Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-17 / 161. szám

ünnepi J szám 28 ©Sda! —* Áras 2 dinár XXIV. évfolyam Szubotica, VASÁRNAP 1923. junks 17. 161. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfoa délben TELEFON SZÁM: KiaáóMvstal 8*58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SLERKEšZTĆSi-G: Kralja Aiexasdra-uiica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Aiexandra-nlica 1 (Lelback-palota) A bezárt iskolák tanítása A nemzetiségi kérdés, melyet a világháború véres zászlójára irt föl, hogy jogcímet igazoljon an­nak, ami jogcím nélkül indult meg, most kezd először belenőni az európai diplomáciába. A nem­zetiségi kérdés eddig csak arra volt jó, hogy területi igényeket építsenek föl rá, vagy területi igé­nyek ellen védekezzenek vele. Mióta Wilson nevhumanizmusa az őrület és tehetetlenség útvesz­tőjébe elveszett, azóta a nemzeti­ségi kérdés többé nem a nemze­tiségek kérdése. Csak fogantyú, amibe belekapaszkodik a támadó kedv, csak árok, amibe megveti lábát a védekező kényszer. De a világ urainak Hekuba lett azok­nak a millióknak sorsa, akik ide­genek lettek apáik földjén, akik­nek gyerekei előtt becsukják az iskola kapuit s akik dolgos, fá­radhatatlan, csak családjuknak és hivatásuknak élő polgárokból „megbízhatatlan elemek“ lettek Közép-Európa minden országá­ban. A nemzetiségi kérdés azonban most szót kér a világpolitikában is. Amit nem tudott elérni száz­ezrek jajszava, a kiüldözöttek ke­serű átka, az otthonmaradottak daccal harsogó némasága, a de­resre fektetett nemzetközi jog til­takozása, a nemzetiségi kérdést a világpolitika színpadára cibálta lei — egyetlen kormánybukás. Ne lássunk ebben biztató jelt s ne oldjuk el kötelékeit az alázat ka­lodájához parancsolt hitnek, a belga kormányt kisebbségi, de uralmon lévő nemzetiség buk­tatta meg. Hogy Gand-ban, a fiamond vá­rosban a vallon egyetem mellett legyen vlém egyetem is, az a kérdés aligha izgatja az európai közvéleményt. Hogy Belgiumban a franciabarát vallonok, vagy az anglofil elemek túlsúlya lesz-e a külpolitika irányítója, arra is csak azok figyelnek, akik az angol­francia vetélkedés esélyeit a leg­utolsó izomrostig, a pozíció leg­jelentéktelenebb árnyalatáig is számbavették. A belga nemzeti­ségi kérdés most született meg az európai érdeklődés számára s a szülési fájdalmak mingyárt meg­ölték a gazdasági diktatúrának s a hiteleni kérlelhetetlenségnek legpregnánsabb képviselőjét, a belga miniszterelnököt: Theunist. Theunis élelmezési főhadnagy volt a háború kitörésekor s bank­tisztviselő a háború kitörése előtt. A háború befejezésekor már a belga hadsereg legfőbb intendánsa s a háború befejezése után már sokkal több, mint belga minisz­terelnök. A Németország felé for­dult Franciaországnak 6 volt a tv íiyleges külügyminisztere, a Rhur megszállás — szállás csinálója, a versaillesi békeszerződés gazda­sági redelkezései legfőbbjének szövegezője és kérlelhetetlen vég­rehajtója. Az alulról feiszökkent karrierhérosznak kielégíthetetlen étvágyát és nyers kíméletlenségét magával hozta ő is. Az erejét és hatalmát akarta próbára tenni, mert minden grandiózus parve­­nünek fölmérhetetlen öröm e próba tétel sikere. Neki az adatott, hogy Németország ellen a meg­szállás kcresztülhajszolásáben és fentartásában próbálja ki izmait, melyekről még nem foszlott le a főhadnagyi uniformis s a bank­pénztár karvédőjének emléke. Hetvenmillió német s Europa há­rom nemzedéke fizetheti meg ezt a játékos próbálkozást. A gandi egyetem kérdése most megbuktatta Poincare legfőbb tá­maszát és gazdasági szakértőjét, a nem létező gandi flamand egye­temnek most annyi ereje van, hogy mért irányt adjon a belga külpolitikának s Franciaország leg­főbb segitőcsapatát átvigye az angol érdekek támogatóinak so­rába. A gandi flamand egyetem, mert nincs meg, az európai poli­tika irányát is megváltoztathatja s ha az angol álláspontnak hoz sikert, az utolsó darab szénért s utolsó aranymárkáért is harcoló francia kíméletlenséggel szemben, akkor a gandi flamand egyetem bezárt kapuja s föl nem épített falai többet tettek a béke érdeké­ben, mint a francia és német egyetemek szónokló, harcoló, ta­nító katedrái együttvéve. Mert a nemzetiségi problémák­nak az a sajátosságuk, hogy a kielégítetlen követelések, teljesí­tetlen kívánságok, meg nem hall­gatott kérések jobban, bátrabban és sikeresebben harcolnak a nem­zetiségek igazáért, mintahogy har­colni tud ellene a türelmetlenség és elfogultság. A gandi flamand egyetem, melynek még egyetlen téglája sincs a másikon, többet tehet az európai kultúráért, mint amennyit tettek és tesznek a vallon egyetemek felállításuktól kezdve összeomlásukig. A lerombolt isko­lák