Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-06 / 150. szám

1925. jonius 6-BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. o!3aí. [gróf A gyilkos herceg a vádlói?ak padján Fetárgyalás a kikicdai ícrvényszéken A kikindai törvényszéken kedden kezdték meg a tárgyalását Dadiani Tomo menekült kaukázusi herceg bűnügyének. Dadiani január 30-án Kikinda főutcáján megtámadta egyik tnenekiüttársát, Joszipov Viadimir ezredest és tőrével leszúrta. A her­ceget a rendőrség letartóztatta. Ki­hallgatása alkalmával elmondotta, hogy Joszipov ezredes bolsevista, a ki börtönbe juttatta az ö testvéreit, atyját pedig agyonlövette. Még Oroszországban bosszút forralt elle­ne és igy amikor Kikindán felismer­te a Beogradbó! odautazott ezre­dest, annyira úrrá lett rajta az indu­lat, hogy családja, elpusztítása miatt felelősségre vonta, majd tőrével le­szúrta. Badimi kihallgatása után Követelte, hogy bocsássák szabadon, mert fejedelmi vér, aki felett nincs joga polgári bíróságnak ítélkezni. A rendőrség azonban minden tiltako­zás ellenére átkisérte a kikindai Ügyészség fogházába. A vizsgálat befejezése után a bí­róság junitis 5-ére tűzte ki a szen­zációs bűnügy tárgyalását. Dadiani herceg kissé megtörtén lép be a tárgyaló terembe, megette két .szuronyos fogházőr halad. A Zsuftolásig megtelt teremben nagy Izgatottság keletkezik, különösen sok az orosz menekült. A íogház- ÍSrök azonban szigorúan távoltarlják a vádlottól a kiváncsiakat. Kilenc órakor bevonul a bíróság dr. Teodorovics Mihály törvényszé­ki elnök vezetésével. A vádat dr. Moszkovita állami ügyész képviseli. A herceg védői dr. Kengyelác Miii­­yoj és dr. Ehrling Károly ügyvédek. A személyi adatok felvétele után tír. Teodorovics elnök felolvasta a vádiratot, amely szándékos ember­ölés bűntettével vádolja Dadiani To­­pao herceget. A tárgyalás első nap­ja a vádlott kihallgatásával ért vé­get. A szerdal napon kerül sor a tanuk kihallgatására. v? WtBWBEBBm Miért emelkedik a dinár ? A Narodna Bank átveszi a felajánlott idegen devizákat A dinár emelkedése tovább tart. Egy hónappal ezelőtt Zürichben 5.82-ön állt a jugoszláv valuta, ma pedig 6.90-en indult Zürichben a gagrebi kifizetés., s zárlatkor is meg­tartotta a 6.90 árfolyamát. A jugoszláv valuta emelkedését most állandóbbnak tartják, mint tiz hónappal ezelőtt, amikor Kumanudi és Plavsics erőszakos eszközökkel, főleg pedig az amerikai doílárköl­­csön felhasználásával »tornászták föl« Zürichben a dinárt. Sztojadino­­yics pénzügyminiszter már hivatala elfoglalásakor megmondta, hogy ta­vaszra a dinár emelkedése várható. Ugyanakkor megkezdte a pénzügy­­miniszter programmjának a megva­lósítását is. amely az export szabad­­dátételével igyekezett a kereskedel­mi mérleget javítani. Azzal, hogy a kiviteli vámtételeket fokozatosan le­szállította, export lehetőségeket te­remtett. ami által részben idegen va­luták kerültek az országba, részben pedig külföldön kereslet indult meg a dinár után, aminek a külföldi tőzs­déken a dinár emelkedése lett a kö­vetkezménye. A dinár emelkedése dacára a Na­rodna Bank keresi az idegen fizeté­si eszközöket. A devizarendclet ér felniében a bankok kötelesek a hoz­zájuk befolyó idegen valuták egy harmadát a Narodna Banknak fel­ajánlani. A nemzeti bank ezelőtt nem vette igénybe ezeket a felajánlott összegeket, most azonban az osz­trákon és magyaron kívül bármely idegen devizát átvesz. Sokan ebből azt a következtetést vonják, hogy a Narodna Bank. vagy a pénzügymi­niszter. akinek megbízásából a bank vásárol, nem bizik a dinár további emelkedésében, holott ennek a pénz­ügy politikának az lehet a célja, h'o'gy a nemzeti bank idegen devizák birtokában irányítani tudja a dinár stabilizálását. A dinár értékének több mint 15 %-os emelkedése belföldön netn érezteti hatását. Az élet nem lett semmivel sem olcsóbb, sőt az alatt az egy hónap alatt, amióta a dinár emelkedik, az állam megdrágította a dohányt, a gyufát