Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-10 / 125. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 10, Angol toké érdeklődik az uj szuboticai vágóhíd felépítése iránt Ismeretes, hogy a suboticai közvágóhíd elhanyagolt állapota arra késztette a városi tanácsot, hogy egy uj vágóhíd felépítésének tervével foglalkozzék. Az uj vágóhid a vasútvonal közelében épülne és a Suboticáról való hus-exportot lenne hivatva fejleszteni. Az uj modern, nagy vágóhídon az eddiginél sokkal több húst lehetne feldolgozni és azt a teherpályaudvarral való közvetlen kapcsolat folytán könnyen lehetne exportálni. A városi tanács terve komoly gazdasági körökben is élénk visszhangra talált. Szerdán Suboticára érkezett egy angol érdekeltség képviselője. aki ajánlatot tett a városnak egy a hus-exportálásnál nélkülözhetetlen modern, nagy hus-hütökészülék felállítására. Az angol konzorcium megbízottja szerdán délelőtt dr. Pletikoszits András főispánnal és Peírovics Koszta főmérnökkel folytatott tárgyalásokat, akik felkérték, hogy az uj vágóhid felépítésére vonatkozó költséget terjessze be a városi tanácshoz. Egyéni akció az utcán Erőszakkal távolítottak el egy szlovén papot Kórósadról Branics Sztankó volt Korosecpárti nemzetgyűlési képviselő, római katholikus plébános kedden délután privát ügyeinek elintézésére Novisadra érkezett. Délután öt óra tájban Branics a Duna-utcában sétált, amikor tiz-feenkét főből álló csoport vette körül. Az ifjak, akikből a csoport állt. nem éppen udvariasan az iránt érdeklődtek a plébánosnál, hogy miért jött Novisadra^. Branics magyarázgatni próbált, erre a csoport több tagja Ieköpdöste a oíébánost. A fiatalok magatartása egyre veszedelmesebbé kezdett válni a pappal szemben, aki hiába keresett segítséget. A közönség, amely látta a jelenetet, nem mert közbelépni, rendőr pedig elővigyázatosságból nem mutatkozott. Branics alaposan tartott attól, hogy tettleg inzultálják, támadói azonban megelégedtek azzal, hogy egy véletlenül arra haladó bérkocsira feltuszkolták s kényszcritették. hogy azonnal hagyja cl Novisad területét. Branics nyomban át is ment Petrovaradinba. ahonnan Beogradba utazott, hogy ott próbáljon meg elégtételt keresni. Könnyű megjósolni, hogy a hatóságoknak »nem sikerül kinyomozni« azokat, akik Branics személye és szabadsága ellen merényletet követtek el. evésnél, sem más célra nem használta. A vádbeszéd elhangzása után dr. Szekulics Milán védő mondott beszédet. amelyben kijelentette, hogy nem kételkedik Dózsái György bűnösségében. ellenben a vádlott erős felindultságban követte el tettét, a melyet az is bizonyít, hogy ugyanazon a napon Tapavica őt is csalással gyanúsította. Előre megfontolt,, szándékot nem lehet megállapítani. L‘ Az az egy szemtanú, aki a bíróság előtt azt vallotta, hogy Dózsái minden ok nélkül támadt Tapavicára. az ezt a jelenetet nem láthatta, mert ugyanakkor háttal állott Dózsáinak. A védőbeszéd elhangzása után a bíróság kihirdette az Ítéletet, amely szerint Dózsái Györgyöt szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondotta ki és tizenegy évi fegyház büntetésre s nyolc évi hivatalvesztésre ítélte. Tizennégy rendbeli csalással és zsarolással vádölják Tosícs György nyugalmazott őrnagyot A szuboticai kalonaszabaditó iroda titkai — Bűnvádi följelentések légiója a rendőrségen és az ügyészségen