Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-14 / 158. szám
XXIV. évfolyam SSI Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1923. jimins 14. 158. szám ám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-olica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexándra-uliea 1 (Lelbach-palota) a — az egyszerűség kedvéért nevezzük így: — jobb oldali és baloldali sajtó. A mostani történelmi eseményeket is a saját kis üstön főzött politikai érdekeik szerint Ítélik meg a világközvéiemény tényezői : a politikusok, diplomaták és publicisták. A szemünk láttára nem csak a történelem lepleződik le, hanem a történelemirás módja is. Ferreronak ezerszer idézett megállapítása ■ „a történelmet mindig a győzők írják" — most kiegészítésre szorul. A kapitalisták kapitalista történelmet Írnak, a proletárok proletár történelmet, a nacionalisták nacionalista történelmet, a győzők szerint a történelmi igazság győzött, a legyőzőitek szerint az igaz iigy bukott el és nincs senki és nem volt senki, aki az igaz történelmet irta meg. A bolgár események még egy tanulságra figyelmeztetnek. Aki meg akarja majd írni Európa mai történelmét, nem hanyagolhatja el annak a hatásmik a méltatását, amit a menekülök országuk közszellemére s a kormányzat irányára gyakoroltak. A bolgár ellenforradalom legfőbb tényezői a katonák mellett a dobrudzsai és macedóniai menekültek voltak. A menekülök, mindenhol és mindenkor a revanspoliiika legfőbb támaszai. Akiknek az imperium változása következtében el kellet' hagyni otthonukat, akik elvesztették hivatalukat, exisztenciájukat, talán vagyonukat is, akik kényelmes lakásukból vagonokba voltak kénytelenek költözködni, azok a leghangosabb hívei az in integrum restitució-val, a régi lakással, régi hivatallal, régi gondtalansággal kecsegtető revanspolitikának. Ha a múltak tanúsága befolyásolná a jelennek és jövendőnek államférfiait, érdemes lenne megőrizni az intelmet: ha a békét akarják szolgálni igazán, ne tegyék az emberek százezreit földönfutókká, hontalanokká. Újabb támadások a szkunstraában Magyarország ellesi Erélyes fellépést sürgetnek a demokraták Budapest és Szófia ellen A vajdasági képviselők napja a parlamentben Ä leleplezett történelem Szinte vetekednek érdekességben a bolgár eseményekkel azok a szempontok, amelyek szerint a különböző újságok, politikusok, diplomaták a bolgár eseményeket megítélik. Az egyik vélemény szerint megdőlt a diktatúra, a paraszturalom jármába tört bulgár nép lerázta magáról a terror hőseit, az erőszak uralma alól erőszakos cselekedetek árán felszabadult. A másik megítélés szerint a béke politikusait, a bolgár parasztság békevágyának megvalósítóit egy katonai ellenforradalom taszította le a hatalomról s Stambulijszkynek, a bolgár kisparasztság vezérének uralmát az a katonai párt szüntette meg, amelyik a háború folytatásának a végietekig sőt azon túl is támasza volt. Az egyik vélemény tapsol annak, hogy a demokrácia uralma viszszatér Bulgáriába s ezzel ösztönző példát, érezhető lökést kap minden olyan törekvés, mely a diktatúrán alapuló hatalmat a nép uralmával akarja felcserélni. A másik vélemény meg a fölött sopánkodik, hogy az a nemzetközi szervezet erősödik meg a bolgár ellenforradalom uralomrajutásával, aminek a fascisták, kampós keresztesek és ébredők a nemzeti szervezetei. Az egyik vélemény azt fájlalja, hogy megbukott Európában az egyetlen uralom, amelyik a háborús felelősséget olyan komolyan vette, hogy nem az ellenségei sorából, hanem saját po lírikusai és katonái közül ültette a vádlottak padjára és Ítélte el a háborús bűnösöket, a másik vélemény annak örül, hogy megbukott Bulgáriában a polgári rend vezéreit üldöző kisparaszt-kommunista politikai szövetség. Az egyik vélemény Stambuüjszky bukását annak tulajdonítja, hogy bér legyőzött nép kormányzata volt rábízva, mégis a győzők barátságát kereste, a másik vélemény pedig az ellenforradalom győzelmének külpolitikai okát abban találja meg, hogy a győző világszövetség a lausannei konferencia határozatával elzárta Bulgáriát az Aegi tengertől. Ki tud igazságot tenni a szemben álló megítélések között s az egymással tülekedő vélemények között ki találja meg a helyes Ítélet útját. Eddig csak ahhoz voltunk hozzá szokva, hogy ha megjelent egy könyv, előadtak egy színdarabot, vagy kiállítottak egy képet, mindegyik kritikus a lapja politikai irányának megfelelő művészi szempontok szerint mondott bírálatot. Minden íróról, minden muzsikusról előre meg lehet mondani, hogy az alkotásáról, tekintet nélkül annak kiválóságára vagy fogyatkozásaira, mit fog Írni A parlament szerdai ülését délelőtt fél tízkor nyitotta meg Jovanovics Ljuba elnök és bejelentette, hegy a kormány