Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-10 / 154. szám
1925. junius 10. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal háborús vadság, az emberölési Ipar városi disznőnek a karmantyúba rejtett törpe öleb. A terrorista tette a farkaskutyát az utóbbi évek divatos kutyafajtájává, bár valószínűleg nem ismeri a Hobbes-i mondást: az ember az embernek farkasa. Hitler, a bajor Mussolini, egy lépést se tesz két farkaskutyája nélkül s ki tudja, nem a kapitóliumi farkas ihlette-e vörös terror, a szibériai farkas-szellem olaszországi liberális-nacionalista letörőjét győzelmes terrorjára: A terrornak ma két világtörténelmi hőse magasodik Európa relé: Lennin és Mussolini... Legkevésbé uj közöttük a prostituált nő, de ennek a tipusnak mostani kivirultsága. fantasztikus szinessége. uralkodó kiemeíkedettsége a ddgozó, családi életet élő nők szürke tömege fölé, szintén igazi háború utáni mocsárjelenség. Az alsórendü színésznők, a bár-nők, a mulatóhelyek fogyasztását és forgalmát fejlesztő lokáldémonok. a Párisi toalettekbe burkolt vagy eleganciájukkal még rútabb meztelenség» mindenféle táncosnők. az alkalmi metresszek és titkos kokottok hada a mocsárlegyek és dögdarazsak foszforeszkáló röptével kering a rothadó világ fölött. Ezek nem liberálisok, mint a siber, nem soviniszták vagy klerikálisok vagy fajvédelmiek, mint a terrorista, ezeknek minden mindegy s főleg az, hogy a siber vagy a terrorista fizeti-e ki ruhaszámláikat, ők mulatnak és szeretkeznek mindenkivel, aki jó valutában fizet. Ez az a nő-tipus, amely a női hús árát a rossz valutájú országokban is aranyparitásra emelte. - ............—■■■■*iiiiiitr ...... Amiért irigykednek W- fc? a németek GyógyszerküIÖElegességeket nem kell külföldről behozni az országba Németország sok politikai és gazdasági baja, a márka leromlása dacára is az ipari termelés hatalmas tényezője. Különösen a gyógyszer készítmények, kozmetikai specialitások gyártásában vezetett eddig Terheletlenül a német ipar. Az egykor hatalmas állam elszegényedésének következménye azonban, hogy a legelsőrendű szakerők, akieknek megfelelő jövedlmet nem lehet biztosítani, kénytelenek otthagyni az országot, s másutt értékesíteni tudásukat, s hogy a külföld ez által egyre jobban képes emancipálni magát Németországtól. Ez a titka a sombori Z e t a vegyészeti gyár r.-t. nagyarányú fellendülésének is. A Zeta vezetője, Kiss Sándor vegyészmérnök. ott hagyta németországi jelentős állását s tudását a sombori ipartelep fellendítésének szentelte. Ennek következménye hogy a Zeta gyártmányai ma már minden tekintetben . versenyeznek a német gyártmányokkal s szakértők és a vevők ezrei állapítják meg, hogy gyógyszerspecialitásokban nem szorulunk a német importra. A Zeta-gyár két év előtt alakult Som-? borban egymillió dinár alaptőkével, az j alaptőkét a gyár fellendülésének arányá- ( ban most akarják négymillió dinárra fel- jj emelni. A Zeta ipartelepén hatvan szakmunkás | szorgoskodik. Az egyik osztályban háztar-1 tási cikkeket, u. m.: sósborszeszt, fénye-? sitő- és tisztítószereket, légyp'apirt, fé- jj regpusztitót, kámforos szeszt, varrógép- j olajat állítanak elő. A második osztályon j kozmetikai cikkeket gyártanak: arckenö- > csőt, hajszeszt, fogkrémet, szájvizet, jj pasztát, kölni vizet s itt készül a már or- j szágszerte ismert kitűnő Mariola-krém. A * harmadik osztály a gyógyszer-különlegességek gyára. Itt készül a Zetapirin, amely