Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-09 / 124. szám

1923. május 9. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. nem túlságosan ildomos, hogy álla­mi közegek kihágás elkövetésére bújának rá valakit, hogy azután al­kalmazzák vele szemben a legszigo­rúbb büntetést. A Reuter Károly cég­nél például az agent Provokateur valósággal küzdött, hogy a cég főnö­keit rábeszélje, hogy neki gyufát ad­janak el. s amikor ez sikerült neki, 25.000 dinár értékű gyufát koboztak el a cégtől. Az sem éppen tökéletes módja nz elkobzásnak, amit tegnap produkál­tak, hogy az elkobzott készletet nyomban eladták vagy a kárvallott delikvensnek, vagy — a konkurren­­sének. Az elkobzás lehet jogszerű, lehet törvényes, de minden esetre olyan intézkedés, ami ellen még jog­orvoslatnak van helye . . . S a pénz­ügyőri közeg nem ismerheti a fel­sőbb fórumok jövendő határozatát. A delikvens már föl van akasztva, holott ártatlansága is kiderülhet. Az elkobzás jogosságát legalább Is kétségessé teszi az. hogy a mono­póliumok ugyan az egész ország te­rületére nézve egységesek, azonban ószerbiában ahol a gyufa eladási ára már november előtt is meg volt állapítva, a kereskedő az állami egyedárusági raktárból vásárolja a gyufát, éppúgy, mint ahogy a do­hányárut vásárolják, míg itt akárki akármelyik belföldi, vagy külföldi gyártói vásárolhat gyújtót s nem egészen bizonyos., hogy a 75 párás gyufaár életbeléptetésekor nem kc­­riilte-e el ez a körülmény a pénzügy­minisztérium figyelmét. Ä repülőgép -katasztrófa istán mindenki repülni akart Hirt adtunk arról a repülőgép-ka­tasztrófáról, amely vasárnap délelőtt történt Budapesten. A megtartott helyszíni szemle meg­állapította, hogy a gép aluminium teste összetört, a motor szekrénye pozdor­­jjává zúzódott, de maga a motor telje­sen ép maradt. A gép értéke 80 millió magyar korona volt. A repülési szakértők vizsgálatuk után megállapították, hogy kikerülhetetlen szerencsétlenség történt. A szakértők azt is megállapították, hogy Bárczay pilóta nem hibás s hogy amikor látta, hogy a gép menthetetlenül zuhan, a benzinve­zető készüléket elzárta. Ezzel elérte, hogy a gép a zuhanás után nem gyul­ladt ki. A.z összetört gépet a műegye­temre szállították, ahol megvizsgálják, nem volt-e valami hibája. A szemle után a rendőrség betiltotta a sétarepülést és intézkedést adott ki, hogy a jövőben a város felett alacso­nyan ne repüljenek a gépek, mert az áz utóbbi időben gyakran okozott a já­rókelők között pánikot. A szerencsétlenség után azok, akik már megváltották jegyüket a kidrop­­lánra, egytöl-egyig repülni akartak. Nem riadtak vissza a szerencsétlenség hirére, hanem sürgették, hogy minél hamarább engedjék őket gépbe ülni. A jegyeket már egy-két nappal hamarább váltotta meg mindenki. Mandl Samu is, aki a szerencsétlenség áldozata lett, még szom­baton váltott jegyet családja számára. Ma délután kihallgatták a sebesülte­ket. Bárczay pilóta és Schmied szerelőn az idegsokk jelei mutatkoznak. Állapo­tuk kielégitő és az orvosok remélik, hogy csakhamar elhajryhatják a kórhá­zat. A fiatal Mandldiázaspár állapotá­ban is javulás állott be. Mandl Hugóné, aki hat hónapja áldott állapotban van, a szerencsétlenség legkönnyebb sérültje és állapotában semmi komplikáció nem állott be. Manói Samuné a zsidókór­­házban fekszik súlyos, de nem