Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-17 / 161. szám

fZ'. OTiüaT, BÄCSMEGYEI NAPLÓ F923. ftmius 17. két, hanem csak jelentéktelen ban­­daharcckat provokált. Csehszlovákián kívül Franciaor \ szag az egyetlen, amely minden te­kintetben támogatja a SilS. király- , Ság akcióját és amelynek a szö­­vetaégközi bizottságoknak Szó­fiában történt eddigi közbelépése köszönhető. Részletek Sztambalijszky meggyilkolásáról Szófiából jelentik: Pénteken dél­után négy órakor mint futó tűz tér- ; jedt el Szófiában a hír, hogy Sztam- { bulijszkyt sikerült elfogni szülöhe-! lyének. Szlavovice községnek hatá- j rában, ahol valósággal elsdneoíta | magát és mint valami várerödit- j ményben fegyveres parasztjaival J élet-halálharcra készült. Nemsokára részletes hírek jöttek I az elíogatás körülményeiről. Meg- s előzőleg elkeseredett ütközet volt a j kormány csapatai és a fegyveres! parasztok között, amelyben Sztam-. biüijszky testvéröccse elesett, ű ma-; ga pedig a küzdelem zűrzavarában elmenekült Szerencsésen eljutott Golak faluig. Az utat néhány hivével az erdőn keresztül gyalog tette meg­mert automobilja a kormány csapa­tainak kezére került. Délután hat órakor a szófiai ve­zérkar megerősítette a hirt, hogy SztambuUjszky a kormány csapatai­nak fogságába jutott. A Cankov-ka­­bfnet már megelőzőleg úgy határo­zott, hogy Sztambvlijszkyt politikai gyilkosságok miatt rendes törvény­szék elé állítja s erre való tekintet­tel adta ki azt az utasítást, hogyha \ kézrekerül, nem szabad megölni, i Azt a tisztét, akinek megadta ma-j gát, arra kérte, hogy megbízható J katonák fedezete mellett kisértesse f Szlavovicéba. Kérését teljesítették s mikor igy a parasztdiktátor szülő­falujába jutott, ahol minden egyes ember lelkes hive és barátja neki, a felfegyverkezett parasztok megtá­madták a katonai fedezetet, amely Sztambulijszkyt kisérte. Mind a két részről vad tüzelés kezdődött s köz­ben SztambuUjszky menekülni pró­bált Ekkor érték a halálos golyók. Mindez Tatárpazardcsik közelé­ben történt az országúton, amely Szlavovice felé vezet. A holttestet elvitték Szlavovicéba s ott fogják eltemetni. Sztambuiijszky családja Mün­chen környékén tartózkodik. A kormánycsapatok átkutatták SztambuUjszky szlavovicei házát s megint rengeteg pénzösszegei fedez- \ tek föl elrejtve. Dubarinovnál, aki! SztambuUjszky legmegbittebb barát­ja és kabinetjében igazságügymi­niszter volt. szintén házkutatást tar­tottak. A szófiai Preporod azt irja, hogy SztambuUjszky négy napom át rej­tőzködött az erdőkben Szlavovice és Golak között és a szószoros ér­telmében éhezett, mis aztán megad­ta magát. Tovább tart a polgárháború Caribrodból jelentik: A legutóbbi két napon Szófiából több teljesen újonnan felruházott és felfegyver­zett ezred ment ki a vidékre, Bul­gária belsejébe, ahol harcba bocsát­kozik SztambuUjszky híveivel. A Novosti caribori értesülése sze­rint SztambuUjszky guerillaharcot folytat ellenfeleivel és halálának hi­re nem felel meg a valóságnak, ezt csak a kormány hívei terjesztik, hogy a parasztság körében pámkot keltsenek és a külfölddel szemben megerősítsék a Cankov-kom.