Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-13 / 279. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 október 13. Amikor a kék szia zöld Szallagcsokorrai átkötött baranyai csendélet Vörösmartról jelentik: Súlyos kellemetlensége támadt Kőszegi János vöirösmarti legénynek abból, hogy mint hü és lelkes állampolgár, besorozása után elment a bálba, mint az S. H. S. királyság katonája s szokás szerint reltüzte a nemzeti1 szalagot kalapjára. Ezzel a szalagcsokorral kalapján és kalapjával a tején táncolta végig a bálát jókedvűen, ahogy egy újonchoz illik. AM- lat mégsem tudta zavartalanul végigtáncolni. mert az egyik ott tartózkodó csendőr feljelentette, hogy piros-íehér-zöld színű szalag van a kalapjára tűzve. Kőszegit letartóztatták, de később szabadonbocsájtották, az eljárást azonban tovább folytatták ellene. A nyomozás folyamán több tanú igazolta azt, hogy a szalag színe piros-fehér-feéfc volt. Kőszegi megmutatta a szalagot is, amely igazolta a tanuk állítását. Lámpavilágnál is vizsgálták a vitás szinti szalagot és akkor kiderült, hogy lámpafény mellett a kék szin zöldnek látszik. Erről Kőszegi természetesen nem tehet, a nyomozást mégis tovább folytatják ellene és annak befejezése után a szalagügyet átteszik az osijeki ügyészséghez. ..--------------------------------Két milliárdos tőzsdecsalás Budapesten Letartóztatták a csaló tőzadeeisoinányast Budapestről jelentik: Mint röviden már jelentettük. Ernst József tőzsdebizományos fizetésképtelenséget jelentett be és ellene a főkapitányságra több feljelentés érkezett. Szerdán még úgy látszott, hogy Ernst hitelezőit ki tudja elégíteni, csütörtökön azonban könyveiből megállapítást nyert, hogy a cég passzívái meghaladták a két milliárdot. míg aktívája csupán 900 millió. A detektívek lakásán keresték a tőzsdebizományi cég vezetőjét, Ernst Józsefet, azonban kiderült, hogy megszökött. A román határon, Biharkeresztesnél sikerült feltartóztatni és visszahozni Budapestre. Emstnél megmotozása során 350 millió korona értékű idegen valutát találtak. Kiderült, hogy a valutákat a hozzá kosztba adott pénzekből vásárolta és vallomása során előadta, hogy a 350 millióval azért akart Romániába menni, hogy ott pénzt szerezhessen és visszatérve, fizetési kötelezettségeinek eleget tehessen. Ernst ellen Förster Nándor nyugalmazott miniszteri tanácsos tett följelentést, 60 millió korona elsikkasztása miatt, Óidra Sándor kereskedő pedig 100 millió koronát követel rajta. Csütörtök éjjel adták be ellene a legnagyobb kárösszegről szóló följelentést Özvegy Klein Gyulánc tette meg a följelentést, amelyben több mint egy milliár dot követel az Ernst-bankháztól az annak átadott értékpapírok fejében, Ernst József a rendőrségen tett vallomásában elmondotta. hogy tőzsdei spekulációnak az áldozata. A legutóbbi hosszban kontreminbe mentés amikora bessz bekövetkezett, hosszra játszott. Passzíváit kétmilliárdban jelölte meg. aktíváinak öszszege pedig 900 millió. Kihallgatása után csütörtök este letartóztatták. A nagybankok nem hajlandók Ernst érdekében közbelépni. Tőzsdei körökben a nagybankok vonakodását, hogy a fizetésképtelenségeket rendezzék. azzal magyarázzák, hogy a bankók, amelyek rossz szemmel nézték már a múltban is, hogy minden kis bankház kosztpénziizlettel foglalkozik, nem óhajtanak segédkezet nyújtani ahhoz, hogy a közönség továbbra is méltatlanokra pazarolja bizalmát. Mint érdekességet kell felemlíteni, hogy Ernst közvetlenül a kommün előtt még szerény bankhivatalnok volt, aki sok milliós vagyonának alapját valutaspekulációkkal vetette meg. Közvetlenül a kommunizmus bukása után, Ernst később, amikor üzieteköre terjedni kezdett, valutaarbitrázzsal és dollár-üzletekkel foglalkozott. A piacon köztudomású különben. hogy Ernst vagyonának legnagyobb részét dolláron kereste. Később, amikor üzlete még nagyobb terjedelmet öltött, nagy irodát rendezett be a Szervita-téren és Becsben is fiókot nyitott. Az Ernst József és Társa, céggel egyidejűleg több más cég is fizetés- I képtelen lett. Több följelentés érkezett a Garay testvérek tőzsdebizományos cég ellen is. E följelentésekben a kárvallottak körülbelül egymilliárdnyi összeget követelnek. A följelentések alapján a cég két tulajdonosát, Rolcszer Ernőt és Kálmán Zoltánt a főkapitányságon csütörtök délután őrizetbe helyezték. Végül följelentés érkezett a Róth és társa bankcég ellen is. Ez a följelentés 500 milliót követel a bankcégtől. Minthogy azonban a cég tulajdonosai kijelentették, hogy ezt az ügyet a legsürgősebben rendezni fogják, a rendőrség az eljárást .fölfüggesztette. .