Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-16 / 160. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. június 16. CIRKUSZ ® B © A biztos tozsdetipp ;n: I. A nagy bank tőzsdeosztályának vezetője éppen a vezérigazgatónak referált. Az előszobában sokan várakoztak. Újabb jelentkezők jöttek. A szolga mindenkinek udvariasan mondta. — Nem lehet kérem bemenni. Hausse igazgató ur van a vezérnél__ Baisse János a Kontren.in és Vidéke citnü tőzsdelap szerkesztője közvetlen az ajtó mellett ült. Sürgönyt hoztak a vezérigazgatónak. A szolga bevitte és egy pillanatra nyitva hagyta az ajtót. Baisse János hegyezte a fülét és elkapott egy mondatfoszlányt: — .... azt hiszem az Eis5 Fütyfeldolgozó Ipar egészen biztos.. .> Ezt a vezér mondta. Biisse János izgatott lett és rögtön eltávozott. — Majd holnap jövök — mondta a szolgának. — Magában p:dig ezt meri ogta: — Szóval Füttyfeldolg .zó a tipp. Milyen szerencse, hogy olyan közel ültem az ajtóhoz. És elrohant a tőzsdéséhiz vételi megbízást adni. II. A vezérigazgató szobájában tovább folyt a diskurzus. — Szóval a Füttyfeldolgozó egészen bizos? — Kérlek, hát telefonálj magad személyesen és kérd meg az igazgatót. Mond meg, hogy a többi rokonvállab tok is kölcsönadják az autóikat erre az «gy napra. Elvégre hatvan külföldi vendégünk lesz. csak nem járathatjuk őket bérkocsikon__ — Jó én rögtön telefonálok. Apropos B Füttyfeldolgozó papírjait nem kal'ene egy kicsit lanszirozni? — Ugyan, kérlek! Tudod milyen beteg papír az__ III. — Aiászolgája szerkesztő ur! Mii parancsol? — Kedves Arbitrázs ur, sürgősen vegyen nekem még a magánforgalomban két kötés Füttyfeldolgozót. Remek tipp. Tudja kitől tudom! Magától........ (súg valamit). IV. — Halló itt Arbitrázs és tsa tőzsdecég. Maga az Nebich ur? — Én vagyok főnök ur. — Vegyen rögtön két kötés Füttyfeldolgozót megbízásra. És vegyen nekünk is nyolc kötést. De mindjárt, mert felmegy az ára.... I V. — Maga azt csak úgy mondja Nebich ur.... — Nem szép magától Manci kisaszszony. hogy nem hisz az én szerelmemben. Látja, hogy én bebizonyítsam magának őszinte rajongásomat, elárulok magának egy tőzsdetitkot (Súg valamit.) — Ez biztos? — Na hallja! A jövő héten fuzionál a Sóhajipari vállalattal és tőkefelemelés is lesz.... Vf. — Hallo, ki beszél? — Itt Pénzeszsák és társa tőzsdeiroda. — Kérem Pénzeszsák urat.... Halló te vagy mókusom? Itt Manci. — Parancsolj aranyos. — Nagyon kérlek vegyél nekem nehány kötés Füttyfeldolgozót__ Magától a dr. Beavatott Forrástól tudom kérlek.... (félóráig beszél.) — De biztos ez? — Esküszöm a szerelmünkre! — Akkor magamnak is veszek pár kötést. VII. A betörő. Nem hálálhatom meg másképpen a jóságát ügyvéd ur, minthogy egy jó tippet adok.... Vegyen (súgja). Az ügyvéd: Nézze én kiszedtem magát a börtönből, most nehogy engem félrevezessen' A betörő: Hát olyan embernek ismer engem? Megmondom őszintén a reggel hallottam az égiszét, mikor a cellát sepertem. maga egy igazgató mondta, akit valutacsempészésért.... de holnap leteszi a kauciót.... Vili. (Kivonat a Kontremin és Vidékéből.) »Különösen élénk kereslet mutatkozott a Füttyieldclgjzóban, amelynek papírjai jl—5000 Koronával emelkedtek..—« IX. Hausse igazgató újságot olvas. Bosszúsan csapja össze a lapokat. — No lám az a Füttyfeldolgozó, bog/1 kiugrott. Milyen kár, hogy a vezér tanácsára valamennyit eladtam a múlt héten......... Pedig a sofíöröm mondta, hogy fel fog menni.... (Stella) Stefánia főhercegasszony és Vetsera Mária találkozása A mayerlingi tragédia aktái Larisch grófnő emlékiratai Rudolf f trónörökös nála tett látogatásának leírása után részletesen beszámolnak arról, hogy miként hajtotta végre megbízatását. Erről a következőket írja: Rudolf látogatása után nagyon nyugtalanul aludtam, borzalmas álmok gyötörtek. átéltem Rudolf és Marv kétségbeesett kalandját. Leverten ébredtem, nem leltem nyugtomat. Az aggodalomtól nem tudtam szabadulni. Szerettem volna tisztába jönni vele, vájjon Rudolf nemcsak eszköznek hasznái-e fel. eszembe jutott, hogy már gvermekkoromban bizalmatlan voltam iránta. Eszembe jutottak Erzsébet szavai: — Őrizkedj Rudolftól!