Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-10 / 154. szám
12. old1iff. mar fölismerték a festékesbeu az intelligens foglyot és amikor beteg akadt a fogházban és a zárkából a fogház kórház-szobájába szállították akkor a festékes kapott megbízást, hogy figyelje a beteget és mérje le a hőfokát. Történt egyszer, hogy beteg lett Urban Mátyás, a királyhalmi háromszoros rablógyilkos. A festékes a beteg hóna alá tette a hőméről és amikor leolvasta a hőfokot, az orvos elé állt és jelentette: — Der Herr Urban hat achtwiddreissiz ein halb. Az orvos mosolyogva hallgatta a különös jelentést, ahogyan a íestékes a gyilkos parasztlegényt »Herr Urban«-nak nevezte és kérdezte tőle. hogy van-e még valami jelenteni valója: — Igen, — felelte a német, hoztak ide »egy urat«, de annak a »becses nevét« nem tudom. A hőfokát lemértem: 39. Az orvos megnézte az »urat«, akinek nem tudta a festékes a becse nevét és a fekhelyen egy falusi kóbor cigányt talált. Köszönöm, állhatok is. A főtárgyaláson nem győzte eléggé hangoztatni, hogy bűnös, nagy bűnös, lopott. De nemcsak azt is-BACSMEGYEI NAPLÓ merte be. hogy lopott, hanem nagybuzgón megmutatta köpött zakkókabátjának^ azt a történeti nevezetességű zsebét, ahol a bögréket haza vitte. Mindig egy kis bögrében vitt haza fél kiló »firniszt« és otthon — éjjel, hogy az asszony ne vegye észre. — heleöntötte a »fél kilát« a »gvüjtő-raktár«-ba, — ez egy öt kilós bádogkanna volt, — és amikor tele volt az öt kilos kanna, akkor — a két kis fiacskájával »szállított«. A zseb festékes volt a bögrétől: vigyázat, mázolva... Amikor véget ért a kihallgatása, az elnök mondotta neki. hogy leülhet. A vádlott, aki még egész életében nem állott biróság előtt meghajolt az elnök előtt és. — abban a hitben, hogy az elnök csak úgy. üléssel kínálja meg, — szerénykedve mondta: — Köszönöm szépen, én állhatok is... — De csak üljön le, — ismételte az elnök és a vádlottak padjára mutatott. A festékes csak ekkor vette észre magát, és leült a pad szélére... Nézte, hogy milyen színre van a pad festve... —rth. 1923. junius 10. MURAVIDÉK • W. Hegyháti emberek A Bácsmegjjei Napló munkatársától ' Hegyháti emberek . . . Nem tndod Te, messzeföidi olvasóm, lyk azok a hegyháti emberek. Honnan is tudnád? IU élnek ők. az ország legészakibb csücskében, a rozsda sein ii cfombsorok oldalához tapasztott szegényes viskókban. Emberek, bus magukba zárkózott emberek, kiknek hajlékához te nehéz hozzáférni és ami még nehezebb: belelátni a lelkekbe. hozzáfér iák,ni 6 kicsiholni belőle azokat a reflexiókat, amelyek világot vetnek szegényes éleinkre. ftiurska-Subotán túl. a határhoz vivő országút két oldalán, a hegyoldalban, az égbe kívánkozó fenyöszálak sűrű sorfala közt itt-ott egy-egy fehér falcsik mered le a völgybe. Házikó, melynek tetejét és nem látható oldalait süni folyondár futja be. A völgybe néző Julcsikon kerek kis ablakocska feketéjük, üveglemezéről úgy terülnek szét a viszszaverődö napsugarak, mintha egy óriási pók vibrálna rajta . . . Keskeny szerpentinut vezet fel a kunyhóhoz. Benyitok. Benn majdnem a nyolcvanadik évét tipró aggastyán fogad. Apró. vizenyős szemeivel végignéz, mialatt érthetetlen szavakat mormol köszöntésemre. Aztán egyre bizalmasaob lesz amint eimoadom jövetelein célját: szeretnék valamit megtudni a régmúlt időkből. A hegyhát élő történet-könyve, az öreg: nincs senki, aki nálánál jobban tudná a régi knézek s a régi világ elfutó históriáit. És mesélni kezd vontatottan. misztikusan, ahogy csak a kultúrától távol