Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-22 / 166. szám

XXIY. évfolyam Szubotica, PÉNTEK 1923. jiraius 22. 166. szám BSegjeiecik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben SZi.RKESŽ.TĆSLG: Kralja Aicxandra-ulica 4 szám alatt TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-18 Előfizetési ár cegyedévre 1-,5 dinár Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palot*) A Vajdaság népe A nemzetgyűlés tegnapi ülésén érdekes szócsata folyt le a bel­ügyminiszter és Setyerov Szlavkó nemzetgyűlési képviselő között. A képviselő támadta a vajdasági közigazgatás rendszerét, a bel­ügyminiszter pedig védte. Ugyan­arról a kérdésről két teljesen el­lentétes álláspontot képviseltek s mégis mind a kettőjüknek igazuk volt abban, amit mondtak. A képviselő felpanaszolta, hogy az alkotmány és a fennálló tör­vények ellenére a Vajdaságban még mindig a központi kormány­zat diskrecionárius jogkörébe utal­ják a közigazgatási tisztviselők kinevezését, hogy fegyelmi vét­ség, vizsgálat és Ítélet nélkül egy­szerű intézkedéssel kisöprik a hi­vatalokból a tisztviselőket, hogy az üresedésben lévő állások be­töltésénél nem az érdem s ráter­mettség jut szerephez, hanem eb­ben a kérdésben..kizárólag a po­litikai pártállás irányítja a döntést. Lehet valaki a legkitűnőbb szám­­tiszt, a legcsalhatntlanabb adó­pénztárnok, a legnagyobb tudásu és leglelkiismeretesebb orvos, a legéberebb pályafelvigyázó s a legkötelességtudóbb halottkém, kiröpülhet az állásából, ha nem ahhoz a párthoz tartozik, amelyik hez a minisztere. A másik sérelem, amit Setye­rov felpanaszolt, a közigazgatási önkormányzat megszüntetése. Ép­pen tegnap méltattuk ezen a he­lyen Divac Nedeljkonak azt a kí­vánságát, hogy kezdjék el’ végre a vajdasági ügyeknek vajdasági szempontok szerint való elintézé­sét s ne „szerbiai szemüveg"-gel nézzék a vajdasági élet jelensé­geit. Ennek a kívánságnak jogo­­sultságátsemmi sem igazolja olyan frappánsan, mint az a felfogás, a mivel a vajdasági önkormányza­tok jogait kezelik. A szerbiai városoknak nincs va­gyonuk, a szerbiai városoknak nincs ennek folytán autonómiájuk sem. S azért mert az önkormány­zat jogi rendszere ismeretlen azok előtt a szerbiai közigazgatási fő­­tisztviselők előtt, akik a miniszté­riumokban a vajdasági városok ügyeit intézik, a vajdasági önkor­mányzatok nem kapják vissza önigazgatási jogukat. A falu népét meg sem kérdezik, hogy ki legyen jegyzője, orvosa, a városi lakos­ságot közigazgatási gondnokság alá helyezik, mikor sok százmillió dinárra rugó vagyonának kezelé­sét elveszik tőle s azt a kormány által kinevezett s a vagyon urai által még felelősségre sem von­ható tisztviselőkre bízzák. Az csak egy érveket súlyosító és panaszo­kat elmélyítő circulus vituozus, hogy a polgárság egyetemes ér­dekeiről még annyira sem gon­doskodnak, hogy ezeket a tisztvi­selőket szakképzettségük, tudásuk és hivatottságuk alapján válogas­sák ki. Ki ne adna igazat ezeknek a panaszoknak s ki ne látná szomorú szívvel az elsorvasztott önkor­mányzat napról-napra megújuló káros következményeit. Ha már ott tartunk, hogy a polgárokból kivesz a közügyek iránt való ér­deklődés is. Kit érdekelnének olyan ügyek, melyek elintézésébe még be sem szólhat ? Az érdek­lődés megszűnése közömbösséget nevel a polgárságba, a közöm­bösség megtermi a kritikátlansá­got, az ellenőrzés hiányát, ez pe­dig magasra és puhára veti még a korrupció ágyát. De ki ne adna igazat a belügy ­miniszternek is, amikor a demo­krata párt bűneit szegezi szembe. Ezt a rendszert a demokraták inaugurálták, az önkormányzatnak ők voltak legkérlelhetetlenebb e!