„*.**. a közel jövőben fontos politikai elhatározásra fogom önöket kérni. Ezzel én nem akarok megjósolni semmit, mert a politikában épp úgy, elvetendő a jóslás, mint más tér?y. Azonban nekem az az érzésem, hogy az a virradás. amelyet nagyon régen várunk, már közeledik. Amikor szükség lesz ahhoz, hogy politikai meggyőződésem diadalra jusson, akkor fogom az önök bizalmát I kérni. Nehéz lesz ez a lépésem, de fhigyjék el, ezt a lépést is megtej szem. hogy győzedelmeskedjék vég- I re az igazság. A politikai világnyelven azt jelentik Ugrón szavai, hogy magosabb politikai érdekből — a fajvédők ezt úgy mondanák, hogy a kisantant, kívánságára — Bethlen gróf kénytelen lesz kormányát liberális elemekkel felfrissíteni. Lelkész és Elégtételt kapott A beogradi hadbíróság előtt kedden végre békésen elintérődött az a kínos affér, amely még 1921-ben a Bácska footbailpályáján történt Szkenderovics Antal hitoktató ér. Patnikorics alezredes között. A Bácska—Hajdúk mérkőzés alatt tudvalévőén a sportszerető Szkenderovics püspöki titkár összetűzött Pulnikovics alezrede sei, aki türelmetlenül rászólt a papra azért, mert a mérkőzés potyajegyes közönséget nem engedte — a játék befejeztével — a pályára tódulni. Az alezredes rövid szóváltás után súlyos sértést követett e! Szkenderovics ellen, aki az inzultusra csak ennyit felelt: — Alezredes ur, gratulálok ehhez a kultúrához. Az alezredes erélyes hangon fölszólította a megsértett papot, kogy vonja vissza kijelentését, amit Szkenderovics megtagadott azzal, hogy amit mondott, azt mindaddig fentartja, mig neki az alezredes elégtételt nem szolgáltat. Puinikovics erre arculiitölte Szkenderovicsot, akit a további tettlegességtő! a Bácska zredes afférje a megsértett pap tagjai védelmeztek meg. A kínos affér után, amely a suboticai közönséget mélyen fö’háboritotta, a katonai parancsnokság elhelyezte az alezredest Suboticáról Skopijére s megindította ellene az eljárást. Most volt az alezredes elleni tárgyalás a beogradi hadbiróság előtt. A tárgyalás előtt az alezredes védője interveniált Szkenderovicsná!, hogy gyakorolja a megbocsátás erényét s vonja vissza panaszát. Szkenderovics erre hajlandónak is mutatkozott, azonban azt kívánta, hogy a nyilvánosan elkövetett sértésért az alezredes nyilvánosan szolgáltasson elégtételt neki, — egyik szuboticai szláv és magyar lapban kérjen bocsánatot tőle. Az alezredes erre hajlandónak is mutatkozott, a bocsánatkérő nyilatkozatot a tárgyaláson megfogalmazták s azt az alezredes alá is irta. Erre Szkenderovics visszavonta panaszát. Putnikovics az elégtétellel annyira meg volt elégedve, hogy védője utján adományt is adott a Bácska sportegyletnek. Bethlen politikai ellenőrzésről is tárgyal Benessei Eckhardt Tibor leleplezése a fajvédők vacsoráján Budapestről jelentik: A fajvédő táborban, de a liberális ellenzéken is a legkülönbözőbb kommentárokkal kisérik hetek óta gróf Bethlen István tárgyalásait az utódállamok vezető politikusaival és általánosan, elterjedt az a vélemény, hogy Bethlen és Benes tárgyalásaiban olyan kérdésekről is szó esett, amelyekről a hivatalosan kiadott kommünikék érthető okokból egyértelműen hallgatnak. Az a kétségtelen titkolódzás, ; mellyel a tárgyalások anyagát különösen magyar részről kezelik, a legváltozatosabb kombinációk elterjedésére adott alkalmat és. még olyat hírek is napvilágot láttak legutóbb hogy a magyar miniszterelnök kiló tüsba helyezte Horthy Miklós kor rnúnyzó elejtését, akinek személyi ellen azt a kifogást emelik az utód államok politikusai, hogy ő a meg tesícsitője a háborús mentalitásnál Magyarországon. A fajvédő-sajtó fe lelőtien híreinél egy fokkal komo iyabbak Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselőnek, Bethlen