ány pozícióját. A meggyilkolás híréből csak annyi igaz, hogy Sztárul, u­­lijszky elvesztett egy kisebb ütkö­zetet, ő maga azonban megmene­kült. Bulgáriából érkező utasok élbe- , Szélese szerint SztambuUjszky Szla­vovica előtt harcba bocsátkozott aj kormánycsapatokkal és meglehető­sen jól tartotta pozícióit. Közben SztambuUjszky elhagyta a írontpt és a községbe ment újabb fegyveres segítségért. Közben a Lormánycsa­­aíok erősítése megérkezett és be­vette a parasztok állásait, Sztambu­­lijszky ekkor azonban már nem tar­tózkodott a pcrasztcsapatok között és sikerült megmenekülnie. A Novosti egy másik értesülése szerint a beogradi külügyminisztéri­um értesítési kapott, hogy Sztambu­Ujszky Szófia és Ruszcsuk irányá­ban elmenekült. Bulgária Daszkalov kiadatását kéri Csehszlovákiától Szófiából jelentik: A Cmkov-kor­mány meg fogja keresni a cseh­szlovák kormányt Daszkalov Rajkó prágai bolgár követ kiszolgáltatása végett. Sztojanov szófiai rendőrfőnöket, aki Sztambulijszkyt menekülésében kisérte. s Szlavovice körül kifejlő­dött ütközet idején a kormány csa­patai elfogták. Mikor aztán néhány katona fedezete melleit el akarták szállítani, dorongokkal agyonütötték. A Sztambulijszky-kormány meg­menekült miniszterei közül Csak Ohoffnak sikerült Romániába jutnia. A Cankov-kortnány táviratilag kérte kiszolgáltatását. Eljogiák Ferdinand volt cár kurírját A romániai Gyurgyevóból jelen­tik: SztambuUjszky hívei elfogták Kóburg Ferdinand két kurírját, akik­től fontos okmánvokat koboztak el. Az iratok szerint Ferdinand jelen­leg a bajorországi Garfischban tar­tózkodik, ahol a Botel Grünwaldban lakik. Az okmányok Ferdinand res­taurációjának tervéről is fontos részleteket lepleznek le. Daszkalov érintkezésbe lépett Radicscsal Beogradból jelentik: Daszkalov Rajkó, a Sztambulijszky-k ormány prágai követe érintkezésbe lépett Rodics Istvánnal, akit állandóan in­formál a bulgáriai eseményekről. Kisebbségi sors = közös sors Az olaszországi szlávok sérelmei Az elmúlt héten lefolyt korinány­­deklarációs vita újra ráterelte a köz­vélemény figyelmét a szláv nemzeti kisebbségek kérdésére is, akik Gö<­­rögországban. Ausztriában (Karin­­thiában) és főleg Olaszországban élnek. Úgy kormánypárti, mint el­lenzéki politikusok erélyesen köve­telték az idegen államokban élő szlá­vok kisebbségjogának hatályos vé­delmét. Bennünket, vajdasági ma­gyarokat. akik egy szláv nemzeti ál­lamban éljük a nemzeti kisebbség életét, — különösképpen érdekelnek ezek a kérdések és csak örömmel látnatjuk, ha a jugoszláv közvéle­mény féltékenyen figyel fel minden olyan jelenségre, amely a szláv ki­sebbségek nemzetiségi jogát sérti. Főleg azért, mert ettől azt lehet re­mélni, hogy más országok nemzeti­ségi politikájának hibáin okulva, ész­reveszik azokat a sérelmeket és igaztalanságokat amelyek az ország nemzeti kisebbségeit, elsősorban a magyarokat érik. Az idegenben élő szláv kisebbsé­gek közti! is legjobban a számra leg­nagyobb olaszországi szlovén és horvát kisebbség kérdése a legérde­kesebb és ez mutat legnagyobb ha­sonlóságot a jugoszláviai kisebbsé­gek helyzetéhez. Beogradi munkatársunknak most alkalma volt az olaszországi szláv kisebbség egyik legtevékenyebb élő­­harcosával és a kisebbségi politika egyik alapos ismerőjével, Beszed­­rtyak Engelbárt dr.