Tosies György őrnagyot kigolyózták a tiszti kaszinóból Tizenegyévi fegyházbüntetésre ítélték a javadalma hivatal? főnok gyilkosát Novisadról jelentik: A novisadi törvényszéken szerdán délelőtt folytatták Dózsái György bűnügyének á tárgyalását. Dr. Medákovics Dusán elnök 9 órakor kezdte meg a tárgyalást. Felolvasták Dózsáinak hivatalától való felfüggesztésére vonatkozó iratokat, utána pedig dr. Lemaics Jován ügyész elmondta a vádbeszédét. Beszédében kérte a bíróságot hogy Tapavica Milán gyilkosát. Dózsái Györgyöt előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettében mondják ki bűnösnek. Bizonyította, hogy Dózsái előre készült a gyilkosságra. Tettét nem követhette el hevességében, mert nyugodt természetű. A kést is, amellyel megölte áldozatát, erre a célra vette, mert amint beigazolódott, ezt a kést sem A suboticai rendőrségen és az állam-! ügyészségen hónapok óta folyik a bűn-8 ügyi vizsgálatot megelőző nyomozás Tosies György nyugalmazott őrnagy ellen, aki az Alexandrova-utca 9. szánni házban Katonai Tudósító Iroda c:men valóságos katonaszabaditó műhelyt tartott fönn. A nyomozás során tizennégy bűnvádi följelentés érkezett a katonai hatóságokhoz a nyugalmazott őrnagy ellen, aki a följelentök állítása szerint a csalások és zsarolások sorozatát követte el az utóbbi időkben. Tosies őrnagy múltja Tosies György nyugalmazott őrnagy, aki 1878-ban született, másfél évvel ezelőtt még aktiv szolgálatot teljesített a jugoszláv hadseregben. 1921 julius 13- ikán került a hadügyminisztérium rendeletére nyugállományba. A nyugdíjazásra elsősorban az szolgáltatott okot, hogy Tosies őrnagy minden képzettség nélküli ember, akinek még a legelemibb iskolázottsága is hiányzik és úgyszólván imi-olvasni alig tud. Mielőtt katonai pályára lépett közönséges cipész volt és mint ilyen, alaposan túlszárnyalta karrierjét tekintve Voigt susztert, aki annakidején csak a kapitányi rangig jutott fel és azt is csak egyetlen napig viselhette — Köpeniekben. Tosies őrnagy sehogyan sem tudott nyugdíjaztatásába beletörődni és az elmúlt évben a hadügyminisztériumhoz folyamodványt adott be, amelyben kérte, hogy ha már tényleges szolgálatot nem teljesíthet, helyezzék át legalább a nyugállományból a tartalékba. Kérelmét Hadzsics Stefan hadügyminiszter elutasította, mert ekkor már köztudomású volt, hogy Tosies — szolgálati ideje alatt — számos súlyos szabálytalanságot követett cl. Három vaggon liszt, vagy huszonöt bot Tosies őrnagy visszaéléseire legelőször Grba Branislav főszolgabiró tette figyelmessé a hatóságokat. Az őrnagy ugyanis, amikor még. tényleges szolgálatot teljesített, egész nyíltan megzsarolta Wagner Mihály zichyfalvai molnárt. akitől három vaggon lisztet követelt azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem teljesiti követelését, huszonöt botot veret rá embereivel. A szegény molnár nem tudta a követelt lisztmennyiséget előteremteni és annyira félt a közismerten kegyetlen őrnagy bosszújától, hogy átszökött Magyarországra. