Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-28 / 172. szám

1923. junius 28. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal bánatában, a szerelmi viszony tizenhar­madik napján, mert Ferenc József nem egyezett bele abba, hogy elváljon fele­ségétől és elvegye a kis baronesszt, ki tudja hányadik szeretőjét? Ezt a magya­rázatot még az uralkodó-család sem tar­totta kielégitőnek. Paleologue, a volt francia külügyi államtitkár irja most a Temps-ban, hogy a néhai Erzsébet ki­rálynő Eugénia császárnő előtt már az­zal indokolta Rudolf elhatározását, hogy Vetsera Mary anyának érezte magát. A tizenharmadik napon----Kissé bajos fel­tételezni a nőügyekben egészen lelkiis­meretlen trónörökösről, hogy ebben a helyzetben ne talált volna más megol­dást, mint az öngyilkosságot. A fiakkeros vallomása még azt is kétségessé teszi, hogy a trónörökös komoly ügynek te­kintette volna az egész eseteí Vetsera Mary vei. Az a jelenet, amely — Robert de Souzas-nak, Vetseráék állítólagos ro­konának a Figaro-ban közölt visszaem­lékezése szerint — Rudolf és Ferenc Jó­zsef között lefolyt, amikor is a császár ■kitagadással fenyegette volna meg válni és azután újból megnősülni szándékozó fiát, aligha történt meg a valóságban. (d. t,) I mi HiHiniirnif ír" Megkezdették a kivetett adók közlését A szuboticai pénzügyiga zgatőság munkája v Az adókivető bizottságok működése most már hetek óta zavartalanul tart. A pmnka most már sokkal gyorsabban ha­lad, mint az első napokban, mert már kialakult a bizottságokban az egységes eljárás. Nagyobb nehézséget olykor még csak az egyes kereskedők és iparosok ^éhány év előtti vagyonának és jöve­delmének a megállapítása okoz, mert erre nézve alig állnak megbízható ada­tok az adókivető bizottságok rendelke­zésére. A bizottságokhoz beosztott pénz­ügy >.?&zgatósé:ri kiküldöttek is méltá­nyosabban járnak már el, mint a legelső hetekben. Az adókivető bizottságok munkája mír annyira előrehaladt, hogy a pénz­ügy igazgatóságnál is elkészült az adó-1 kivetések nagyrésze. A fölgyülemlett nagy munka miatt a pénzügyigazgató­ság eddig még nem küldhette ki az adókivetésről szóló értesítéseket e's egyébként is az volt a megállapodás, gény fiú türelmetlen volt otthon, hát sétára indult, megkerülte a folyót s a füzesekben, mit gondolsz, kikre buk­kant? Kit talált? A főhadnagy üveges szemmel meredt a kapitányra. — A franciaszakállut---­— Azt is, őnagyságával. Hazament hát szegény bolond és mellbe lőtte ma­gát. Mikor én hozzásiettem, még élt és akkor ott tépte a haját az a szemét is. Novák fölhajtott egy telipohár bort, az arca viasz-sárga volt, úgy kérdezte. — Azt mondtad, szemét? — Bocsáss meg. kicsúszott a számon. Végtére, igaz, még a feleséged addig, mig a törvény el nem választ. Ha pa­rancsolod, rendelkezésedre állok. — Én is tettem megjegyzést, szólt közbe az őrnagy. Szokatlan ugyan, hi­szen zászlóalj parancsnok vagyok, de te­kintve, hogy nem szolgálati ügy..., azután, persze, át leszel helyezve.... de ha parancsolod, én is — Novák szeme meredten görr.bölyödött ki a koponyájából, nem hallott semmit, csak a kapitányt nézte, afelé húzódott és az ujjai görcsösen markolták a levegőt. —- Azt mondtad, szemét? Az őrnagy valamitől tartott, hirtelen fölcsatolta a kardját, úgy kiáltott har­sányan. —• Főhadnagy