tökéletesen pótolja az aspirint, a Vazuljától, köhögés elleni orvosság, a nervol, idegcsillapitó orvosság, a gastrol, a gyomorbajosok vigasztalója, itt állítják elő a közeljövőben a gyermektáplisztet. a vattát, az ether- és Ükőresseneiákat, amelyeknek gyártására a szükséges előkészületek mái’ megtörténtek. „Szivemből, telkemből utáltam Kossuthot Pályázat rendőrtanácsnoki állásra 185ö-feó'I Adatok a „Back korszak“ igazi képéhez « akasztanak, és így csak fialhattam magamba gondolván (Tempori parenduin)! által is lássa ő Felsége sok Érdemeimet s tántoríthatatlan hűségemet, a midőn műit évbe arany keresztel mélíóztatott iegkegyelmesebben megjutalmazni. A XIX. század második felének magyar történelme csak most kezd megtisztulni attól a ködtől, amibe az eseményeket és a szereplőket a lojalitás tapintata s a némán hallgató tájékozatlanság burkolták. A 4s-as szabadságharcot követő idők pártharcait eddig csak a kuruckodó hevület tartotta számon. A monarchia összeomlása után azonban a bécsi császári levéltár megnyílt a tudományos kutatás számára. S ez a kutatás már eddig is olyan adatokat bányászott ki a porba temetett archívumokból, amelyek alapján revideálni kell korábbi ítéleteinket, amelyeket iskolás lelkesedéssel s egyben iskolás kritikátlansággal alkottunk meg a »Bach korszak« eseményei és szereplői felett. Ennek a történelmi kutatásnak fölbecsülhetetlen segítője, sőt irányt mutatója lett a mai idők történelme. Ezeknek a forradalmas időknek tanulságai fényt vetnek a régi forradalmak szereplőire és eseményeire is. Hetven év — két generáció — nem változtatta meg az embereket. Mindazt a vádat, szidalmat, rágalmat, közvéleményt megmérgező ráfogást, amivel a forradalom szereplőit ma meg akarják bélyegezni a jelen és jövő előtt, hogy a megbélyegzettek ellen könnyebb legyen a harc s hogy könnyebben védcKezhessenek azok ellen a törekvések ellen, melyeket a forradalom szereplői, rendszerint megalkuvást nem jtürő reprezentáltak s melyeknek teljesülése polikitai hatalmuknak és gazdasági előnyeiknek végét jelentené — mindazt a vádat, rágalmat és szidalmat kipróbálták már Kossuthék és Rákóczi Ferencék eilen is. E sorok Írójára valamikor, régen, revelációképen hatott Kákái Arauyos-nak — 1869-ben megjelent röpirata, amelyben a legélesebben szidalmazta Kossuth Lajost s az egész 48-as emigrációt. Azóta azonban a kutatás a Kossutn-kuituszban fölnevelkedett generáció előtt is dokumentálta, hogy nem kímélték meg a 48-as átalakulás szereplőit sem azok a gáncsvetők, akik addig is, azóta is, minden tiszta szándékot meg akarnak hiúsítani, ha ez politikai céljaikat vagy osztályhelyzetük előnyeit veszélyezteti. Petőfit — Szabó Erűn könyvének adatai szerint — zsidóbarátnak és kommunistának kiáltották ki első forradalmi verse után. Sapka Géza összegyűjtötte azokat a hírlapi cikkeket, amelyekben magyar lapok magyar újságírói Kossuthot gyalázták és Haynaut és Windischgrützet magasztalták. (Haynaut Pestváros díszpolgárává is választotta.) Rátz Béla kutatásából azt is tudjuk, hogy a 48-as szabadságharc után minden közhivatalban megindult az igazoltatás ■iránti eljárás s mindenkit könyörtelenül kisöprüztek hivatalából, akinek bármi része volt a forradalomban. Egy nemrégiben nagy szerepet játszó bácskai úri család leveles ládájából való az az okmány, amit. alább közlünk, beszédes dokumentumaként annak a kornak, amelyből származik. Raclovics Mihály folyamodik benne