Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-09 / 153. szám
1923. június 9. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A katonák aratási-és cséplési szabadsága A Vojni List (Katonai Közlöny) legutóbbi számában közli a had ügyminiszteriumnak a katonák aratási és cséplési szabadságáról szóló rendeletét, amely a kővetkezőképpen szó! : Az aratási és cséplési idény alkalmával mindazok a katonák, a kiknek a szülei cséplőgéptuiajdo nosok, cséplési szabadságot kap nak, abban az esetben, ha ók maguk is a gépnél dolgoznak és más munkaerő nem áii rendelke zésre. Ezt a szabadságot r,z lile tékes katonai parancsnokság állapítja meg. A szabadság ideje legfeljebb két hónap lehet. A szabadságolásra vonatkozó kérvényt a kérvényező katona ezredparanCsnokságánál keli benyújtani. A szabadságra való igényjogosult*| sógot a községtenács igazolva- jj nyával kell bizonyítani. Ha több katonának együttesen van egy cséplőgépe, okker csak egyikök kaphat szabadságot. Azok a katonák, akik Dólszer-l biába akarnak csépiögép mellé menni, három hónapi szabadságot kapnak. Balkáni blokk alakításáról tárgyal a g-orög kiüügyminiszter Beogradfcan Beogradból jelentik: Alexmdrisz görög külügyminiszter, aki idáig \ Bukarestben tárgyalt olyan balkáni | blokk megalakításáról, amely a Bal-1 kán államok gazdasági és politikai | talpraállítását tűzné ki céljául, mostjj Beogradba érkezett. A görög kül-jj ügymipiszter meglátogatta Pasics | miniszterelnököt és Nincsics kül- f ügyminisztert, pikkel hasonló irány- <j ban tárgyalásokat folytatott. Pénte-| ken délután Alexandrisz és Nincsics | megbeszélést tartottak, amelyen aj szalonikii szabad zónáról szóló kon-f yenció végrehajtásáról tárgyaltak.! Az értekezlet során szóbakerüit a] görögországi jugoszláv kisebbségek ^ ügye is. A görög külügyminiszter Beogradból Rómába utazik. Gyilkossággal vádolt olasz huszárkapitány Megmérgezíe az apósát és anyósát Flórenzből jelentik: Szenzációs per tárgyalását kezdte meg a bíróság. Mario Diselli huszárkapitány ül a vádlottak padján azzal vádolva, hogy meggyilkolta az apósát s gyilkosság! kísérletet követett el az anyósa ellen. Biselli kapitány három esztendővel ezelőtt vette feleségül Alfred Bini dúsgazdag kereskedő egyetlen leányát, Líviát. A házasság eleinte boldog volt. Később a kapitány állandóan zaklatta a feleségét, hogy kérjen pénzt a szüleitől. Az asszony apja eleinte eleget tett ezeknek a kéréseknek, de későbben kereken megtagadta. — Tönkremegyünk, — mondotta — ha a költekezés tovább is ebben a tempóban folyik! A kapitányt rendkívül bántotta a visszautasítás. Elhidegült a feleségétől s nem volt többé figyelmes férj. Az após ennek ellenére sem volt hajlandó többé a veje adósságait kifizetni, sőt mindenfelé beszélte, hogy ne hitelezzenek a vejének, mert ő nem ad neki több pénzt. Ugyíátszik, Biselli Mariot rendkívül elkeserítette apósa viselkedése. Egyizbcn ő vitte be apósának és anyósának a délutáni feketekávét, amelytől mindaketten rosszul lettek. Ekkor még nem gyanítottak semmit. A betegsi gük alatt a kapitány igen figyelmes volt irányukban. O adta nekik oda a gyógyszereket és az ételeket. Egy este tejet kértek. —- Majd én behozom a tejet! — szólt udvariasan a kapitányi Be is hozta s az öregek mohón megitták. Nyomban azután görcsök fogták el mind a kettőjüket. A férfi néhány óra múlva meghalt, mig a nőt az orvosok megmentették. Bininé gyilkosság miatt jelentette fel a kapitányt. A hatóságok megindították az eljárást és a nyomozás során annyi gyanú merült fel a kapitány ellen, hogy letartóztatták, Tiszttársai nem akartak hinni bűnösségében. Amikor a rendőrtisztviselö le akarta tartóztatni, az ezredese közbelépett. — Nem engedem meg, szólt, hogy ártatlan embert elfogjanak. Csak később, az előterjesztett bizonyitékok láttára egyezett bele. hogy börtönbe vigyék a kapitányt. A főtárgyaláson mindent tagadott a vádlott. A tanuk kihallgatása pedig napokig fog tartani. A blokk válasza Pastes beszédére „Erőszakos eszközökkel is küzdüßk, ka kell a central izmus ellen" Beogradból jelentik: A parlament