Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-13 / 127. szám

Oimepi szám — 20 oldal — Ara: 2 dinár XXIV. évfolyam ijMmxm!amgasaaBSitiEreBEBá Sznbotica, VASÁRNAP 1923. májas 13. 127. szám Kegjeleaik icis'Jea reggel, ünnep atáa ét kéífda .délben TELEI Oií SZÁK: Kiadóhivatal 8-S3, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár tlJeliKtísZitSEGi Kralja Alexántlra-uíica 4 szám alatt 1 iadchíTateli Kralja Alezandra-niica 1 (LsíbacE-palota) A vér valutája A lausanne-i konferencia hűvös csöndjében, a fojtott szavak pet­roleum háborújának íapéíás és bőrfotölyös hadszínterén, ahol a diplomaták fecske farkú frakkjai még mindig nem jelentik a béke tavaszát — mióta a diplomaták kezébe kerültünk, amióta életünk parkéivá a frakkos diplomaták léptek elő, ezóta nem a fecskéket, hanem a fecske farkú frakkoktól várjuk a béke tavaszának hirde­tését, — áldozó csütörtök estéjén hét revolverlövés dördült el, ~ Agyonlőtték VorovSzkit, az orosz szovjet megbizottját. A merénylő egy elkeseredett, huszonhét esz­tendős fiatalember, Conradi Sán­dor. Tettének okáról azt vallotta, hogy bosszút akart állni atyjáért és nagybátyjáért, akiket a bolse­visták Pétervárott meggyilkoltak. Ez a Conrad fajtája szerint olasz, de Pétervárott, orosz földön szü­letett, később svájci állampolgár lett s most a nőmet Svájc a szü­­fcebb hazája. • Ez a változatos életű gyilkos a legjobb utón volt, hogy kollek­tiv lélek váljék belőle. Azzá is lett, hiszen maga vallja és a fajiság eiső, lírai emlékeiből, a nemzeti érzés haik vagy nyugtaién álmo­dozásaiból nem maradt meg benne más, mint az a bádogszeiencéfae zárt öreg oki-iaí, amelyet külön­féle stilusu lelki arkitekíurák ösz­­szeomlása után is drága anyuiéi­ként szoktunk viselni a szivünk felett, mert az emberi művelődés­hez való tartozásunk utolsó ösz­­szekoiő láncszeme: a civilizációban való hil. És a gyilokkel dolgozó bolsevismus éppen ezen az utolsó ponton sebezte meg Conradit. Néhány távirat szerint a me­­'rénylő fascists volt. De ez még tnem bizonyos, sőt nem is fontos. A iascizrmis nem társadalmi ala­kulás, hanem gonosz és ártó el­lenméreg, amelyet átvitték a gya­korlatba s ugyanazzal a módszer­rel adagolnak, amellyel maga a szovjet is igyekszik beíeoitani a világba n saját fertőző anyagát. Az antitoxin hatását, még nem tudjuk áttekinteni, de a használt fecskendő bolsevista találmány. A boisevizmus nyiitan megvallott célja: megfertőzni a mai kuitu ráí, lassú sorvadással e’puszti tani mindent, amit a civilizáció teremtett. Ki kételkedhetik abban, hogy a fölperzseit ugarból, a pri­mitívségnek ösállati világából is­mét csak ki fog nőni ez ember, aki emberi kultúrát teremt emberi törvények szerint, ismét jönni fognak e Pugacsevek, akik föllé zadnak a rend és a törvény el len s a Rettenetes Ivánok, akik kerékbetörik a makacsoknt, ismét ki fog virágozni százmilliónyi em bérben az orosz lélek, amelyről Mereskovszki ezt mondja, hogy Nagy Péter lelkének milliónyi álomban elosztott szikrája s Európa végül megint csak egy száznegy­­venmilliónyi szláv birodalmat fog kapni, amelynek óriási teste is­mét a maga törvényei szerint akar majd nyújtózkodni és mo­zogni. Azért az epizódért tehát, hogy az uj