Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-10 / 154. szám
Ünnepi szám — 20 oldal — Ára: 2 dinár tesmsmsBaR XXIV. évfolyam Szabotica, VASARNAP 1923. junius 10. 154. szám HitjjíicnSk minden reggel, ünnep után Ć3 hétfőn délbon TELEFON SZAG!: Kiadóhivatal 3-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 125 dinár íZEfcKESZTÉSÉG: Kralja Aitzacdra-uEca 4 szám alatt ffiadihlva'*!« Kro’ja AUzandva-nlica 1 (Lelbach-palota) A felelősség kérdése A beogradi nemzetgyűlés tegnapi ülésén a magyarországi állapotok kerültek szóba s az a magatartás, amit a magyar kormány jugoszláv állampolgárokkal szemben tenus'í. Nincs módunkban ellenőrizni azoknak az állításoknak valóságát, a vádaknak jogszerűségét, amelyeket az izgatott közbeszólások a magyar kormányzat ellen szegeztek. Nem lehet feladatunk az sem, hogy n magyar kormányzat védelmét vállaljuk. Sokszor rámutattunk már arra, hogy a középeurópai békeaimo szféra a középeurópoi államok politikai irályának összehangolásét követeli meg s Magyarországon is, mint az utódállamok mindegyikében — történnek olyan események, fölbukkannak olyan jelenségek, melyek bántó disszonanciával harsannak fel a béke és közeledés szellemének harmóniájában. De rámutattunk arra is, hogy a türelmetlenség, elfogultság és gyűlölködés, mely a ki nem elégittítt bosszú s a háború megmérgeiett közszellemőnek maradékaként él még a lelkiismeretien vezetők s a jelszavak pórázán rángatható tömegek lelkében, országhatárra és nemzetiségre való tekintet nélkül a 1 önveszélyesebb és legkonokabb ellensége minden békeszándéknak s minden közeledésre való törekvésnek. Előre is kijelentjük, hogy sbbon a vitában, mely tegnap a szenvedélyes szavak lángjába bontotta a nemzetgyűlést, a felelősség kérdésében mi az utolsó betűig osztjuk N nőies külügyminiszter kijelentéséi, aki a retorziókat s táliot követelő közbeszólók felé fordulva a következőket mondotta: Mi nem alkalma hatunk polgáraink elten represszáliát. Azok a magyarok, a kik ezen a területen születtek és a mi állampolgáraink, ugyanolyan jogokat é veznek és ugyan olyan törvények védelme alatt állanak, mini a többi polgár. A nemzetgyűlés egy-két tagja —• szomorúan iáttunk köztük néhány radikális képviselőt is, a békét és megértést hirdető kormánynak párthiveit — zabolátlan közbeszólásaikban azt követelték, hogy alkalmazzanak retorziót az itt élő magyarokkal szemben — „internálni kell egész Noviszadot követelte az egyik képviselő, — zárjanak le minden itt élő magyart, mindaddig amig Magyarországon bántalmaznak jugoszláv állampolgárt s dobják ki állásaikból a magyar anyanyelvű köztisztviselőket. A radikálispárt egy-két tagja — kö tűk vajdasági képviselő is — a közbeszólásokban megnyilatkozó kívánságok szerint ; akarják „szabályozni“ az SHS. királyság és Magyarország között fennálló viszonyt. Ezeket a követeléseket középkoriaknak tartja mindenki, akinek szemét és értelmét nem borította el a gyűlölet és szenvedély vérhulláma. Az itt élő magyarokat nem lehet felelőssé tenni a magyarországi állapotokért, az itt élő magyarokon nem lehet megtorolni azokat a vádakat, amelyeket — okkal, vagy ok nélkül, ebben a kérdésben most közömbös — egy idegen ország kormányával és hatóságaivá! szemben támasztanak. Az még senkinek sem jutott eszébe, hogy a verbászi németekkel fizettesse meg a német jóvátételt. A magyar kormányzat ténykedéseiért és mulasztásaiért miért akarják felelőssé tenni az itt élő magyarságot ? Ez a magyarság semmiféle közhatalmi és politikai vonatkozásban nem «TT <• magyar kormányzattal, nem gyakorolhat rá hatást,, írem befolyó1- soíhatja működésének irányát, nem bírhatja rá intézkedésekre s nem tarthatja vissza elhatározásoktól. Hol van az az ethikai. politikai, vagy büntetőjogi jogcím, amelyik az itt élő magyarsággal olyan bűnöket 'nkoltßsson meg, amelyeket el nem követett, sem el nem bánthatott s amelyekben semmi része sincs. A bosszuállásnak, a retorziónak fegyverét még a középkorban is azok ellen alkalmazták, akik a megtartandó cselekedetet elkövető családhoz, törzshöz vagy államhoz tartoztak. Arra még a középkorban sincs példa, hogy egy ország kormánya a másik ország kormányzatának ténykedéseiért a saját állampolgárait büntesse meg. Nem teszünk most mást, csak ismételjük Nincsics külügyminiszter szavait: az állampolgárok közt a nyelv különbséget nem tehet, a magyar anyanyelvű állampolgárok ugyanazokat a jogokat élvezik s ugyanazon törvények védelme alatt állanak, mint az ország valamennyi állampolgára. A külügyminiszter expozéjába közberikoltó gyűlölködések pedig azt követelték, hogy az SHS. kirá'yság saját állampolgáraival szemben aikalmazzon retorziót, jugoszláv állampolgárokat zárasson be, jugoszláv