pénteki ülésének, amely délelőtt kilenc órakor kezdődött, első szónoka Timonovics Milán radikálispárti képviselő volt. aki az ellenzéknek a kormány deklarációja ellen felhozott érveivel szállt vitába. Lázics Voja földmivespárti képviselő a deklarációnak belpolitikai részével foglalkozva kifogásolta, hogy a földmiveseket érdeklő kérdések háttérbe van; nak szorítva. A kormány iránt bizalmatlan. Beszéde után délelőtt tizenegy órakor Nincsics Momcsíllo külügyminiszter kezdte meg külügyi expozéját. amelyet lapunk más helyén ismertetünk. A külügyminiszter beszéde tizenkét óra tiz pereket ért véget és ezzel a délelőtti ülés befejezést nyert. A délutáni ülést délután négy órakor nyitotta meg Jovanovics Ljuba elnök. Az első felszólaló Kukovec klerikálispárti képviselő volt, aki a föderációs blokk nevében válaszolt Pasics csütörtöki beszédére. Követelte. hog*'' Oroszországgal vegyék fel a diplomáciai összeköttetést és kifogásolta, hogy Angliát nem említi se a kormánydeklaráció. se Nincsics belügyminiszter beszéde amelyet egyébként eléggé szimpatikusnak tart. A belügyi helyzettel foglalkozva rátért Pasics miniszterelnök tegnapi beszédére, amelv elutasítja az alkotmány revízióját, mert — szerinte — a viszonyok nem változtak. Az államegységnek Pasics általi magyarázatát — mondotta — nem fo-» gadja el. mert ez az értelmezés j egyetlen államtestet jelent egyetlen t kormánnyal, amelyen belül azonban ? autonómiák helyet foglalhatnak. A jj nemzeti egységet másképp értelmezi- j mint Pasics. A Pasics-féle koncepció i ellen pártja küzdeni fog. a centraiiz- j mus ellen, ha .kell. erőszakos eszkö-1 zökkel is. Timonovics Zdenko. radikális kép- \ viselő a macedóniai állapotokról be-. szélt. Utána Sumeikovics Ilia demo-1 krata szellemes beszédben kritizá'ta \ Nincsics külügyminiszter expozéját, jj Többek között a magyar kérdésre) vonatkozóan azt kérdezte a külügy- f minisztertől, hogy ha tényleg olyanők a viszonyok Magyarországon, mint ahogyan előadta, akkor miért j nem alkalmaz erélyesebb eszközöket! a magyar állmmal szemben? A távollevő külügyminiszter helyett Sankovics Velizár közlekedésügyi és Markovics Lázár igazságügyminiszter válaszoltak a felszólalásra. Dzsenan Zia. dzsemjet képviselő azt igyekezett megokolni felszólalásában. hogy miért támogatja a radikálispártot és ezt azzal indokolta meg, hogy a demokratapárt rablóbanda. Erre a megjegyzésre óriási j vihar támadt és a demokrata, radi-1 kális és dzsemjet képviselők közöttcsaknem tettlegességre került a sor. l Negyedórái szakadatlan lárma után jj az elnök felfüggeszti az ülést és este jj kilenc órára tűzi ki a vita folyta- I tását. Németország évi egymilliárd arauymárkát ajánlott föl Átadták az uj német jegyzékei müen állapítják meg, hogy a német ajánlat eíiogadiiatatian és hangsúlyozzák. hogy a francia és belga kormányok állásfoglalását eleve eldönti a brüsszeli határozat, amelynek értelmében semmilyen német ajánlatot nem vesznek megfontolóra addig, amig a németek a passzív ellentállást abba nem hagyják. Arra a kérdésre, hogy mii ért a francia és a belga kormány a német passzív ellenállás föladása alatt kijelentették a Quai d’Orsay-n, a francia és ango^ lapok tudósitói előtt, hogy a német birodalmi kormánynak vissza kell vonnia a Ruhr-területre kiadott rendelkezéseit és utasításait. Semmi olyast nem kíván Franciaország, a mi a józan emberi ésszel ellenkezik, tehát azt sem. hogy a német kormány a megszállott terület lakosságát kötelezze, vagy bár csak tanácsolja neki. hogy a megszálló francia csapatokkal és a belgákkal együtt dolgozzék, viszont a Ruhrterüfet kiürítése tekintetében sem Franciaország, sem Belgium álláspontja nem változott az fokozatosan fog megtörténni, olyan mértékben, mint ahogy Németország fizetési kötelezettségeit teljesít? és csupán Essen t akarják a szövetségesek a telje jóvátétel utolsó részletének törlesztéséig zálog gyanánt kezükben tartani. Ha a német kormány nem tesz eleget ennek a feltételnek, nem marad más hátra a franciák számára, mint fokozott erővel hozzálátni a Ruhr-vidék kihasználásához. A zár