Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-30 / 173. szám

Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Sznfeotica, SZOMBAT 1923. junius 30. 173. szám Megjelenik raímlsn reggel, ünnep «tán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-iS, Szerkesztőség 5-íD Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexaadra-ulka 4 szára alatt Kíadűhivaírls Kralja Aíex&ndra-nlica 1 (Lolhath-palots) A román kormány demarsra készül Beogradban? Egy bukaresti lap szenzációja A jugoszláv-román nézeteltérés vá­ratlan és gyors fordulattal diplomá­ciai konfliktussá fejlődik. Mint Bukarestből jelentik, román­­politikai körökben a szenzáció ere­jével hat a Lupta egy közlése, mely arról ad hirt, hogy a román kormány demarsra készül Beogradban. A Lup­ta cikke nagyon óvatos, mégis meg­állapítható belőle, hogy Jugoszlávia »a román kormány álláspontját olyannak tartja, mint amely a szö­­vetségesí viszonnyal össze nem egyeztethető«. Továbbá: »A jugo­szláv sajtó ugyan túloz, mégis tény, hogy a két állam között konfliktus keletkezett. A Lupta megszólaltatja »a helyzet egyik kiváló ismerőjét, aki egyúttal hivatásos diplomata is«. Ennek nyi­latkozatából teljes mértékben kitű­nik a helyzet komolysága. — A jómén és jugoszláv kormány közti egyenetlenségnek — mondta ez a román diplomata — nagyobb jelentősége van, mint amilyennek első pillanatra látszik. Ez a véle­ményeltérés magát a kisuntant létét veszélyezteti. Már pedig ezt éppen ma nem lehet megengedni, mikor az egész világ tisztában van Take mü­vének jelentőségével. A helyzet tisztázása végett a ro­mán kormány jegyzéket fog intézni Beogradba, amelyben körvonalozni fogja Bulgáriával szemben politiká­ját is. Ugylátszik, hogy ettől a jegy­zéktől nagyon sok függ, mert ez dönti el a konfliktusnak erősebb fel­lángolását, vagy elsimítását. Jelentősek azok az értesítések is, meiyek szerint arnövött, ami most a Balkánon történik, a nagyhatalmak állanak. A nagyhatalmak keze sze­repel a román—jugoszláv konfliktus­ban is és állítólag Anglia részéröl titokban már történtek is lépések a romány kormánynál a helyzet tisztá­zása érdekében. Anglia nem nézné jó szemmel Franciaország álláspont­jának érvényesülését a bolgár forra­dalom ügyében és igyekszik a román kormányt a maga részére megnyerni. Beogradban erről aZ állítólagos diplomáciai lépésről semmit sem tud­nak. Á jugoszláviai magyarság feladatai Beszélgetés Várady Imrével —- A kormánynyilatkozatokban a megértés felé haladásnak jeleit látja Beogradból jelentik: A Bácsmc­­gyei Napló beogradi munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott dr. Várady Imrével, a Magyar Párt társelnökével, aki magánügyben járt Beogradban — az aktuális politikai kérdésekről, különösen a jugoszlá­viai magyarság érdeket szempontjá­ból. A közeledő községi választások­kal kapcsolatban a magyarságnak a közéletben való részvételéről Várady Imre a következőket mondotta: — »Az országos választások ide­jén kimondott passzivitás a múlté. Annak idején nem tehettünk más­ként, de most, ha kiírják a választá­sokat, magyar fajunknak úgy tehet­jük a legjobb szolgálatot, ha igyek­szünk mindenképpen kivenni részün­ket a közéleti működésből. Ha mó­dunk lesz részt venni a választáso­kon, akkor a bennünket számará­nyunknál fogva megillető helyeket el is akarjuk foglalni és lelkiismeretes munkával részt akarunk venni a községi és megyei életben. Ha or­szágos választások lesznek, akkor természetesen a parlamenti életben es munkában is részt óhajtunk ven­ni. A magyarságnak eddigi higgadt és nyugodt magaviseleté bebizonyí­totta, hogy