Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-23 / 167. szám
167. szám XXIV. évfolyam Ara egy és fél dinár Szislöofica, SZOMBAT 1923. jimiiis 23. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár í tEKíkEüZTÓSlG: Kralja Altxantíra-ulica 4 szám alatt Licí’thivoíaU Kralja Alexasdra-ulica 1 (Lelbach-palota) Akozeiedéspolitikája A magyar nemzetgyűlés polgári ellenzéke egyre bátrabb hangú s egyre gyakoribb felszólalásokkal olyan uj tájékozódást követel a magyar külpolitikától, mely az utódállamokkal a békés egyetértés megvalósítását tűzné ki feladatul. Az összeomlás óta a magyar külpolitika iránya zegzugos vonalakat irt le erőtlenül támolyogva Nyugat és Kelet között. Az egymás hegyébe nőtt belső átalakulások rángatták jobbra-balra a félszeg tudás vaksi lámpafényével s a tömegindulatok járszalagán annak a cselekvésnek irányát, melynek az lett volna a feladata, hogy céltudatosan és világos előrelátással rendezze el Magyarországnak ez európai államokhoz való viszonyából mindazt a megoldatlan kérdést, aminek megoldására még meg van az eszköz és a rnód. Az első illúziók -naiv hitében a nyugati országok de mokráciájától várt baráti megértést a frissen berendezkedő ura* lom. Hittek abban, hogy a háborús jelszavak s a békecélok között nem fognak szakadékok tátongani s hogy az európai politika irányát a nyugati demokráciák fogják megszabni. S mikor a tények kijózanítottak őket mámoros hitükből, a kétségbeesés gonosz tanácsa a keleti égre festette föl a győzelem jelét. Visszatántorodtak Nyugattól s eltámolyogtak Kelet felé. A nyugati demokrácia a Vyx-féle határral felelt s a Kelet félé kitárt karokat az éhség és vér őrülete rántotta vissza. Ami ezután következett, az a magabizó dscosság kora volt, az erőszakkal bezárt szemnek s elcsittitott értelemnek politikája. Minek nekünk Nyugat? — mondották akkor. A nyugati demokrácia cserbenhagyott, a nyugati tanítások elbágyasztották a turáni izmokat, magánosok vagyunk Európa ölében, csak a magunk ereje menthet meg. Harcot kezdtek hirdetni mindenki ellen, jelszórakétákka! tették izzóvá a levegőt, illúzió lampionokkal színesítették ki a magyar éjszakákat s ha nagyon vigasztalan volt a sötétség, felgyújtották a határokat. A iehiggadt értelem s a vérbe fuladt próbálkozások azonban csakhamar a tények hűvös vízébe nyomták le a bor és vérgőzös főket. A szükségletek ijesztő módon növekedtek s a társtalanság keserű következményeit nem lehetett tovább a belső hit lángra lobbanásévaí elkápráztatni. Pártállás, osztá'yelhelyezkedéss uraim! törekvések szerint akkor két felé igyekezett kifelé utat keresni c magyar politika. A magyar kor mány a nyugati országokhoz for dúlt s a magyar ellenzék pedig elsősorban a szomszéd államokhoz való közeledést sürgette. A magyar kormány külpolitikáját Bethlen és Káliay nyugati útja szimbolizálja, a magyar ellenzék követelései pedig a legutolsó napokban két parlamenti beszédben is kifejezésre jutottak. Ha az utódállamok magyarsága eljutott volna már az állampolgári jogok fogyatkozásnéiküii teljességébe, ha túl lennének már a legprimitívebb állampolgári jogaik kiharcolásán s külpolitikai programjukat is meg tudnák formulázni, bizonyára a leglelkesebb propagálói lennének annak a követelésnek, mely Magyarország és a szomszédóllamai között a békét hívja életre. A szomszédországok között minden súrlódás, minden békétlenség, minden áthallatszó fenyegető szó, —- borzalmasan visszhangos akusztikája van minden határnak — elsősorban az utódállamok magyarságának testi biztonságát fenyegeti, vele szemben teremt kártékony bizalmatlanságot s az ő otthonát és kenyerét veszélyezteti. Az utódállamok közötti béke az állami közösségeknek lehet egyenlő és egyenlően eminens érdeke, de az utódállamok magyarságénak ez a béke az életfeltétele. Az a helyes politika, mely nem fantomokat kerget, nem a szóvirágok magvait veti be a lelkek mezejébe, hanem a gondjaira, vagy gondjaikra került népek igazi érdekeit szolgálja. A magyar kormányzatnak egyetlen lehetősége van arra, hogy a tőle elszakadt magyarság sorsát javítsa: ha keresi a békét az utódállamokkal. Betiltották a zagrebi nagygyűlést? Korosec szerint a szkupstina nemsokára csak a szerbek parlamentje lesz — Kavarodás a földadó-pótlék miatt A politikai érdeklődés előterébe ismét a föderálista pártok magatartása került. Úgy a klerikálisok, mint a muzulmánok sokat beszélnek a passzivitásról, ami kormánykörökben érthető nyugtalanságot kelt. A blokk végleges állásfoglalása egyébként vasárnapra várható a Rcdics-párt zagrebi népgyülésén, amelyen a horvdt nép elégedetlenségéi akarják kifejezésre juttatni a mai kormányzati rendszerrel szemben. A gyűlésen ezért fel fog szólalni valószínűleg több, a