Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-12 / 156. szám

BACSMEGYEi NAPLÓ 3. oldal. 1923. junius 12. csiba, amely Rudolf által megjelölt he­lyen várt. — És aztán? — Tovább robogtunk és a kocsi nem­sokára megállt. Egy alak bukkant fel az éjben. Rudolf várt. Oh. Marie, hogy Ír­jam le neked érzelmeimet! Csaknem el­ájultam a gondolattól, hogy oldatomon tudhatom. A mcnvországban képzeltem magamat. Épp oly imádásra méltónak találtam, mint ahogy elképzeltem. —- Mary, Mary! — kiáltottam. — Sze­gény gyermek, gondolj a következmé­nyekre. Egy ilyen kaland nem folyhat le következmények nélkül! Karjait nyakam körül kulcsolta. — Nem fogsz minket elárulni?. — Nem. nem — biztosítottam — ez item lenne kedvemre. Egyáltalán nem akarok ebbe az esztelen botrányba be­lekeveredni. Mary, nem kímélte a iáradságot. hogy meggyőzzön az egész doiog ártatlan voltáról. Ha öt hallotta az ember, a trón­örököst feddhetetlen erkölcsűnek tart­hatta. De én meglehetős kétkedő ma­radtam. ismerve Rudolfot, aki semmit sem tagadott meg magútól, ami kedvé­re való volt. — Tudom, hogy ez csak boldog álom, majd elkövetkezik az ébredés, mikor az­után valakihez férjhez megyek. Már megbeszéltük Rudolffal, hogy ki lesz a férfi,aki nőül fog venni. — Nagyon érdekel, hogy ki lesz az a jövendő vőlegény. — Az ostoba braganzi herceg! — ne­vetett Mary. — Ismeri az egész esetet a trónörökössel. — Igazán? — csodálkoztam, — és azt képzeled, hogy ezután feleségül venne? — Annyira szerelmes beiéin, hogy ki­váltságomra bármit megtenne. Tudod, milyen korlátolt! Mary cinizmusa megdöbbentett. — Hallgasd meg tanácsomat! — kér­tem újólag. — És hagyj fel ezzel a sze­relmeskedéssel. Veszedelmes dolog és ha nyilvános botrány lesz belőle, türel­mes Migueled nem fog feleségül venni. Különben nem akarok róla többet be­szélni! És másra fordítottam a beszédet. Elég tapintatos volt. hogy ne érintse többé a tárgyat. Azonban bUcsuzásnál egysze­rűen megkérdezte: — Ugy-e nem árulod cl titkunkat. Ma­rie? — Egyszer már megígértem! — vála­szoltam. — Tudod véleményemet rra­­gaviseletedről és azt is tudod, hogy Ru­dolf mennyire kompromittálhatna. Mary ideges és ingerült lett, de én nem vettem tekintetbe érzelmeit.« Appoayi Albert gróf Nincsics külügyminiszter vádjairól A támadási: hangulatkeltésnek tartja Niticsics külügyminiszter expozé­ja. mint ismeretes, a magyar politi­kai körökben nagy elkeseredést kel­tett. A beszédre vonatkozólag, most — mint Budapestről jelentik — Ap­­ponyl Albert gróf a következőképpen nyilatkozott az égjük hétfői lap mun­katársa előtt: — Azoknak a támadásoknak a tar­talmával. amelyek a délszláv parla­mentben Magyarország ellen történ­tek. loglalkozniok kell az illetékes magyar tényezőknek, ámde a jugo­szláv külügyminiszter beszédének valódi jelentősége nem a tartalmá­ban rejlik, hanem abban a nyilván­való szándékosságban, hogy Ma­gyarországgal szemben kedvezőtlen hangulatot teremtsen egy olyan pil­lanatban, amikor Magyarország erő­feszítéseket tesz abból a célból, hogy pénzügyi összeomlásának megaka­dályozására külföldi segítséget kap­jon. — Az egész beszéd — folytatta nyilatkozatát Apponyj — csak egy láncszeme azoknak a törekvéseknek a láncolatában, amelyekkel a kisan­­tant Magyarország pénzügyi és köz­­gazdasági szanálásának sikerét meg­hiúsítani igyekszik. — Hogy mit lehet tenni ennek a kisantant részéről megnyilvánuló tö­rekvésnek megváltoztatására vagy következményeinek elhárítására, ar­ról nagyon nehéz a helyzet minden szálának ismerete nélkül nyilatkoz­ni. A kormány itt kétségtelenül na­gyon nehéz föadat előtt áll és min­denkinek rneg kell gondolni, hogy hazafias dolog-e ennek a föladatnak megoldását apró gdncsvetésekkel megnehezíti, sőt talán lehetetlenné tenni. Apponyi