életve­szélyes állapotban, A kihallgatás alkalmával kiderült, hogy Mandl Samu volt a repülőgép utasai közül az egyetlen, aki üléshez­­szijjrztatta magát. Mandl Hugóné a le­vegőben rosszul lett és hogy megköny­­nycbbüljön, kihajolt az ablakon, férje és anyósa hozzátettek és nincs kizárva,1 hogy a gép megbillenését a légörvénybe jutás pillanatában az is elősegítette, hogy egyszerre három ember tartózko­dott a gép egy pontján. A szerencsétlenül jártak a zuhanásra nézve nem tudnak semmi pozitívumot mondani. Mandl Hugó és felesége el­mondották, hogy a repülés alatt nem féltek és a zuhanást csak akkor vették észre, amikor a gép motorja elállt. Ez­után elvesztették eszméletüket és csak a szanatóriumban tértek magukhoz. A rendőrség a vizsgálatot tovább folytatja, de eddig ugylátszik, hogy bűnvádi felelősséggel senki sem tartozik a szerencsétlenségért. Setyerov Szlavko a nemzetiségi választójogról Elitéi! a demokraták magatartását A demokrata párt tagjainak az igazoló bizottság hétfői iiiésén elfoglalt állás­pontja a nemzetiségek választó jogának érdesében még a demokrata párt többi tagjai között sem találkozott általános ‘etszéssei. Beogradi munkatársunknak alkalma volt erről a kérdésről beszél­getést folytatni Setyerov Szlavko dr.-ra! a becskereki kerület demokrata képvi­selőiével. Setyerov kijelentette munkatársunk előtt, bogy a demokrata bizottsági ta­gok tegnapi fellépése a klub előzetes hozzájárulása nélkül történt, minthogy klub ülésen ezzel a kérdéssel, egyálta­­'áfcan nem is fog'alkoztak. O a maga részéről egyáltalában nem is osztja a bizottsági tagok álláspontját, mert meg­győződése szerint nem lehet kétséges, hogy mindenkit, akit január 31-ig a választói névjegyzékekbe felvettek, meg­illetett a szavazás joga márciusi válasz­tásokon. Annál kevésbbé kívánhatná ő a magyar szavazatok megsemmisítését, mert az ő listájára úgy a suboticai, mint a becskereki kerületben meglehetős számú magyar szavazatok is estek. — Viszont a radikálisok álláspontja az igazoló bizottság ülésén sem volt őszinte és nem állott elvi alapokon. A radikálisok igazolták a vajdasági man­dátumokat, mert a vajdasági választási eredményekkel meg voltak elégedve. Ha konzekvensek akartak volna lenni, akkor igenis meg kellett volna sexnmi­- A kormány nemzetiségj politikája siteni a szüboticai és novisadi választá­sokat mert ott a törvényszékek törvény­telenül v'sszautasitották a hivatalos ki­igazítás alkalmával felvett nemzetiségi szavazókat, annál is inkább, mert a sombori és a bánsági választó kerüle­tekben n törvényszékek helyesen jártak el és igy nem volt egységes az eljárás. Az igazoló bizottságban történteket különben Setyerov a párt legközelebbi ülésén is szóvá fogja tenni, ráért véle­ménye szerint a párt népszerűségének is ártottak a bizottsági tagok hétfői szereplésükkel. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy az uj kormánytól várható-e más nemzetiségi politika, mint amilyet a koalíciós kormány folytatott, Setyerov mosolyogva azt válaszolta: „Én eddig semmi változást nem vettem észre, de bizonyára Önök sem.