nem hiúságból vagy sze­replési vágyból kérünk magunknak részt a közéletben. A magyarságnak lett vclna módja arra, hogy parla­menti képviselethez is jusson, mint­hogy azonban a párt vezetői meg voltak győződve arról, hogy ezidő­­szerint a magyarságnál nem tehet­tek volna evvel megfelelő szolgála­tot, lemondottak erről az előnyről, csak azért, hogy ne keltsen bizal­­jpafianságQt és ne lehessen az alá a gyanú alá vonni, hogy csupán sze­mélyi érvényesülésből megragadta a legelső kínálkozó alkalmat, amikor az tényleges sikerekkel nem is ke­csegtet. ügy hisszük, mi magyarok, hogy ami csendes, higgadt, békés szorgalmas és munkás magavisele­­tünkkel bebizonyítottuk az uralkodó elemnek, hogy nem hékétlenkedŐ és visszavonást szító elem akarunk len­ni. Ha a legközelebbi választásoknál megfelelő képviselethez jutunk, a parlamentet nem sérelmeink pódiu­mául akarjuk felhasználni, hanem ko­moly munkát akarunk ott végezni. Reméljük, hogy éppen ezért az ural­kodó elem is megértéssel fog ben­nünket fogadni a közélet terén. Arra a kérdésünkre, hogy mit tart a mostani kormány nemzetiségi po­litikájáról, dr. Várady Imre a követ­kezőket válaszolta: — A többségi párt és a kormány illetékes tagjainak részéről elhang­zott egyes szimpatikus nyilatkoza­tokból azt a megnyugtató benyomást merítettük, hogy határozottan a meg­értés utján közeledünk egymás felé. Amiből, ha a jövőre akarunk követ­keztetni, ismét csak bátorságot me­rítünk arra nézve, hogy helyes és jogos az az elhatározásunk, hogy nem vonjuk ki magunkat abból a munkából, amely ifjú államunk anya­gi és politikai megerősödését hiva­tott előmozdítani. Nagy kérdés azon­ban még ma is csaknem éjjel-nap­pal aggodalomban tart bennünket, mert az eddigi tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy augusztus vége és szeptember eleje igazi kálváriája volt a magyarságnak. Minden egyes ma­gyar. középiskolai osztályt csak ke­serves és véres utánjárásokkal lehe­tett egyik évről a másikra megmen­teni — ha egyáltalában lehetett. Most megint olyan hirek járnak, hogy középiskoláink megfojtása to­vább fog folyni. Ezekkel az aggasztó hírekkel szemben bízunk a higgad­tabb és megértőbb elemeknek józan­ságában. Hisszük azt, hogy ez csak hiábavaló rémlátás, hisszük hogy is­koláinkat, amelyek mégis csak az egyetemes kultúrának magyar nyel­vű intézményei, meg fogjuk ment­hetni. Meggyőződésem szerint ez lesz a próbaköve annak, hogy mind­azok a megnyugtató kijelentések, a melyek a nemzetiségi polgárok egyenjogúságáról az utóbbi időben elhangzottak, valóban komoly és be­csületes jószándékből íakadtak-e? Pasics merénylőjének részletes vallomása. Nincsenek bűntársai — Teljesen beszámítható a merénylő A Pasics miniszterelnök ellen el­követett merénylet ügyében tovább folyik a legerélyesebb vizsgálat, a mely különösen arra terjed ki, hogy voltak-e a merénylőnek bűntársai és milyen politikai indokai vannak a merényletnek. Erre vonatkozólag azonban eddig semmi pozitív adata még nincs a rendőrségnek. Raics Milutint a rendőrségen na­ponta többször is kihallgatják és ki­hallgatásai alkalmával meglehetősen bőbeszédűnek mutatkozik. ,n ;*» A merénylő hányatott elő­élte Az eddffi kihallgatások során már kialakult a rendőrség előtt a me­rénylő egész jelleme. Raics Milutin rendkívül hányatott életet élt. A há­ború előtt Skopljében dolgozott egy szállítócéghez került. ínneii később A világháború után Beogradban dol­gozott egy ideig, mint rakodómun­kás, majd összeköttetései révén egy szállítócéghez került. Innen kébőbb a külügyminisztérium szolgálatába lépett és a jóvátétel! bizottságnál