Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-10 / 125. szám
1923. május 10. BÄCSMEGYEI NAPLÓ Egész Európában nyári icg vas A háromnapos forró nyári meleg után már kezdetiek panaszkodni a gazdák a szárazságra s már kutatják a felhők járását, hogy honnan kaphatnának a s.zomjas mezők esőt. A budapesti Meteorológiai Intézet jelentése szerint egész Európában, de különösen Közép-Európában a nodmáüsnál jóval melegebb idő van, amit a Közép-Európa fölött lévő tartós légnyomási maximum idéz elő. A Meteorológiai intézethez nen. érkezeit jelentés esőről. Kedden és szerdán egyáltalában nem volt csapadék, ma délelőtt mindössze Szombathelyről jelentettek l milliméteres csapadékot. és fenyegetni kezdte. A rendőr hátrálni kezdett és felszólította. hogy hagyja abba a kiabálást. ne merjen hozzányúlni, különben lelövi. Közben Facskó már egészen közeiért hozzá, mikor mégegyszer rákiáltott a rendőr: — Alii, vagy lelőlek. Ebben a pillanatban négy lövés dördült el és Facskó Dezső hangos sikoltással összeesett. Társai a lövések zajára elszaladtak a rendőr közeléből és csak Facskó maradt az úttesten vérbefagyva. A rendőr, aki lelőtte. sietett először segítségére, zsebkendőjével elkötötte sebét és azonnal értesítette a mentőket a történtekről. Majd telefonon részletes jelentést tett a főkapitányságnak. Facskó három társát hatóság elleni erőszak címen őrizetbe vették, mig ^ rendőr ellen szándékos emberölés miatt indították meg az eljárást. A demokraták a parlamentből való kivonulással fenyegették az igazoló bizottságot Rlbar mandátumát külön albiaoti&ág elé utalták Az igazoló bizottság ülése Egv budapesti rendőr agyonlőtte támadóját m cseadélet PestszenÜőrincen Budapestről jelentik: Kedd este PestszentlŐrincen véres esemény játszódott le, amelynek áldozata egy 27 éves kereskedősegéd. A kereskedősegédét. aki egy rendőrre! összetűzött és a rendőrt szidalmazta. Kémet XVII; István rendőr négy lövéssel leteritette. úgy. hogy a szerencsétlen ember azonnal meghalt. A véres éjszakai esemény részletei a következők: Kedd este negyedhét órakor Facskó Dezső kereskedősegéd Kiss András, Szegfű István és Borcsek József yevü társaival együtt mulatni ment Borcsek hazaérve ütni kezdte a ház kapuját és a többiekkel együtt kiabált, hogy nyissák ki a kaput. Arra ment egy polgári ruhás férfi, aki csendre intette a kiabálókat. Erre Borcsck elébe állt és felszólította, hogy igazolja magát, milyen címen inti csendre őket a saját lakásuk előtt. Erre a polgári ruhás ember igazolta, hogv ő a ÍII-as számú őrszobába beosztott rendőr, névszerint Némt XVII. István. Ezután igazolásra szólította fel mind a négy férfit. Valamennyien igazolták magukat Facskó Dezső kivételével, aki tuírész.es: volt; s aki odaállt a rendőr elé' mmesimasm^axBBZszeaErr, sassmssnssarxsts kérdi más alkalommal a lánya. — inkább nézd meg, hogyan áll az a másli a hajadban. Az embernek mindig rendesnek kell lenni, mert rend a lelke mindenkinek s aki korán kel. az aranyat lel, no meg aztán leg- , szebb ut az arany középút. A kicsi ember gömbölyű elégedettséggel, fontoskodó arccal és gyáva, óvatos lépésekkel megy. mendegéi az aranv középuton. Nem siet, nehogy valahogy lecsússzon a lcözepességről. A kicsi ember megfékezi az akaratot, gúzsba köti a lendületet és megfojtja az álmodozást, mert az ö elve a mértékletesség mindenben. A kicsi ember számára csinálták az arany középutat. Egyszer este a kicsi ember az arany középuton éppen haza akar menni, amikor néhány marcona, fegyveres ajak toppan eléje. Az egyik mellére szeszi a revolvert és kérdi: — Megállj! Mi vagy: fehér vagy fekete? A kicsi ember nagyon megijed, nagyon fél és dideregve dadogja: — Bocsánatot kérek ... én ... én «. . én szürke vagyok. A fegyveres utonáilók mosolyognak és tovább engedik a kicsi embert. Nem barát és nem ellenfél _ És a kicsi ember szürkesége miatt, puha határozatlansága miatt, gyáva, közönyös kényelme miatt a fehérek és feketék mindig verekedni fognak egymással. A szerdai napon a belpolitikai életben ismét eseménytelenség uralkodott: a