tanítása még mindig túlélte az iskolarombolókat. Hivatalosan megerősítik Sztambuiijszky halálának hírét Szlavovícánál harc közben esett el Sztambuiijszky — Románia és Görögország nem vesz részt Jugoszlávia akciójában — Paskalov Radiccsal tárgyai Nineties hétfőn zárt ülésen mond expozét a parlamentben Beogradi politikai körökben még mindig teljes tájékozatlanság ural­kodik a bulgáriai eseményeket illetően. A parlamenti ellenzék már napok óta erélyesen követeli a kormánytól, hogy a parlament­ben adjon felvilágosítást a hely­zetről és ha másképpen nem le­het, ez az információ zárt ülésen történjék meg. A kormány nem térhetett ki e követelés teljesitése elől és így a parlament szombati ülése közben, szünet alatt hívták össze a pártok vezetőit a szkup­­stina miniszteri szobájába, ahol Nincsics külügyminiszterrel meg­állapodtak abban, hogy a külügy­miniszter a hétfői ülésen fogja e kérdésről a parlamentet részletesen tájékoztatni. Tekintettel azonban arra, hogy a külügyminiszter nem hajlandó mindenről a nyilvánosság elölt beszélni, a parlament hétfőn zárt ülést fog tartani. A hétfői titkos ülés iránt igen vagy az érdeklődés és az egyes Külpolitikái honyoda: Beogradi politikai körökben so­kat beszélnek arról, hogy miért maradt el a kisanlant demarsa Szó­fiában. Erről kormánykörökben az a verzió terjedt el, hogy a de­­marsra nem volt szükség, mert a nagyhatalmak már megtették ez ellenőrző lépéseket a neuillyi bé­keszerződés védelmére. Ugyan­csak a kormányhoz közelálló po­litikusok értesülése szerint Bulgá­ria nem lépte túl a neuillyi szerző­désben megállapított harmincezer főnyi katonai létszámot. A kormány mindenesetre élénk figyelemmel kíséri a bulgáriai eseményeket és adott esetben a szükséges lépé­seket meg fogja tenni érdekeinek pártok máris kijelölték szónokai­kat, akik a vitában részt vesznek, így a demokraták közül Pribicse­­vies Szvetozár, Davidovics Ljuba, Sumenkovics és Szokics, a kleriká­lis pártból pedig dr. Srusnik fog beszélni, de lehet, hogy kivülök mások is felszólalnak. Hivatalosan megerősítik Stambulijszkg halálkirét Mint beogradi munkatársunk a kormányhoz közelálló helyről ér­tesül, a kormánykörök sincsenek teljesen tájékozva a bulgáriai ese­ményekről. Még szombaton délu­tán sem nyertek teljes megerősí­tést a Stambulijszky meggyilkoló sáról szóló hírek és verziók terjed­tek el megmeneküléséről. Csak az esti órákban érkezett meg Szófiából a bulgár kormány hivatalos mege­rősítése a volt miniszterelnök halá­láról, . amit Nincsics külügyminiszter az esti minisztertanácsnak azonnal be is jelenteit. mák a demars körül védelmére és a békeszerződés betartásának biztosítására. A kormányhoz közelálló körök­ben különböző kommentárokra ad alkalmat egyes külföldi államok­nak a bulgáriai eseményekkel kapcsolatban tanúsított magatar­tása. A legnagyobb feltűnést Ro­mánia viselkedése keltette, amely nem vállalt szolidaritást az inter­venció kérdésében a SHS. királyság­gal, bár a két állam között titkos szerződés áll fenn Bulgáriává! szemben. Románia ennek ellenére ellenezte a demarsot, amit politi­kai körökben a román dinasztiá­nak a Koburgokkal való rokoni kötelékének tulajdonítanak. Görögország sünién nem tanúsí­totta a kellő szolidaritást, amint azt a közös érdekek fennforgása mel­lett el lehetett volna várni. Beo­­gradban remélik azonban, hogy az események további alakulásá­nál Görögország együtt fog haladni minden tekintetben Jugoszláviával. Ami Magyarország magatartását illeti, megerősítik azokat a hire*' két, hogy a magyar politikai körök nagy örömmel fogadták a bulgá­riai ellenforradalom győzelmét,— viszont a magyar mozgósításról B ogradban elterjedi hírek nem nyer­tek megerősítést. Az Ébredő Magya­rok Egyesületének fokozottabb tevékenységét, amiről állandóan érkeznek hirek Magyarországból, nagy figyelemmel kisérik, bar Magyarország részéről a kormány nem tart semmiféle veszé’ytöl. Egyéb­ként, mint kormánykörökben han­goztatják, a S. H. S. királyság, Csehszlovákia és Románia között teljes az egyetértés abban a te­kintetben, hogy amint Magyaror­szágon a legcsekélyebb mozga­lom is észrevehető volna a tria­noni szerződés be nem tartására, ezt a mozgalmat csirájában el­fojtják. Sokkal nagyobb gondokat okoz a beogradi politikai köröknek Olaszország magatartása, mert meg vannak győződve arról, hogy a bulgáriai események mögött az olasz kormány áll, amely pénzzel is támogatta az ellenforradalmat. Arról is tudnak Beogradban, hogy a bulgáriai akcióval egyidő­­ben Olaszország Albániában is kezdett ügynökei utján mozgalmat szítani Jugoszlávia és a tiranai kor­mány ellen, de ebben a tekintet­ben nem ért el nagyobb sikere^

Next

/
Thumbnails
Contents