Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-05 / 149. szám
1 I XXIV. évfolyam Szdhoiiea, KEDD 1923. Junius 5. 149. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 tbmaa^ssssBsrn...; s.,.«*. ».srnmuMMBWiRaHi -sxetXá SZ.EP.KEEZTCSEG: Kralja Alcxandra-ulica 4 szám alat* Előfizetési ár cegvedévre 135 dinár . ,■ , ,, ., , tíadclísva-ils Kralja Aiexanara-alica 1 (Lersash-paíoxa) 1 ► i Ä gumimból A gummibot megint szerephez jutott. Ártatlan és védtelen polgárok kerültek szembe revolverrel és gummibottal felszerelt férfiakkal. Ennek a tusának kimenetele nem lehet kétséges. Ijedi öregasszonnyal nem volt nehéz elbánni. A gummibot jó fegyver. Csontot nem tör, koponyát nem szakit be, estik az izmot roncsolja össze, csak a hús rostjait tépi szét. Irtózatos fájdalmat okoz az ütése, de halált nem —jó fegyver a gum* mibot azoknak kezében, akiknek vadságát nem fékezi le a kulturának, vagy a törvénytiszteletnek ereje. Ä rendőrt külön törvény védi. Aki rendőrt megsért — hatóságsértést követ el, aki rendőrt bántalmaz, hatóság elleni erőszak büntette miatt kerül a biróság elé. Ezt a törvényt minden esetben alkalmazzák, aki rendőrt megsért, soha nem kerüli el büntetését. A hivatalos hatalmával visszaélő rendőrt is büntetni rendeli a tötvény. Igaz, hogy ha rendőr él vissza a hatalmával, enyhébb minősítésű bűncselekményt követ el s enyhébb büntetésben részesül, mintha rendőrt ér sérelem. Ezt ez egyenlőtlenséget az is fokozza, hogy a joggyakorlat a hatósági tekintély védelmének helyes belátása kö veíkezíében még a törvény keretein belül is sokkal súlyosabb büntetést követel a rendőr báníalmazójára, mint a hatalmával viszszaélő rendőrre. S ami a legfőbb különbség : ha rendőrt bántanak, annak mindig van tanúja, de ha rendőr bántalmaz, annak csak a legritkább esetben. Ne keressük az okokat, hogy ez miért van igy. Ami az őrszobák mélyében, cél Iák elszigeteltségében, hivatalos szobák éjtszakáin történik, arról nagyon kevés jut nyilvánosságra. Nincs rá tanú, a bántalmazott egyének vallomása egyedül nem elegendő a bántalmazok bűnösségének megállapítására. De ha a megbántott rendőr a tanú — hány Crainquebitle tesz hetenkint vallomást a biróság előtt — a hatóság tekintélye súlyt ad a szavaknak, a rendőr vádjából tényállás lesz s a bűnös nem menekülhet büntetése elől. Mind nagyobb a különbség a rendőrnek és polgárnak a jogállapota, cselekedeteinek beszámítása, szavainak súlya s a jogrendhez való viszonya közt, annál szigorúbban keil megtorolni minden hivatali hatalommal, hatósági tekintéllyel való visszaélést, aminek legmindennapibb esete az, hogy a rendőr védekezésére adott eszközét a polgárok bántalmazására használja. Jól tudjuk, bizonyos nagyon méltánylandó hivatali tekintetek azt kívánják, hogy a nyomozó hatóságoktól, még ha megtörténtek is, tartsak távol az elkövetett visszaélések vádját. Ám higyjék el ne nekünk, de a tényeknek, nincs korrumpáltabb, nincs büntenyésztőbb, nincs hatalmasabb propaganda eszköze a visszaélésnek, mint az elhallgatott törvénysértés, az elkent visszaélés Minden megtorlatlan bűn száz rnás bűnnek a szülője. Ha a törvény szigorát a legkíméletlenebb igazságtevéssel alkalmazzák a vétkesre, ha a bűnre csábitó alkalom nem keltheti azt a gondolatot, hogy a hatóság tekintélyének védelme védelmet jelenthet a bűnös számára is, akkor kevesebb lesz a visszaélés, szilárdabb a törvény tisztelet és hozzáférhetetlenebb, megközelitheíetlenebb a hatóság tekintélye. Gummibotot csak annak a kezébe lehet adni, akit törvénytiszteletre neveltek s akinek lelkiismeretét szilárddá tették minden visszaélésre csábitó alkalom el(F.) A kormány deklarációja felett a hétfői ülésen kezdte meg vitáját a beogradi parlament. Az ülést nagy érdeklődés előzte meg, mert szó volt róla, hogy Nincsics külügyminiszter már ezen az ülésen mondja el beszámolóját a külügyi helyzetről — a várt szenzáció azonban elmaradt, Nincsics csak valamely későbbi ülésen fog válaszolni a külpolitika kritikáira. Mindamellett az ülés lefolyása meglehetősen élénk és érdekes volt. Jóval fél tíz után nyitotta meg fovanovics Ljuba az ülést. A szokásos formalitások során bejelenti az elnök, hogy az igazságügyminiszter Zsebot és Pusenjak klerikális és Schauer Ferenc németpárti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Áz ügyet a mentelmi bizottság elé utalták. Ezután Perics szociálpolitikai miniszter válaszol Reizner (dem.) kérdésére a zagrebi kivándorlási főbizottság megszüntetése tárgyában. Szerinte ez az intézmény teljesen feleslegesen szaporítja a kivándorlási ügyekben illetékes hatóságok számát és ügykörét ezentúl maga a minisztérium jobban el fogja végezni. A múlt évben 17000 külföldi útlevelet kértek, ebből 3—40C0-et amerikai