Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-09 / 153. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. junius 9. menynél. Görögországban élő kisebbségeink kérdésében még Politiszvolt külügyminiszterrel egyezséget kötöttünk, nemcsak az iskola kérdésben, hanem a kisebbségi konvenciók teljes alkalmazása tekintetében. Nem kételkedünk benne, hogy ezt az egyezményt a görögök végre is fogják hajtani. A jugoszláv-bolgár viszony Bulgáriával való viszonyunkban kedvező fordulat állott be,' mert az az utóbbi időben a jó szomszédi viszony helyreállítására törekedett. Ennek a legnagyobb akadálya a komitácsi akció volt. A nisi egyezmény helyre fogja állítani a két ország régi jó viszonyát. A nisi egyezményt a bulgáriai illegális szervezetek ürügyül használták föl a legutóbbi véres felkelésekhez. Valójában mélyebb okai vannak ennek. Ezek [a szervezetek az ország egyes részeiben autonóm kerületeket létesítettek, adót szedtek, milíciát szerveztek, valóságos független államot alkottak. A legnagyobb szimpátiával kisérjük a bolgár kormány akcióját ezek ellen a szervezetek ellen. Albánia és Törökország Ezután hosszasan beszél Ni titties az Albániához való viszonyról. Különösen a határmegáilapitás és az egyházi hatóságok kérdésében. Reméli, hogy sikerülni fog nagyobb nehézségek nélkül a vitás kérdéseket elintézni. Törökországgal a békekötés után heiyreáüott a normális állapot és a két kormány megegyezése folytán a két állam közöli helyreállítjuk a hivatalos diplomáciai viszonyt. A Törökországhoz való jó viszonyunk nagyban hozzá fog járulni délkeleti Európa konszolidálásához. Ezután arról beszélt Nincsics, hogy Seipel osztrák kancellár beogradi látogatása alkalmával különböző gazdasági és pénzügyi szerződéseket kötöttek, amelyek a saint-germaini békeszerződés klauzulája alapján állanak. A négy különböző konvenciót mór a sajtó is ismertette. Azonkívül egy jegyzőkönyvet Írtak alá a megoldásra váró problémákról, többek között a hajóforgalom rendezéséről, a tranzitó-forgalom megkönnyítéséről, a vasúti szolgálat kérdéséről és az Ausztriának visszaadandó vasúti anyag kérdéséről. A kérdések rendezésére mindkét részről a legnagyobb jóakarat mutatkozik. A7. ausztriai szlovén kisebbség kérdése szintén .rendezésre var, Mig Szlovéniában és a Muravidéken 42000 főnyi német lakosságnak 34 iskolája van 3340 tanulóval, továbbá két német gimnáziuma. Ezzel szérűben az ausztriai 70000 főnyi szlovén lakos* ságnak egy iskolája sincs. Nálunk Szlovéniában hetvennégy németi egyesület működik és öt németi napilap van, addig Ausztriában' egyetlen egy egyesületük van a I szlovéneknek, de lapjuk nincs. Elmondta, hogy hárem szlovén taniíó maradt még Karináéban, akikét ez osztrák hatóságok megfenyegettek, hogy a német lakosság meg fogja őket ölni, ha továbbra is tanítók maradnak. Hivatalosan is tudtára adták Jugoszláviának, hogy meg is kapják a szlovénok . „jkoianyítási jogot, a német lakosság ebben az esetben meggyilkolná a-tanítókat. Mkesics Zalaegerszegről — Amint látható — folytatja Nincsics külügyminiszter, — összes szomszédainkkal a viszonyunk vagy nagyon jó, vagy az állandó javulás utján halad. Sajnálattal konstatálom, hogy ebben a tekintetben az egyetlen kivétel északi szomszédunk Magyarország. Amig Magyarországgal a trianoni béke. rendezte viszonyunkat, a királyi kormány állandóan azon volt, hogy lépésről-lépésfe vele szemben is rendezze a sok háború utáni kérdést, a normális szomszédi viszony érdekében. Es a törekvésünk nem járt sikerrel, mert a másik félben nihesan meg a kellő jóakarat és készség. Az első nehézség abból származik, hogy magyar részről egyáltalában nem mutatkozik jóakarat a trianoni szerződés határozatainak teljesítésére. Általános magatartásával bizonyos sovieiista és imperialista célzatú nanionálista egyesületek akcióinak eltűrésével ... Pribicsevics: Banditák! Wilder (demokrata): Az olaszok támogatják őket! Nincsics... valamint a hadsereg újjászervezésére és erősítésére irányuló állandó törekvésével és az egész sajtó magatartásával a magyar kormány bebizonyítja, hogy a trianoni szerződést egy ideiglenes jellegű szerződésnek tekinti, amelyet rövidesen elvetnek és helyre áll az ügyek régi rendje. A jóvátételt bizottság munkájában állandó akadályokba és nehézségekbe ütközik a magyar állami szervek részéről, úgy hogy csak nagy nehézséggel tud megbízatásának eleget tenni. A szövetségközl katonai ellenőrző bizottság nem csak nagy nehézségekbe ütközik, hanem közvetlen támadd-1 sok is érték elrejtett fegyverek és jj muníció után való kutatása közben. I fNemrég Kecskeméten az összegyűlt! tömeg megtámadta az antanttiszte- * két, a bizottság tagjait, akik azért mentek oda, mert megtudták, hogy ott nagy tömeg muníció van elrejtve. Egy francia tiszt ez alkalommal majdnem életével fizetett. Szomszé-| daival szemben nem tanúsít jóakara-1 tot Magyarország a jóviszony feii-| tartására. Állampolgáraink közül, aS kik Magyarországba utaznak ma-| gánügyeikben, senki• sem biztos ab- jj ban, hogy ómen vissza is jöhet. Koroscc: Ott még internálótáborok vannak az idegenek részére! Nincsics: Éppen erre akarok kitérni. Bár már több év eltelt a háború befejezése és a békeszerződések aláírása óta, amelyek helyreállították az államok közötti jogrendet, Magyarország az egyetlen állam Európában, amely feníartotta \ az internáló táborikat. A magyar \ hatóságok minden törvényes alap és I bírói ítélet nélkül, minden idegent, aki véletlenül Magyarországon tartózkodik, teljesen egyén! önkényből az internáló táborba küldhetnek. A magyar hatóságok gyákran élnek ezzel a jogukkal. Nagyon sok állam- “ polgárunk már évek óta ezekben a) táborokban van. A kormány adatai! szerint több mint 140 jugoszláv ál-1 lampolgár van internálva vagy börtönben Magyar országosa, Grgin Dusán (radikális): Internálni keli a mi államunkban is a ma- I gyarokat egytől egyig! Valamenynyit internálni kell mert mi vagyunk a győztesek és nem ők! Pribicsevics: Ki kell utasitani a magyar követet! Karosec: Internálni kell őket! Nincsics: A kormány minden kísérlete dacára sem tudta eddig közelebbről megállapítani, miért fosztották meg szabadságuktól ezeket a polgárainkat, pedig vannak közöttük olyanok is, akik még 1920 óta internálva vannak. Hogy mennyire önkényesen folynak az internálások, bizonyítja az is, hogy nem régen két határőrünket, akik áttévedtek magyar területre, Zalaegerszegre internálták. Minden követelésünk, hogy bocsássák őket szabadon, hatástalan maradt. Óriási vihar tör, ki ezekre a szavakra. Janics Voja (radikális): Internálni kell egész Novisadot! Oda már nem lehet elmenni a magyarok szemtelensége miatt! Botrányos dolgokat Írnak a magyarok! Grgin Dusán (radikális): Pepreszszáünkaf kel! alkalmazni Magyarország ellen. Meggyilkolják polgárainkat! . Több hang a radikálisok 'és demokraták közül: Meg kell szállni magyar területeket! tanics (radikális): Három nap jött át egy jugoszláv katona Magyarországból, aki öt évig volt internálva és most megszökött. Egész Novisadot internálni kell! Grgin: Egyetlen magyar se lehet addig itt szabad, amíg odaát egy polgárunkat is internálják! Nincsics: Uraim, én megértem az önök felháborodását* de felháborodásban nem lehet cselekedni... Dragovics (radikális): A gonosz ellen gonosz eszközöket kell alkal-g mazni! Nincsics: Mi nem alkalmazhatunk! saját polgáraink ellen a magyar el-1 járása miatt represszáüákat. Azok a magyarok, akik ezen a területen születtek és a mi állampolgáraink, ugyanolyan jogokat élveznek és ugyanolyan törvények védelme alatt állnak, mint a többi polgárok. Grgin: Amig erősek voltak, addig mi voltunk hátrányban! Még most is mi legyünk? Ma is minden úgy