Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-13 / 127. szám

2. oldal. BACSME6YEI NAPLŐ 1923. május 13. vát köztársasági párt számára. Skoius Viatorral folytatott tár­gyalásairól kijelentette Radios, hogy az angol publicista Beo­­gradból való visszatérése után közölte vele, hogy a radikális pártban megvan a megegyezésre való hajlandóság, a demokraták azonban hallani sem akarnak er­ről. Éppen ezért Redics azt gon­dolja, hogy Davidovicsnak érintke­zésbe kell lépnie a demokratákkal és saját pártján belül is híveket szerezni a megegyezésnek. Közölte végül Radics, hogy pártjának képviselőit május 27-re plenáris ülésre Jnv'a össze Zag­reb oa, amelyen valószínűleg fon­tos határozatot fognak hozni a megegyezésre. ......■»■miwniiMU .......... Halálos necai verekedés . Staribecsejen Egy halott — íofeb sebesült Neszterovics Misa staribecsei la­kos. közismert verekedő, nemrégi­ben összeszólalkozott Lázics Misá­val. akit csak a fia közbelépése men­tett mez attól, hogy Neszterovics sú­lyosan nem bántalmazta. Az Össze­­szólalkozás után Neszterovics uton­­utíélen azt hiresztelte. hogy Lázi­­csőt elteszi láb alól, ha nem hagyja el Staribecsejt. A két haragos pén­teken újból találkozott, amikor is Neszterovics öklével fenyegetödzvé odaszólt Lázicsnak: — Ma még leszámolunk! Lázics. aki tartott attól, hogy az összeférhetetlen verekedő beváltja ígéretét, a rendőrségre ment. ahol bejelentette az esetet és védelmet kért a maga számára. Amikor ki lé­pett a városházáról és befordult ab­ba az utcába, ahol haragosával együtt lakott. Neszterovics. aki leste. rátámadt, agyba-főbe verte, majd le tepertő a tőidre és úgy ütötte a szerencsétlen embert, aki segítség­ért kiáltozott. A verekedésre nagy csődület támadt az utcán, a járóke­lők körülfogták a verekedőket, de ahelyett, hogy igyekeztek volna el­választani őket. egymásnak estek: az egyik csoport Neszterovicsot. a másik Lázicsot védelmezte. A nyílt utcán a végkimerülésig folyt a karc, amelynek a vége az lett. hogy az ütések következtében Nészterovics holtan maradt a színhelyen. Lázi csőt pedis ájult an szállították be a kórházba, ahol halálát minden Pilla­natban várják. A verekedésnek a két áldozaton kívül több sebesültje van. akiket a rendőrség mind kihallgatott. Nincs még Miié az adőháboruban Kern állapodtak meg a kereskedők és iparosok adóalapjában Hétfőn kezdődnek az adőíárgyalások m KOKS «MMBllWmwniWBMaBWMWMMIIIMnMWWIMMBBilBaHm Az idegen Irta: Karinthy Frigyes Három asszony merengett a ter­­raszen. — Hát igen, a siker. — mondta Lenke asszony távolba meredő, sö­tét tekintettel, mig finom keze szó­rakozottan nyúlt ki a cigarettadoboz felé. — az a biztos, határozott érzés, hogy tetszünk, hogy vágyat keltünk minden erőfeszítés, minden szándék nélkül, egyszerűen azért, mert va­gyunk: igen. ez mámoritó lehet. De milyen ritka, milyen rövid pillanat az egész! „ __ ■ A két asszony eltűnődött. Böske asszony maga elé nézett s elgondol­kodva hörpintett egyet az illatos szeszből, mely ott zöldeüett előtte* a metszett pohárkában. Letette a Po­harat. — Az idegen. — mondta aztan, .vontatva. A két asszony várakozva nezett rá. — A nevét se tudom — csak így nevezem hát: az idegen. Talán két évvel ezelőtt ... de ezt se tudom biztosan. El is felejtettem, tálán so­ha eszembe se jut — de mikor be­szélni kezdték abban a pillanatban öt láttam — és őrá gondoltam, míg beszélté! — és igazat adtam neked: .van ilyen pillanat — cs ez az igazi. I A két asszony várakozva nézett. — Milyen volt? — suttogta Erzsi Asszony izgatottan. . — Masas és szikár. Csontos arcú. A adókivető bizottságok előzetes | értekezlete, amely szerdán vettél kezdetét, pénteken délután folytató- j dott. Mivel a késő estig húzódó tár-' gyalások sem vezettek eredményre; szombaton egész délelőtt is együtt ültek az adókivető bizottságok tag­jai, hegy az adókivetésnél követen­dő alapelveket megbeszéljék. Azon­ban ezek a tárgyalások sem vezet­tek még eredményre. Eddig az adókivető bizottságok csupán a földbirtokadó kulcsát álla­pították meg, hosszas és részletes vita után, amely csak nagyon nehe­zen vezetett megegyezésre. A ke­reskedők és iparosok adóalapjának megállapítására vonatkozólag azon­ban