Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-04 / 270. szám
1923 október 4. BÁCSMEGYEí NAPLÓ 3. oldal. méltánytalan, bogy ugyanazon áru eladása után a kereskedőnek egy százalék forgalmi adót is fizetnie kelljen s ezenkívül még félszázalékot, ha az eladott áruért a pénzt megkapja s a számlára is bélyeget kell tennie. A cukorgyárak, malmok, gabonakereskedők. akik csekély százalék haszonra dolgoznak, igy sok esetben több adói fizetnek, mint amennyi hasznuk van. A vajdasági kereskedő és gyáros valóban a legjobban sújtott adóalanya a világnak. Az abnormis pénzhiány idején nemcsak a hadiadót kell négy évre visszamenőleg megfizetnie. hanem most még a számláit Is felkutatják, olyan illetéket szednek utánuk, amiről senkinek sejtelme sem volt, s rég elfelejtett, porlepte ügyletek után most esetleg bírságot is fizethet. A visszamenőleg kivetett adók és illetékek az egész gazdasági rendét felborulással fenyegetik. Es mindezeken kívül a pénzügyi kincstárnak is egész sereg embert kell foglalkoztatni, akik most számiakutatóba járnak. ahelyett hogy más munkát végeznének'. Kérdéses, hogy az egész költséges számlarazziából lesz-e az államnak valami baszna. Mert azt csak nem számítják haszonnak, hogy ez a rendelet újra nagyszerű alkalmat ad arra. hogy egyeseket vexáíhassanalv. vjat adott a bukaresti Univcrsul munkatársának, melyben kijelenti, hogy újabb támadásra készül Jugoszlávia ellen. A szerbek — mondja Alexandrov — nem is sejtik, hogy milyen módon fognak a macedónok reájuk lesújtani. Ez a támadás erélyesebb less minden eddigi akciónál. Az össze! még nem akarunk semmit sem kezdeni, mert az ilyen akciónak most nem kedvez Jugoszlávia belső helyzete, várni fogunk tehát addig, mig a helyzet teljesen megérik. A macedón komitácsi-vezér nyilatkozata teljesen ellentétben áll Bulgária állítólagos békeszándékával, amelyet a Canfcov-kortr.ány a legutóbbi forradalom likvidálása óta ismételten hangoztatott. A megegyezés előkészítése végett kedden Szófiába érkeztek a beogradi kormány megbízottai, akik a bolgár bizottsággal együtt a nisi egyezmény végrehajtását elő fogják készíteni. Jugoszláviáé marad Zsombolya Nincsics külügyminiszter nyilatkozata — Meghiúsultak a román-jugoszíáv tárgyalások ?em Ke II ka 1 igazolvány m ntlevelekhez [íatonakStclesek nem feheíssek magj ar egyetem hallgatói Noviszadról jelentik: A hadügymißiczterium rendeletét küldött a íőispáni hivatalnak, amelyben úgy intézkedik, hogy az uj katonai törvény alapján a külföldre szóló útlevelek kiadásánál ü jövőben nem szükséges n kerületi katonai parancsnokság igazoló okmánya arra vonatkozólag, hogy az illető a katonai szolgálatának eleget tett. A rendelet értelmében ezentúl az útlevél kiadható a katonai hatóságok igazoló okirata nélkül minden jugoszláv állampolgár részére, tekintet nélkül arra, hogy katonakötelesek-e, vagy sem. Ha valaki — külföldre távozván, nem tesz eleget katonai kötelezettségeinek — noadja a rendelet — ha negyvenegy éves koriig visszatér az országba, büntetésből — az uj törvény szerint — kötöm évet köteles szolgálni. A hadügyminisztérium ezzel egyidejűleg értesítette a főispáni hivatalt arról, hogy a kiadott rendelettel valamennyi eddig kiadott erre vonatkozó intézkedés hatályát veszti, csupán az 5980/1922. szám alatt áprilisban kiadott rendelet marad érvényben, mely a jugoszláv hadköteleseknek megtiltja a magyar egyetemek látogatását. Beogradból jelentik: Neuner német képviselő Zsombolyának Romania részére való átengedése ügyében — mint már jelentettük — kérdést intézett a külügyminiszterhez, akitől a parlamentben kért választ. Nincsics külügyminiszter ezitíeig még nem válaszolt az interpellációra és úgy látszik húzódik is attól, hogy a parlamentben tárgyalják ezt a kényes kérdést. A Bácstnegyei Napló munkatársa most jó forrásból arról értesül, hogy Nincsics külügyminiszter egy magánbeszélgetésben nyilatkozott a német képviselők előtt Zsombolya átadásának kérdéséről. A külügyminiszter kijelentése szerint a 3 kérdés még nincs végleg rendezve. 