait az esővizes hordó elé cipeli és berendezkedik a szabad ég alatt Néhány nap múlva Mészáricsot meglátogatja az ördög és arra biztatja, hogy dobja ki Krízsánt a hordóból és hurcoíkodjon ő bele. Harmadik felvonás. Mészárics megfogadja a tanácsot I és legelőször is felcsap városi utca- 1 seprőnek. Mint ilyen, hivatalos szelj mélynek tekinti magát és a lakáshivatalnái kijárja, hogy a városháza udvarán álló szükséglakást elrekvirálják a számára. A rekviráló bizottság megjelenik az esővizes hordó oldalára vágott ajtónál, amelyet Krizsán rosszat sejtve, a bizottság orra előtt bereteszel. Csődület, rendőrség, katonaság, népség. Krizsán jónak látja ajtót nyitni, a hatósági emberek bevonulnak, mire Krfesánné _ tíz körmével nekiesik a bizottságnak, c Rendőrség. Krizsán bútorait kidobál- B iák az udvarra és Mészárics meg- I kezdi a költözködést A rendőrség gondoskodik Krizsánékról is és hatóság elleni erőszak miatt íelkisért 'őket a rendőrségi fogdába. Végre mindketten fedél alá jutnak ... Szergej hazamegy Irta s Farkas Frigyes Igen ... igy ... ez a hideg kéz a homlokon ... Persze anyáé, anyácskáé. azért olyan jó hüs. simogatós, más, mint azoké a lányoké, asszonyoké ott a városban. Nem is halt meg ... a pap. a kyrie eleison, meg a város, — jaj, a város! — mind nem igaz, mind most álmodta. Érzi is még a nyomást ott fönn a homlokon . . . nem is ott, — hátul az agyban, de mégis inkább elől, a szemgödörnél. Nem is lehet kinyitni, nem is lehet látni, pedig most, süt a nap és ott kinn, a diákszoba előtt bazsalikom virágzik. Érzi is az illatát, azért olyan kábult; ott fönn a nyeldeklőnél megakad; fojtogat is egy kicsit. — Simogasd, csak simogasd, anyácska! Azután zug a harang. Nem az, a melyik mellett temették . . . Nem igaz, nem igaz. nem igaz! Nem halt meg anyácska! Most álmodta olyan bután, zavarosan. Jó lenne kinyitni a szemet, fölfigyelni és hallgatni . . . Pici csengő szól a szomszéd iskolából. oda kéne menni apró könyvekkel, á-bé-abot zümmögni, egyszeregyet duruzsolni. Zugnak is, — jól halija. — pici gyerekek kántálnak és a méhek zümmögnek. — De nem lehet fölkelni, még nem simogat jól anyácska. Még nem elég hideg, — ott fönn a homlokon. jaj, —, vas* pántok szorítanak és a mellnél vág, ott is fáj és rajtül valami... Nehéz, sötét fekete . . . Nem is fekete — sárga, csúnyán, rutul sárga és ölti a nyelvét . , v Épp most álmodta . . . Jaj, nem most! Sokáig, nagyon sokáig. Igen, ez csinált mindent , » , A sárga ember . . . , Igen. a sárga ember bejött a kocsj mába. Diákok, lázasak, fanatikusak, Szergej is, először látták. Addig csak meséitek róla, csak az írását 4 látták. Irt, irt . . . vörösen, lángolón, I babonázón ... És gyújtott, égetett ott belül; már látni akarták, mert tőle függtek, utána indultak, reá esküdtek. életet, halált, — Halált! í Eljött a kocsmába és beszélt. Csak pár szót, — nem kellett többet mondani, mert tudták, miről van szó. Jön |Gorjukov. a véreb, a sötét reakció. 8 Jön a családjával és megnézi a várost, amit nem szabad élve elhagy- i nia. Mert ő a Rossz, a Börtön, a Bíftó, a Halál — és övé lesz a Halál, a fnagy pusztulás. — Ki akar? Csak ezt kérdezte a sárga ember és ránézett mind a tízre. Mind a fiz akart. Csak három kellett. Egy a revolver, egy'’ bomba és egy vigyáz. Mind akartak. Mind hős, mind mártír. mind felszabadító. A sárga ember sorsot húzott, mert egyiket sem akarta megbántani és mindnyájan egyformán akartak . . . Szergej szerencsés. — de csak harmadiknak, ö fog vigyázni Dimitrire, a revolverre és Arkadijra, a bombára. Esküdtek . »*, Holnapután-Azután a sárga ember elment, a ihogy jött, titokzatosan, nem tudni hová. Éjszaka megbeszélés, haditerv. Nappal egyetem, újra éjszaka, de »nem lehet aludni. Hideg volt . . . Buta álom, mikor most olyan forró . . . — Anyácska, simogasd, ott fönn a halántéknál. Mért olyan hideg ott a mellen? . . . Vigyázni! Reggel harangoztak és Arkadij odaállt a szálloda elé. Itt szűk az utca és erre keli elmennie! A polgármester a vasútra hajtatott. Ott ment el előttük fogatán, meg a rendőrfőnök és tisztek. Sok tiszt, sok rendőr, parádésan, peckesen. ünnepélyesen, lobogós ablakok