ezidcig nem történt még meg­állapodás, bár már hétfőn kezdőd­nek az adótárgyalások. Ebben a kérdésben áthidalhatat­lan ellentétek állanak fenn az adóki­vető bizottságok tagjai és a pénz­ügyigazgatóság képviselői között. A péhzügyigazgatóság megbízottai ra­gaszkodnak ugyanis ahhoz az állás­ponthoz, hogy a kereskedők és ipa­rosok adóalapjának kiszámítására nem lehet egységes módot megalla­­piteni. Az adókivető bizottságok tagjai nem akarják addig az adóki­vetéseket megkezdeni, amig ebben a kérdésben nem állapodnak incg, mert attól tartanak, hogy az adó- , . . , , alap előzetes megállapítása nélkül fan A ■ , nem fogják tudni kellőképpen ''még* védeni az adótárgy áfásokon azdftő* fizetők érdekeit. Az adóbizöttsá­­gókban kialakult vélemény szerint feltétlenül szükség van arra; hogy a kereskedőkre és iparosokra vonat­kozólag méltányos arányitási módot állapítsanak meg éppúgy, mint a hogy a gazdákra - nézve megállapí­tották — hogy ne történhessék meg az a méltánytalanság, hogy az egyik bizottság egész más alapelvek sze­rint járjon el, mint a másik és a kc­már nem fiatal: a szemei mélyen fekvők és valami különös, figyelmes és követelő mégis bus. fekete tekin­tet. Nagyon rossz kedvem volt az­nap éppen. Sóhajtott és kiürítette a pohárkát. — Otthon üldögéltem egyedül. Nem volt semmihez kedvem, öreg­nek és kiábrándultnak éreztem ma­gam. Az uram elutazott...csak. éc,ba­kára vártam, de nem. vágy tani rá. Unalmas, kietlen estének néztem elébe — nem volt kedvem hozzátok se átjönni. Fehérneműt rakosgattam, aztán tétlenül hevertem a díványon, könyvet kezdtem lapozgatni. Egyszerre csöngettek. Böske asszony sóhajtott. — A. szobalány valamit beszél az előszobában, magyarázza, hogy az ur nincsen itthon, tessék talán hol­nap eljönni. De az nem hallgat rá, kemény léptek közelednek az ajtó­hoz. kopognak. Én felülök a dívá­nyon. És belép egy idegen ember. Láthatóan meg van lepve, hogy csak engem lát. Pillanatig nem is tud szó­hoz jutni, zavartan köszön. Kérdem, llogy mivel szolgálhatok, nem felei. Aztán kérdés nélkül kezd el beszél­ni. mély, izgatott hangon. — Bizonyára K. ur kedves neje? ó. bocsánatot kérek — én K. urát keresem — igen fontos ügy ... • — A szobalány nem mondta, hogy nincs itthon? — kérdem csodálkoz­va.. — Rendkívül fontos ügy, — is­métli az idegen és néz. — Bocsás­rcskedőfc meg iparosok adójuk meg­állapításánál a véletlennek legyenek kitéve. Súlyosabbá teszi még a helyzetet az a körülmény is, hogy az adóügyi referensek nem is oktatták eddig kellőképen ki az adóbizottságok tagjait az adókivetésnél követendő eljárásra. Az eddigi értekezletek olyan módon folytak le, hogy maga a városi hatóság és az adóhivatal sincs kellően tájékozva a pénzügy - igazgatóság szándékairól. 1 Az adókivető bizottságok végle­ges névsora egyébként — amely az adótárgyalásokat vezetni fogja — a következő: I. bizottság az I. és VIII. kör ré­szére: elnök: Popovics György, he­lyettese: Manojlovics Dusán, tagok: Vászics Péter és Berger Mór, pót­tagok: Miszajlovics Demeter és Rottmann Imre. II. bizottság a II. és Hí. kör ré­szére: elnök: Lipozencsics Lázár dr.. helyettese: dr. Vojnics Gyula, tagok: Vidákovics Kálmán és Kal­már Iván, póttagok: Karsai Berta­lan és dr. Székely Zoltán. III. bizottság a TV. és V. kör ré­szére: elnök: dr. Vojnics Hajdú Jó­zsef, helyettese: Jakobsics Lázár, tagok: Zvekanov Antal és Löxyy Mór, póttagok: Szalay István és Kó-IV. bizottság a VL és VII. kör ré­szére: ■ elnök-: Peics István, helyet­tese: Merclciler Antal, tagok: jakob­­sies Imre és Dulles Péter, póttagok: Vujkovics Péter és Tóth Lajos. Amint ismeretes a pénzügyigaz­gatóság eredeti terve szerint ezek közül a bizottságok közül az első már május 14-én, vagyis hétfőn megkezdi az adótárgyalásokat, mig a másik három bizottság 18-án kez­di meg működését. Szombaton dél­ben azonban komply kételyek me­rültek fel aziránt, liogy az adótár­gyalások héttőn megkezdhetők lesz­nek-e. Azt hiszik, hogy a tárgyalá­sok megkezdése halasztást fog szen­vedni. addig, amig az adóalapot meg nem állapítják. Ezzel szemben azonban úgy értesülünk, hogy te­kintet nélkül az adókivető bizott­ságok tanácskozásainak eddigi eredményeire, az adótárgyaljsok az I. és