élő egyszerű parasztiélek képes: — Ott túl — s a kis ablakon át a szomszéd hegyhátra mutat át —. ott túl. abban a házban (én bizony nem látom, de azért helybenhagyólag bólintok). még akkor történt, amikor még errefelé nem járt vasút (nyugodj meg öregem most sem jár), ott éit egy igen okos ember. Tudós könyvei voltak de a ieikész valamiért kiátkozta és azóta földönfutóvá lett. Éjszakánként magaköré gyűjtötte a hegyhát legényeit és bebarangolta velük a vidéket. És Így csatangoltak egyik hegyről a másikra, évről-évre. És ezeken az éjszakákon csuda dolgok történtek; — és meséi repülő kutyákról, malomba járó kísértetekről, kik az emberek halálát előre megjósolják. Itt kapóra jött és megkérdem, hogy halt meg hát az a »tudós« ember, mire elmondja, hogy egy ilyen éjszakai csavargás után a papi tilalom ellenére, ismételten elővette könyveit, de mielőit olvasásba foghatott volna, abban a pillanatban. amint kinyitotta a könyvet, iszonyú károgás közepette fekete hollók lepték be a tudós ablaka előtt lévő gyümölcsfákat és valami érthetetlen nyelven szitkozódni kezdtek. Nem mer rá megcsjcüdnl, hogy így történt, de arra már készségesen, hogy a könyves embert másnap reggel holtan találták. Búcsút veszek az öregtől, akinek fogalmai a technikai vívmányokról cseppet sem világosabbak, mint a ókelcti emberé. kit Vámbén' hozott magával ázsiai útjáról. S mindez nem túlzás, hanem élő valóság; sz alakok sem költöttek, — husból-vérből való teremtményei az Istennek: — véreim. Halász P. Lajos, Az adó A Muravidék népét most nagy izgalomban tartják az adókivetések, különösen a jövedelmi adóké amelyeket bárom évre visszamenőleg vetnek ki. úgy hogy az adóügyekben járatlan lakosság azt hiszi, hogy többszörösen akarják rajta az adókat behajtani. Beográdi munkatársunk kérdést intézett ebben az ügyben Siltar János muravidéki képviselőhöz, aki készséggel állott a Bácsmegyei Napló rendelkezésére. Siftar. aki azelőtt adótiszt''riselő volt és igy alapos szakértőié az adózás kérdésének. a következőkben foglalta öszsze az adózók helyzetét Prckmúriéban: — Prekmurjében jelenleg a következő adónemek vannak: földadó, házosztály, házbéradó, általános kereseti adó, tőkekamat- és járadékadó. jövedelemadó, forgalmi adó rokkantadó. — A földadó ugyanaz., mint volt a magyar pénzügyi közigazgatás alatt azzal a különbséggel, hogy négyszeresére emelték. A házadót egyidelg a magyar törvények szerint vetették ki, újabban azonban az osztrák törvények szerint vetik ki. vagyis Krajnában és Stájerországban érvényben levő házadó törvények szerint. Ezek szerint a házadó valamivel kisebb, mint volt azelőtt. Az adó megállapítása fokozatok szerint történik. tudtommal van 16 fokozat éi szobák száma szerint esnek a házak különböző fokozatokba. Az általános kereseti adó a régi I—IV. oszt. kereseti adónak felel meg. A lakosság a legnagyobb ellenszenvvel a jövedelemadóval szemben viseltetik. Ezt az adónemet az egész Prekmurje területére az adófelügyelöség veti ki és miután igen nagy kerülete van, szinte kizártnak tartom, hogy itt-ott a kivetés, illetőleg a jövedelem megállapításánál igazságtalanság ne történjék. É tekintetben az adófelügyelöség helyzete is nehéz, mert hogy az adófizető jövedelme minél pontosabban megállapittassék szükséges az illető adófizető anyagi viszonyainak portos ismerete, ez pedig ilyen nagy kerületben szinte lehetetlen. Vallomásokra nem sjjknt lehet adni. mert a nép az exxe vonatkozó törvényt nem ismeri és a vallomást nem is tudja kitölteni. Különösen az idén