“ Egyelőre szerinte csak az a jellemző tény jegyezhető fel, hogy a román képviselő és a németek máris támogatják a kormányt, de hogy milyen ellenértékek fejében, azt még nem lehet tisztán látni. Az uj kormány egyébként is csak rövid ideje működik még, úgy, hogy nemzetiségi politikájá­nak irányelvei még nem domborodhat­tak ki. Az ellenzék majd csak a kor­mány deklarációjából fogja megbírál­hatni, hogy mik a kormány szándékai ezen a téren. Ez a deklaráció azonban még el sem készült és talán hallgatni is fog ebben a kérdésben. Ellentétek a szövetséges hatalmak között ■ a francia-belga válaszjegyzék miatt Anglia és Olaszország külön válaszol Németországnak A német-francia jdgyzékcsere, a francia válasz szövegének nyilvá­nosságra jutása után élénk vissz­hangot kelt az antant és Németor­szág sajtójában és megállapítható, hogy Anglia és Olaszország elítéli a francia és belga kormányt, hogy szövetségeseik meghallgatása mikul szövegezték meg a jegyzéket. A né­met közeledési kisériet annak ku­darca mellett a jelek szerint más nem vári eredményt hozott, ami elő­nyös a németekre nézve: megbon­totta a szövetséges hatalmak egysé­gét és a irancia-belga fronttal szem­be állított a az angol-olasz álláspon­tot. Megállapítható, hogy az olaszok is messze eltávolodtak a francia fel­fogástól és mindinkább az angol po­litika felé közelednek, amit az angol királyi pár római látogatása is meg­erősíteni látszik. Az angol lapok súlyos diplomáciai hibátok tartják, hogy Belgium és Franciaország külön-külön válaszol­tak a német javaslatokra. A lapok­nak az a véleménye, hogy Angliá­nak szabad kezet kellett volna hagy­ni, hagy teljes cselekvési szabadsá­gai lépjen föl. Azt remélik, hogy Anglia megragadja az első kínálko­zó alkalmat és főleg arra támasz­kodva, hogy a német javaslat az egész jóvátételi kérdést nemzetközi döntőbiróság elbírálása alá akarja terjeszteni, közvetítést kezd a szö­vetségesek és Németország közti közvetlen tárgyalások megindítása jj érdekében, irányadó angol körök­­azt tanácsolják Franciaországnak, hogy követeljen minél több szolgál­tatást anyagban és munkában, mert a készpénzfizetéshez Németország­nak kölcsönt kellene felvennie, s a kölcsön az angol és amerikai piaco­kon nem teremthető elő. A Daily Telegraf rossz néven ve­szi a németektől, hogy Németország nem ajánlott fel legalább (negyven milliárd aranymárkát, ami jó hatást váltott volna ki Angliában. A lap »Franciaország mint diktátor« ciinü vezércikkében azt írja, hogy hely­telen. hogy Németország ellenszol­gáltatás nélkül akar kölcsönt. Míg Németország jelentékeny része ide­gen megszállás alatt van, nem lehet kölcsönről szó, Anglia elvárja a né­metektől. hogy hidat teremtenek a franciák számára az újabb közele­dés megkönnyítése céljából. Az olasz lapok György király ró­mai látogatása alkalmával meleg hangon Írnak az olasz-angol barát­ságról és felszólítják a két kormányt, hogy helyezkedjenek szembe a fran­ciák tizeiméinek. Londoni jelentések szerint az an­gol kormány már meg is állapította a Németországhoz intézendő külön válaszjegyzék szövegét, amit két na­pon belül átnyújtanak a londoni né­met nagykövetnek. Diplomáciai kö­rökben úgy tudják, hogy az olasz válasz szövege teljesen azonos lesz az angoléval. Belátni és lord Curzon szerdán nyilatkoznak az angol alsó- és felső­házban a német válaszjegyzékről és a külpolitikai helyzetről. Poincaré ugyancsak szerdán a kam?