Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-30 / 173. szám

BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 1023. junius 30. Uj elnökséget választott a novisadi terménytőzsde A novisadi tőzsde közgyűlése Pénteken délelőtt 11 órakor tartotta a noviszadi terménytőzsde rendes évi közgyűlését. A gyűlést nagy érdeklődés előzte meg, mert az igazgatóság lelépő tagjai helyett uj igazgatóság választása szerepelt a tárgysorozaton és a tőzsde­ügynökök körében már régebben moz­galom indult meg, bogy ok is képvise­letet nyerjenek a töz de vezetőségében. A közgyűlés előtt azonban kompro­misszum jött létre e tárgyban, úgy, hogy a gyűlés minden incidens nélkül folyt le. Délelőtt 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést Dungyerszky Gedeon elnök, aki általánosságban vázolta a tőzsde vezetőségének multévi működését. Ra­dies Dusán dr., titkár, beszámolt a tőzsde eddigi munkálkodásáról és ki­fejtette, hogy a novisadi terménytőzsde évről-évre nagyobb és jelentősebb sze­repet játszik az ország gazdasági éle­tében. Kovcicsevics Radivoj a pénzügyi bizottság jelentését terjesztette ezután a közgyűlés elé. A jelentés szerint a tőzsde múlt évi bevételei 715,214-93 dinárt, kiadásai 226,6%‘37 dinárt tettek ki. A többletet a közgyűlés határozata értelmében tözsdepalota épiiésére fog­ják forditani. Ezután a távozó igazgatók helyébe öt uj igazgatósági tagot választottak. Az igazgatók lettek: Miroszavljevics Koszta iparkamarai elnök, Noviszad, Freund Artur kereskedő, Pancjcvo, Szicsarevics Miiivoj bankigazgató, Beo­grad, Faragó Dezső kereskedő, Sombor, Osztovics Dusán kereskedő, Ruma. Megválasztottak még 48 tagú választolt bíróságot, végül Frank Gyula köszöne­tét mondott a tőzsde igazgatóságának múlt évi működéséért. ' % oldal. A bizottság tagjai a bécsi csehek Í£ deputációját meghallgatva, barátsá­gos beszélgetésben megnyugtatták őket. hogy az osztrák kormány előtt az ő kívánságaik érdekében is fel­lépnek, egyelőre vannak azonban olyan kisebbségek is még Közép- Európában. igy Csehországban is, a melyeknek sokkal súlyosabb sérel­meik vannak, mint az. hogy a bizo­nyítványokat nem az ő nyelvükön állítják ki. ....... ■ ---------­Az SliS királyság és Magyarország szövetségének feltételei Politikai közeledés készül a két ország között ? A zsarnok osztrákok és az elnyomott esetiek Érdekes panasz a bécsi népszövetségi konferencia előtt A bécsi népszövetségi konferencia éppen a szlovenszkói magyarság helyzetét és sérelmeit tárgyalta, a mikor egy küldöttséget jelentettek be. Dickinson elnök azonnal félbe­szakította a konferenciát, hogy a ki­sebbségi szekció tagjai a deputációt meghallgathassák. Mindenki azt hit­te. hogy valahonnan messziről egy elnyomott nemzet képviselői érkez­tek, annál nagyobb volt a meglepe­tés. amikor jól táplált, bécsi biirge­­rek léptek be. akik. mint a bécsi csehszlovák nemzeti tanács delegá­tusai mutatkoztak be. Bemutatkozá­suk után előadták, hogy a bécsi cse­heket. az osztrák kormány valóság­gal elnyomja. A Bécsben létesített cseh iskolákban számos osztrák ta­nító van, ezek azonban, noha cseh nyelven adnak elő. nem nevelik a gyermekeket cseh szellemben. Ezért azt követelik, hogy cseh nemzetisé­gű tanítókat alkalmazzanak a bécsi