Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-13 / 127. szám
10.' olđaf. BÁCSMIiGYEI NAPLÓ 1923. május 13. _• Károly, cxkirály magyarországi utjai tették híressé Gömbös nevét. Ö volt az. aki -szervezeteivel« megakadályozta. hogy az cxkirály elfoglalhassa a trónt. Azóta még jobban exponálja magát mint szabadkiráiyválasztó. A legutóbbi időben pozíciója megerősödött, mert Bethlen felszólítására kijelentette, liogv békés irton igyekszik a rendet szolgálni és a kormány ilyen irányú törekvéseit nem gáncsolja. Gömbös életrajzához tartozik, hogy.. Horthy kormányzónak egyik legbensőbb hive. Ma látszólag csendben és Bethlen politikájába megnyugodva várja Gömbös a fejleményeket. Akik őt közelről ismerik, tudják, hogy ez az újabb ragaszkodás Bethlenhez csak taktika és tudják, hogy Gömbös nem alkudott meg a helyzettel, ö türelmesen várja ismét a Kulisszák'mögött. hogy mikor ball egy alkalmas végszót, amikor előbukkanhat a színpadon hogy ismét valami drámai bonyodalmat okozzon. Ä provencei fehér kalap Ma még a kirakat-üveg mögött, selyemfátyol Jal bevont kalaptartótrónuson pompáz. de vasárnap egy boldog szőke fejre illesztve okvetlen felvonul a korzón, mint az uj divat királynője. Hófehér matt selyem anyaga horgolt, széles, bájosan szeszélyes karimája zsemlycalaku. kis teteje a provencei pásztorkalapok sfHizáciőja. Egyetlen hófehér, lehe* letkönnyü kócsagniadárszárny ivefodik jobb oldalról egészen a bal oldalig vezetve. A hófehér toliak egy ezüstszürke pettyezett kis madár testéből látszanak kinőni: ez már az iparművészet remeke. A kalaposuő felnyitja a kirakatajtót és a mellette lévő tartóra illeszt egyszürkecrépe-selyem kis-kalapoí, mint kecses udvarhölgyet. Ez mattszürke szinil. karimája jobbról a tetőhöz préselödik. balról merészen lefeszíti, fejbetéve nyakig ér és egy Szál. féloldalra kolmizott szürke strucctoll. melynek végét barnásnarancsszinüre festették, omlik le kacéran róla. Ugyancsak fehér, puha posztóból készült az a könnyed nagy kalap is, test'd azoktól, akik üres helyet hagynak a papiroson, amint azt Petőfinél is tapasztaltam? Müller ur: Az iskolában ugyan nem így szokták magyarázni, de a nagyságos asszony tagadhatatlanul igen plasztikusán fejezte ki a különbséget, amely a kétféle írás közt tátong. Spektdátié: Hiszen természetes eszem van énnekem, hála istennek. Csak a közműveltség hiányzik. Müller ur: És ehhez is naprólnapra jobban közeledik. Spekuláné: Én bizony még nagyon tudatlannak érzem magam. Főleg férfiak közt, akik annyi mindent tudnak. Mtiiíer ur: Mit csinálnának szegények. ha még ez az egy előnyük se volna a nőkkel szemben? . . . De mennyire eltértünk a tárgyunktól! Legközelebb mit szándékozik olvasni? Spekuláné: Az Elza tanára azt tanácsolja, hogy szerezzek be egy lekszi Kojm-t. Ennek, mondja ő, nem szabad hiányozni egy műveletlen család asztaláról sem. Azzal biztat, hogy az pótol egy egész könyvtárt, s hogy megvan benne minden, amit csak tudni kivan az ember. Müller ur: Úgy van, de arra mégis vigyázni keli, hogy az ember ne akarjon olyat tudni, ami hiányzik belőle, mert azt hiába.keresné benne. Spekuláné: Egy kis gyakorlat után