5 Azt beismerte Nincsics, hogy jugo! szlávia részéről felajánlották Zsomboíj lya átengedését Romániának a szerblakta Módos és Padrány községek ellenében. A románok azonban sokalták ennek a két virágzó, nagy községnek Zsombolya ellenében való átadását és mivel a jugoszláv kor; mány nem hajlandó Románia javára nagyobb területről lemondani, valószínűleg nem jön létre a megegyezés a román kormánnyal és igy Zsombolya jugoszláv terület marad, * A tárgyalások Zsombolya kérdésében különben egyelőre holtpontra jutottak. Tiz milliárd lesz as idei költségvetés Sztojedmovics péuz&gymraiszier as iHeiéktorvé&yjavaslairél iemoBC-oíi egy nemzetgyűlési képviselő ötezer forradalmárt tarféztoüak le Bulgáriában Jn|«nUf bizottság tárgyul Szófiában a nisi egyezmény végrehajtásáról Szófiai jelentés szerint a bolgár forradalom már teljesen megszűntnek tekinthető és a kormány erélyes rendszabályokkal látott hozzá a lázadás megtorlásához. Cankov miniszterelnök Jekov hadügyminisztert a belügyek teljhatalmú diktátorává nevezte ki. A legutóbbi jelentések arról adnak hirt, hogy a forradalom kitörése óta a kormánycsapatok és hatóságok ötezer embert tartóztattak le és kétezret meggyilkoltak. A foglyok közül a vezetőket agyonlövik, a többieket állítólag szabadon fogják bocsátani. A forradalom leveretése alkalmával Alexandrov Tódor, a macedón szabadcsapatok vezére inter-Beogra’dból jelentik: Az utóbbi; napok parlamenti izgalmai, ugyláíszik, kifárasztotta a képviselőket: szokatlanul csendes, izgaiommentes üléseket tart a szkupstina már két nap óta. Berekedtek a közbeszólók és csendes unalommal hallgatta az egész Ház a szerdai ülés egyetlen hosszabb szónoklatát, a demokrata Gyorgyevics Szvetiszláv egyébként érdekes és fordulatos beszédét az illetéktörvény ellen. Háromnegyed tízkor, félig üres terem előtt nyitotta meg az ülést Jovanovics Ljuba elnök. A napirend előtti bejeientések során felolvasták az adminisztratiy-bizoítság jelentését, amely a képviselői napidijak felemelését mondja ki ISO dinárról 300 dinárra. Az örvendetes hir a teremben derült hangulatot keltett, a melyet néhány ellenzéki felszólaló tiltakozása sem tudott eloszlatni. ElőszörHohnyec dr. a klerikálispárt nevében jelentette ki néhány szóval, hogy a 300 dináros napidijat túl magasnak találja és ellene fog szavazni, majd Ldzícs Voja szögezte le a föidmivespárt nevében, hogy szerinte a napról-napra növekvő drágaságban éppen a képviselőknek kellene példát mutatni a takarékos életmódra, mert a drágaságnak a takarékosság az egyetlen hatékony ellenszere. Harmadiknak a szocialista Divac tiltakozott a magas napidijak ellen, azonban a szavazásnál a-képviselők nagy többsége — az ellenzék jó része is — megszavazta magának a napidijfelemdést. A felemelt napidijakat a Ház pénztáránál természetesen a tiltakozó ellenzékiek is tiltakozás nélkül fogják felvenni___ Az elnök bejelentette ezután, hogy Desznica Uros dr. az aJsó-dalmáciai kerület radikális képviselője lemondott mandátumáról, majd áttértek a napirendre. A napirend első pontja egyik bizottság megválasztása lett volna, minthogy azonban a kompromisszum listába az egyik párt még nem nevezte be jelöltjeit, a választást későbbre halasztották. A második pont, az illeték-törvény megválasztásáról szóló javaslat, következeit Kodes Vlajko (rád.) előadó felolvasta a pénzügyi bizottság többségének jelentését Vészeljük (kiér.) és Lazics (földmj pedig kisebbségi véleményeket olvastak fel. Utánuk Sztojadincvics pénzügyminiszter indokolta meg rövid beszédben a javaslatot, kijelentve, hogy az ország súlyos pénzügyi helyzete miatt van szükség az illetékek felemelésére, emellett egységesíteni kellett az országban érvényben levő ötféle illetéktörvényt. Az ezévi költségvetés végösszege 10 milliárd 344 millió lesiz. — mondotta — amiért is a kormány a bevételek egész sorát kénytelen volt felemelni. Az állami bevételek emelésének utolsó etappeja éppen ez az illetéktörvény, a jövedelmek további fokozása