állami és városi cseh iskolákban. Szintúgy azt is követelik, hogy a cseh iskolák számára külön iskola­ügyi bizottságot létesítsenek, amely teljesen szuverén legyen és ne le­gyen alárendelve sem az állami, sem pedig a városi iskolabizottságoknak. Számos más követelés felsorolása után kijelentették még azt. hogy a bécsi csehek tiltakoznak az ellen, hogy az iskolai hatóságok gyerme­keik bizonyítványait német nyelven állítsák ki. Ehelyett azt követelik, hogy a bizonyítványokat úgy az ele­mi, mint a közép, és szakiskolákban cseh nyelven állítsák ki. Követeléseik előterjesztése után ismét rátértek az osztrák kormány elnyomó törekvé­seire. kifejtették, hogy noha az ösz­­szeomlás után ezrével vándoroltak ki a csehek Bécsből Csehszlovákiá­ba. még ma is több mint 200.000 cseh él Bécsben. A Grenzbote cimtí lap beogradi szerkesztője a Jugoszlávia és Ma­gyarország közötti szövetségről el­mélkedvén. a következőket Írja: A szövetség létrejöttéről csak e három teltétel betöltése után lehet szó: 1. Megnyerhető-e Magyarország a szövetségnek? 2. Eleget tesz-e Magyarország a követeléseknek? 3. Ilyen szövetség létrejötte mel­lett megtalálnák-e Jugoszlávia és Magyarország érdekeiket? Szerb politikusok szerint, ami az első kérdést illeti, igennel kell felel­ni. A tapasztalat azt mutatja, hogy vegyes nyelvterületeken a magya­rok és szerbek nagyon megértik egymást. Ha ez lehetséges, miért ne volna lehetséges politikailag két nemzet között? Szerb—magyar front már 1389-ben létesült, amikor a két nemzet a törökökkel kellett, hogy megküzdjön. Jugoszlávia éppen olyan egyedül áll a Balkánon, mint Magyarország és éppúgy körülve­szik az ellenségek, mint a legyőzött szomszéd államát. Ugyancsak szerb 'politikusok hangoztatják, hogy a po­litikai ellentétek ma már a két nem­izet között nem olyan nagyok, hogy íné lehessen barátságos közeledésről ^beszélni. E népek közötti ellentéteket a magyar szabadságharc idején a (bécsi kamarilla mesterségesen bo­­. nyolitotta össze és azóta sem tudott e két nép úgy összebarátkozni, mint a régi időkben. A második kérdésre hasonlókép­pen igennel felelnek. Jugoszlávia a maga részéről barátot akar Magyar­­országban. nem pedig ellenséget és szüksége van arra. hogy balkáni küzdelmeiben fegyvertársa akadjon. De meggondolás kell. hogy vezesse Magyarországot is, amelynek ha­sonlóképpen létérdeke, hogy végre egyik szomszédos államával tudjon megegyezni. A harmadik kérdésre jugoszláv politikusok kifejtik, hogy Jugoszlá­via nem számíthat Olaszországra és annak ismert »sacre egoizmó«-ia le­hetetlenné tenné a századokra kon­­templált összeköttetést. Csehszlová­kia messze van Jugoszláviától és Románia karaktere annyira nem egyezik meg Jugoszlávia népeinek felfogásával, hogy szinte kizártnak tetszik az érzelmi alapokra is fektet­hető barátság. Jugoszlávia és Ma­gyarország geográfiai helyzetüknél fogva is. valamint lakosainak lelki karaktere és foglalkozási ágai sze­rint egymásra vannak utalva és ha közösen erőseknek mutatkoznak, meg fogják tudni fékezni a mindig nyugtalan Balkánt. Egy ilyen államszövetség vámte­rülete Magyarország északi határé­itól az Adriai. Egei és Fekete-tenge­rig nyúlna el. Viziutaik egymást se­­jgitenék az ipari és gazdasági élet J