majd tudni fogom, hogy hogy’ kell azt forgatni ... De mit gondol. jmcV'a'lom-t maid, amit keresek? melynek karimáját a kontynál a tetőhöz tűzi egy csokor mezei virág, a Préselt szőlőszem-formáin levelek az arc felé hullanak természetes mozdulattá!. A szokásos tavaszi Napolcon-formák ezúttal gomba-alakra bővültek halványkék és zöld színekben. A divatárusnű alig meri cgy-két aranyba. vagy ezüstbe inártott keskeny tollal disziteni szokatlan tonnáikat. Eltűnt a régi Glrardi-kalap js. hogy helyét az aitvvieni-nek adja át. mely legszebb gyöngy szabiidból, crépe-fátyollal vagy szalagcsokorral van díszítve. Eltűnt még az idei divatból a sapka is. melyet posztókalapka váltott, fel. tetején tarka-barka, kézzel bor-S gólt selyem huzattal. A fekete kalap legszebb tüzéke viszont a lenge, szeszélyesen ivelődő japán kócsag. Az idei szezon legelegánsabb modellje fiatal leányok számára az örökszép valódi ílórenci kalap. Széles. hajlékony karimáját ezúttal alulról szegélyezi egy keskeny, cseresznyepiros bársony szalag, ugyanez fut végig a tetején is. félig kinyílt rózsacsokor alatt. Egy szál sötétpiros. egy szál sárga élénkíti ezt a bájos díszt, rnelv a karimát lehúzza a váll felé és árnyékba vonia az arcot. A. rajta levő szalagot az idén windungnak illik nevezni, különben a kiszolgáló kisasszony nem ért meg bennünket! , Magyar mérnök levelei Jeruzsálemből már megcsinálták, de úgy látszik, nem használható. Salamon király vízvezetéke fölujitva. Néznivaló itt rengeteg sok van. A bírák sírja, teljesen sziklába vájva, ! még egészen jó állapotban vannak, ] Voltunk az Omár-niecsetben is; ez jaz ősrégi zsidótemplom helyén épült. Micsoda szőnyegek vannak benne! Eö! nem becsülhető érték. A inecsef közepén óriási szikla áll. ez az ősi zsidótemplom áldozóköve volt és alá is lehet menni, oda. ahová a vér folyt... Ábrahám imahelyét is látni. Megnéztük Salamon király istállóit, háremét, palotáit. Hogy el ne feledjem. a szefárd zsidóknak két-három feleséget is szabad tartani. Ami az arabokat illeti, egyénenként könnyen kezelhető, kedves emberek j ravaszak, de udvariasak és vendég* M ói cn az élei Palesztinában ? — A világ legbékésebb emberei — Serér.gen épül az aj állam — Trenszjorclánia még mindig veszedelmes Civil Engeneering Office — Bíró, Elyachar & Tolnai — Jaffa Road. — Elyacliarrs Building. Telegrams: Real. Jerusalem. Telepit. No. 252.« Ez olvasható annak a három levélnek a homlokzatán, amelyet egy budapesti magyar mérnök, Biró József küldött c sorok Írójának. A mérnök, kis családjával együtt több. mint egy esztendővel ezelőtt Jeruzsálembe költözött s ott az ugyancsak magyar Tolnai Béla mérnökkel és a Levantéból való Eíyacharra! építő céget létesített. amely nagy Palesztinái, közmunkákat végez. Biró mérnök levelei, a bennük levő személyi vonatkozásokkal együtt, a nyilvánosság elé kívánkozik. Feleségem tna már nyugodtabb — írja 1922. december 30-án — bár eleinte nagyon kívánkozott haza. Most kezdjük megszokni az életet és több kényelemmel rendezkedünk be. Lassan fölfedeztük, hogy itt is minden úgy van. mint odahaza. Csak talán az üzletek nem olyan kiabálók, nincsenek olyan szép nagy tükörablakokkal ellátva, hanem szerényen elbújnak a keskeny sikátorokban. Képzelje, uj párisi kalapok is kaphatók. 