Vili. köri lakósok részére héttőn mégis megkezdődnek. Gazdát cserél a szül?oticai gázgyár A városi takarékpénztár veszi át a gázgyárat a várostól A suboticai városi takarékpénztár megalakulása óta vezeti a városi gázgyár ügyeit. A gyár teljes átala­kítása aktuálissá teszi azt. hogy a város pénzintézete teljesen átvegye a gázgyárat a várostól. A városi ta­karékpénztár szerződést kötött egy bécsi vállalattal a gázgyár teljes át­alakítására és uj felszerelésére néz­ve. ami másfél millió dináros költ­séggel jár. Szombaton a városi tanács és a takarékpénztár igazgatósága együt­tes ülést tartott, amelyen ezt a szer­ződést jóváhagyta. A városnak azon­ban nem áll rendelkezésére az át­alakításhoz szükséges tőke. mivel csak félmillió dinárt irányzott elő a tanács az idei költségvetésben a gáz­gyár üzemének rendbehozására és igy az együttes ülésen úgy határoz­tak, hogy a városi takarékpénztár — a közgyűlés utólagos jóváhagyásá­val — átveszi a várostól a gázgyá­rat és annak átalakítását már maga eszközli. A város hozzájárul az át­alakításhoz félmillió dinárral, mig a takarékpénztár adja az ezenfelül szükséges 1.100.000 dinárt kitevő összeget. A város és a takarékpénztár az átadásra vonatkozólag szerződést kötnek, amely szerint öt év múlva, amikor a most befektetett összeg törlesztése befejeződik, a gáz ára Suboticán a mostaninak mintegy a telére fog csökkenni, az uj gyártási mód mellett, amit a legmodernebb­nek és leggazdaságosabbnak tervez­nek. ami által az utcai világítás kér­dése is tökéletes megoldást nyer. son meg, asszonyom. K. ur tud ró la . . . És áll egy helyben, makacsul, megkövülve. Zavarba jövök: a kar­székre mutatok, az asztal mellett. —Tessék talán helyet foglalni — mondom, hogy mondjak valamit. Rámnéz — aztán a székre néz. Aztán leül. De nem veszi le rólam a tekintetét — határozott, félre nem érthető egyenes tekintettel az arcom­ba néz. Elvörösötlök: érzem ennek a meg­döbbent tekintetnek erejét. — A férjem csak éccaka jön haza. — kezdek el gyorsan beszélni, hogy zavaromat leplezzem. — de talán szíveskedjék elmondani . . . majd re­ferálok neki. . Bizonytalan mozdulattal felállók. Ő is feláll. Nem felei — merően, összehúzott szemmel néz. nem ve­szi le rólam a tekintetét — most már határozottan látom, hogy nem ér­dekli. amit mondok — a szavaknak semmi hatása rá: a szájamat nézi, mintha bűvölet fogta volna el. mióta belépett a szobába. Elfordulok. Ek­kor különös dolog történik. Az ide­gen odajön hozzám, egészen közel. Elhúzódom tőle és visszaülök a pam­­lagra. És most az történik, hogy az ide­gen leül, mellém. De értsétek meg': ebben sein volt semmi tolakodás. A fejét előreejtette és nézett az arcom­ba, és. nem szólt. Megint felálltam, hadarva kezdtem beszélni. — Talán tessék megvárni — vagy. mit beszélek — csak éccaka jön. A karszékbe ültem — ekkor az idegen felállt és utánam jött. És le­ült. egészen közel, szorosan melléin, egv másik székre. És nézte, most már leplezetlenül, mohón, tátoít száj­jal. ájultan és megfeledkezve magá­ról nézte a szájamat. Mondom nek­tek. nem volt ebben semmi erősza­kosság. durva vágy. hóditó akarat — olyan tehetetlen és nyomorultan ügyetlen volt ez a modortalanság, ez a kigyulladás, ez az egyszerű mozdulat, ez a kábulat, ahogy köve­tett hoidkórosan. mintha villám csa­pott volna le előtte. Igen, ez volt az a pillanat, amiről Lenke beszélt — éreztem, hogy mámoros kábulat fog el engem is — éreztem egy pillanat­ra. mit jelenthet az a férfi számára, hogy nő vagyok, hogy szép vagyok — éreztem, fizikailag éreztem a de­lejes hullámokat, amik kicsapnak a testemből és megbénítják az_ akara­tát — hogy kitér az Htjából és tehe­tetlenül keringenie kell körülöttem a gyönyörtől és varázslattól — egy­re kisebb körökben, egyre közelebb — mig végre nem bírja tovább erő­vel — és ájultan rá kell hullania a vészes égitest izzó magvára: a szá­jamra. Csodálatos, ujjongó diadal­­érzés volt — remegtem, de azért nyugodt voltam —még egypár kí­sérletet tettem: másik székre ültem, aztán vissza a pamlagra. közben nyugodtan és folyamatosan beszél­tem tovább és nem törődtem vele. mi lesz ebbői. már nem is vártam feleletet, tudtam, hogy képtelen rá

Next

/
Thumbnails
Contents