felvirágzásában és ennek egész Eu­rópa élvezhetné áldását. ! A magyar—jugoszláv állatnszö- I vétség eszméjének meg vannak a I hivei úgy Budapesten, mint Beo­­gradban. ságügyminiszter válasza után Beája* nics (klerikális) a földadó felemelése és Szlovénia túlságos megterhelése ellen tiltakozik. Utána Mileücs Sztanko íöldmivespárti beszél párt­ja nevében és az építésügyi minisz­tériumot támadja elhibázott útépítési politikája miatt, amely támadásra- Uzmovics építésügyi miniszter vá­laszol. A vita a késő éjszakai órák­ban még tovább tart. A költségvetés a parlament előtt A képviselőház a két ünnepnapon is ülésezett A nemet párt tartózkodott a szavazástól vei az ülés véget ért Beogradból jelentik: A parlament a kettős ünnepen is dolgozott és a csütörtöki ülésen a költségvetési ti­­zenkettedek általános vitáját folytat­ták. Az első szónok Setyerov Szláv­­kó volt. aki a demokratapárt nevé­ben élesen támadta a javaslatot. Se­tyerov után dr. Krafft németpárti képviselő szólalt fel. Különösen az állami pótadó nagyságát kifogásolta, majd a robot munka ellen foglalt ál­lást. Különösen az útjavítási robot­munkának a javaslatban tervezett formája ellen tiltakozik, amely, a mellett, hogy antiszociális, különbö­ző visszaélésekre ad alkalmat, külö­nösen azért, mert az a garancia sincs meg. hogy robotmunkára kö­telezetteket az önkormányzati testü­letek rendeljék ki. hanem a kijelölé­seket a kormány által kinevezett I községi elöljáróságok végzik. Tilta­kozik még a szerbiai polgári per­­rendtartás 471-ik §-ának az egész , országra való kiterjesztése ellen és 'rámutat a földbirtokok végrehajtási Tilalmának káros következményeire, i Kijelenti, hogy ez okok miatt a né­­jj met párt nem szavaz a javaslat mel­lett. de reméli, hogy a kormány mó­dot fog nyújtani arra, hogy a részle­tes vitánál mellette szavazhassanak. Ezután áttérnek a szavazásra, a melynek során 105 szóval 70 ellené­ben a parlament a javaslatot elfo­gadta. A németek nem vettek részt a szavazásban. Rövid házszabály vita folyt még ;c ezután Pecsics Dragutin demokra­ta képviselő és Jovafíovics Ljuba ‘házelnök között, aminek befejezté-A pénteki ülés Pénteken délután 5 órakor ült is­mét össze a parlament, amely alka­lommal megkezdték a költségvetési ttzenkettedek részleges vitáját. A vi­ta, — a javaslat sürgősségére való I tekintettel, — nem szakaszonként, hanem részenként folyik. Pénteken az első rész vitáját kezdték meg. Jovanovics Ljuba elnök napirend előtt bejelentette, hogy a véderőbi­zottság beterjesztette jelentését és azt a legközelebbi parlamenti ülés napirendjére tűzik. Bejelentette to­vábbá az elnök, hogy a közoktatás­­ügyi minisztérium is benyújtotta a középiskolákról szóló törvényjavas­latot. A költségvetési vita során elsőnek Knmanudi Koszta (demokrata) volt pénzügyminiszter szólalt fel, aki hosszú és alapos beszédben bírálta a költségvetés bevételi részét. Külö­nösen azt kifogásolja, hogy a javas­lat olyan jogviszonyokat is szabá­lyoz, amely nem tartozik a költség­­vetési törvényhez, igy például a vá­lasztói jogot, a részvénytársasági jo­got, a gyermektartási intézkedése­ket és a robotmunkát. Részletesen foglalkozik a robotmunkával, amely­nek a javaslatban tervezett formá­ját elitéli. Sztojadlnovics