van, mint akkor, amikor el kellett hagynom házamat és' szüléimét! Nincsics: Épp ezért kell őszintén beszélnünk... Vuics (bánáti földmivespárti): A Bánságban a tisztviselők 32 százaléka magyar! A legfontosabb helyeket töltik be. Nincsics: Tudom, hogy sok magyar tisztviselő van a Bánátban . . . Jovamvics Ljuba házelnök: Figyelmeztetem a miniszter urat, hogy most nem erről van szó. Egy hang: Figyelmezteti a minisztert? Nincsics: Több állampolgárunkat több esztendei rabságra, kettőt halálra ítéltek Magyarországon. James: Tartóztassák le a beogradi magyar követet és az egész követséget! Ha angol alattvalóval történi volna ez, Anglia hadat üzent volna. (Óriási zaj.) Nincsics: A kormány megkísérelte. hogy megállapítsa, kik vannak letartóztatva Magyarországon, de ez sem sikerült. Még azt sem engedték meg a magyar hatóságok, hogy a letartóztatottaknak anyagi segélyt nyújtsunk. Ez csak Szever Bozsidár esetében sikerült. Még azt sem engedték meg, hogy hivatalos szerveink meglátogassák a halálraítélteket, hogy utolsó kívánságukat megtudhassák. A magyar kormány ilyen eljárása polgárainkkal és véreinkkel szemben messze van attól, hogy szomszédi viszonyunkat megjavítsa. A kormány már ezideig is megtett és a jövőben is meg fog tenni mindent, hogy véget vessen ezeknek az állapotolmak, de be kell vallanom, ez a törekvés nem biztat sikerrel. Hogy milyen messze mentünk békeszeretettinkben, az abból is látszik, hogy milyen rég halászijuk, hogy mi is ugyanazokhoz a rendszabályokhoz nyúljunk, amelyeket Magyarország már évek óta használ. Kérdezem, lehetséges-e ilyen viszonyok között a normális viszony helyreállítása és a gazdasági kapcsolatok erősítése, ami pedig mindkét félnek előnyére volna. Magyarország külföldi kölcsöne — A mai magyar rendszer ilyen politikája szükségképpen gazdasági és pénzügyi válságba vitte az országot. Bethlen miniszterelnök és Kállay pénzügyminiszter külföldi útja ezért azt célozta, hagy külföldi kölcsönt szerezzenek az országnak. A jóvátételi bizottság előtt két javaslat volt: az angol-olasz és a francia. Az angol olasz ajánlat nem számolt Magyarország magatartásával a békeszerződés végrehajtása és a szomszédállamokkal való magatartás tekintetében. Mi se voltunk Magyarország gazdasági talpraállitása ellen* de nem szabad szem elől téveszteni* hogy mindabból, amit a mai magyar rendszerről tudunk, jogosan következtethetünk arra, hogy az a kölcsön nemcsak hogy nem fog Közép- Európa konszolidációjának használni, hanem eszközöket adhat Magyarország kezébe Kozép-Európa békéjének megzavarására. Ezért elleneztük az angol-olasz javaslatot. A francia javaslat, mely szintén a zálogjogok ideiglenes felfüggesztésén alapszik, már olyan garanciákat követel, (it4 ismertette a külügyminiszter a jóvátételi bizottság határozatának már ismert öt pontját), amelyek szerint abban az esetben is, Ita Magyarország megkapná a kölcsönt, nem használhatja azt Közép-Europa békéjének megzavarására. Ez szerencse úgy Magyarországra, mint a szomszédállamokra nézve. Jugoszlávia hálája Franciaország iránt Beszédének végén meleg hálával emlékezik meg Nincsics külügyminiszter Franciaországról, mely Jugoszláviát mindenkor támogatta és ültakozik azon beállítás ellen,_ mintha Franciaország reakciós és imperialista állam volna, maid cáfolja Franciaország háborús céljait. Az ország külpolitikájának irányelvéül a következőket tűzi ki: A békeszerződések által teremtett helyzet védelme és elhárítása minden akadálynak, a mely a belső konszolidáció elé hárul, ez pedig a béke útja. ABácsmegyeiNapló 753-ik számához I Aki junius 30-ig ezeket a szelvényeket [j összegyűjti és beküldi, az V2 évi időtartamra baleset ellen 7000•— dinár ere]év, halál 2500’— dinár ere 'cir rokkantság esetére a Rossija-Fonciére biztosító és viszontbiztosító társaságnál díjmentesen biztosítva lesz