pártok figyelme teljesen az igazoló-bizottság munkája felé fordult, amelynek ülése ma is viharosnak ígérkezett. A szerdai ülésen ugyanis ügy a radikálisok, mint a demokraták döntésre akarták vinni a három kumanovói demokratamandátum sorsát amiről szerdán a határozatot elhalasztották. A radií kálisok a bitlgár komitácsiknak a választás napján történt betöréseire , való hivatkozással ni választásokat hdvántak és ehhez a szerdai ülés elején is szigorúan ragaszkodtak. Az igazoló-bizottság demokrata tag jai erre kijelentették, hogy abban az esetben, ha a kumanovói mandátumokat megsemmisítik, úgy a demeferatapárt kivonul a szkupsíinából. A bizottság kerülni akarván, a szakítást, jóváhagyta a kumanovói választást. Ezután dr. Rihar virovitícai mandátuma körül fejlődött ki hosszabb, vita, azonban döntést nem hoztak. Elhatározta az igazoló-bizottság, hogy külön albizottságot küld ki a virovitícai választások ügyének megvizsgálására, amely munkáját csütörtökön délelőtt befejezni tartozik és vizsgálatának eredménye alapján a bizottság még csütörtökön meghozza döntését. Délután a montenegrói mandátumok tárgyalására került a sor. Mitrovics Dobra radikálispárti bizottsági tag kérte Vukotlcs és Pozovics Todor demokrata képviselők mandátumának megsemmisítését és azt ajánlotta, hogy helyettük az egyik mandátumot a radikáíispárt. a másikat pedig Vcsovics listájának adják. Vukotics ellen ugyanis az a kifogás, hogy ő mint aktiv állami tisztviselő, a montenegrói kasszaciós bíróság tagjaként jelölte magát. A demokraták ezzel szemben azt állítják, hogy a kasszaciós bíróság tagja egyenlő elbírálás alá esik az államtanács tagjaival, akik a választási törvény értelmében aktiv szolgálatban is választhatók. A radikálispárt heves vita közepette ragaszkodott a két mandátum megsemmisítéséhez. Végül is úgy határoztak, hogy e kérdésről a döntést elhalasztják. Az igazoló-bizottság csütörtökön folytatni fogja munkáját, amikor valószínűleg valamennyi még le nem tárgyait és függőben levő mandátum sorsáról döntenek.. Knippot mondták ki bűnösnek a nagyszombati esssni vérengzésben Kruppoi és igazgatóit íisemSí-huszévi fogházra ítélték A verđem francia haditörvényszék kedden hozott ítéletet az essem nagypénteki vérengzés ügyében, amelynek tizennégy német munkás esett áldozatául és akiknek haláláért a megszálló hatalom most a német gyárosokat tette ítéletében felelőssé. Egész Németország, sőt egész Európa feszült figyelemmel várta a werdeni ítéletet, mert hihetetlennek tűnt fel már az is. hogv a franciák németeket helyezzenek vád alá a miatt, hogy francia katonák sortüzet adtak a német munkásságra. Ami hihetetlen volt. az mégis megtörtént: a francia bíróság bűnösnek mondta ki Krupp von Bohlen-ffalbach gyárost és vádlottársait a megszálló hatalom elleni összeesküvésben. Csak az ítélet hire után jött részletes tudósítás az utolsó tárgyalási napról és a bíróság verdiktjének részleteiről. A Krupp-pör tárgyalásának utolsó napján Duvert százados katonai ügyész elmondotta vadbeszédét, melyben azt igyekezett bizonyítani, hogy Krupp von Bohlen-fialbach elnökigazgató irányította a passzív ellenállást. A vezetőség izgatta fel a munkásokat a szabotálásra. a szirénák tervszerű megszólaltatásáról mindnyájan tudtak és tudtak a készülő tüntetés nagy arányairól és jelentőségéről. Az áilamügyész okoskodása szerint Krupp és az igazgatók valamennyien felelősek a vérengzésért. amelynek tizennégy emberélet esett áldozatul. Az államügyész azt az indítványt tette, hogy Kruppot és igazgatóit a megszálló csapatok biztonsága elleni összeesküvésben mondják ki bűnösnek. Több mint kéíőrai tanácskozás után a bíróság délután hat óra tájban kihirdette a következő ítéletet: Krupp von Bohlen-Ilalbach, Hartwig és Oesterlen igazgatókat iizenöttizenötévi fogházra és százmillió márka pénzbüntetésre. Bruhn igazgatót tízévi fogházra és százmillió márka pénzbüntetésre. Schaeffer. Bam. Schraeppler és Kitntz igazgatókat egyenként huszéví fogházra és százmillió márka pénzbírságra, Gross üzemvezetőt tízévi fogságra és