volt sajtó főnökének azok a kijelentései, ama [iyekben a fajvédők csütörtöki va csóróján a miniszterelnök most folyt árgyalásairól ' emlékezett meg é többek között a következőket jelen tette ki: — Felelősségem teljes tudatába) kijelentem: konkrét információin vannak arra nézve, hogy i a politikai ellenőrzés tekiníeté- I ben tárgyalások folynak a mij niszterelnök ur és a kis-antant képviselői között ’s a miniszterelnök ur a kis-antant nak ezeket a követeléseit nem utasította felháborodva vissza. Tudomásom van arról, hogy a Budapestre jövő népszövetségi bizottság éppen ezekről a kérdésekről tárgyal s van hivatva a kormánnyal megállapodásokat létesíteni. A mi felfogásunk, a melyet öt-hat hónappal ezelőtt Bethlen István is osztott, az, hogy hatszázmillió aranykoronáért Magyarország függetlenségét áruba bocsátani nem érdemes. Ez a kormány sohasem léphet fel kellő eréllyel a határokon túl élő magyarok érdekében. Nincs végrehajtva a trianoni békeszerződés egyik lényeges alkotórésze: a Millerand-féle kísérőlevél. A magyar kormány álláspontjának 1 megváltozása az engedékenység politikája a kisantanttal szemben azt a helyzetet idézi elő. hogy pénzügyi létünk vagy nemlétünk állandóan az antant beavatkozási önkényének lesz kitéve. Ugyanakkor, amikor Eckhardt ezeket a kijelentéseit megtette, Ugrott Gábor, a pártonkivüli liberális ellenzék egyik vezetője az Erzsébetvárosi Kaszinóban tartott beszédében a következőket mondotta a politikai helyzetről: — Az, hogy ellenzéki pozíciómat feladjam, csak úgy képzelhető el, ha az én álláspontom érvényesül. Csakis ha ez a meggyőződésem diadalra jut. következhetne el az a I momentum, hogy a tényleges kormányzati hatalomhoz közelednék. A Fs mai napig nem látom elérkezettnek I ezt a pillanatot. Kérem az önök bizalmát ebből a szempontból s leérni fogom akkor is,amikor a jövőben, esetleg Ä jóvátétel! bizottság a magyar kölcsönről tárgyal Enyhítik a kolcsonnyuj fás feltételeit Budapestről jelentik : A Magyar Hírlap beavatott diplomáciai forrásból vett értesülése szerint a párisi jővátételi bizottság pénteken ülést tart, amelyen kizárólag a magyar kölcsön kérdésének megvitatásával foglalkozik. A bizottság határozottan revidiálni fogja a zálogjogok fölfüggesztésével kapcsolatba hozott első határozatát és valószínűleg magáévá teszi azt az álláspontot, amelyet a kérdés első tárgyalásakor az angol-olasz javaslat tartalmazott azzal a módosítással, melyet Bethlen-Benes genfi megbeszélései eredményeztek. A bizottság dönteni fog egyúttal a Magyarországnak nyújtandó külföldi kölcsön lebonyolításának módozatairól és ezzel kapcsolatban megállapítja a pénzügyi ellenőrzés föltételeit, figyelembevéve természetesen a kisantant államok kívánságait is. A magyar politikai körök számítanak arra, hogy a jővátételi bizottság Magyarországra nézve előnyös megoldást fog találni, úgy, hogy a külföldi kölcsön az előterjesztett kívánságok alapján biztosítottnak tekinthető. Az idegfiirész A tiszti-főorvos tiltakozik az ellen, hogy gyártelepet létesítsenek a suboíicai közkórház szomszédságában A szuboticai Vujkovics J. és Társa fakereskédő-cég már régebben kérvényt adott be a városi tanácshoz és ebben a beadványában azt kérte, hogy Zimonyi-uti telkén gőzfürészt létesíthessen. A cég beadványát a városi tanács véleményezésre áttette az iparhatósághoz, amely néhány héttel ezelőtt helyszíni szemlét tartott a kérdéses telken és nyomban megállapította, hogy a gőzliirészt a városi közkórház tőszomszédságában akarják Vujkovicsék felálliimi. A hatósági bizottság orvos-tagja, dr. Csovics József közegészségügyi szempontból haladéktalanul tiltakozott az eilen, hogy a kórház mellett olyan zajos üzem felállítását, mint amilyen a gőzfü' rész, engedélyezzék, azonban az iparhatóság ennek ellenére megadta az engedélyt a gőzfürész-telep fel- I állítására és üzembehelyezésére. Az iparhatóság határozata a városi tiszti főorvosi hivataliban nagy megdöbbenést keltett és Pavkovics Milutin dr. tiszti főorvos a közegészségügyi szempontokból joggal kifogásolható döntés ellen ielebbezéssel fordult a városi tanácshn.? és