állampolgárokat internáltasson egy idegen hatalom kormányzati intézkedéseinek megtorlására. Az itt élő magyarság azzal a méltósággal, amit a lelkiismeret tisztasága s állampolgári hűségének kétségbevonhatetlansága ad neki, tiltakozik azok ellen a gyújtogató követelések ellent a melyek a mások ellen támasztott vádak alapján vele szemben követeinek irgalmatlan Ítéletet. Az SHS. királyság magyarsága mindazért emelt homlokkal vállalja a felelősséget, amit tesz, mond, vagy elmulaszt, de ahhoz nem érez hajlandóságot, hogy őt ültessék a vádlottak padjára, őt fektessék a deresre a mások ténykedései miatt. Ha összetör a politikai egység s ha az itt élő magyarság őszinte hűséggel és szótlan engedelmességgel vállalja az uj helyzet következményeit, a gyűlölet kalandorai s a bosszuáliás bajnokai a politikai egységet ne akarják büntetőjogi egységgel helyettesíteni. Az ántánf jelentékeny haladást lát az uj német jegyzékben A válaszjegyzék nem lesz elutasító A német jóvátétel! memorandum — mint Brüsszelből jelentik — meglehetősen kedvező hangulatot teremtett az antantországok kormányainál. A belgák különösen optimisztikusan ítélik meg a helyzetet. Kétségtelenül kedvező jelnek tartják Brüszszelben. hogy Cano kancellár elállóit attól az elvi kijelentésétől, hogy addig nem lehet jóvátételekről tárgyalni, míg a Ruhr-terütet nincs kiürítve. De azt is haladásnak tekinti a belga kormány, hogy Németország űz eti .artozássá akarja átváltoztatni adósságát. Londoni jelentés szerint angol politikai világ is csatlakozik Belgium jóakarata magatartásihoz. A brit kormánykörökben szintén az a vélemény, hogy a német javaslat sokkal kedvezőbb, mint az előbbi és alkalmas arra. hogy a iővátétöli probléma megoldását elősegítse. Sir Crawe államtitkár, aki Saint Anlaire francia' nagykövettel a német jegyzék ügyében tárgyalásokat folytatott, figyelmeztette a francia nagykövetet, hogy az egész jóvátételt probléma felborulna és nem , lehetne remény a rendezésre, ha a német jegyzéket egyszerűen visszautasítanák. 1 Ugyancsak loudoni jelentés hozzá hírül, hogy mielőtt az antantkormányok választ adnának a német jóvátétel! jegyzékre, előbb a szövetségesek egymás között fognak tárgyalni» Curzon angol külügyminiszter hta szerint hétfőn találkozik a londoni francia nagykövettel. Valószínű, |hogy a találkozáson az olasz és a I belga diplomáciai képviselőit is f megjelennek. Újabb szankciókkal fenyegetodzik a nagykő. • veti tanács A nagykövetek tanácsának jegyzékéről, amelyet a német kormányhoz intézett, a Petit Páráién azt írja, hogy a nagyköveti tanács a tagyzékben figyelmeztette Németországot, hogy amennyiben nem teljesiii a lefegyverzésre vonatkozó követeléseket újabb szankciókat lopnak alkalmazni. A jegyzék rámutatott azokra a fegyyerkczési tünetekre, a melyek az utóbbi időben fölmerültek Németországban. A lap szerint a német kormány rövidesen válaszolni fog a tanács, jegyzékére. Radies nyilatkozata Pasics beszédéről A horvát köztársaságiak loyálisak a királlyal szemben Beogradból jelentik: A párta ment szombaton nem ülésezett, ami némi szélcsendet hozott s politikai életbe. A képviselők egy része elhagyta Beogradot és csak a parlamenti bizottságok tagjai maradtak a fővárosban, a bízott ságok ugyanis folytatják a sürgősebb törvényjavaslatok tárgyalását. A helyzetet egyébként Pasics miniszterelnök beszédének következményei uralják. A beszéd hatása még most sem alakult ki teljesen. A föderalista-blokk pártjai körében még mindig nagy az elkedvetlenedés, de azért nem cd iák föl minden reményt arra nézve, hogy folytathatók lesznek a kiegyezési tárgyalások. A klerikális-pártnak egyik vezető politikusa a B icsmegyei Napló munkatársa előtt kijelentette, hogy Pasics beszéde nem tisztázta a helyzetet és csak azt bizonyítja, hogy Pasics továbbra is a lavirozás politikáját akarja folytatni és időt akar nyerri, hogy a kormánv* programúinak egy részét a parlamentben keresztülvigye. Ezzel magyarázható, — az említett információ szerint — hogy majdnem naponként váltakoznak a radikálispárti vezetők nyilatkozatai a pártnak a föderalista blokkal való viszonyáról. A blokk vezérének, Radios Istvánnak nyilatkozatét Pasics miniszterelnök csütörtöki beszédéről a „Novor-ti“ szombat esti száma közli. Radios ebben a nyilatkozatéban többek között a következőket mondja: — Pasics semmi újat sem mondott beszédében. Ez a beszéd azonban mégis fontos, mert autoritativ részről jött és olyan dolgokat tartalmaz, amelyeket eddig' még sohasem mondtak el a horvát kérdésben. Pasics beszédének meg van az a tulajdonsága, hogy a szerb intelligencia ösztönös véleményét fejezte ki a horvát problémáról. A szerbek rosszul ismerik a horvát ii£y§t és hamis