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint nem tiz, de nem is száz ehhez hasonló — á zsarolás, sőt a rablás tényálladékát kimerítő — cselekményt követett el Tosies őrnagy szolgálati ideje alatt: ez állta útját annak, hogy a tartalékba való áthelyezése iránti kérése teljesíthető legyen. Hogyan lehet háromszobás lakást szerezni — ingyen Amikor nem sikerült a hadsereg keretébe visszakerülnie, a nyugalmazott őrnagy elhatározta, hogy katonaszabaditó irodát nyit. Törzstiszti egyenruhájában, összes katonai kitüntetéseivel mellén felkereste dr. Halbrohr Imre nagybirtokost, az Alexandrova-utca 9. számú palota tulajdonosát és egyszerűen clrekvirálta magának a volt Bácskai Hírlap helyiségeit. Amikor a háztulajdonos tiltakozni próbált, Tosies őrnagy — aki elhallgatta, hogy nyugállományban van — nagy hangon megfenyegette: — Ha sokat ellenkezik, bombát dobatok a lakásába! A háztulajdonos ilyen körülmények között kénytelen-kelletlen belegyezett abba. hogy a nyugalmazott őrnagy elfoglalja a háromszobás helyiséget, a melyből kettőt lakásnak, egyet pedig irodának rendezett be. A háromszobás lakásért Tosies őrnagy a mai napig egyetlen fillér házbért nem fizetett; valahányszor Halbrohr csak célzást mert tenni a lakbérre, a volt őrnagy rögtön készen állt a válasszal: — Ne okoskodjon, mert lefogatom, mint Horthy-kémet! Halbrohr Imre jónak látta nem okoskodni a nyugalmazott őrnaggyal, aki ilyenformán teljesen ingyen lakott az erőszakkal szerzett lakásban. Megnyílik a katonaszabaditó iroda Az irodahelységben Tosies nyugalmazott őrnagy katonai tudósító irodát rendezett be, amely rendkívül nagy forgalmat bonyolított le és főként horribilis összegeket jövedelmezett tulajdonosának. Az őrnagy ügynökei vidéken katonaköteles embereket hajtottak fel, a kik nem akartak szolgálatra bevonulni és az őrnagyhoz utasították őket. Tosics a suboticai kerületi parancsnokság »katonai tanácsadó«-jának adta ki magát ügyfelei előtt és összeköttetései:e hivatkozva megígérte a hozzá küldött áldozatoknak, hogy illő tiszteletdij fejében bárminő kérésüket elintézi: szabadságot eszközöl ki, közbenjár a szolgálati idő megrövidítése érdekében, sőt képes akárkit egészen is mentesíteni a katonai kötelezettség teljesíése alól. Ügyfeleitől nyomban előleget kért, a melynek összege négy-ötszáz dinártól, tízezer dinárig terjedt. Az elvállalt megbízásokat a nyugalmazott őrnagy az utóbbi időben már meg sem kísérelte teljesíteni, mert első próbálkozásai után a kerületi parancsnok intézkedésére kitiltották a parancsnokság épületéből. Üzlete kizárólag az előlegek felvételéből állott, amelyeket — amikoT a megígért közbenjárás eredménytelen maradt — természetesen nem szolgáltatott vissza. Az illetékes hatóságok véleménye szerint többet keresett havonta hetvenezer dinárnál a fölvett előlegekből és már régen milliomos szélhámosságai révén. A nyugalmazott őrnagy sikerének az a titka, hogy sikerült mindenfelé eltüntetnie összeköttetéseinek mindenhatóságát. Állandóan látható volt a. közhivatalokban és — egészen keddig — tagja volt a tiszti kaszinónak is. Jellegzetes, robusztus alakját mindenki ismerte Suboticán, polgári ruhában járt rendszerint, de bricseszéhez katonai bőr-Iábszárvédőt viselt. Süni, festett fekete bajuszával, bozontos szemöldökével és elmaradhatatlan vastag botjával félelmetes hatást keltett, ahol megjelent és Testes őrnagy értett hozzá, hogy ezt a hatást kijelentéseivel fokozza. Állandóan terjesztette például azt a hirt, hogy a beogradl kormány Őt akarja bácsmee gyei főispánnak kineveztetni. — Csakhogy nem fogadom el ezt az állást, — jelentette ki ilyenkor — mert kijárásokkal többet keresek. Irodistáitok és