ur! A főhadnagy urai akkorára elhagyta az ereje, leroskadt az asztalra és sírni ■kezdett, mint a gyerek. — Mit csináltatok, mit csináltatok ve­lem. kegyetlenek, gazemberek, gyilko­sok, jaj. mi lett az én tréfámból, jaj Malvinkám, hófehér angyalom, de besá­rozták a te tiszta szárnyadat! Nem mertek hozzá szólni, hagyták, hogy sirja ki magát. Először az őrnagy állt fel, aztán a kapitány, utána a többi. — Négy ur maradjon itt, monta a pa­rancsnok. minden föltételt el kell io­­• .adni, amit diktál. hogy csak a mezőgazdasági munkálatok befejezése után hajtják be a most kive­tett adókat. Mivel azonban előreláthatólag a leg­több esetben meg fogják fölebbezni a kivetett adó összegét és igy a végső döntés ezekben az ügyekben úgyis el­húzódik, a pénzügyigazgatóság mármost megkezdi az adókivetésekről szóló érte­sítések kikézbesítését. Az adófizetők az adótárgyalások sorrendjében fogják megkapni az értesitést, amelyet két hé­ten beiül lehet megfeiebbezni az adó­­föhzólamlási bizottságnál. rek, nyilván emennek riválisa, óvatlan pillanatban fölkapja a szivardobozt és* belehajitja a tócsa kellős közepébe. A halálra ijedt békák óriási ugrásokkal százfelé menekültek. A kárvallott ha­lász fél az erősebb fiúval birokra menni, gondolkodik, a házra néz, majd hirte­len ádáz haraggal kiáltja feléje: — Hogy üssön beléd a tüzes ménkű! — és kaján vigyorgással vad futásnak eredt . . . (T.) HÍREK — A Bácsmegyei Napló leg­közelebbi száma a csütörtöki Vidovdan-iinnep miatt szombat reggel a rendes időben jelenik meg. — Vidcvdan napja. Csütörtökön Szent Vid napján állami ünnep van, amelyen általános munka­szünet kőtelező. A suboticai vá­rosi hatóság azt a figyelmeztetést adta ki a háztulajdonosoknak, hogy a házakat lobogózzák fel. Csütörtök délelőtt valamennyi hitfelekezet templomaiban ünne­pélyes istentisztelet lesz, amelyen résztvesznek a polgári és katonai hatóságok vezetői is. — Masaryk Afrikában súlyosan megbetegedett. A Havas-ügynök­ség jelenti Constantine-bői, hogy Masaryk, a csehszlovák köztársa­ság elnöke Algírban súlyosan megbetegedett és állapota komoly aggodalomra ad okot. Masaryk felesége halála után utazott Af­rikába. . . — Nem tartják meg a Radics-párti nép,gyűléseket. Osijeki jelentés -"e« rint a Radics-párt — tekintettel a zagrebi népgyülés betiltására — a Julius hó 8-ára Djakovón és Valpo­­vón hirdetett népgyüléseket nem tartja meg. A párt vezeDtősége a kö­zeljövőben csak zártkörű megbeszé­léseket fog tartani. — Komitácsi-támadás a görög-bol­gár határon. Nisből jelentik: Bolgár komitácsik a jugoszláv-bolgár-göfög országhatárok érintkezési pontján görög területre nyomultak és a gö­rög határőrség kaszárnyáját felrob­bantották. Tíz görög tiszt és ötven határőr meghalt. — Tichon Patriarchat meginérgez­­íék? Londoni lapok moszkvai távirat alapján arról adnak hirt. hogy a szov­jet-kormány szabadlábra helyezte Tichon görög-keleti pátriárchát. Egy másik rigai jelentés viszont azt közli, hogy a pátriárchát moszkvai fogsá­gában megmérgezték. — Amerikában pusztít a hőség, New^orkból jelentik: Néhány nap óta Északamerika területén eddig még nem tapasztalt hőség uralkodik. A hőmérő, mint megállapították, negyven év óta nem mutatott oly magas fokot, mint most. A munkás­ság teljesítőképessége a forróság miatt lényegesen