­­lenzői s ők csináltak iskolát annak a kormányzati rendszernek, mely a politikai pártállást tette minde­nek felett valóvá. A radikális part A politikai élet legfontosabb eseménye csütörtökön a kleriká­lis-pártnak a pénzügyi bizottság ülésén felolvasott párthatározata volt, amely szerint a klerikális képviselők kivonulnak a parlament­ből, ha a kormány nem respektálja a földadó leszállítására irányuló kö­vetelésüket. Ez az első taktikai lé­pése a föderalisía blokknak a kor­mány ellen a parlamenten belül. A föderaiista pártoknak a par­lamentből való kivonulása mór rég kisértett, azonban addig, amíg a megegyezés kilátásai jobbak voltak, különösen a klerikálisok húzódtak ettől, mert jól tudták, hogy a passzivitásba való vonu­lás milyen kétélű fegyver és eset­leg nem találkozik választóik tö­megeinek a helyeslésével sem. Az ürügy, amit most a klerikáli­sok ehhez az elhatározó lépéshez fel akarnak használni, elég sze­rencsés, . mert a nagyobbára pa­raszt-tömegekből álló választók előtt népszerű lenne, hogy a klerikálisok a földadó felemelése miatt vonulnak ki a parlamentből. A valódi ok azonban nem ez, ha­nem abban keresendő, hogy a kor­mány mindeddig semmit sem tett a föderalisía blokkal való megszakadt tárgyalások folytatására, sőt Pasics miniszterelnök legutóbbi parla­menti beszéde azt bizonyítja, hogy a radikálisok a legmerevebben eí­belügyminisztere most csak a de­mokrata párt belügyminiszterének rendeletéit hajtja végre. Ez ellen panaszkodhatik, tiltakozhatik min­denki, csak éppen a demokrata­párt nem. A vitában mindakét félnek igaza van, de az ügy érdemében egyik­nek sem. Mert a Vajdaság nem egymással összeütköző pártérde­kek harctere. A Vajdaság népét nem lehet érvül felhasználni, pró­batevő kísérleteknek odadobni az egymással vetélkedő pártérdekek igazolására. Ha a demokraták so­kat vétkeztek a Vajdaság népe ellen, a radikálisok ne precedenst ássanak ebben, hanem kötelessé­get a jóvátételre. Ha a demokra ták a féktelen pártterrort valósí­tották meg a közigazgatási impe­­rium jogcíme alatt, a radikálisok ne kövessék a demokraták kon­tójára ezt a példát. A Vajdaság népe belátást, líiéltánylást, tőrei­met és igazságot vár s tiltakozik ez ellen, hogy sorsával és élete javaival bizonyítsák a politikai pártok a maguk kiválóságát s az ellenfelük bűneit. zárkóznak a föderaiista blokk .al­kotmány-módosító kívánságainak teljesítése elől. Nincs kizárva, — bár erre nin­csenek pozitívumok — hogy a klerikálisoknak ezt a lépését Kö­röséé, Spahó és Radios legutóbbi zagrebi tanácskozásán határozták el. Jellemző különben, hogy Kö­röséé már pénteken Zagrebbe uta­zik, aminek beogradi politikai kö­rökben nagy fontosságot tulajdo­nítanak. Ugyanis Radies a horvát köztársasági paraszlpártnak junius 24-én megtartandó zagrebi nagy­gyűlésén akar válaszolni Pasics beszédére