a cigarctta-pa­­pirt és a telefont. A törvényhozó bizottság elfogadta a véderő-javaslatot A tisstviselő-törvény előkészítése Beogradból jelentik: A véderőja­vaslat tárgyalására kiküldött parla­menti bizottság kedden délután ülést tartott. Többórás vita után a bizott­ság a törvényjavaslatot 17 szavazat­tal 4 szavazat ellenében elfogadta. Az ellenzék is a javaslat mellett sza­vazott, csak a klerikálisok és muzul­mánok szavaztak diene, ami politi­ka:/ körökben különböző kommentá­rokra ad okot. Kedden délután tartotta meg első ülését a törvényhozóbizottság. Gyű­­rjcsics Márkó elnöklete alatt ame­lyen a következő ülés napirendjét állapították meg. Az elnök azt java­solta, hogy a tisztviselő törvényt tűzzék napirendre, miig a demokra­ták azt kívánták, hogy előbb albi­zottság elé utalják a javaslatot és ezt az albizottságot válasszák meg a szerdai ülésen. Több felszólalás után megegyeztek, hogy albizottsá­got választanak a tisztviselőtörvény tetárgyalására. Pribicsevics Szvetozár azt indít­ványozta, hogy tűzzék napirendre az uj kerületek törvényhatóságainak megválasztásáról szóló egyszaka­szos törvényjavaslatot is, amit azon­ban Trifkovics miniszter azzal uta­sított vissza, hogy ez nem a tör­vényelőkészítő bizottság, hanem a parlament hatáskörébe tartozik. Janics Voju nem lesz miniszter A kormány rekonstrukciója ismét élénken foglalkoztatja a parlamenti pártokat, bár ennek elintézését a ki­rály visszaérkezéséig elhalasztották. Pribicsevics Szvetozár keddi beszé­dében is éles célzásokat tett a radi­­kálispárt miniszter-aspiránsaira. rágalmazásért és becsületsér­tésért feljelentett, mivel a Nemzett Kaszinóból politikai magatartásáért 5 kigolyózták. A mentelmi bizottság azt javasolta, hogy Pullavicinit ne adják ki, növel politikai zaklatást lát fenforogni. Rassay felszólalásá­ban az ellenkező felfogást vallja és kifejti hogy csak a bíróság állapít­hatja meg. hogy Batthyány bünös-e vagy sem. Több felszólalás után a mentelmi bizottság javaslatáról való szavazást szerdára halasztották. Nyilatkozatok Bethlen be­szédéről Rassay Károly és Peidl Gyula a magyar miniszterelnök keddi beszé­dét a következőképpen jellemezték: — A beszéd a teijes sikertelenség bejelentése. Ez a teljes csődje annak a politikának, amit három év óta folytatnak. A Német Fárt a nemzetiségi iskolákért Krafft István dr. nyilatkozata a kormánydeklaráslóről Novisadról jelentik: Krafft István dr., a Német Párt parlamenti cso- A legújabb verzió szerint Janics ; portjának eínöke a novisadi Deat-Voja, akit eddig mint egyetlen jelöl­tet emlegettek a vallásügyi tárcára, mégsem lesz miniszter, mert a pár­tok egy , része ezt ellenzi. Ezzel bir szerint Pasics minisz­terelnök felajánlotta Janicsnak a mi­niszterelnökségi politikai államtit­kárságot, amely állást egyenesen az ő számára fogják kreálni. Bethlen beszámolt külföldi Htjáról Korrekt és loyalis szomszédi viszonyra törekszik A magryar nemzetgyűlés keddi ülése Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés keddi ülésén gróf Bethlen István miniszterelnök beszá­molt külföldi útjáról és nyilatkozott a jóvátételi bizottság döntéséről. Majdnem teljes csöndben és köz­beszólások nélkül mondja el Beth­len nagy érdeklődéssel, várt beszé­dét. Elsősorban rámutat azokra az okokra, melyek szükségessé tették, hogy Magyarország külföldi köl­csönért és zálogjogok felfüggeszté­séért a jóvátételi bizottsághoz for­duljon. Majd a következőket mondja: — Ha azt nézem, hogy mily hatá­rozatot hozott a reparáciős bizottság, azt kell mondanom, hogy az nem ki­elégítő. Ismerteti a reparáciős bizottság ismeretes döntéséi, azután igy foly­tatja: Lássuk már most. hogy mi­lyen értékkel bir ez a döntés. Min­denekelőtt elvben elismeri, hogy a zálogjogok felfüggesztése iránti ké­relmük indokolt. Nem is zárkózik e! e kérelem teljesítése elöl. csak olyan felételeket köt ki, hogy lehetetlen, hogy a magunk ré­szére az engedékenységet