60—70 egyiptomi piaszter az áruk. Szövetnek 10—12 poszter métere. A háztartás napi 50—70 piaszterbe kerül. Zöld főzelék van min-Mert az ily dolgokban még nagyon járatlan vagyok. Müller ur: A lekszikbnnak éppen az a nagy/ előnye, hogy mentül tudatlanabb az ember, annál nagyobb hasznát veszi. Spekuláné: No. akkor ^ćn nagy hasznát fogom venni ... És vájjon mennyi idő alatt lehet ezt a lekszit megtanulni? Müller ur: Erről egyszer s mindenkorra jó lesz lemondani. A legokosabb ember se tudja mind, ami benne foglaltatik. Spekuláné: A mi tanárunk se? Müller ur: Nagyot mondok, még ő se . . . Ernő. vegye elő azt a Pallas-i, és mutassa meg a nagyságos asszonynak. Egyelőre csak egy kötetet. Spekuláné: Hány ilyen van? Müller ur: Tizenhat. . Spekuláné: Borzasztó! . . . Aki ezt a tizenhat bibliát irta, még Petőfinél is termékenyebb volt és bizonyos, bogy nagyon öreg lett. Müller ur: Igen elmés gondolat, asszonyom. Mert ha egy ember irta volna ezt az óriás müvet, az bizonyára beleöregedett volna, mire a Zsuzsok-kal, a mü utolsó cikkével, elkészült. De hát sokan dolgoztak rajta. Spekuláné: Ugyan hányán? Müüer ur: Száznál is többen. Csupa jeles tudós. Spekuláné: Hiszen akkor nagyszerű mü lehet! Megtartom. Müller ur: De az ára 3000 dinár. Spekuláné: A közművelődésért dig, most van a karfiol ideje, akkorák. mint egy ötkilós dinnye. Friss paradicsom, friss zöldbab mindig kapható s narancs is. S darab 1 piaszter. A cukrot szinte ingyen adják. Fűtőanyagra nem sok a gondunk. Ma véletlenül kissé télies az idő, esik az eső. Ilyenkor egy kis kézben hordozható petróleumkályhába .gyújtunk be s kész a'fűtés. Itt különben a főzés is petróleumégökön. u. ti. prímásokon történik. Padlókefélés, vikszelés nincs, mert a padlózat mettlachi lemezekből áll. vagy itt fabrikált színes cementlapokból. Ezt naponta felmossák. Nagy bűnt kell bcvaüanom. amiért itt megköveznének. Az-óvárosban egy hentest fedeztünk föl és disznóliust, meg szalonnát vettünk. A disznózsírt már nehéznek találtunk, jobban Ízlik a kókuszzsir, pedig otthon a nevétől is rosszul lettem. Most pedig térjünk át a közdolgokra. .4 zsidók nagyban vásároljak az araboktól a földeket és kis kertvároskákat építenek. Cifra munka, mert Jeruzsálem környéke ugyancsak hegyvölgyes. szakadó zott terep és nem könnyű helyes utcákat kitervezni. Kilátásunk van egy állami munkára is. A salamoni tavaktól Jeruzsálem felé vezető vizvea pénzt másutt ... De még egyet. Nincs ezekben a vastag könyvekben valami olyan, ami nem való lányoknak? Mert szeretném, ha az Elzám is tanulna belőle. Müller ur: Egészen nyugodtan adhatja a leánya kezébe. Spekuláné: Örömmel hallom . . . A kérdést azért vetettem föl, mert a uöegylcti gyűlésen tegnap egy könyvről volt szó, amelyet a férfiak nyíltan és az asszonyok titokban olvasnak. Állítólag minden benne van, aminek néni volna szabad bent lenni, és semmi sincs benne, amit , a nevelőintézetekben tanítanak, ami annál csodálatosabb, mert francia ember irta, aki pedig szokta tudni, hogy mi illik. Müiier