alatt. Ahogyan minisztert szokás várni, aki Mindenható. Szergej őrült, — és nézte Arka|dijt. Sápadt volt: sápadtak lesznek azok is hamarosan, a hatalmas-piros ünnepélyes emberek fenn a fogatokon . . . Akkor érezte először itt benn a I nyomást, a mellénél, — de még nem fájt úgy. Buta álom! Jó lenne kill nyitni a szemet és látni mindent . . . JA méhet is. amelyik úgy zümmög... Éppen igy zümmögött akkor is. Egy méh, — aztán száz, meg ezer, majd morajlott, a lárma végig- Ii nnpölygött, egészen hozzá, meg Arkadijig. — Éljen! Éljen! Kocsi robogott, megint a polgármester. megint a katonák. Aztán messzi, nagy fekete fényes határban fehér, nagyon fehér szakáll ... És mosolyog, integet Mellette kislány, szőke, és nevet, meg tapsol és simogatja a szakállast. Olyan, mint Szonya. pici Szonyácska, aki megcsókolta, mikor elutazott ■,, Országos számiammá Az elinalt négy évre illetéket rónak ki a számlák alán A nemzetgyűlésen legutóbb Kumanudi, a volt pénzügyminiszter súlyos támadásban részesítette a mostani pénzügyminiszter politikáját, a melyről azt mondotta, hogy másolata és folytatása az elmúlt éra rossz politikájának. Úgy. látszik Kumanuálisak nagyobb szerencséje van a kritikában, mint az alkotásban s jöhet már párt a hatalomra, uj politikus a minisztérium élére: a pénzfügyi politika mindig kapkodó, rend- I szertelen marad, s az ország gazdagsági egyensúlyának helyreállítására soha más módot nem talál, mint azt amellyel műiden pénzügyminiszter, I próbálkozott; felemelni a vámot, a vasúti tarifát, az illetékeket, — megdrágítani az életet. , A rendszertelenségben és az elht- I bázott intézkedésekben azonban i Sztojadinovics pénzügyminiszter tu! tesz szerencsétlenkezü elődjén is. , Most az egész országban számla- I razzia folyik. Pénzügyőrök légiód 1 hajtóvadászatot tart s kifizetett , számiakat picéz ki. A nagy apparátus felvonultatása a pénzügyminiszternek egy majdnem féléves, de edfdig jótékonyan titokban tartott rea* delete alapján történik. Ez év májusában a pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki. mely szerűit azok után: a számlák után, amelyen az összeg felvételét is igazolják, tehát amelyek szaidirozva vannak. 1918-től visszamenőleg félszázalék illetéket kell leróni a számla kMlUtójának. A rendelet szerint tehát nem elegendő a számlabélyeg, hanem külön illetéket is kell fizetni a fizetés nyugtázásáért I Minthogy ilyen Híetéket eddig nem róttak le, a pénzügyi hatóságoknak lesz elég dolguk s a kereskedőknek és iparosoknak elég fizetni valójuk. Hogy ez a pénzügyminiszteri rendelet mennyi szépséghibában szenved s mennyire primitiv, azt szinte ; felesleges is magyarázni. ! Eltekintve attól, hogy a pénzügyminiszter törvényhozási felhatalma;zás nélkül aligha adhat ki ilyen ren; déleiét, a legnagyobb mértékben mmmmmmswqimmmumamuumm irrm ■ titth hu tutim* — Anyácska, — hol’ van Szonya? Az is simogathatna, pici kezével. ‘ I alán akkor nem fájna igy. Es nem volna ilyen forró . . . Hívd gyorsan! Nem lehet, — ellökték Arkadij mellől, pedig vigyázni kell! — Arkadij! Arkadij! Nem szabad! Én vigyázok! Nem látod hogyan I mosolyog. Ez nem az a Börtön, S Pusztulás, Halál. Ezt nem szabad I bántani! Meg Szonyácskát sem, hi- I szén sírni fog, — pedig most drágán !nevet. Integet! Tapsol! — Arkadij! Nem szabad! En vi!gyázok! Gyere, gyorsan, haza, velem. Ivanovóba,ott harangoznak, mé- I hele repülnek. Anyácska vár . , . Arkadij ! Jaj! Aztán felébredni — vagy elaludni . . . Minden olyan fekete lett. De most megint olyan jó és csendes. Anyácska hívja Szonyát, de előbb simogat, jó. hideg kezével. Igen, aludni . . . Már nem is fái itt benn, sem a mellnél. A torok nem szőrit ... A sárga ember elmegy és a szorítása langyosan megy föl. föl ;és folyik ki a szájon . . . vörösen, forrón, ott fönn pedig műid hidegebb lesz és a lábak sem mozognak. Meg a kezek sem karmolják a párnát. Méh dünnyőg, — azután zug, zug, - Éljen, — egy harang, száz harang. minden kongás a világon. Fekete dübörgés . . , aztán csend , , * Csend. i', ■ ?; Az ápolónő keresztet vetett, a jeges tömlőt levették a homlokáról. A rendőrbizottság már elkésett a kihallgatással,