alá vett szufeoticai földek fölosztása A városi tanács akciója Subotica város tanácsát már régebben az a terv foglalkoztatja, hogy az agrárminisztériumtól a város zár alá vett földjeinek legalább részben való feloldását kérje. Erre a lépésre azért van a városnak szüksége, hogy segítsen rossz anyagi viszonyain. amelyekben éppen nagyrésze van az agrárreformnak. A legutóbbi terv az volt, hogy a város 500 hold zár alá vett földnek a feloldását kérje, amit a tanács azután eladna és a földek eladási árából elsősorban is két uj iskolát építenének. Az ez évi iskolai költségvetés szokatlanul magas összegeket irányoz elő és a városi költségvetés deficitje még sohsem tette szükségessé olyan magas városi pótadó kivetését, mint az idén. A római, londoni, párisi, brüsszeli és washingtoni német nagykövetek — mint a Wolff-ügynökség jelenti — csütörtökön átnyújtották az antantkormánynak az uj német jegyzéket, amely a további megbeszélések megkönnyítése céljából azokra a pontokra adandó válaszokra szorítkozik, amelyek a szövetségesek válaszjegyzékében közösek. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a német kormány nem járna el őszintén és a problémát nem vinné közelebb a megoldáshoz, ha többet igémé, mint amennyit a német nép megtartani képes. A jegyzékben a német kormány felajánlotta, hogy a fizetések összegéről és módozatairól elfogadja egy pártádon nemzetközi fórum döntését. A végleges jóvátétcli tervezet végrehajtása céljából a német kormány a következő garanciákat javasolja: A birodalmi vasutak átváltoztatása az általános pénzügyi igazgatástól független, házikezelésben lévő különvagyonná. Tizmilliárd aranymárka birodalmi bankköt eleivények kibocsátása, a melyek 1927. junius 1-től kezdve 5 százalékos kamatozásúak és Így évi 500 millió arany-márkát garantálnak. A német kormány, hogy 1927, Julius 1-től kezdve évenként további 500 aranymárkát garantáljon, kézizülagul leköti az egész német közgazdaságot, ipart, bankokat, kereskedelmet, forgalmat és mezőgazdaságot. Az ily módon biztosított 500 milliót a német kormány vagy közadó utján, vagy pedig közvetlenül a megterhelt ingatlanokból fogja megszerezni, Ezenkívül biztosítékul elzálogosítja a vámjövedelmet, a dohány-, sör-, bor- és cukorfogyasztási adókat és a pálinkaegyedáruság bevételeit. A jegyzék végül hangsúlyozza, hogy Németország fizetőképessége az egész probléma megoldásának módjától függ. Németország elismeri jóvátételi kötelességét és megismétli a konferencia összehívására irányuló kérelmét. A jegyzék hatása Párisban Párisi jelentés szerint, a francia kormánykörök meglehetős tartózkodóan fogadták a német jegyzéket, amelyet Poincaré több óra hosszat tanulmányozott. A vélemény általában az, hogy a német ajánlat még mindig távol áll attól, amit kielégítőnek lehet tekinteni, Elsősorban kifogásolják annak a hiányát, hogy Németország nem Ígéri meg a passzív ellentállás megszüntetését. A lapok meglehetősen egyértel-A zár alá vett földek feloldására vonatkozó tervet azonban meghiúsították azok a pártpolitikai szempontok. amelyek csak a választások előtt voltak fontosak. A tanács a már kész javaslatot jobbnak látta akkor nem vinni a közgyűlés elé. Most azonban, hogy ezek a szempontok már nem játszanak szerepet, a városi tanács ismét foglalkozik ezzel a tervvel, amelyet most aktuálissá tesz a sentai példa is. A sentaiknak ugyanis az illetékes agrárhivatal véleménye ellenére az agrárminiszter ígéretet tett a földjeik feloldására. A városi hatóság és az agrárhivatal között feszült a viszony már régtől fogva. Sok esetben bebizonyosult már, hogy az agrárhivatal nem veszi figyelembe a város érdekeit. Ä tavalyi agrárrevizió alkalmával súlyos anyagi károkat okozott a városnak. amelyek könnyen elkerülhetők lettek volna. Most azonban a sentai példa alapján reméli a városi hatóság, hogy a suboticai agrárhivata! nem fog szembehelyezkedni a város érdekeivel, vagy ha ez az eset bekövetkeznék, van rá kilátás, hogy az agrárminisztériumban kedvező döntést érnek el-Először ebben az irányban fog a városi tanács informálódni és csak