éjjeli üzletek A katonaszabaditó iroda valóban olyan jól ment, hogy Tosies volt őrnagy három irodakisasszonyt is tartott időnkínt. Hivatalnoknőit nem fizette valami fényesen. havi hatszáz dinárt adott mindössze nekik, ha azonban imponálni akait valamelyik ügyfelének, gavalléros mozdulattal odavetett az irodakisasszonynak egy-egy százdinárost. Ezeket a borravalókat a következő hónap elsején levonta á hivatalnoknők fizetéséből. A' szerencsétlen teremtéseket igyekezett a hivatalos órákon túl egyáltalán nem M-; vatalos minőségben kihasználni és visz-: szaélt azzal a helyzetükkel, hogy ki vannak neki szolgáltatva. Köztudomású, hogy a nyugalmazott őrnagy mulató társaságok számára szívesen toborzott mindig hölgyeket és gyakran megkísérelte csinos hivatalnoknőit arra kényszeríteni. hogy résztvegyenek éjjeli dáridókon. A hatóságok Tosies ellen Tosies nyugalmazott őrnagy manipulációiról a hatóságok már régebben értesültek, erre vall, hogy a suboticai katonai ügyosztály még az idei év februárjában a következő hirdetményt tette közzé: Hirdetmény. Több oldalról tapasztaltam azt, hogy a lakosság katonai ügyekben a suboticai és sentai ügyvédekhez és a suboticai katonai tudósító irodához fordul. A katonai törvény világosan előírja azt, hogy a hadköteleseknek mily jogcím ismertetik el és aki az előirt követelményeknek nem tud megfelelni, azon sem az ügyvéd, sem a Katonai Tudósitó nem segíthet. Aki a katonai ügyekben valami felvilágosítást kivan, az forduljon a katonai kerületi parancsnoksághoz Suboticán vagy az itteni katona! osztályhoz. Katonai ügyosztály. A hirdetmény azzal a hatással járt, hogy megindultak a följelentések a katonai tudósitó-iroda ellen. Amikor mái kellő számú adat volt együtt a volt őrnagy ellen, a suboticai kerületi parancsnokság 1110/923. áriratában már kifeje-, zetten Tosies ellen foglalt állást. Az átirat az ókanizsai hivatalos lap május 6-iki számában jelent meg és igy hangzik: 2335/921. Hirdetmény. A suboticai katonai kerületi parancsnok 1110/923. számú átiratát küldte: Suboticán van egy cég: »Katonai felvilágosító iroda«, melynek főnöke Tosies György nyugalmazott csendőrőrnagy. Nevezett egyén, valamint katonai felvilágositő irodája nem áll a katonasággal semminemű összeköttetésben, nincsen neki s nem is lehet semllyen befolyása a szolgálati idő rövidítésére, katonai elbocsájtásokra és mindennemű eljárásra, melyek az újoncokra, katonákra s egyáltalán katonaságra vonatkozik. Sőt tiltva van neki a katonai parancsnokságokra menni. Ha a város területén volnának olyan egyének, akiknek Tosies végzett meg nem engedett munkákat, úgy azok saját érdekükben jelentsék azt nálam minél előbb a városháza I. emelet 34. számú szobában. Polgármester. Hogyan jöttek rá Tosies visszaéléseire? A suboticai katonai kerületi parancsnokságon megjelent néhány hónappal ezelőtt egy parasztasszony, aki elmondotta, hogy hétszáz dinárt fizetett a 7osics-irodúnak fia kiszabadításáért. Tosics azzal az indokolással kérte a pénzt, hogy a kerületi parancsnokság tisztjeinek megvesztegetésére kell az összeg nagyrésze. A kerületi parancsnokságon nyomban megvizsgálták az ügyet és megállapították, hogy a szóbanforgó legénynek úgysem kel! bevonulni, mert a bátyja már katonai szolgálatot teljesít. Elküldték az asszonyt Tosicshoz, hogy követelje vissza a kifizetett bétszáz di-