Oroszország milyen belső alkotmányos formák között fogja tovább élni a maga éietét, bűn volt a programszerű töroegmé­­szárlás s a kultúra gyökérszélai­­nak irtása Amit a szovjet csínéit, nem politikai intézmények és kiélt társadalmi osztályok hagyományai­nak felborítása volt, hanem ma­gának a társadalmiságnak, « em­beri élet alaptörvényeinek dühös megtaposása. Ezen a ponton áll most is harc­ban a szovjet az egész világgal. Az orosz egyház ellen való küz­delmének módja, a halálos Ítéle­tekben megnyilatkozó nyers radi­kalizmusa jellemzi legtalálóbban ehhez a világhoz való viszonyát. Moszkva ró van utalva erre a vi­lágra, amelynek segítsége néikü; mér régen elpusztult volna és mégis kitapogatja legérzékenyebb idegszálait. Keresi az érintkezést vele s ugyanakkor szaporítja azok­nak a keserűségét, akik az orosz határon innen milliónyi számban lesik az alkalmat, hogy véres tettekért vérrel fizessenek. Oroszország fizetési eszköze : a vér. Ö is ezzel fizet, neki is ez­zel fizetnek. Oroszország megte­remtette a vér valutáját. Radios megbízottai váratlanul megjelentek Beog^dbaii Folytatni akarják a radikálisokkal a tárgyalásokat Radicsék nem tartják sürgősnek az alkotmányreviziői A szombati nap jelentős és meglepő fordulatot hozott a bel­politikában : a Radics-párl két de­legátusa Beogradba érkezett, hogy újból megkezdjék a tárgyalásokat a radikális párttal. A beogradi politikai köröket teljesen váratlanul érte a Radics­­párti delegátusok megérkezése, különösen ezok után a nyilatko­zatok után, amelyek a legutóbbi napokban a föderációs blokk ve­zérei részéről elhangzottak. A két blokk-delegátus, Kruje­vics Juraj, a horvát köztársasági parasztpárt főtitkára és Kovac-evics Dragutin képviselő szombaton reg­gel negyed nyolckor érkezett meg Beogradba, A kiküldöttek az új­ságírók előtt nyilatkoztak beogradi ütjük céljáról és kijelentették, hogy ezúttal nem azért jöttek Beo­gradba, hogy ők informálják a politikusokat a horvát politikusok véleményéről, hanem ők akarnak bizonyos információkat beszerezni és a politikai helyzetet tanulmá­nyozni. Elsősorban a radikális párt vezetőivel akarnak tárgyalni és csak ha szüksége mutatkozik, akkor lépnek érintkezésbe a többi pártokkal is. A blokknak a parlamentbe való bevonulásáról kijelentették, hogy a Radics-párl el fog menni a par­lamentbe, amikor annak szükségét látja, sőt lehetséges, hogy már az í’lnökválaszlú ülésen is megjelennek, ez azonban még a helyzet to vábbi alakulásától függ. A Radics­­pártnak leghőbb kívánsága, hogy megegyezést hozzon létre a ra­dikális párttal, ez azonban nem csak tőlük, hanem sok más kö­rülménytől is függ. A horvát köz­társasági parasztpárt ettől a szán­dékétól semmi esetre sem hagyja magát eltéríteni a sajtóban meg­jelenő, vagy más oldalról elhangzó nyilatkozatok és tendenciózus riasztó hírek által, amelyek csak útjába akernak állni a megegye­zésnek. Éppen azért jöttek most Beogradba, hogy meggyőződést szerezzenek a beogradi politiku­sok szándékairól. Nagyon érdekes Krujevicsnek a Növi Üstben közölt nyilatkozata, amelyben szóvá teszi az alkot­­mdnyrevizió kérdését is. A horvát képviselő kijelentette, hogy most sincs szó az alkotmány revíziójáról, amint azt