kivándorlásra. Viszont Amerika csak 7—800 kivándorlót enged be az országba. Ez sok visszaélésre ad alkalmat és tudomása szerint len. A rendőr is ember, a zubbony a’att rongált idegek teljesítenek szolgálatot. Minek gummibot rongált idegü, visszaélésre hajlamo sabb emberek kezébe. A londoni rendőr kezébe csak egy kis pálcika van, azzal tartja fönn a zsibongó tömegű uccák rendjét. S ha ezzel szemben azt mondják, hogy London lakosságának jó a pálcikás rendőr, azt mondjuk, hogy amennyi különbség van a londoni polgár és a suboticai polgár közt, legalább annyi különbség a londoni és suboticai rendőr kulturfoka közt is megvan. S ha a londoni rendőrnek nem adnak gummibotot a kezébe, holott bizonyosan nem élne vele vissza, ne adjanak a suboticai rendőr kezébe se, aki, ha elvétve, de mégis másra is használja, mint védekezésre. Lehetetlenné kell tenni, azt az állapotot, hogy a gummibottal, amit dolgozó polgárok költségén vásároltak, dolgozó polgárokat bántalmazhassanak. egyes ügyvédek 10.000 dinárt is elkérnek amerikai útlevél megszerzéséért. Reizner nincs megelégedve a válasszal. Ezután rátérnek a napirendre, a deklaráció feletti vitára. Az első szónok Rafajlovics Zsika (dem.), volt erdöügyi miniszter, kifogásolja, hogy a kormány egy szóval sem említi meg a vidovdáni alkotmányt. Evvel a kormány ezt a célt szolgálja, hogy nyitva maradjon a lehetősége a blokkal való további tárgyalásokra. A külpolitika terén elsősorban azt hibáztatja, hogy a deklaráció egy szóval sem említi Oroszoiszágof. Bármennyire is gyűlöletes Sokak előtt Lenin és Trockij uralma, egy délszláv népnek nem szabad megfeledkeznie Oroszországról, melytől az összes szlávok újjászületésüket várják. Beszél a kisantant megalakuláséról is, a magyar kérdéssel kapcsolatban. „Szomszédaink, Magyarország — mondotta — el killdőlte Európába Bethlent, akit Európa okosan azzal küldött vissza, hogy forduljon Beogradhoz, Bukaresthez, Varsóhoz stb. És most, amikor Magyarország képviselőjéjének ideérkezésát várjuk, őzt kell követelni Magyarországtól, hogy teremtsen előbb magának demokratikus kormányzatai, amely a népre támaszkodik és amelyet maga a nép tart \fenn. Csak ezután tárgyalhat a kormány Magyarországgal. Görögország a lausannei konferencián teljes támogatást élvezett a SHS. királyság részéről. Mégis egyetlen szerb iskola sincs Görögországban, pedig Szalonba környékén 300.000 szerb lakos él. Ezután áttér a kormány belpolitikájának bírálatára. Szemére hányja a kormánynak a Redicscsal folytatott tárgyalásokat. A kormány favorizálja azokat az elemeket, amelyek nem állanak a teljes nemzeti egység alapján. Bizonyítják ezt a ptuji események is. Itt a németek nemzetiségi tüntetést rendeztek, amelyre a haláron túlról is hívtak meg résztvevőket. A németek ahelyett, hogy megelégednének azokkal a jogokkáarnetyekef a nemzeti kisebbségi jogokról szóló szerződések nekik biztosítanak, ezen a gyűlésen azt kiabálták, hogy „Le Szerbiával! Le Jugoszláviával !* Természetes, hogy akadtak még olyan államhü elemek, akik megvédik az állam tekintélyét ilyen támadások ellen. így keletkezett az a verekedés, melynek folyamán Schauer német képviselő megsebesült. Az állam azonban ahelyett, hogy ezeket az elemeket vonná felelősségre, Szlovéniában a nacionalista szervezeteket oszlatja föl. Lukacs királyi helytartó két Orjuna szervezet működését szüntette be. Rafajlovics utolsó szavait a klerikálisok heves közbekiáltásokkal kisérik. „Rablók, bombavetők í Ez a nemzeti munka ?“ — kiáltják. Ezután Kalenovics Dz safer a Spaho-párt nevében veszi bírálat alá a kormány dekierációját. Beszédét azzal kezdi, hogy a muzulmánok a nemzeti egység hívei. Az alkotmány megszavazásánál sok Ígéretet kaptak a muzulmánok, de ezek üres ígéretek maradtak. Amíg megegyezés utján meg nem történik az alkotmány revíziója, nem lesznek rendes állapotok az országban. Ez az alkotmány nem felel meg a nép akaratának és a mai viszonyoknak. Állandóan emlegetik a zagrebi jegyzőkönyvet, amelyet tulajdonképpen az első kommünikében már nyilvánosságra hoztak. De még a meglévő, alkotmányt sem respektálja a kormány. Az alkotmány 4. §-a. szerint minden polgár egyenlő és egyenlően élvezi a hatóságok védelmét. Ez azonban csak papíron van igy. Boszniában a muzulmán lakossággal nem bánnak egyenrangú polgárokként. Bemutat egy rendeletét, amely szerint minden muzulmán és katolikus lakostól el kell venni a fegyverviselési engedélyeket, mert 90 százalékuk Radicsra és a Spahó-pártra szavazott. Sok esetet sorol fel, hogyan bánnak az egyes hatóságok a rmt-Magyarország demokratizálását követelik a parlamentben A kormánydeklaráciő vitája — A Spaho-párt az alkotmány elten — Demokrata rágalmak a németek elten — Beográdi munkatársunktól — j