Radics-párton kívül álló politikus is. Hir szerint Korosec is fel fog szólalni a gyűlésen, amelyen résztvesz a Spahó párt is. Pénteken este egyébként az a hir terjedt el beogrodi politikai körökben, hogy a belügyminiszter beliltotía a föderálista blokk vasárnapi zagrebi nagygyűlését. A késő esti órára való tekintettel már nem lehetett a hir valódiságát ellenőrizni, azonban az politikai körökben a szenzáció erejével hatolt, mert ebből arra következtetnek, hogy a kormány szakitam akar a blokkal való megegyezésre irányuló politikájával. Bizonyos körökben máris beszélnek ismét a koalíció lehetőségéről. A föderálista pártok magatartására egyébként jellemző Korosec és Spahó nyilatkozata, amelyet c „Novosti“ munkatársának adtak. Korosec kijelenti nyilatkozatában, hogy azok a törvényjavaslatok, a melyeket a kormány a parlament elé terjesztett, valósággal fellázították a párt kivett. A párt szervezete : a jugoszláv földműves szövetség ezért azt követeli, hogy a párt képviselői vonuljanak ki a parlamentből, ha nem tudnak megegyezésre jutni a földadó kérdésében a kormánnyal. A párt választóiban különben is napról-napra erősödik az a felfogás, hogy a párt autonomista céljait csak abseinens politikával 'tehet elérni. A klerikális pártklub már többször foglalkozott is a passzivüás kérdésével és szabad kezei adott Korosecnek, hogy bármikor hívja össze a klub ülését, a parlamentből való kivonulás végleges elhatározására. Ha a klerikálisok és a muzulmánok elhagyják a parlamentet — mondotta Korosec — akkor tisztára szerb parlamentje lesz csak az országnak. Korosec egyébként pénteken délelőtt hosszabb tárgyalást folytatott Pasics miniszterelnökkel. Hir szerint Pasics azt válaszolta Korosec kifogásaira, hogy az ellentétek alapját képező pótadó csak egy évig lesz érvényben, mert azután sor kerül az adók egységesítésére, azonban Korosecet ez a válasz nem elégítette ki. Spahó a Novosti előtt tett nyilatkozatában a következüket mondotta : — Nem igaz az a hir, hogy máris elhatároztuk volna a parlament elhagyását. Az az elbánás azonban, amelyet a kormány részéről úgy a katonai törvényja vaslat tárgyalásánál, mint a pénz ügyi bizottságben velünk szemben tanúsítanak, ahol legkisebb kívánságainkat is visszautasították, arre bírhatnak bennünket, hogy valóban meghozzuk a határozatot a parlament elhagyására. A miniszternek a képviselők egyes kérdéseire adott válaszai is olyanok, a melyekből az látszik, hogy a kormány nem akarja tiszteletben tartani a törvényeket és az alkotmányt és a politikai érdekek előbbrevalók számára mint az alkotmány. A boszniai események a muzulmánok és katolikusok elleni támadások azok az okok, a melyek végül is arra a belátásra vezetnek bennünket, hogy a parlamentben való jelenlétünk teljesen illuzórikus. A radikális párt ülése A parlamenti bizottságok a pénteki napon nem dolgoztak, minthogy a radikális klub ezen a napon ülést tartott. Az üléson valamennyi miniszter részt vett és nagyon heves vita fejlődött ki az adók felemelése kérdésében, aminek a pártban is meglehetősen nagy ellenzéke van. Interpelláció egy jegyző elbocsátása miatt Dr. Neuner Ferenc németpárti képviselő a parlamentben kérdést nyújtott be a belügyminiszterhez Kiopp Miklós katalinai (Torontál) jegyző elbocsátása miatt. Az interpelláció szerint Kloppot két hónappal ezelőtt mentették fel óllásátói. Mikor a községből husztagu küldöttség jelent meg Rates Szvetiszláv becskereki alispánnál, akinek egy ezer aláírással ellátott kérvényt adtak át Kiopp visszahelyezése érdekében, az alispán kijelentette,hogy Kiopp ellen semmi panasz nem merült fel és elbocsátása dr. Zsupanszki Szlavkó becskereki ügyvéd pressziójáre, pártérdekekből történt. Néhány nap múlva Raics alispán egy újabb küldöttség előtt megismételte ezt a kijelentését. Neuner kérdi tehát a belügyminisztertől, hogy Zsupanszki ügyvéd, vagy Raics Szvetiszlév végzi-e az alispánt teendőket és hajlandó-e a miniszter Kloppot az egész község kérelmére visszahelyezni álláséba. A külügyminisztérium sajtőpört indít a Jutarnji List ellen Beogradbóí jelentik: A sajtóiroda hivatalos cáfolatot adott ki a Jutarnji Listben néhány nappal ezelőtt megjelent cikkel szemben, amely szerint Nincsics külügyminiszter a szófiai eseményekkel kapcsolatban a pártok vezetőinek kijelentette, hogy az egész mozgalmat Olaszország pénzeli és hogy Olaszország Albániában is erős mozgalmat szit és pénzzel támogat, amelynek ugyanakkor kellet volna kitörnie, mint a bolgár ellenforradalomnak. A cáfolat szerint ennek a hírnek valótlansága azonnal szembetűnő, de egyes olasz lapok különös jelentőséget tulajdonítottak ennek a koholmánynak, ezért a külügyminisztérium bíróság elé fogja állítani annak íróját.