csökkent. Pitts­­burgban az acélgyárak megszüntet­ték a munkát. A Ford-gyárat szintén bezárták. A városi lakosság a nagy meleg miatt az éjszakát a parkokban tölti. — Öngyilkos cservenaki fakeres­kedő, Somobrból jelentik: Welker Aladár 28 éves cservenkai fakeres­kedő szerdán délelőtt 11 órakor ön­­gyilkosságot követett el az egyik sombori mulatóhelyen. Welker ked­den este érkezett Somborba és az éjszakát a mulatóban töltötte. Dél­előtt 11 órakor kilőtt szobája abla­kán. majd Browning-pisztolyával egyszer mellbe és kétszer főbelőtte magát, azonnal meghalt Tettének okát nem tudják. Ä cseh kormány nem ígért területi engedményt Magyarországnak Nem igaz az emigránsok és a prágai kormány közölt kötött paktum híre — A Bácsmegyei Napló prágai tudósitójától — A Bácsmegyei Napló prágai tudó­sítója beavatott helyről a következő rendkívül érdekes és autentikus nyi­latkozatot kapta: — Drózdy Győző magyar nemzet­gyűlési képviselő . az indemnitási vi­ta során elmondott beszédében Ma­saryk elnök egy állítólagos nyilatko­zatára hivatkozva kijelentette azt, hogy az ő tudomása szerint bizo­nyos feltételek teljesítése ellenében a prágai kormány hajlandó a ma­gyar kofmánnya! Szlovenszkóban teendő területi engedményekről tár­gyalni. Kétségtelen, hogy Drózdy képviselő mindezeket jóhiszemüleg mondotta el. azonban információi tévesek voltak. A cseh kormány a trianoni békeszerződés alapján áll. területi kérdésekről sem a jelenlegi magyar kormánnyal, sem bármely más magyar kormánnyal nem haj­landó tárgyalni és noha bizonyos változásokat a magyar belpolitika terén örömmel üdvözölne, ezt nem engedi junktimba állítani területi l kérdésekkel, mivel ez a bekeszerző- j dések frontjának áttörését jelentené. I Látogatás a házban amelyre a villámok jegyet váltottak Negyedszer csapott be a villám egy szuboticai házba A majsai utón, a vasúti átjáróval szemben gubbaszt egy nagy, sárga eme­letes ház, a Prokesch-palota, amely az egész környékben a legnagyobb hírhedt­ségnek örvend. Az emelet jobbszárnyát fináncok lakják, a balszárnyon elszánt, szegény proletárcsaiádok telepedtek le, míg a földszintet a mozdonyvezetők ott­hona foglalja el. Ahogy belépek a fakó, rozoga kapun, két kifestett, tarkaruhás, bóditó parfömü nő szalad nekem. Vala­melyik kis kocsmában énekesnők. — Hallott már énekelni ? — kérdezi a csúnyábbik kacérkodva és megmu­tatja kövérkés lábait. —■ Nem én — mondottam megdöb­benve. — No, akkor magának mázlija lehet —- csicsereg nevetve és tovább mennek. Az udvar piszkos, sáros, roszszagu külvárosi udvar. Két hatalmas kutya marakszik a bejárónál valami csonton. Menekülés nincs, amikor észrevesznek, dühös, féltékeny üvöltéssel rontanak rám. Vészkiáltásaimra ott terem a közelből egy asszony. Nézi kétségbeesett küzdel­memet, aztán: — Mars beste dögök ! Nem maradhatsz békibe Panci! — ki­áltásokkal leszedi rólam a fenevadakat. — Pedig egészen szolid állatok — mondja mentegetőzve — csal: egy ki­csinyt csintalanok — tekint szemrehá­nyóan a még mormogó kutyákra. Beve­zet a konyhába és mialatt mosogat, el­meséli a villámbecsapást. Éjjel két óra után rettentő dördüiésre ébredtek, a ház rengett, recsegett, ro­pogott, a lakók rémülten szaladtak ösz­­sze. A villám — immár negyedszer — beütött a házba. A környéken nincs ma­gasabb fekvésű épület