hasz­nosítsuk. Ez a döntés azonban nemcsak Magyarország rovására történt, ha­nem a bennünket környező államok gazdasági helyzetének rovására is, mert a mi szomszédaink érdeke, hogy Magyarország gazdaságilag megerősödjék. Köszönetét mond ezután Bethlen Angliának és Olaszországnak a köl­csön ügyében eddig" tanúsított jóin­dulatáért és azt a reményét telez: ki. hogy Franciaország- is egyenget­ni fogja az útját egy _ megfelelőbb határozatnak, hogy ezáltal Magyar­­ország eredményhez jusson. Horváth Zoltán: Tessék a kisan­­tantrói szólni! Bethlen: Talán lesznek, akik azt mondják, hogy miért nem fordulnáll azokhoz, akik nem járultak hozzá a megfelelő határozathoz, elsősorban miért nem fordulónk szomszédaink­hoz, akik még ne rálátták elérkezett­nek az időt arra, hogy Magyaror­szág pénzügyi talpraállitásához hoz­zájáruljanak. Én ezt helyesnek és szükségesnek tartom . . . (Nagy” zaj.) Közbekiáltások a szociáldemokra­táknál: Mi hazaérniük voltunk, ami­kor ezt mondtuk! Bethlen: . . . azonban attól félek, hogy* a meggyőződés eszközei, me­lyek rendelkezésünkre állanak, ta­lán még elégteleneknek fognak bizo­nyulni ebben a tekintetben. Mindent, amivel a korrekt és lo­jális szomszédi viszony ápolá­sát el lehet érni, meg akarunk tenni. Ha a múltban talán volt is kifogás, most kettőzött erővel fogunk igyekezni a korrekt és lojális szomszédi viszonyt fen­­tartaui. Nemzeti szuverénitásunkból azon­ban semmit sem engedünk és belső ügyeinkbe beavatkozásra senkinek alkalmat nem adunk. Kijelenti végül Bethlen, hogy a magyar kormány két irányban kí­vánja akcióját folytatni: hogy a most még meg nem felelő jóvátételi bizottsági határozatot megfelelőre változtassa és igy kölcsönhöz jut­hasson. másrészről pedig, hon- az ország pénzügyeit rendezhesse. Rá­mutat arra. hogy a magyar kormány pénzügyi szempontból most a legne­hezebb három hónap elé megy, mert nagyobb külföldi adósságok válnak esedékessé. Paííavicini mentelmi ügye Szünet után a nemzetgyűlés Palla­­vicíni György őrgrót mentelmi ügyét tárgyalta, aki Batthyány Tivadar sches Volksblatt legutóbbi számában nyilatkozott a Német Pártnak a kor­mány munkaprogrammiával szem­ben elfoglalt álláspontjáról. — Az első törvény, amit a parla­ment tárgyalni fog, — mondja dr. Krafft. ~ a tisztviselő törvény. Ez olyan kérdéseket érint, amelynek méltányos és alapos megoldása a nemzetiségek szempontjából is rend­kívül fontos. A hivatalnokokat úgy kell fizetni, hogy mindenkor becsü­letesen és korrektül szolgálhassák az államot és ne kelljen illegális jö­vedelmeket elfogadniok. hogy meg­élhessenek, ami által az állam tekin­télyét aláássák. A hivatalnoki kart el kell vonni a politikától, hogy ne a mindenkor uralmon levő pártnak, hanem az államnak legyenek a hiva­talnokai. A véderő-törvényt állami szükség­letnek tartja a Német Párt, mert minden gondolkodó ember tudja, Ihogy az állam csak akkor állhat ; fenn, ha erős hadserege van. A Nő­imet Pártnak érdeke, hogy a hadse­­'reg szervezete olyan legyen, hogy ne csak az állam biztonságát bizto­sítsa, hanem a polgárok jogos érde­keit is szem előtt tartsa, hegy azok ne legyenek túlterhelve, hogy a ka­tonakötelesekkel igazságosan, em­berségesen bánjanak és azoknak jo­gai és kötelességei törvényben le­gyenek lefektetve úgy, hogy azok kedvvel szolgálhassák a hazát. A nép- és középiskolákról szóló törvényjavaslat különösen érdekli a nemzetiségeket, mert nemzeti létük­nek ütőerét érinti. Mindent el fogunk követni, hogy ebben a törvényben á nemzetiségek érdekei minél teljesebb védelmet nyerjenek úgy, hogy e tör­vény keretében nyelvünknek és kul­túránknak szabad fejlődés biztosit­­tassék. Az agrárkérdés fontosságáról be­szél ezután dr. Krafft és annak a vé­leményének ad kifejezést, hogy e tekintetben az egyenlőség elvét kell keresztülvinni. Reméli, hogy e tör­vényeknél a Német Párt érdekei­nek védelméhez a többi pártok tá­mogatását is meg tudja nyerni.

Next

/
Thumbnails
Contents