Albert gróf nyilatkozatá­nak utolsó szavai bár kifejezetten nem utal reájuk minden bizony­nyal azokra vonatkoznak, akik a ma­gyar kormánypárt szélső jobbolda­lán nehezítik meg a súlyos kérdések megoldását. miniszter is beszédet fog mon­dani a szkupstinában. A véderőjavaslat tárgyalása Hétfőn délután a véderőjavas­­latot tárgyaló bizottság folytatta munkáját. A katonai szolgálat ide­jéről szóló szakaszok feletti vitát azonban elhalasztották, mert a radikálisok bejelentették, hogy előbb külön klubülésen akarják azokat megtárgyalni. A radikális pártban a földmivesek között moz­galom indult meg a katonai szol­gálati idő csökkentésére. A radikális klub délután ülést tartott, amelyen résztvett a kor­mány valamennyi tagja is. A vita három javaslet körül folyt. Az első javaslat 18 hónapban, a második javaslat 12 hónapban állapítja meg a szolgálati időt, a harmadik ja­vaslat szerint n szakiskolákat vég­zett katonák csak 12 hónapot szolgálnának. Végleges döntést azonban még nem hozta.k A club előreláthatólag az eredeti javaslat mellett fog állást foglalni. A tisztviselőkérdést rendező tör­vényjavaslatot tárgyaló albizottság hétfőn délután szintén ülést tar­tott. A munkáj'ával most már jó­formán elkészült a bizottság. Eddig nagyon sok fontos szakaszt elfo­gadtak és igy nemsokára teljesen elkészül a javaslat letárgyaláss. A Radics-párt vasárnapi gyűlése Zogrebbö! jelentik: A Radics­­párt vasárnap Jagida községben gyűlést tartott, amelyen Radios István is mondott beszédet. — A gyűlésen megjelent Mechmen, Spaho-pávti képviselő, valamint dr. Budai csehszlovákiai képviselő és több hírlapíró is. /?űü7csbeszédében hangsúlyozta, hogy az őszi választásokra pártja még jobban fel fog készülődni és még több mandátumra számíthat­nak. Korosecról kedvezően nyi­latkozott, azonban azt a szemére veti, hogy még nem nyilatkozott abban a kérdésben, hogy a mo­narchia vagy a köztársasági ál­lamforma mellett foglal-e állást. — Ami a háború kérdését il­leti — mondotta — nem fog há­ború bekövetkezni az SHS. állam részéről, meri Horvátország nem akarja. Amennyiben azonban még­is háborúra kerülne sor, a szerb hadsereggel együtt megfogják v> deni az országot, de a horvútok csak a határig mennek, azon túl nem. A gyűlés a legnagyobb csend­ben folyt le. Spallő a gyűlés ideje előtt Zagrebben tartózkodott, de n gyűlésen nem vett részt. Korosec hétfőn este utazott el Zagrebból Ljubljanába, de a gyűlésen ő sem volt jelen. DorhmiDdban tizenöt németet agyonlőttek két francia tiszt meggyilkolása miatt Újabb vérengzések a Ruhividéketi — Anglia szakítássá! fenyegeti Franciaországot Berlini jelentés szerint Dortmund ­bau a város egyik fő útvonalán is­meretlen tettesek agyonlőttek két francia tisztet. Az egyik tiszt azon­nal. a másik két óra múlva meghalt. A franciák két német polgárt letar­tóztattak. akik látták a merényletet. A francia megszálló csapatok két segédtisztjének az agyonlövése mi­att letartóztatták Martinias helyet­tes főpolgármestert. Az éj folyamán Dortmundban tizenöt polgárt agyon­lőttek és egyet súlyosan megsebesí­tettek. A franciák a város körzeté­ben levő csapataikat megerősítet­ték. A városházát száz katona gep­­fegyverekkel megszállottá. Kiélésednek az angol-íraa­­cia ellentétek A francia külügyiminsztériumban — mint Párisból jelentik — vasár­nap fogadták a sajtó képviselőit és ez alkalommal netn titkolták, hogy a francia-belga eszmecsere, amely a német javaslat fölött megindult, idő­közben kibővült a négy szövetséges iöhataiom bevonásával. De egyben hozzátették, hogy a francia kormány még távolról sincs tisztában az an­gol kormány felfogásával. Ezt a lát­szólagos ellentmondást azzal ma­gyarázzák, hogy Anglia egyelőre nem nyilvánított véleményt, csupán arra