és zivatar alkal­mával mindég ki vannak téve annak, hogy becsap a villám. A néni elvégzi a mosogatást és kö­rülvezet az udvaron. A ház északi ré­széről jött a villám és zegzugos utakon hihetetlen erővel futott keresztül az emeletes épületen. A pénzügyőrök iro­dájában szerencsére nem tartózkodott Csehszlovákia Középeurópa konszo­lidációja érdekében bizonyos közis­mert változásokat örömmel verme a magyar politikai kérdésben, ezeket közgazdaságilag és a nemzetközi kölcsön-törekvések támogatásával honorálná is. azonban — miként ezt Drózdy képviselő állította — területi engedményekről szó sem lehet. — Drózdy képviselő beszéde után a magyar kormány félhivatalosa, a »8 Órai Újság« prágai jelentést kö­zölt. amely szerint az emigránsok tpegegyezést létesítettek a cseh kor­mánnyal. A »8 Órai Újság« közölte ennek az állítólagos megegyezésnek \ pontjait is. Meg kell állapítani, hogy ez a jelentés minden alapot nélkü­löz és elejétől végig egyszerű kohol­mány. A prágai kormány az emig­ránsokkal semmiféle megállapodást nem létesített, mert nem is létesíthe­tett, mert hiszen Csehszlovákia is elismerte a jelenlegi magyar kor­mányt Magyarország egyedüli, tör­vényes kormányának. így tehát az emigráció politikusaival semmiféle megállapodást nem köthet. senki. Itt az ablakot ütötte ki a szeszé­lyes villám, aztán főifutott a nsenye­­zetre, ahol három méternyi nagy rést ütött, megrongálta a tetőt, innen lesik­­lott vízszintesen a házfalon, nagy repe- 8 dést hagyva maga után; végigszaladt a I folyosón, ki-be a szobákba, mindenütt | akkora réseket törve a vastag falon, 5 hogy azokon egy ember kényelmesen ke­resztül dughatja a fejét. Úgy néz ki az egész ház, ir.intka összelőtték volna. A villanyvezetéket is elrontotta és való­színűleg ezen ment át a szomszédos Potterman-féle házba is, ahol a telefont zúzta szét. A villanykörték kiégtek és a vasúton is elaludtak a lámpák. Mond­ják, hogy a négy beütés közül az idei volt a legerősebb. Legutoljára 1915-ben csapott be, de az ijedtségen kivül senkinek semmi baja nem történt. A mozdonyvezetők ottho­nából zsivajgás, billiárdgolyók csörre­­nése hallik ki. Az arcokon a szokott egyformaság, senki sincsen különöseb­ben meglepődve. Egy öregasszony, aki régóta itt él, még emlékezik azl911-es második nagy beütésre. — Nálam akkor még petróleumlámpa világított — meséli a köréje sereg! ő kiváncsiaknak — úgy hajnaltájban, télen történt. Rémes durranásra ébredtünk a megboldogult urammal. A bútorok tán­coltak, kísértetiesen világos lett minden és a fáskamra kigyulladt. De az eső eloltotta. A malacaim mind szörnyet­haltak, fzóta hallok nagyot a ba’iü­­lemre — és most részletes elbeszélés következik a süketség átkairól, amit azonban már nem hajlandó, két cseléd­lányon, kivül meghallgatni senki. — És nem fél, hogy legközelebb ma­gába csap ? — tréfálkozik egy kajla­­bajszu vonatvezető. — Csalánba nem üt a ménkű — vág vissza a néni — és becsoszog a fo­lyosóra. A ház előtt maszatos, mezítlábas gyer­kőc békákat pécázik kézzel az esővizes pocsolyából. Égy szivarskatulyába zárja ; a kihalászott áldozatokat. A viharvert fedőn elmosódott betűkkel ott ágasko­dik Regália Média (jó békebeli szivarok, vájjon ki volt a boldog, aki szívta őket!) A túlsó fertályon egy másik gye- f

Next

/
Thumbnails
Contents