« — A császárné biztosan nem ok nélkül tette ezt a fi gyelmeztetést. »Nem szabad benne bízni!« — mondotta, — »Veszedelmes ellenséggé válhat!« Miért tettem ígéretet egy hirtelen fellángolásnak engedve! fagyon lehetséges, hogy Rudolf és Mary titkos játékot űznek. Vajion csakugyan igy van? Elhatároztam, egy percet sem vesztegetek, íróasztalomhoz mentem, h 'gy Marynek levelet irjak. Megkíméltek ettől a fáradságtól, mert Jenny Vetsera Marj- bárónőt és iársalkodónőjét jelentette, akinek kötelessége volt Maryt mindenhova elkísérni. Hozzá siettem és megcsókoltam. Mary társalkodónőjéhez fordulva szólt: — Lesz oly szives és Jenny szobájában vár reám? Larisch grófnéval szeretnék beszélni. A társalkodónő Jennyvel elhagyta a szobát. Marv egy székbe vetette magát és cigarettára gyújtott. Nagyon ideges és felinduli volt; egész valóján feltűnő változá« látszott. Kék szemeiben f !yan tudás látszott, amit csak a szerelmesével tartós együttlét kölcsönöz. Piros ajka körül kemény vonás húzódott, türelmetlen mozdulattal ütögette össze magas sarkait. — Nos Marié — kezdte, hangjában gyenge árnyalatával az önhittségnek. — látod, itt vagyok, hogy prédikációdat meghallgassam. — Kedves gyermekem, — szóltam közbe, de ő tovább folytatta, mintha betanult beszédet mondana: — Irt nekem, kért, hogy jöjjek el. Tudom, hogy tegnap nálad volt. Jó és okos akarok lenni. Ennyi az egész. Kész vagyok meghallgatni! — Mary. Mary, miért vagy ilyen ellenséges? Azt hittem barátnődnek tartasz? Hangulata megváltozott, könnyek törtek fel szemében, elmosva a gonosz ki* fejezést. Karjait nyakam köré kulcsolta és keservesen zokogta: — Édes, egyetlen Mariem, vigyél el Becsből. Meghalok, ha még sokáig itt maradok. Nem képzeled, milyen durva hozzám az anyám. E! akar adni a mama, én vagyok az értéktárgy, aki mindanynyiukat megmenti a tönkremenéstől. Óh, kedvesem, milyen szerencséden vagyok__ Hanna soha sem feg jó házasságot csinálni. Szépségemért én vagyok az értéktárgy, akinek bármilyen meszszemenö kivánalmaknak eleget kell tennem. Szeretem Rudolfot, de nem akarok terhére lenni. Azt kívánja, hagyjam el Bécset. Szükséges ez? — Kedves gyermekem, ő azt hiszi, jót tenne neked egy kis utazás a Rivéríára — mondottam. Mary könnyei-között mosolygott, — Oh', tudom én mit jelent ez! Nem vagyok már az az ostoba leányka, mint egy hónappal ezelőtt. Okos lettem, Rudolf beszélt nekem gondjairól és rettenetes helyzetéről. Jobb. ha távol vagyok Bécstői. De én nem akarom éppen most elhagyni, mikor akkora szüksége van támaszra. Elbámulva néztem rá. meglepett, hogy milyen asszonyossá lett. — Beszéli el mindent, amit mondott — sürgetett. Meg is tettem. Meglehetősen csalódottnak látszott, az a benyomásom volt, hogy többet remélt tőlem megtudni. De nem kért több felvilágosítást. • Távozása után azonnal megírtam Rudolfnak a következő levelet: »Minden rendben van. Küldetésem véget ért. Mary hajlandó beleegyezni, hogy Bécset elhagyja.« Jennyre bíztam a levél kézbesítését a Burgba s nagyon megkönnyebbülve éreztem magam, miután útra küldtem. »Ugyanaznap este — folytatja Larisch grófnő az emlékiratok következő fejezetében — a német követségen bál volt, amelyen ugy Rudolf és felesége, mint Vetseráék is részt vettek. Marj' a bál előtt hozzám fordult ezzel a kérdéssel. — Szép vagyok? Nevettem. Hogy szép-e? Sohasem láttam szebbet. Ezt tartózkodás nélkül meg is mondottam neki. — Gondolod, hogy tetszeni ftjgok?, — Gondolom! — Oh, akkor ő legalább féltékeny lesz. — Milyen <5? — Bét R-’.dolf felesége. — Mary, ne beszélj ilyeneket. Nem akarok efélét hallani. Tekintete haragosan megvillant. — Óh, ha mindent tudnál, te is gyűlölnéd. Rudolf életét pokollá teszi. Ahelyett, hogy segítené, inkább lenyűgözi. Óh, Marié, Rudolf olyan szerencsétlen! Ha legalább mindig mellette lehetnék. De azt mondhatom, ha Rudolf szorult helyzetben lesz, soha el nem hagyom. Később olyat hallottam Mary viselkedéséről, ami egész Bécset felháborította. A bálterem ragyogó volt, a császári család már jelen volt, mikor Vetseráék megérkeztek. Minden szem Maryre