sok baj volt a jövedelemadó kivetése körül, mert visszamenőleg vetettél* ki 192Q~2l-re, már most. Ha valaki egyszer fizetett jövedelmi adót, azt hiszi. hogy a folyó évre fizette és ha újabb fizetési meghagyást kap. r,tp: tudja megérteni, hogy miért kell neki ismét fizetni. Hegy a kivetés most több évre visszamenőleg történik, mindenesetre a lakosságot anyagilag súlyosan érinti, mert meglehetősen nagy öszszeget kell fizetni Egyébként, ami általában az adózást illeti, én meglehetősen terhesnek találom a polgárokra nézve, speciálisan l’rekmurje területére, mert ez a terület tetjesen el van zárva. Vasúti összeköttetése nincsen és igy. ha bármilyen árut hoznak, a fuvar meglehetősen magasra emeli az árunak az árát. tehát a lakosság kénytelen jóval magasabb áron vásárolni mindent, mint bárhol máshol, az adónál pedig mindenütt egyforma mértékkel mérnek-Ezideig nagyon keveset törődtek ezzel a vidékkel ami a lakosság között meglehetős elkeseredést szül. szinte úgy tűnik fel mintha Prekmurje az állam mostoha gyermeke volna. Most épül ugyan az u. n. murska-sebotai— ormózi vasútvonal, de nagyon lassan halad előre, sőt az a veszély fenyegette. hogy hite! hiányában beállítják az összes munkálatokat. E tekintetben Klek! képviselő úrral együtt már interveniáltunk a vasutügyi miniszter urnái, ahol előadtuk. Hogy ez a vonal szinte életkérdés Prekmurjére nézve. A miniszter biztosított arról, hogy azon lesz, hogy ez a vonal mielőbb kiépüljön és egyáltalában nincs szándékában a munkálatokat beszüntetni HÍREK © (Feloszlik az Agrama Reforma.) A murskasebotai »Agrarna Reforma« hivatal e hó 15-évc! megszűnik. A hivatal ügykörét a maribori hivatal veszi át. (Nagy iégvíliar Medjlnmrjában.) Az elmúlt napokban Medjimurjában, Perlak Mala. Subotica környékén, nagy zivatar volt jégveréssel, mely nagy kárt tett különösen az itt termelt kujjoricanemüekbcn. A zivatar a čarovec—vaössze. több helyen vasúti kocsit rombolt össze, több helyen vasrttl távircveuetéket rongált meg. A kár nagy. (Holttest a Murában.) A belátóiéi csendőrőrs egy járőre a Murából egy 30—35 évesnek látszó férfihullát fogott ki. A nyomozás még nem tudta személyazonosságát megállapítani, sem azt, hogy miképp került a hulla a Mura vizébe. (Erdőtűz Prekmurjéban.) A hódosi határban elterülő és gróf Batthyányicsalád tulajdonát képező erdőségben tűz ütött ki melyet csak n&gynehezen sikerült lokalizálni A kár jelentékeny. (Halálos szerencsétienSég.) Tragikus körülmények halt meg Ondila Iván šatohovci napszámos a minap, aki követ fuvarozott, miközben oly szerencsétlenül bukott a kocsi alá, hogy a kerekek halálra gázolták. Éjszaka egy falusi határállomásom Nemrégen még jelentéktelen kis falusi megállóhely volt csak és néhány hónapja nyert csak jelentőséget, amióta bekapcsolódott a nemzetközi forgalomba. A kis falusi megállóból az ország egyik határállomás sa lett és egészen furcsán fest uj szerepében, amelyeben továbbra is megmaradt annak, ami volt, falusi megállóhelynek. Baranya földjén, az utolsó jugo-l szláv vonatáÜomáson céltalanul és üresen áll a régi főhercegi váróterem épülete, amely szintén éles kontrádként került ide a kis falúsi vasútállomás mellé. A tulajdonosa most pörösködik elkobzott birtokáért, a váróterem hűvös, fehér épülete pedig alig emlékeztet már együk Habsburg-sarj engedelmes szolgálatára. Vámtisztek és hafárrendőrség! komiszárusok állnak most előtte, Magyarországra igyekvő utasok itt esnek át a vámvizsgálaton és a kis pélmonostori állomás szokatlanul forgalmas