Üeogradbah általában hiszik, hanem csak kizárólag a horvátok, mint teljesen egyen­rangú nép akaratának a respek táiásárói. Nekünk — mondotta Krujevics — nincs szükségünk a: alkotmány megváltoztatására, sőt azt követeljük, hogy az alkotmány valamennyi rendelkezésé! szigorúan hajtsák végre, különösen pedig azt a részt, amely az állampolgárok egyenjogúságára vonatkozik. Te­kintsenek bennünket egyenrangú embereknek és vigyék át a gya­korlatba az alkotmány első részét amely ezt elméletileg megálla­pítja és ezzel a megegyezés főbb vonalaiban már meg is van. A megegyezés többi része már en­nek lesz e következménye. A zagrebi megegyezésre vo­natkozó jegyzőkönyvről Krujevics kijelentette, hogy ez csak a tár­gyalások anyagát tartalmazza, azonban semmi garancia nincs benne arra, hogy a megállapodá­sokat végre is fogiák hajtani. A jegyzőkönyv ma tehát valójában csak egy darab papiros, minden jelentőség nélkül. A horvát megbízottak beogradi tárgyalásai A két horvát képviselő szom­baton délelőtt felkeresték Peles dr. házelnököt a parlamentben, akinél panaszt emeltek az ellen, hogy a horvátországi hatóságok sok esetben nem veszik tekintetbe a megválasztott Radios párti képvise­lők immunitást jogát. Az elnök az alkotmányra való hivatkozással megnyugtatta őket, hogy az im­munitás független a mandátumok igazolásától és már a választóktól kapott meghatalmazás átvételével' annak védelme alatt állanak. Rsdics megbízottai ezenkívül kérték pártjuk képviselői számáré az őket megillető vasúti szabad­jegyeket is. Peles megígérte, hogy ebben ez ügyben interveniálni fog a minisztertanácsnál. A vasúti jegyekre való igénynek politikai körökben szintén fontosságot tu­lajdonítanak, mert a Radics-pártí képviselők a parlament múlt ülés­szakán ezt a kedvezményt nem vették igénybe és igy most arra következtetnek, hogy Radics és párthívei valóban eiakernak jönni a parlamentbe. A délelőtt folyamán a két kép­viselő fölkereste még Pasics mi­niszterelnököt és Jovanovics Ljuba vallásügyi minisztert, akiket azon­ban nem találtait hivatalukban. Délután azonban találkoztak a miniszterelnökkel és a vallásügyi miniszterrel, akikkel hosszabb ideig tanácskoztak, a tárgyalások anya­gáról azonban semmit sem kö­zöltek a nyilvánossággal. A radikálispárt körében nagy érdeklődéssel kísérik a horvátok tárgyalásait. A nap folyamán eb­ben az ügyben Jovanovics Ljuba hosszasabban tárgyalt Markovics igazságügyminiszterrel is. A horvát képviselők előrelát­hatólag még néhány napig Beo­­gradban maradnak. Radics uj nyilatkozata a megegyezésről A horvát kiküldöttek Beosrredba érkezésével egyidöben a Novosti egy Radics-interjut közöl, amely­ben a horvát blokk vezére ismét hangsúlyozza a megegyezés szük­ségességéi a szerbek és horvátok között. Kijelentette, hogy külön megállapodások nélkül is már a megegyezés állapota áll fenn a blokk és a radikális párt között és ezt o megegyezést meg fogják tartani a demokraták minden gyű­lölködése ellenére is. Annak a kívánságának is kifejezést adott Radics, hogy minél előbb Írják ki az uj választásokat, hogy a radi­kálisok végezhessenek a demokra­tákkal, akik ugyanazt jelentik szá, mukra, mint a Frank-párt a hor.

Next

/
Thumbnails
Contents