Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-16 / 160. szám
1923. június 16. BACSMEGYE! NAPLÓ 3, oldal. Minden érdekelt állam ratifikálja a római öélivasut-egyezményt Becsből jelentik: A Délivasut Társaság igazgatótanácsa pénteken itt jlés't tartott. Fali elnök beszámolt írről, hogy a római megállapodások végrehajtása a legjobb utón halad, «jután a magyar kormány már beíyujtotta az idevágó törvényjavasatot, a jugoszláv parlament legközelebb fogja tárgyalni a déli vasúti «■gyezmény becikkelyezését s annak elfogadása biztosítva van. Ami Ausztriát illeti, még a népszövetségi főbiztos hozzájárulása szükséges, ami napok múlva várható és akkor benyújtja a szövetségi kormány a törvényjavaslatot. Olaszországban előreláthatólag királyi rendelettel fogják életbeléptetni az egyezményt, igy tehát minden érdekelt állam még ezen a nyáron ratifikálni fogja a megállapodásokat, úgyhogy ősszel megkezdődhetnek a pénzügyi műveletek, amelyeknek lebonyolítása néhány hónap alatt sikerrel kecsegtet. Szlovenszkói magyar panasz Huszár Károly képviselő ellen Huszár Károly volt magyar miniszterelnök, aki legutóbb Prágában járt, mint egy kereskedelmi tárgyalásokra kiküldött magyar delegáció vezetője, Budapestre visszaérkezve kissé naiv. nyilatkozatban számolt be a lapok tudósitói előtt arról az előzékeny fogadtatásról, amelyet a csehszlovák államférfiak részéről tapasztalt és megállapította egyúttal, hogy a csehszlovák kormány a legnagyobb objektivitás szellemében tárgyalt a magyar kívánságokról. A szlovenszkói magyar kisebbségre rendkívül kellemetlen hatást tettek ä magyar nemzetgyűlés elnökének a csehszlovák kormány megértő és jóindulatú politikáját feldicsérő nyilatkozatai. A szlovenszkói magyarság hangulatának a Komáromi Lapok vezércikkben adott hangot és a következő megjegyzéseket fűzte Huszár prágai szerepléséhez és nyilatkozatához : A magyar delegáció elnöke, Haszár Károly nyugalmazott miniszterelnök az elragadtatás hangján beszélt a konferenciáról, mely »a legnagyobb objektivitás szellemében« folyt le és kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a különböző nemzetek legkiválóbb képviselőinek fáradozása nem marad sikertelen. A cseh hivatalos köröknek a magyar delegátusokkal szemben tanúsított előzékeny magatartásáról külön nyilatkozatban emlékeztek meg a kiküldöttek és Beues dr. külügyminiszter konciliáas viselkedéséről a legteljesebb elismeréssel szóltak. Igaz örömmel vesszük mi is tudomásul. hogy magyar testvéreink jól érezték magukat Prágában és őszintén kívánjuk, hogy ütjük hozza meg a kívánt eredményt szerencsétlen államunk javára. Nem vehetik azonban tölünk rossz néven, hogy ha ez a hangulat, mely az ő lelkűket a Csehszlovákia fővárosában való tartózkodásuk alatt tapasztaltak nyomán elfogta, minket, kik ötödik éve élünk itt az uj köztársaság területén, nem ragad magával s különösei',b nyomot sem hagy lelkűinkben. Mi, akik ismerjük a viszonyokat s akik naprólnapra újabb és újabb tapasztalatok árán vagyunk kénytelenek a magyarság alárendelt helyzetéről meggyőződést szerezni, sajnos nem indulhatunk el olyan külső megnyilatkozások után, amelyek a vendéglátó házigazdának köteles udva'•isságára és előzékenységére vonatkoznak. Végre ís a csehszlovák kormány az egész világ előtt nem teszi magát nevetségessé azzal, hogy a magyar delegátusokkal szemben ne a nyugati szokások szerint járjon el. .4 külsőségek látszólagossága semmi reális alappal nem bin s a legtöbb eset-Beogradbó! jelentik: A parlament pénteki ülését fél tízkor nyitotta meg Jovanovics Ljuba elnök. A mai ülésen folytatták az utólagos és rendkívüli hitelekről szóló törvényjavaslat vitáját. A napirend előtt Lázics Volja földmivespárti beterjesztette a jégkárosultak támogatásáról szóló törvényjavaslatot és kérte, hogy azt sürgősen tűzzék ki napirendre. A kormány és a radikális párt ehhez hozzájárult és igy a szombati nap folyamán a javaslat letárgyalására bizottságot választanak. Ezután a közoktatásügyi roi-A Novisadon megjelenő »Vajdaság« cimü napilap péntek déli száma »A magyar paktum elárulásának története« címen Havas Károly aláírásával a következőket írja: »A két suboticai lapban ismét kiütött a harc a radikális és a magyar párt paktumának ügyében. A Bácsmegyei Napló junius 13-iki