állásért Bihar megye méitóságos császári, és királyi Főispánjához. »Szivemből. telkemből utáltam Kossuthot«, irja pályázatában a folyamodó s — látszik —- ezt tartja legerősebb jogcímnek. De ami örök aktualitást ad, ennek, az a vallomás az, amit hozzáfűz: »a rebelliseknek nem mert szólni s csak hallgattam magamban«. A siker mindig azoké, akik hallgatni tudnak. Beszédre csak akkor nyílik a szájuk, amikor már hivatalt kell kérni a berendezkedő hatalomtól. Ez a pályázat igy szól: Méitóságos Cs. k. íő tspdny Ur! A városi Hivatalokra nyitott Csőd következtében Én is Bátor vagyok jelen folyamodásommal Mságod eieibe járulni alkalmaztatásomért mely alázattal epedezve legfőbb óhajtásom lenne ugyan a Rendőri tanácsnokságot megnyerni inert Biztosi fiivataloskcdásomba 30 évet töítvén el, a rendőrségnek teendője nekem, csak gyermek Játék, nem dicsérem ugyan magamat de álitani még is merem. hogy ezen Fakba rajtam a Pétsi Policzia sem tesz ki. — meg tudna azt mondani mezbolđcdnlt Gróf Redai Lajos ur őmga — ha élne — azon időben ugyan is én voltam a rendőrségnek egyik tagja néhai Lukács Miklós ur — nyugtassa meg az Isten — volt az einök most is életbe levő Itts Jokody Imre ur pedig Esküdtt s illy minőségbe őrködtem én az egész Városnak megelégedésére és a Lakosáénak vagyonok Életek és bátorságok felett, de nem is volt ám az én időmbe a Tecze partján — mint most — 20—30 kéj Hölgy, az ilyetén rósz személyeket elkorbácsoltatva és Hegedűbe köttetve kísértettem ki a Vámosból, nem az Én hibám lévén fia a Városnak másik végén még az nap ismét bejöttek. — ily tapasztalásaim mellett Ujfent bátor vagyok állítani hogy a rendőrséget nálamnál jobban senki sem képezheti: ha hogy azonban a Rendőri tanácsnokságot Méltsd már másnak szánta az esetbe könyörgök bár melly városi hivatalra leendő kineveztetésemért a mennyire elegendő képességet érzek magamba akár mellyikenek is elviselésére — és hogy ez nem hiú dicsekvés megtetszik a következőkből. 1. Néhai édes atyám becsületes szappanos mester lévén Engemet is ezen tisztes Iparűzésre szánt de már zsenge ifjúságomba a tudományok eránt előszeretettel viseltetvén és magamat nagyobbra hivatottnak érezvén addig kértem szegény atyámat hogy oskolába feladott és Én a legnagyobb igyekezettel és dicséretes előmenetellel végeztem é! 8 oskolát az az Ppisieno is voltam. 2. Ily tudományos készülettel a Politikai Pályát tűztem ki magamnak egyedül, azért is már 1808-ban N. Várad várossáitál hivatalt vállaltam s mint fentebb emlitém részint mint rendőri biztos részint mint Aiszámvevő ismét Rendőri biztos végre mint főbíró 30 évet meghaladva folytonossan szo'gáltam és ez idő alatt egyebet nem említvén mint azt, hogy az 1817-ik évi nagy éhség alkalmával midőn itt Váradon a Erdélyből bevándorlóit Oláhok közül 5—6 ezernél több elhalt az élelmezést én kezeltem — városomnak oly sok és kitűnő szolgálatot tettem, hogy e tekintetből Néhai Zeus Nemes Biharmegyének Rendei minden közadózástól fölmentettek s mint vármegye nemesse egész a Nemességnek megbukásáig ezen Prerogaíivával éltem. 