már nem szerepel a kormány pénzügyi programurjában. Ez a javaslat évi 500 milliót biztosit az államnak, ami 100 miliiós enitíkedést jelent. A vasúti tarifák felemelése 200 millió többletet biztos, néhány cgyedárusági cikk árának emelése pedig évi 300 milliót. Gyorgyevics Szvetiszláv (dem.) kijelentette felszólalásában, hogy nem hajlandó megszavazni ennek a kormánynak ezt a törvényt, amely szerint nincs a mindennapi életnek egyetlen aktusa sem, amely illetékmentes maradna. Nem bizik a kormány Ígéretében, hogy ez lesz az utolsó jövedelem adóemelés, mert ugyanezt Ígérték legutóbb a 250%os pótadők tárgyalásánál is. Helyteleníti a kormány egész pénzügyi politikáját, amely csak az adók felemelését tűzte ki céljául. A költségvetés egyensúlyát sokkal eredményesebben lehetne biztosítani, ha a kormány, többet törődne a kereskedelem fejlesztésével és a mezőgazdasági termékek számára uj piacokat szerezne. Hosszasan beszélt ezután az agrárreformról. Ez a kérdés szerinte ma rosszabbul áll, mint 1919-ben és még azok is elégedetlenek, akik földet kaptak. Állandó bizonytalanságban vannak azok a nagybirtokosok is, akiknek a maximum még a kezén maradt. Az utóbbi években — mondotta — csak az jutott földhöz, akinek nagy protekciója volt. Felemlítette továbbá Györgyevics, hogy nem szüntetik meg a felesleges minisztériumokat sem, nem hajtják végre rendesen a tisztviselő redukciót. 28.000 tisztviselőt etbocsájtottak, de 50.000 újat vettek fel helyiikre. Több példát sorolt fel a közigazgatás visszaéléseiről. Részletesen bírálta a törvény egyes intézkedéseit, melyeket helyteleneknek és elhibázottaknak tart. Az ülés végén még Janjics Voja vallásügyi miniszter válaszolt Gyorgyevics néhány megjegyzésére, a melyek az egyházi, főleg házassági perek illetékeire vonatkoznál':, rnire az elnök az ülést 12 óra előtt 10 perccel berekesztette. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz és napirendjén interpellációk lesznek. Megdrágul az igazság Rendkívüli mértékben, emelkednek a szerződési illetékek is Az illetékek emeléséről szóló törvényjavaslat a napokban kerül a parlament elé. Még nem ismeretes a javaslat minden tervbevett rendelkezése,' azonban már azok után is, ami a javaslatról eddig részint a lapok, részben pedig a képviselők utján kiszivárgott, a jogász és pénzügyi köröknek súlyosan elítélő véleményük van a javaslatról, A bélycgilíetékek eddig is elég magasak voltak éi a közönségnek a legegyszerűbb kérvény vagy beadvány után is magas illetékeket kellett lerónia. A vagyontalanok részére már eddig is megnehezítették a magas illetékek gyakran a legegyszerűbb közigazgatási ügyekben való eljárást is. Gyakran hallatszott eddig is a panasz, hogy milyen rengeteg bélyegilletékbe kerül csak egy erkölcsi bizonyítvány, vagy útlevél megszerzése is. Ezeket a már úgyis magas illetékeket fogja mos!: az uj törvény tetemesen felemelni. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor az illetékek egy része mintegy száz százalékkal fog emelkedni. A legegyszerűbb közigazgatási vagy bírói eljárás ezáltal olyan költséges lesz, hogy a szegényebbek részére rendkívüli mértékben megnehezítik a hatósági segélyek igénybevételét. Egy kérvény és végzés illetéke a közigazgatásnál 26 dinárt tesz ki az uj javaslat szerint és hasonló mértékben emelkednek a többi illetékek is, amelyek a válási perekben az eddiginél 300 dinárral nagyobb költséget jelentenek, szerződések kötésénél pedig horribilis nagyságúak. Ífogászkörökben a legnagyobb aggó* ómmal tekintenek az uj javaslat törvényerőre emelkedése elé, mert az uj illetékék érvénybelépése után a legegyszerűbb ügy perköltségei is olyan magasak lesznek, hogy sokszor nem lesznek arányban magával a perben forgó értékkel és előfordulnak majd olyan esetek is, hogy a perköltség kétszeresét teszi ki a perelt értéknek. ÍÖRAVETZ zeaemnkereskedés, Timisoara (Sonáala) bármelyik lipcsei hasonló szaküzlettel egyenrangú, hatalmas, mindenre kiterjedő raktárral rendelkezik, jegyzékek ingyen. 64TB