nyert külföldön beosztást, ahol 2500 frank havi jövedelme volt. Ez a jö­vedelem azonban nem elégítette ki, mert nagyobb keresetre vágyott és ezért lemondott állásáról és vissza­tért Beogradba. Itt a legkülönbözőbb foglalkozási ágakkal próbálkozott, azonban egyik kísérlete sem járt si­kerrel. Az utóbbi időben autó-gumrni képviselete volt, de az sem jövedel­mezett és legutóbb már olyan nyo­morban -élt, hogy étkezésre is alig tellett a jobb élethez, szokott fiatal­embernek, Ezért kérte több ízben a külügyminisztérium szolgálatába va­ló felvételét, azonban kérését ép a merénylet előtt két nappal utasítot­ták vissza legutóbb. Ugylátszik, hogy ez befolyásolta különösen, amikor a merényletre elhatározta magát. Ér­dekes különben az a körülmény, hogy a merénylő egyik nővére né­hány évvel ezelőtt azért mert állá­sából elbocsátották, öngyilkosságot követett el apja sirján. A merénylet reggele Raics Milutin pénteki kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy öngyil­kos akart lenni, de nem volt meg hozzá a lelki ereje. Ebben a legutób­bi vallomásában a következőket ad­ta elő: Szerdán, a merénylet napján rendes szokásomtól eltérően már reggel hét órakor felkeltem, holott máskor csak délelőtt tizenegykor szoktam felkelni. Mikor elkészültem az öltözködéssel és el akartam in­dulni a városba, átsuhant bennem az a gondolat, hogy öngyilkosságot kellene elkövetnem, mert már hosz­­szabb ideje nagyon szűkös viszo­nyok között élek, pedig megszok­tam, hogy jól éljek. Ekkor eszembe­jutott az is. hogy mindennapi jód­­adagomat be kell vermem; ugyanis apámtól örökölt gyógyíthatatlan vérbajomat jőd-kurával kezelem. A jód-adag bevétele után lemondtam az öngyilkosság tervéről és elindul­tam a város félé. A merénylet — Először a .Zelení Venacra men­tem — vallja a merénylő, — majd egy harátonnnal együtt megittam két pohár pálinkát és ott maradtam egész II óráig. Ekkor hazafelé in­dultam, azonban útközben egész vé­­letlenl betértem még egy büffébe, ahol egy málna-szörpöt ittam. Innen fél tizenkettőkor jöttem ki és betér­tem a parlamenttel szemben a pénz­ügyminisztérium parkjába, ahol sé­táltam és üldögéltem, amíg ! óra lett. — Amikor kiléptem a parkból, egy autó motorjának a bugását hallottam a pmiiment udvaráról és ekkor ju­tott hirtelen eszembe, hogy merény­letet kellene elkövetnem Pasics mi­niszterelnök ellen. Ekkor lementem a gyalogjáróról és amikor az autó közelenibe érkezett, előkaptam a re­volveremet és anélkül, hogy meg­fontoltam volna, mit cselekszem és hogy alaposan körülnéztem volna, leadtam az első két lövést. A softer azonnal elállitotta a motort, az autó megállt és ekkor még két lövést tet­tem. Az ötödik lövésnél /aztán már o'yan iz&atoií ^dtam. hogy a leve­gőbe lőttem csak. Hogy hatodik lö­vést is leadtam volna, arra nem em­lékszem. mert akkor fejemen egy botütés ért, amitől összestem és így másra már nem elékszem. A merénylő teljesen beszámítható Bármilyen részletesen adja is elő Raics Milutin a merényletet, azt' gondosan kerüli vallomásában, hogy mi indította tettének elkövetésére. Pénteken délelőtt a rendőr-orvos megvizsgálta a terhelt családból származó merénylőt és megállapí­totta^ hogy az épelméjű és teljesen beszámítható. A nyomozás a legna­gyobb eréllyel folyik tovább. Pasics állapota Pasics miniszterelnök állapota any­­nyira kielögitő, hogy a vidovdáni ün­nepi istentiszteleten — amelyen a király is résztvetí — megjelent már. Pénteken azonban lakásán maradt a miniszterelnök, de állapota annyira javult, hogy nem is adtak ki or­vosi jelentést. - • ■

Next

/
Thumbnails
Contents