húszmillió pénzbírságra és Müller üzemtanácsi tagot hathavi fogságra ítélte a bíróság. A bűnösségre vonatkozó huszonhárom kérdés közűi huszonegyre igen volt a felelet. A bíróság a vádlottakat bűnösnek mondta Id az őszszeesküvés és közcsendháboritás bűntettében. A vádlottak elitéltetése — Krupp és Bruhn igazgatók kivételével. akiket három szavazattal kettő ellenében ítéltek el — egyhangúlag történt. Müllert csakis közcsendháboriíásérí ítélték el. Berlinben és egész Németországban érthető megdöbbenést kelteit a werdeni ítélet. Ebert elnök nyilatkozatában elitéli a franciák magatartását. a német birodalmi kormány pedig diplomáciai utón módot keres arra hogy a franciákat az Ítélet megváltoztatására rábírja. BérmoEgaíom a suboficai szabóiparban A suboticsi szabómunkásolc az általános drágulásra való tekintette! újabb bérmozgaimat indítottak. Legutóbb békés megegyezéssel, husvét előtt értek c! huszonötszázalékos béremelést, amikor is az órabéreket kollektív szerződés értelmében 22—27, a darabmunkákat pedig 800—1000 koronában állapították meg. Azóta az élelmicikkek ára ha nem is jelentékeny, de meglehetős mértékben megdrágultak, úgy hogy a husvét előtt érvénybe lépett munkabérek ismét nem állnak arányban az általános drágasággal. A szabómunkások jelenlegi bérkövetelése — amelyre vonatkozólag a munkaadókkal már megkezdődtek a tárgyalások — ismét 20—25 százalékra is kiterjed úgy az órabéresekre, mint a darabmunkárokra. Az utóbbiak a memorandum értelmében bizonyos fazonmuakáknál az az eddig érvényben volt l ári fa negyven-ötven százalékos felemelését kérik és ezen kívül csetenkint még bizonyos pótdijakat, amelyek eddig részükre a munkaadók nem fizettek. Az érdemleges tárgyalások a bérmozgrlmat illető leg csak szerdán este kezdődtek meg a munkaadók és munkások megbízottai között, amely alkalommal a munkaadók hajlandóknak mutatkoztak a követelések teljesítésére és a benyújtott kollektív szerződés tervezetet alkalmasnak találták a további tárgyalásokra, Valószínű, hogy a bérraozgalom békés megegyezéssel hamarosan véget ér. ________________3. oldal. A doüárkölcsönök csalója Beograáfcan letartóztatott nemzetközi szélhámos A bísögradi rendőrség nagystílű nemzetközi szélhámost tartóztatott le a napokban, aki az ottani nagybankokat milliós dollárl'ö’csön-ajánlatok meséjével akarta megkárosítani, A műit héteu egy rendkívül elegáns, megnyerő külsejű fiatalember érkezett Beogradba, aki Hurray Sharf néven a Moszkva szállóban háromszobás lakást bérelt. Azt állította, hogy egy amerikai bankkonzorcium megbízásából jött Jugoszláviába, hogy az illeni bankoknak dollárkölcsönt nyújtson. Mint amerikai milliomos, a nagyobb bankok vezetőivel tárgyalásokat kezdett a kö’csönökröl, rőt az egyik pénzintézet vezetőségével meg is kötötte a kölcsönről sző’ó szerződést. Ennek a banknak az 'gazolása alapján sikerült Beogradban tartózkodási engedélyt nyernie, ami módot nyújtott Sharfnak arra, hogy megkezdett özeiméit háborítatlanul folytathassa. A beogradi rendőrségnek a bank ajánlata ellenére föltűnt a fiatal ember viselkedése és költekező életmódja és titokban figyelni kezdte Sharfot. A nyomozás eredménnyel járt, amenyr.yibcn megállapították, hogy Sharfnak egyetlen amerikai banktól sincs megbízása a kö'csöntárgyalásokra és tárgyalásainak tisztái a a beogradi bankok megkárosítása a céljuk. Ennek alapján elrendelték Sharf letartóztatását, aki kihallgatása alkalmával is ragaszkodott eddigi állításaihoz és mint angol ál’ampolgár, tiltakozott fogvatartása ellen. Ezzel szemben a nála lalalt okmányok alapján megállapították, hogy Danzingbnn született és német állampolg.ár, akit nagystílű szélhámosságai mialt Középeurópa majdnem valamennyi államában köröznek. Megmotozása alkalmával mindössze ötszáz dinárt találtak nála, a szállodában lefoglalt ruhatárát azonban százezer dinárnál nagyobb értékre becsülik. A nyomozást folytatják annak megállapítása végett, hogy milyen módon akarta a bankokat a dollárkölcsönök meséjével megkárosítani és hogy ezenkívül nem követett-e el egyéb csalásokat.