szegeződött, egyrészt szépségéért, de inkább mert a Péchy által elvetett mag már meghozta gyümölcsét. Rudolf nevét kapcsolatba hozták az övével és sok jól ismert hölgy rosszaló tekintettel méregette Maryt. Ez a már különben is felizgult leányt őrültségre ragadta. Amikor a császári vendégek a bálteremben sétálva ismerőseiket megszólításukkal tüntették ki, elhatározta, hogy száméi velük. Amikor Rudolf néhány szót intézett hozzá, mosolygott, hanem, amikor a trónörökösné közeledett hozzá, szembenézett vele és — nem köszönt. A két asszony tekintete találkozott és amint mondják, ugy néztek ki, mint két ugrásra kész tigris. A körüláliók meghökkenve nézték és amikor mindenki feszüit várakozással várta a fejleményeket, Mary dobbantott lábával és fejét elfordította. Most Vetsera báróné lépett közbe — aki az egész jelenetet rémülten nézte — rákvörösen a boszuságtól és szégyentől. Maryt karjánál fogva gyorsan kivezette a teremből. Mihelyt eltávoztak, kitört a megbotránkozás.« , .. A magyar parlament folyosójának a szenzációja: — a BÁCSMEGYE! NAPLÓ Budapesti munkatársunk jetenti: Mint ismeretes. Hoyos Miksa gró! nemzetgyűlési képviselő interpellált, a magyar külügyminiszterhez Nincsics expozéjának Magyarországra vonatkozó része miatt. Az interpelláció és a válasz — mint már jelen, tettük — csendben folyt le. anná élénkebb vita folyt Nincsics beszéd,' felett a — folyosón. A budapesti lapok csak kivonatosan ismertették Ninksics beszédét és a képviselők nem is ismerték annak részleteit. Daruváry külügyminiszter beszéde után a Bácsmegyei Napid budapesti tudósítója átadta Rassay Károlynak a Bácsmegyei Napló múlt szombati számát, amely a beszédet szószerint közölte. Rassay amint belepillantott az újságba, rögtön látta, hoáy Nincsics külügyminiszter beszédében sok érdekes részlet van és az emlékezetes parlamenti ülés lefolyását a folyosón hangosan kezdte olvasni. Pár pillanat alatt sűrű embergyürü alakult ki Rassay körül. Politikusok, újságírók vették körül Rassayt. aki végig olvasta 3 Bácsmegyei Napló tudósítását. Az ellenzék vezérei ott szorongtak azj újság mellett és Apponyi. VázsoiúyU Pcidl, de leginkább Andrássy Gyula gróf nem egyszer szakította félbe Rassayt érdekes megjegyzésekkel, — Itt konkrét vádak szerepelned — mondta Andrássy — ezekre válaszoljon a külügyminiszterünk. A szocialisták viszont akkor zajongtak. amikor a zalaegerszegi táborról volt szó a tudósításban. — Hallatlan! Minden államnak feltűnik, hogy csak Magyarországon van internáló-tábor. Nagy vita keletkezett arra* hogy a beogradi Ház elnöke figyelmeztette Nincsics külügyminisztert beszéde közben. Ez ugyanis a magyar S parlamentben nincs szokásban. — Nálunk is elférne néha — jegyezte meg Fábián Béla derültség közben. Amikor Rassay elvégezte az olvasást. sokan elkérték tőle a lapot, ds ő senkinek se adta át. — Majd hasznát veszem a legközelebbi felszólalásomnál — mondta. így lett a Bácsmegyei Napló mull szombati száma a magyar parlament — szenzációja. (s. a.) Gyógyfürdő-e Paüics? Az egészségügyi minisztérium vizsgálata Palics - fürdőt az egészségügyi minisztérium néhány évvel ezelőtt a gyógyfürdők közé sorolta. A gyógyfürdők felett az egészségügyi minisztérium, illetőleg az annak keretén belül működő gyógyfürdő-felügyelő bizottság gyakorolja a felügyeletet. Csütörtökön váratlanul értesítési érkezett a városi tanácshoz arról, hogy a novisadi egészségügyi főnökség megbízásából szombaton Suboticára érkezik dr. Jovanovics orvos. hogy Palics-fürdőn a vizsgálatot megtartsa. A vizsgálat elsősorban arra fog kiterjedni, hogy Palics berendezésénél, fekvésénél, környékénél és éghajlatánál fogva alkalmas-e arra, hogy gyógyfürdő legyen, illetőleg, hogy Palicsnak csakugyan van-e gyógyító hatása. Hogy a vizsgálat elrendelésének mi a tulajdonképpeni oka, azt a városi hatóság sem tudja. - -A városi tanácsban nagy idegességgel fogadják a vizsgálat elrendelését, mert attól tartanak, ki fog derülni, hogy a suboticai szennyvizeket a palicsi nádas melletti rétre vezetik, mely összefüggésben van a tó vizével és fertőzi a fürdő levegőjét,