ur: Bizonyosan a Marguerittc-féle uj regényről volt szó. amelyben egy leánynak a legényélete van leírva. Spekuláné: Nem tudom, csak télfüllel hallgattam oda, mert én morális erkölcsű vagyok és közművelődési célból olvasok, nem pedig azért, hogy dugni kelljen a lányom előtt a könyvet. Müüer ur: Nagyon egészséges elvek, de egyedül áll velük . . . Mit gondol, hány példányt adtam e! abból a hírhedt regényből? Harminchatot. Spekuláné: És voltak nők is a vevők között? Müller ur: Voltak férfiak is. . Spekuláné: Ez már botrány . . . Az isten áldja meg! látók. Palesztina — irta Biró mérnöki március 18-iki levelében — úgy van megszervezve mint a legtöbb európai ország. Két nagy területre oszlik: Palesztinára és Transiordániára, Emitt az angolok csak névlegesen urak. a tényleg uralkodó az arab fejedelem. Palesztinában nagyon kU elégitöek a közbiztonsági viszonyok. A rendőrök szívesek, de erélyesek, Kevés dolguk akad. mert a közönség törvénytisztelő. Azt hiszem itt laknak a világ legbékeszeretöbb emberei. A jeruzsálemi rendőrség _ nyelve) arab. másutt is. Tel-Aviv kivételével, ahol ugv a rendőrség, mint a szolgálati nyelv héber. A kihallgatás jegyzőkönyv utján, tolmáccsal történik. A katonák nagyon feszesek, mutatósak. Rendszerint zenével vonulnak ki. Jeruzsálemnek sok és jó kórháza van. Olaszország. Anglia. Amerika és Franciaország külön kórházakat tartanak fönn. A katonai k_órházakon kívül népkórház és^ zsidó szanatórium van. Kulturális‘téren a franciák vezetnek. Papjaik és apácáik vezetése alatt több iskolájuk és internátusuk van itt. ahol keresztény arab fiuk és leányok tanulnak. Vannak modern arab és héber iskolák és természetesen maradi zsidó iskolák is. Az építkezés terén meglehetős szabadosság volt eddig. Most a mérnökegyesiiletben ui építési szabályrendeletet dolgoztunk ki. A keskeny utcákat kiszélesítjük s bizony sok régi-régi ház esik áldozatul. A belső, ősi-városhoz azonban nem szabad nyúlni. Ezekben az egymásfél méter »széles« utcákban alig lehet mozogni, a házak nedig nem embereknek valók. Minden talpalatnyi helyet árusok tartanak megszállva. A keskeny házsorokat fent hidak kötik össze, amelyek szintén lie vannak építve. Két fő-utca van: a Via-Dolorosá és a Dávid-ut. Ezek 3—3Uj méter szélesek. ...Mindezeket persze jobb és szebb volna odahaza pipafüstnél valami jő munka mellett elbeszélni. Ez mégis csak idegen világ nekünk, akik másutt születtünk, éltünk, temettük el őseinket... —or. Ünnep „Most nézd: a áombperemtől a ffolyópá ntiikáig Mintarany szőke szőnveg,avetis úgy világlik Mikor beléje gázol sok gránátszinii szoknya, Mint piros áldozásul ha száz kis láng lobogna Piros csóvák elé bukik a föld aranya. Mint máglya és mint oltár kél az első (kalangya. A rezgő forróságon dal füstűig fel az égnek: Nem tudom én, imádság, vagy gyózedetmi /ének . . . Koszorúképp nem ideit még ünnep igy fejedhez. Arany kévés fejed dobd most ölembe, kedves, Még két kezemet forró kalászhajadba ásom Hadd mondok egy imát: int azén aratásom.» zeték fölvételéről van szó. Egyszer szívesen költők. Majd elspórolom ezt Müiier ur: Kezét csókolom! XMarosvásárhely) Bér de Mária