-ral beszélni. Be­­szednyak most néhány napot Beo­­gradban töltött, s főleg az isztriai és görz-gradiskai szlovének helyze­téről beszélt munkatársunkkal. Beszednyak dr. képviselő volt a római parlamentben, majd a gorzi tartománygyülésnek volt a tagja, melyet azonban néhány hónappal ez­előtt a íascista kormány feloszlatott. Most Görzben a szlovének leghar­­ciasabb lapjának a szerkesztője. Be­szélgetésünkből — vázlatosan — a szlovének kisebbségi életének követ­kező képe tárul elénk: Számszerint körülbelül félmillió szlovén és horvát került olasz ura­lom alá a rapallói szerződés által megállapított országhatárok folytán. Problémáik és sérelmeik nagyjában ugyanazok, mint a jugoszláviai ma­gyarokéi. Politikai tevékenységük a politikai és kulturális jogokért foly­tatott harcban merül ki. A sérelmek és a célkitűzések ugyanazok, mint nálunk: küzdeniük kell iskoláik meg­tartásáért, a tanítás nyelvérekul­turális egyesületek vagyonának el­kobzása ellen; az ariyanyelv hasz­náló, dért a hatóságok és bíróságok előtt, a községi és tartományi ügy­kezelés nyelvéért; az állampolgár­ságért magáért, különösen az opció joggal űzött visszaélések eilen; az országos és községi politikában való éryényesülésért, különösen a válasz-, tójogért és a választási erőszakossá­gok ellen; a szláv köztisztviselők, különösén vasutasok elbocsátása és kiutasítása ellen, a kiutasított köz­­tisztviselők visszatéréséért; az anya­nyelv használatának megvédéséért az üzleti életben, különösen a cég­táblák és üzleti könyvek térért; a népszámlálási hamisít ásó' és ön­kény ellen, amellyel a nemzetiséget megállapítják; a gazdasági érvénye­sülés akadályai, az olasz töke ter­jeszkedése elien. a sérelmes közle­kedési és vámpolitika ellen, az adó­zási aránytalanságok ellen — és újabban elsősorban a fascisták fék­telen közélett terrorja ellen. Az olaszországi szláv kisebbség rövid, de küzdelmes négy és fél éves történelme két fejezetre oszlik: a határok végleges megállapítása előt­ti és utáni fejezetre. Éveken keresz­tül bizonytalanság uralkodott abban a kérdésben, hogy melyik országhoz is fog tulajlonképpen tartozni a szlá­voklakta isztriai tengerpart és az Isonzo vidéke. A sokáig húzódó bé­ketárgyalások idején a gyakran vál­tozó oLsz kormányok alatt nagyon különböző volt a szláv kisebbségek helvzett. Most utólag már az annak­idején legintranzingensebb szlovén politikusok is belátják, hogy helyte­len volt az akkori teljes passzivitás a római kormánnyal szemben. An­nak idején azonban a szlovének, a mig bízhattak abban, hogy ők is beletartozhatnak majd a délszláv ál­lamba. szóba sem álltak az olasz kormánnyal, mert azt esetleg áru­lásnak foghatták volna fel. Pedig ak­kor még nagyon engedékenyek vol­tak az olaszok és minden lehető kedvezményt megadtak volna a szlo­véneknek. ha csak valami olyan megnyilatkozásra bírhatták volna őket. hogy szívesen vennék az olasz ferihatóságot. Végül az olaszok énei­kül is megkapták a területet és ele­kor az előbb ígért kedvezések he­lyett a legkíméletlenebb nemzetiségi elnyomásba kezdtek. Az elnyomás