pénzügyminiszter válaszolt Kumanudihak. majd ez utóbbi viszonválasza ut'á Alles Hú­sz eni (muzulmánpárt; I .urlája a ja­vaslatot, különösen a boszniai lakos­ság szempontjából Markovics igaz-Két nap óta nem esik, s a íürdőz­­ni vágyó, nyári örömökre áhítozó emberiség már bízik abban, hogy az enyhe télnek. — ahogy az idei nya­rat elnevezték. — már vége van. A junius végi zivatarok nemcsak a gazdaságban okoztak súlyos káro­kat. hanem emberéletet is követeltek áldozatul. A kedd esti zivatarnak többek közt Apatinban is van ha­lottja. Kedden este dübörgő vihar zúgott el Apatin felett. A villám becsapott Hüzili Ferdinándné sombori-uti há­zába is. A család a zivatar alatt a ház folyosóján tartózkodott. A 67 éves Hüzili Ferdinándnét halálra sújtotta a villám, az egyik lánya pe­dig két oldali bénulást szenvedett a villámcsapás következtében. Házilinét az orvosi segitség nem I tudta megmenteni, a lány, ha bénán I is, életben marad. A szerencsétlenül járt família iránt Apatinban nagy a részvét. A saerémségi hegyek tündérei Kákíyavető cigányasszonyok csalásai A szerémmegyei Lovász községben, kint a temető alján laknak a sátoros cigányok, akik naponként bejárnak a községbe munka s kereset után. A ci- S gánytársadalom két hölgy tagja, azzal I igyekszik magának kényelmes életmódot “szerezni, hogy kártyát vetnek a falu népének, jósolnak jövendőt és közben lopnak mindent amit csak tudnak. A. minap ez a két cigányasszony megtudta, hogy az egyik községi rend­őrnek a felesége egyedül van otthon, mire meglátogatták s beszélgetés köz­ben, hogy az idő jobban teljen, egyikük a nagy tarka rózsás vaikendőjéböl elő­­koiorászta a kártyáit s csak úgy barát­ságból jósolni kezdett. Szerte széjjel hevertek a kártyalapok az asztalon, ti­tokzatos jelek mutatták a jövőt és a cigány asszony rémültén magyarázta, hogy mit mond a kártya. A kártya rettene­tes jövőt „mondott,“ azt hogy a rendőr feleségét elraboljak a szeréraségi hegyek tündérei, még pedig szamár 'háton. A rendőr felesége nagyon megijedt, alig tudta a két cigányasszony megnyugtatni hogy ők majd segíteni fognak. Azután, hogy mine! hamarabb elejét vegyék a készülő szerencsétlenségnek, elkérték az asszonytól valamennyi se. !yem kendőjét és a férjének ruháit, mert csak e7.ek segítségével lehet a tündére­ket távol tartani a háztól, Az asszony biztonság okáért odaadta még a saját ruháit is. A cigányasszonyok a rubakol­­lekciéval eltávozták, hogy felkeressék a haragos tündéreket. A cigányasszonyok távozása után hazaérkezett ^ a rendőr, aki nyomban észrevette, hogy valami baj történt. Rövidesen ő is megtudta, hogy milyen merénylet készül a felesége ellen, ahe­lyett azonban hogy a tündérekkel vette voma fel a harcot, elszaladt a cigány­asszonyok után, ki a temető alá. Rövid nyomozás után előkerült a két kártya­­vető asszony, akiket a rendőr bekísért a községházára, ahol megindították el­lenük az eljárást. A drága ruhanemüeknek azonban ek­korra már nyoma veszett, csak egy pár kis kendő került elő, a többi a bűbájos cigány asszony ok varázsló kezén szőrén szálán eltűnt, elvitték a titokzatos tündérek . . ,-----■.■XdZ.XJii*?. a ................... .......— Gyilkos villám Apátiában embert ölt a vihar

Next

/
Thumbnails
Contents