beterjesztette az uj agrárreform törvényjavaslatot. Ezután áttértek a napirendre, a melyen a rendkívüli hitelekről szóló javaslat szerepelt. A vitában a vajdasági képviselők játszották a vezető szerepet és hárman : egy szocialista, egy radikális és egy demokrata vajdasági képviselő majdnem az egész ülést végigbeszélték. Az első szónok Szekulics Milán szocialista képviselő foglalkozik a nemzeti egység kérdésével, amelyet azért nem tart megvalósíthatónak, mert a szerb, horvát és szlovén burzsoázia a maga érdekeit fontosabbnak tartja az állam érdekeinél. Nem fogadja el a javasla tot, mór csak azért sem, mert a kormány deklarációjában nem is tett említést a munkásságról. Ezután részletesen bírálja a javaslatot. Az igazságügyi tárcának szerinte azért van olyan nagy hitelre szüksége, mert az ország börtönei tele vannak oda nem való emberekkel, akik ártatlanul ülnek sokszor hosszú hónapokig vizsgálati fogságban. Foglalkozik a vajdasági igazságszolgáltatás elhanyagoltságának kérdésével, a I mellyel — véleménye szerint — az igazságügyminiszter nem törődik és amelynek érdekében elődei sokkal többet tettek. A Vajdaságban hat törvényszék és 34 járásbíróság van, a normális bírói létszám 250 volna. 1922-ben azonban 43 biró mondott le és most már mindössze csak 80 biró teljesít a Vajdaságban szolgálatot. A nagy novisadi járásbíróságon mindössze két biró dolgozik és innen van, hogy a novisadi tőzsdebiróságnak, amelyben magánemberek Ítélkeznek — nagyobb tekintélye van, mint az állami bíróságnak. Ezután rátér a vajdasági agrárreform hátrányainak felsorolására és bizonyítja, hogy az agrárreform helytelen végrehajtása következtében a Vajdaságban tízezer család maradi kenyér és munka nélkül. Vádolja a kormányt azzal is, hogy nem törődik a vajdasági aratómunkásokkal, majd szemére veti a kormánynak, hogy favorizálja a külföldi munkásokat, akik elözönlik az országot és lenyomják a munkabéreket. Utána Grgin Dusán radikális képviselő vitatja az ellenzék érveit. Szerinte a radikális-párt a nép igazi pártja, mert 35 paraszt képviselője van, mig magának a földmi ves-pártnak csak egy. Alics Fussein muzulmán képviselő kritizálja a kormány budgetpolitikáját és annak hibáival is bizonyítani igyekszik, hogy Boszniának és Hercegovinának autonómiára van szüksége. A következő felszólaló Setyerov Siavko demokrata, mint a kisebbségi jelentés előadója élesen bírálja a kormány működését és beszéde alatt ismét éles támadások hangzanak el Magyarország és Bulgária ellen, Setyerov támadja a kormány pénzügyi és valuta-politikáját, majd azt kérdezi, hogy milyen hitelekből folytatja a Narodna Banka az állam megbízásából intervenciós vásárlásait a tőzsdén és a pénzügyminisztertől követeli, hogy ezekről az üzletekről haladéktalanul terjesszen részletes elszámolást a nemzetgyűlés elé. A külügyi tárca rendkívüli hitelével kapcsolatban támadja a kormányt, amiért nem látta előre a bolgár események bekövetkezését. Megkötötték a nisi egyezményt és néhány héttel később megbukott a Stambolijskykormány. Ilyen előre nem látó külügyminiszternek, mint a mostani, — mondja — nem szavazhat bizalmat a nemzetgyűlés. Pribicsevics: És mit csináltak Magyarországgal szemben 7! Setyerov támadja a kormányt Lacroma-szigetének megvételéért is, mert az Rudolf trónörökös hagyatéka volt és igy ingyen kellett volna az államra szállnia. Tiltakozik az ellen, hogy a belügyminiszter a Bánságban valamennyi demokrata tisztviselőt és községi elöljárót elbocsátotta állásából... Pribicsevics: Ehhez van bátorságuk, de Szófia és Budapest eilen nem mernek cselekedni! Setyerov: . . . viszont a német községi tanácstagokat meghagyták állásukban. Ügylátszik, a demokratákat tartják államelleneseknek, mig a nemzetellenes elemeket, akik itt csak opportunitásból szavaznak a kormánnyal, támogatják. Dragovics (radikális): Hazudsz! Setyerov: Bzonyitani fogok! Dragovics: Hazudsz! Markovics igazságügyminiszter: Ki választotta meg a demokrata elöljárókat ? Setyerov: Ezeket kinevezték a választási eredményekhez képest és eszerint mi egyes járásokban többségben vagyunk. Ez nem alkotmányos ország — jelenti ki, majd a legfőbb állami számvevőszék hivatásáról kezd beszélni. Markovics igazságügyminiszter: Maga ezt nem érti! Óriási lárma tör ki erre. Egy hang a demokratáktól: Stambolijskire vigyázzanak. Pribicsevics: A magyarokkal számoljanak le, ne bennünket fenyegessenek ! Setyerov: A mai homogén radikális kormánynak nem lehet te,kintélye a külföld előtt. Míís országban már megbukott volna olyan külügyminiszter, aki egy tizenkét milliós nép egy állampolgárát sem tudja a külföldön való halálraitélésiöl megvédeni. Pribicsevics a radikálisok felé: Hallgassák meg mit válaszolt