egyébként nem min­dig és nem mindenütt volt egyfor­ma erős. A Facta és különösen a Nitti kormányok idején volt a leg­gyengébb és kulminációját Mussoli­ni mostani fascista uralma alatt érte el. Területileg a szinte kompakt szlo­vén Görz tartományban a" legkisebb, sokkal erősebb Isztriában es Trieszt-* ben, legerősebb a régi Olaszország­ban, Udine körük ahol körülbelül 40.000 szlovén él és századok óta a legnagyobb nemzeti elnyomás alatt, ma már szinte minden nemzeti érzés hijján. A Bácsmegyei Napló ezentúl soro­zatos cikkekben fogja ismertetni az olaszországi szláv kisebbségek hely­zetét, Legközelebbi cikkünkben az iskolakérdés állásáról fogún!: beszá­molni. j. Negyven millió dinár befektetéssel sürtásliízlaió és húsfeldolgozó üzemet létesítenek Szuboficáa Beográdi ajánlat a városnak Szubotica város tanácsához egy^ beogradi vállalat nagyszabású ajánlata érkezett, amelynek elfo­gadása és megvalósulása nagyi mértékben fellendítené a város kereskedelmét és különösen külföldre való árukivitelét. A-beogradi vállalat azt az aján­latot tette a városnak, hogy a kő­bányai sertéshizlaló mintájára, nagyarányú sertéshizlaló- és húsfel­dolgozó üzemet, nagyszabású vágóm hidat létesítene Szuboticán 30—4Ö millió dináros befektetéssel. A nagy­arányú üzem céljaira a -Zorka-mü» trágyagyár közelében levő hatal­mas telket akarja a vállalat a vá­rostól megszerezni. A városi tanács szombati ülé-j sén mép csak informativ tárgya­­llást folytatott az ajánlat felett, I abban azonban a tanács tagjai I máris megegyeztek, hogy elvileg ja tervet támogatni fogják. Megalakult az illatszerig irosok országos szövetsége Az ilíatszergyárosok kongresszusa Szuboticán A jugoszláviai illatszergyárosok kétnapos kongresszusra gyűltek ősz­­sze Suboticán, hogy megbeszéljék azokat a teendőket, amelyek az egy-.! re jobban fejlődő jugoszláv illat­szer-ipar védelme érdekében szüksé­­geseknak mutatkoznak. A kongresz­­szus első napján — szombaton — a Lloyd helyiségében megtartott ülé­sen a megjelent gyárosok elsősor-, ban megalakították a jugoszláviai’ iílatszergyárosok szövetségét és megválasztották az elnökséget, a mely a következő: Elnök: dr. Lukics egyetemi tanár, a beogradi Hami-' cos-gyár igazgatója, alelnök: Wein­­mann Adolf, a zagrebi »Lyo«-gyár vezetője, titkár: Jcacques, a beogra­di Ordeon igazgatója, felügyelő bi­zottság: Sporer Mór (Subotica Eri­ka), Veljko Nikoiics mérnök (Ljub­ljana) és Moskovics. a zagrebi Mam-gyár igazgatója. A szövetség megalakítása után a kongresszus részletesen megbeszél­te a jugoszláv illatszer-ipar helyze­tét és körvonalozta azokat az intéz­kedéseket, amelyekkel továbbra is biztosítani lehet a jugoszláv illat­szeripar fejlődését. A kongresszus a megbeszélt javaslatokat memoran­dumba foglalva beküldi a miniszté­riumnak. arra kérvén, hogy a körül­ményekhez képest tegyen meg min­dent, hogy a külföldi konkurrencia az országnak ezt a virágzó iparágát fejlődésében meg ne akassza. A me­morandumban konkrét javaslatokat terjesztenek elő, amelyeket vasár­nap dolgoz ki a kongresszus a mi­nisztérium megbízottjának jelenlété­ben. aki vasárnap reggel érkezik Suboticára,

Next

/
Thumbnails
Contents