szorítkozik, hogy a francia ál­láspontról tájékozódást szerezzen. A párisi kormány erre közölte, hogy véleménye szerint mit kell tartal­maznia a hatalmak válaszának, ha az egységes lesz. Azt szeretnék Páris­­ban, ha a válasz a következő ponto­kat domborítaná ki: 1. A német javaslatok jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok. 2. A német kormánynak bizonyos pontokban, amelyek nem kielégítők, módosításra kell magát elszánnia, mert különben a megegyezésre min­den lehetősége ki van zárva. A külügyminisztérium hangsú­lyozta, hogy a válaszj egyzék kérdé­sében az antant kormányai között hosszadalmas eszmecserére van ki­látás s nincs kizárva, hogy az angol kormány külön fog válaszolni Ber­linnek s a maga felelősségére jelöli meg azokat a pontokat, amelyekben Németországnak nagyobb engedé­kenységet kell tanúsítania, ha szó­beli tárgyalásokra törekszik. A Wolf-ügynökség jelentése sze­rint Baldwin miniszterelnök kijelen­tette, hogy Franciaország jelenlegi módszere mellett a megegyezés tel­jesen lehetetlen. Európa sorsára — mondotta — döntő jellegű, hogy a jóvátételi kérdésben rövidesen meg­egyezés jöjjön létre. Az angol kor­mány számára a francia javaslat el­fogadhatatlan. Ha Franciaország ki­tart álláspontja mellett, nem marad más hátra, mint a szakítás Anglia és Franciaország között. Koncentrációs kormányt kíván az ellenzék A bolgár és a magyar kérdés a belpolitika előterében Sztojadinovics pénzügyminiszter expozéja a parlamentben Radies a háborn eshetőségéről Beogredból jejentik : A belpo­litikai helyzet most teljesen a bol­gár események hatása alatt áll, amely háttérbe szorított minden eddig napirenden levő belpolitikai kérdést. Tekintettel a fény egelő komplikációkra, a belpolitikai fe­­ziilfségben máris enyhülés mutat­kozik. Az ellenzéki pártok azt re­mélik, hogy ha a helyzet komo­lyabbra fordulna, akkor az összes pártok bevonásával koalíciós kor­mány alakulna. Másrészről azt hi­szik, hogy Pasics miniszterelnök még nem látja elérkezettnek az időt a politikai korccntráciöra, mert a kormány elég erősnek érzi magát külpolitikai komplikációk esetén is. Politikai körökben nagy felhá­borodást keltett a magyarországi sajtónak Nincsics beszédével kap­csolatban tanúsított magatartása. Különösen sokat beszélnek arról, hogy o magyarországi sajtó meg­csonkítva és elferdítve közölte a beszédet. Általában az a véle­mény, hogy a bolgár feszültség ellenére, erélyes magatartást kell tanúsítani a magyar kérdésben is. A parlament ülése A parlament hétfői ülését ne­gyed tiz órakor nyitotta meg fo­­vanovics Ljuba parlamenti elnök. Az ülés megnyitása utón Nincsics külügyminiszter nyilatkozott a bulgáriai helyzetről. Ezután áttér­tek a napirendre, a rendkívüli hi­telekről szóló törvényjavaslat tár­gyalására. A vita első szónoka Sziojadino­­vics pénzügyminiszter volt, aki részletesen ismertette pénzügyi politikáját és az ország jelenlegi pénzügyi helyzetét. A részletes expozéban kifejti, hogy az első négy évben a költségvetés nagy deficittel zárult, de ma már any uyira javult a helyzet, hogy az idei költségvetésben felesleg is mutatkozik Az uj törvény hatását 1924. ja­nuár ekéjétől fogja éreztetni s eitöi az ország pénzügyi és gazdasági helyzetében nngy javulás várható. A külföld máris érdeklődik az ország gazdasági és pénzügyi vi­szonyai iránt. A napokban megkez­dik a párisi tőzsdén is a dinár jegyzését. Beszédét azzal fejezi be, hogy véleménye szerint a pénzügy; válságot csakis a közvetlen adók emelésével lehet kikerülni. Ezután Makszimovics (radikális) képviselő, előadó tartott rövid be­szédet, majd Pusenyák (klerikális) beszélt a javaslat ellen. A vitát a keddi ülésen fogják folytatni, amikor Kumanudi volt pénzügy-

Next

/
Thumbnails
Contents