olyankor, amikor vonat indul a határon túlra, vagy érkezik onnan. Szigorú ellenőrzés alá kerülnek itt még a belföldi utasok is. az állomástól néhány lépésnyire húzódik az uj határ, alaposan szemügyre vesznek hát mindenkit, aki itt megfordul. A következő állomás: Magyarbóly már Magyarország és magyar vasúti szerelvény, magyar vasutasok jönnek át ide az utasokért. Furcsa az éjszaka ezen a kis vasúti határállomáson... Este hétkor megy az utolsó vonat a határontulra — kevés utas jár még csak ezen a nemréz megnyílt vonalon — és azután éjfélig álmos sötétség és mély csend borul a kis határállomásra. Akik az éjfélkor érkező pécsi gyorsra várnak, az állomás melletti kis vendéglőben ülnek unottan — a falu messze van — és végevárhatatlan lassúsággal múlnak az egyhangú percek... Az éjszakában kis fénypontok viharéinak a határon túlról: a kis Magyarbóly vasúti jelzőlámpái fényiének át ide bizonytalanul... Benn a vasúti vendéglőben csak nagyon kevés utas, de annál több vámtiszt, határrendőr és detektív várja pohár bor mellett a vonatot és közvetlen annak érkezése előtt betérnek ide a vasutasok is. mielőtt átveszik a magyar kísérőktől a szerelvényt. És az asztalok közt a vámtisztek hatalmas farkas-kutyája h türelmetlen csaholással várja az éjfélt és egy fáradt, álmos pincér detektivregényt olvas egy sarokban... Éles cscngójelzés kalimpál át a ha* táron túli állomásról éjfél felé és egyszerre megélénkül minden. Magyarországról jelzik a vonatot, amely néhány perc múlva már lármásan zihálva berobog. Az álmos sötétben utasok szállnak kis útlevél-ellenőrzés, vámvizsgálat, izgalom. A nyári éjszakában távolról és elmosódva ideködlenek a Mecsek nyúlványai és az utasok is a Mecsekalja üzenetét hozzák magukkal... Rex, a vámtisztek farkas-kutyája úgy vizsgáltatja a pécsi gyors atasait, mintha csak neki is ez volna a kötelessége; csomagokat bontanak, hivatalos okmányokat cserélnek ki, néhány percre szinte megfeledkezik az ember arról, hogy csak egy kicsi vasúti megállóhelyen van. Aztán a vámvizsgálat után beszállás és hamar megindul a vonat Osijek felé. Benn a vasúti fülkékben aztán megindul az érdeklődő beszélgetés a határon túlról jöttek és az itteni utasok között és ezer kérdés hangzik el az első percekben már. Hogy ott milyen a megélhetés, hogy mi újság Pécsett, hogy mennyibe kerül odaát a ruha és élelmiszer és jó-e a termés és volt-c ott is jégverés, majd ha< soníó kérdésekkel viszonozzák __ az érkezettek is az itteniek érdeklődését. • ~ Az anyámat nem tetszett mostanában látni? — kérdi reménykedve egy fiatalember egy egész ismeretlen nőtől, akinek akkor mutatkozik be. de meg van győződve róla, hogy az ő édesanyját ismernie kell annak, aki most jött át Pécsről és akivel véletlenül összehozta a sors egy vasúti kocsi éjszakájában és szinte kiegészíti a kérdést egy öregasszony aggódó szava: — A fiamat nem ismeri? Nem tudná megmondani, hogyan van? Már hetek óta nem kapok hírt tőle... És látni kell a boldogan megnyugvó arcot, ha a kérdezett felvilágosítást tud adni az aggódva érdeklődőknek. Mintha nem is néhány lépésre innen volna a határ, mintha nem is kődlene ide a Mecsek, mintha nem Baranya földjén vágtatna velünk az éjszakai órán a vonat, hanem valahol nagyon messze lennénk, mértföldekre hozzátartozóinktól és a tengeren túlról érdeklődnénk újonnan érkezett utasoktól az otthonlevők sorsa iránt... Ez a szerető és féltő érdeklődés, ezek a fájó kérdések a legszebb és legsznmorubb melódiái a kis falusi határállomás csöndes éjszakájának.»- (l.t.)