3. Ugyan ezen érdemeimnek köszönhetem azt is, hogy Tisza Lajos ur ö Nagysága az 1840-ik évbe I. ns Bihar Várgyének Fő táblabirájává kinevezni méltóztatott, — Nemetüi oláhul Szerbül Deákul és Magyarul folyvást beszélek s a négy utóbbiban meglehetős Comccptusom is van. 4. A forradalomba íegkissehb részt sem vettem testemből lelkemből utáltam Kossuthot és asseeláii ninćs oly kincs a miiért azon Istentől elrugaszkodott kormánytól Hivatalt vállaltam volna azért is a forradalomnak első kiütésekor a Városi Hivatalt mindjárt letettem főre húztam mindenkitől magamat s legkcgyelmesebb Császáromnak — kit az Isten sokáig éltessen —- hti jobágya maradtam — én ugyati a forradalom alatt is kész lettem volna éjj.cl nappal tűzön vizen keresztül menni jó Császáromért s életem érette háromszor is feláldozni, de azon sok dühös Rebeliseknek még sem mertem szóllani félvén hogy fel5. Majd e! is felejtem alássan jelenteni, hogy nemzetiségre nézve teli vér oláh vagyok, miután tehát Nagy Váradnak fele része oláh lakosokból áll, a Jogegyenlőségnél iogva alkalmazásomra számolhatok. Mindezen előszámláltaknak igazolására az / alatt ide rekesztett a Néhai megyének csaknem minden íő és alszolgablrájitól Cnirurgusaitól álat és barom orvosiéitól a város Előjáróságátol, Világi és egyházi Rendelte! nyert és 40 számra menő bizonyítványaimnak Elenkusát az originale assestatumokat elcrnutatni nem tudván mert hogy azok midőn az arany keresztet Nyertem Ö Felségének privát Archívumi ába tevődlek be. A midőn tehát legalázatossabb kérésemet megújítanám esedezek Mlgd előtt hogy miutána Házam az 1836-iki Tűzvész alkalmával elégett Boraimat pedig eladván, az azokért Kossuth pénzbe kapott 1000 b. forint szinte megégettek és igy kétszer égtem el, — megkárosodott 70 éves elaggott tehetetlen öregre hogy néhány évekig miből élnem legyen figyelmét terjeszteni méltóztassék. Kiss magamat nagy kegyeibe és Pártfogásába ajánlott maradtam Méltóságodnak legalázatossabb szegény szolgája Nváradon Május 18 és 1850. Radovits Mihd'y. * Hogy Radovics Mihály urnák, áki magyar folyamodványában még arra is ráeszmélt, hogy »tejivćr oláh«, sikerrel járt-e ez a próbálkozása s felül tudta-e múlni — mint ahogy ígérte — 'a bécsi polieiáí, arra néni ad felvilágosítást a leveles láda. Jcan Jeudi.--- II ............................................. Vigyázat, mázolva ... Széljegyzetek egy festékes perhez A minap egy festékes pert tárgyalt a bíróság és a vádlottak padján egy németországi festéktudós ült, aki Altonából vetődött ide Subuticára. A szerencsétlen festékesnek egyedüli életcélja az volt és minden becsvágya abban merült ki. hogy a különböző festékek keveréséből uj és minél hatásosabb színárnyalatokat hozzon ki s egy-egy szin-szerzeményére büszkébb volt. mint a legdivatosabb zeneszerző a legnépszerűbb kompozíciójára. A derék festékes egyre keverte a festéket, főzte a lakkot. íirneiszt, furnirt, amíg... megbotlott egy kis bögre festékben és nyakát szegte. Lopott a festékes. Bögrékben hordta baza a firneiszt kopott kabátja zsebében és »staniđikben« a festéket, kirongyolódott mellénye alá rejtve. El lehet képzelni azt a lelki viaskodást. amit végig kellett harcolni a szegény festék tudósnak, amíg először rászánta magát arra, hogy az első bögrét a zsebébe rejtse. De... asszony, gyerekek enni akartak és pénz, nem volt. ő maga szívesen koplalt volna. — talán koplalt is.de asszony és a gyerekek, akik azért jöttek vele Nagynémetországból, hogy végre egyszer jólakjanak. —• ezek ne koplaljanak. A kis bögre megtelt firneisszal. a stanicni festékkel és a szerencsétlen festékes börtönbe került. Herr Urbán... A fogházban nagyon szomorodott a szegény festékes. Fehérre meszelt falak végtől-végig: nem az ő esete.. Sehol semmi szín. fehérség mindenütt. A fogház orvosai csakha-