számában megállapítja, hogy azok voltak az okai annak, hogy a magyarság parlamenti képviselet nélkül maradt, akik elgáncsolták a magyarság választói jogát, akik a magyarság készülődésének híreit kiráncigálták a világ piacára és idegen érdekek fegyvereit kovácsolják. A Hírlap két nappal később, junius 15-ikj számában reflektál ezekre. Vezércikkében kioktatja a magyarság politikai vezetőit. hogy mit és miként kell csinálniök és különösen arra figyelmeztette őket, hogy ne állítsanak ki erkölcstelenségi bizonyítványt azoknak, akik velük nincsenek megelégedve. Egy másik cikkben már tovább megy. tiltakozik az árulás és idegen érdekek szolgálatának vádja ellen és azt a viszonvádat hangoztatja, hogy azok követelnek tőle magábaszállást. akik »a hatalom emlőire borulnak«. Ebben a városban, amelyben nincs magyar párt. e lap hasábjain mely minden pártpolitikától távol áll, tehát minden pártpolitikai és lappolitikai befolyástól szabadon elmondom a paktum elárulásának hiteles történetét és annak indító okait. Igyekszem híven leírni a történteket, legjobb emlékezésem szerint és nem szépítem saját szerepemet sem. Az igazságot mondom el. A paktumról először a Magyar Párt elnöki tanácsa tárgyalt, amelyen mint újságírók jelen voltunk Dettre János dr.. a Bácsmegyeí Napló szerkesztője, Vukov Lukács, a Hírlap főszerkesztője és én, akkor a Hírlap szerkesztője. Ezen a tanácskozáson egyhangúlag megállapitotjjták, hogy a magyarok a választásaikon csak akkor vehetnek részt, ha jj biztosítják a magyar tömegek váuasztójogát és erre csak a kormány$ nyal való megegyezés nyújthat tnó! ' dot. Kiküldtek egy négytagú bizottságot és megállapodtak a kívánságokban. Végül minden jelenlevő, az I újságírók is a legszigorúbb titoktarf tást' fogadták. mert, amint az értej kezet egyik résztvevője mondotta, \nesn lesz válastzójog, ha a paktum , terve kipattan, mert a kormány nem [ kockáztathatná a választások előtt, 5 hogy ellenfelei agitációs eszközül lekvések ügyes leleplezésére szolgál. Kell-e ezen állításunk igazolására példákat fölsorolni? A trmgyarokuak nagyon óvatosan kell fogadni minden barátságos mosolyt, minden udvarias külsőséget, mert ez, még az eddigi tapasztalatok szerint, nem igen váltható fel aprópénzre. niszterium hiteleit tárgyalták. A vitának Trifunovics közoktatásügyi miniszter és Pribicsevics Szvetozár voltak ó szónokai, akik a külföldön tanuló diákok ösztöndíja kér désében hevesen összeszólalkoztak. A javaslatot rövid vita után elfogadták. Utána a vallásügyi tárca hitel ügyét vették tárgyalás alá, amit pár percig tartó vita után szintén elfogadtak. Jovanovics Lluba elnök az ülést délután egy órakor berekesztette és folytatását szombaton délelőttre tűzte ki. használják ellene a magyarokkal való megegyezést. A paktum feltételei már akkor sem látszottak rózsásaknak. de körülbelül nyolc mandátumot biztosítottak a magyaroknak. Ezt Vukov Lukács még a tanácskozás után való este kifejtette a szerkesztőségben. Három nappal később azzal lepett meg. hogy egy cikket hozott be a szerkesztőségbe, amelyben _ széltében-hosszában le volt leplezve az egesz paktum terve. Hosszas kérés után elállóit a közléstől, de kijelentette. hogy a paktumot le kell leplezni, mert nem szabad, hogy.a magyarok a radikális kormánnyal haladjanak egy utón. amikor Radicsé a jövő és a magyarságotok Radios vajdasági exponenseivel kell megegyeznie. Beogradban folytak a tárgyalások a paktumról és közben Vukov egy, a magyar párton kivül allo politikussal cikksorozatot íratott egy autonomista vajdasági párt propagálására. Amikor emiatt aggályoskodtam, azzal válaszolt, hogy a paktumból úgy sem lesz semmi. A napokra nem emlékszem, de rövid idő múlva burkolt formában tiltakozott minden tárgyalás ellen a Hírlapban és olyan cikkeket irt. amelyekből következtetve a beogradl demokrata lapok támadni kezdték a kormányt a nemzetiségekkel való paktdlás miatt. Ezeket a cikkeket ugyanaz a magyar párton kivül álló politikus sugalmazta, alá az autonomista cikksorozatot irta. Ellenvetéseimet Vukov azzal hallgattatta el, hogy a magyaroknak csak a horvátokkal lehet paktumot kötniök. ha tiltakozni akartam, főszerkesztői és laptulajdonosi ^mivoltára hivatkozott. (Az időtájt lépett ki az ujságiró-szekcióból azzal az indokolással, hogy laptulajdonos.) A dolgok már annyira fejlődtek, hogy a Magyar Párt vezérlőbizottságának üléseire resteltem elmenni. Féltem a szemrehányásoktól, oly nagy volt, már a bizalmatlanság a Magyar Pártban a Hírlappal szemben. Vukov és lap egyik munkatársa mentek el erre a bizalmas ülésre. Az ülés után ez a munkatárs rémülten, magából kikelve jött hozzám: \»A párt elfogadta a paktumot, egy \ szót sem szdmd ir^i róla. ez a határozat másként elvész a választójog i és Vukov meg akarja Írni az egészet! Bementem Vukov szobájába, már irta a tudósítást: »Az erkölcstelen paktum<f.