és Korosec állítólag azért siet most Zagrebbe, hogy Radicsot mérsékelt nyilalkozatra bírja, nehogy esetleg elhamarko­dott kijelentésekkel teljesen el­vágja az útját a kormánnyal való megegyezésnek. A parlament ülése A parlament csütörtöki ülését délelőtt negyed tízkor nyitotta meg fovanovics Ljuba elnök. Napirend előtt egyes miniszterek válaszol­tak több hozzájuk intézett kér­désre, különösen a Spaho-pártnak Boszniára vonatkozó kérdéseire. Ezután áttértek a napirendre, amelyen a pénzügyminisztérium utólagos hiteleinek a javaslata szerepelt. Gostincsár klerikális a javaslat ellen szólalt Jel, majd — nem lévén több szónok — a több ség elfogadta a javaslatot. Utána a hadügyminisztérium utólagos hitelének tárgyalására került a sor. Brodar klerikális a javaslat ellen szólalt fel s ugyan­csak támadta a javaslatot Lázics Voja földmivespárti is, aki külö­nösen a hadsereg irracionális gaz­dálkodását kifogásolta, majd elle­nezte a határvédő csapatok ré­szére kért hiteleket, mert szerinte a javaslat korábbi bizottsági tár­gyalásán maga a hadügyminiszter is ellenezte ezeket a hiteleket. Gyorgyevics Szvetiszláv demokrata a hadseregben uralkodó párlszellem­­röl beszélt és hangsúlyozta, hogy valamennyi pártnak Se kell látni, hogy a pártszellemet nem lehet bevinni a hadseregbe. A hadsereg nem lehet sem fehér, sem fekete, — mondotta — a hadseregnek csupán egy célja lehet, a nemzeti és az állami épség védelme. Se­­iyerov Slavko demokrata felszóla­lása után a többség ezt a javas­latot is megszavazta, majd az ülés véget ért. A legközelebbi ülés pénteken délelőtt lesz. • A klerikáiispárt határozata a pénzügyi bizottság előtt A pénzügyi bizottság csütörtök délután ülést tartott, amelyen foly­tatták a költségvetési üzenhettidek tárgyalását. Nagy vita fejlődött ki az állami pótadók kérdésénél, ame­lyeket az eddigieknek ötszörösére emel a javaslat. Ez ellen különö­sen a klerikálisok tiltakoztak eré­lyesen, mert — mint mondották — a földadó Szlovéniában máris négy­szerese a szerbiainak, tekintettel arra, hogy Szerbiában nincsenek rendes kataszterek. Veszenyák kle­rikális képviselő ezután felolvasta a párt központi bizottságának a határozatát, amely szerint a kleri­kális képviselőknek el kell hagyniok a parlamentet, abban az esetben, ha a költségvetési tizenketledekről szóló javaslat az eredeti formájában megy át a parlamenten. A klerikálispárt fenyegetése ellenére azonban a radikálispárt többsége 17 szava­zattal 13 ellenében mégis válto­zatlanul fogadta el a javaslatot. Egyhangúlag fogadták el a tisztviselőtörvény javaslatát Ülést tartott csütörtök délután a törvényhozó bizottság is, amely befejezte a tisztviselőtörvény álta­lános vitáját. Davidovics Ljüba és Trifkavics miniszter felszólalása után a bizottság 35 szavazattal egyhangúlag elfogadta a javasla­tot, tehát az egész ellenzék is a kormánnyal szavazott. A javaslat részletes vitáját pénteken kezdi meg a törvényhozó bizottság és különösen heves vita ígérkezik annál a szakasznál, amely a tiszt­viselők politikai ténykedéseire vo­natkozik. V W ........ V- ,A Á klerikálisok ki akarnak vonulni a parlamentből A hadsereg kérdése a parlament csütörtöki ülésén A belpolitika hirei

Next

/
Thumbnails
Contents