-r>X. Nekem kellemetlen a visszaemlékezés erre a jelejnetré. Könyörögtem, hogy addig ne irjon semmit, amig a névjegyzékek nincsenek kiigazítva, mert másképp árulással vádolják és hivatkoztam az újságírói köteles titoktartásra, amelyet ha megsért, tönkretesz valfí- I mennyiünket. Azzal felelt, hogy ebből a választásból ugv sem lesz parlament. mert Radios következik és különben is »le kell leplezni a bandát;«. amely csak a kortnáumml akar jóban lenni. Végül, mikor látta, hogy meg akarom akadályozni a cikk közlését, azzal, hogy szólok a Magyar Párt valamelyik vezetőjének* megfenyegetett, hogy a szerkesztőségi titok megszegése miatt elvesztem állásomat. Piukovics János, a lap kiadója külföldön volt. tehát hallgattam. »Az erkölcstelen paktum« megjelent. A lap első számát Vukov a nyomdából elvitte a Városi kávéházba, ahol, még mielőtt az utcára került, elolvasta a már többször említett autonomista politikusnak és a bunyevác-sokác-párt egyik tagjának, akivel ez időben, mint máskor is. állandóan tanácskozott és az ezidőtájt igen sűrűn járt Zagrebba. Összefoglalva az egészet: a Hírlap főszerkesztője, aki a magyarságon kivül álló tényezőktől sugalmazott. külön politikát csinált, annak teljes tudatában szegte meg a köteles újságírón titoktartást, hogy a paktum nyilvánosságra hozatalának a választói jog elvesztése lesz a következménye. Megakadályozni terve kivitelében nem lehetett, mert mellette állott a kiadóhivatal vezetője, most a Hírlap egyik tulajdonosa, aki azért helyeselte eljárását, mert a »szenzáció« fontosabb mindennél, mert a magyarokkal, ha nem segítik a lapot, nem kell törődni és ő biztatta a kampány folytatására Vukovot. amire különben szükség nem volt. Azokra a kölcsönös személyes momentumokra, amelyek még közrejátszottak, nem akarok kitérni. Elég szomorú és kellemetlen kötelesség volt ezt is elmondani.« -----------— •«(« T5TSJTO»«»—------------ ■ Öt évi fegyházra Ítélték a gyilkos banktisztviselőt Eszláry Károly bűnügye Budapestről jelentik: A törvényszék szombaton tárgyalta Eszláry Károly átmeneti viszonyban levő hadnagy gyilkossági bünpörét. Eszláry — mint ismeretes — 19A3 január 29-ikén reggel agyonlőtte Friewaldszky Andrást, a Wiener Kommercial Bank cégvezető titkárát ä bank épületének kapujában. Vallomásában előadta Eszlary, hogy 1920-ban fejezte be tanaiményalt a Ludovika Katonai Akadémi! án. Leszerelése után belépett a Wie» Inqr Kommercial Bankba, ahol egy iév múlva felmondottak neki. A fel: mondás miatt provokáltatta a bank I vezérigazgatóját, Sebestyén Riehar;dot. valamint Eriewaldszky cégvezetőt. A vezérigazgató barátságos I utón elintézte a dolgot a segédekkel, i Eriewaldszky azonban megtagadta ! az elégtételadást azzal, hogy szolgálati ügyből kifolyólag nem lovagiaskodik. Az elbocsátott tisztviselő j elhatározta, hogy tettleg vesz elégtételt a cégvezetőn: megvárta reggel a bank élőt az uccán és amikor I kiszállt kocsijából kétszer arculütöt- I te. Dulakodás keletkezett, majd I mindketten előrántották revol erű • ; két és több lövést leadtak egymásra. Az uccai párbaj Friewaidszky halálos megsebesülésével végződött, Eszlárv vallomása szerint Friewaidszky vette először revolverét elő és ő lőtt elsőnek, azonban védekezését az uccai párbaj szemtanúi í megcáfolták. Az, hogy Eszláry elő’ re megfontolt szándékkal követte j volna el a gyilkosságot, nem igazolódott be. Az ügyész vádbeszéde után és á védő beszéde után a bíróság Eszláry I Károlyt szándékos emberölés büntetőért öt évi íegyházra ítélte. ben teljesen ellenkező érzések és cse-A jégkárosultak állami segélyezése A parlament pénteki ülése------—----A paktum elárulásának története A „Vajdaság;“ leleplezése