-'1 meg­nyitó ülésén nagy politikai beszédet mond a francia válaszjegyzékről és a Ruhr-poiitika indiíő okairól. Ezzel a beszéddel Poincaré megkísérli, hogy enyhítsen azon az ellenséges hangulaton, amelyet a francia vá­laszjegyzék Londonban és Rómában előidézett. Berlini hírek szerint Németország bízik az angol és olasz jegyzék ba­rátságos hangjában és ezért a biro­dalmi kormány a parlamentijén mindaddig nem teszi szóvá a fran­ciákkal és belgákkal történt jegyzék­váltást. mig a két másik antanthata­lom jegyzékét is meg nem kapja. Ä német kormány reméli, hogy az an­gol és olasz jegyzékek ismét módot nyújtanak a közeledésre és a Ruhr­­kérdés megoldására. Megállapítható egyébként, hogy Anglia részéről már az első kudarc után ismét kisériet történt a német­francia közeledés elősegítésére. Lord Curzon angol külügyminiszter ugyanis óvatos formában kérdést in­tézett Poincaréhoz. hogy Franciaor­szág nem volna-e hajlandó a Ruhr­­akcióról újabb eszmecserébe bocsát­kozni. A francia kormány londoni nagykövete utján közölte lord Cur­zon nal. hogy nem zárkózik el az újabb eszmecsere elől.-------- ■"■■■■ m .wwPv.fr^iBsagagr^^ ... Fölszámolják a volt középhatalmak Toroké rszág vagyonát Lausanneból jelentik: A lausatmei konferencia gazdasági bizottsága hétfőn Montagna elnöklete alatt tar­tott ülésén a keleti békeszerződés­nek a német, osztrák, magyar és bolgár vagyontárgyak, jogok és ér­dekeltségek felszámolására vonat­kozó cikkelyét fogadta el. A szakér­tők a cikkely uj szövegét dolgoz­ták ki, mert Törökország azzal a megokolással utasította el a régebbi szöveget, hogy bár maga a likvidá­lás ellen nincs kifogása, de nem vál­lalja azt a szerepet, hogy a szövet­ségesek intézkedéseinek végrehaj­tója legyen. Az újonnan megszövegezett cik­kely egyebek között azt a rendel­kezést tartalmazza, hogy a Török­országnál megmaradó területeken lévő azok a lefoglalt vagyontárgyak, jogok és érdekeltségek, amelyek a volt középhatalmak vagy ezek ál­lampolgárainak tulajdonát alkották, mindaddig megmaradnak a szövet­séges kormányok tulajdonában, a mig a szövetséges kormányok Né­metország. Ausztria, Magyarország és Bulgária kormányaival megfeleíő megegyezésre jutnak. A Törökor­szágtól elszakított területeken az áiiamhataimat jelenleg gyakorló kormányok e szerződés életbelép­tetésétől kezdődőiét felszámolhat­ják a volt középhatalmak vagy ál­lampolgárainak lefoglalt javait. Szerbia Nagyatádija A budapesti „Magyarság“ juries Markőréi 1 Budapestről jelentik: A „Magyarság“ című napilap keddi száma „Szerbi1 Nagy­atádija“ címmel a következőket közli: A szerb kormányválság alkalmából érdekes hirt közölnek velünk S afcad­­káról. A most lezajlott képviselőválasz­tásokon ugyanis Szabadka egyik kép- I viselőjévé Juries Markp, ottani bunye­­vác földbirtokost választották meg. Most pedig e hírforrásunk szerint Pastes mi­niszterelnök Juricsnak ajánlotta föl uj ! kormányának földmivclésügyi tárcáját, í Az uj szerb miniszterjelölt személye I bennünket azért érdekel különösebben, íj mert ősrégi szabadkai bunyevác-csaiád­­“ból származik. Szülei szegény zsellér- 1 emberek voltak, akik még a búnyevác­­ij negyedben épült kis szalmaviskójuk jj baglyakemencéje mellett élték le nap­­ij jaikat. A kis Markó azonban már a fej­­=i lődő Szabadka kulturtársadalma után I vágyakozott. Magyar fiuk barátságát j| kereste, a magyar gimnáziumba is be­iratkozott és teljesen megmagyarosodva, gyönyörű szál legény a’akjában került ki az iskola padjai közül, Azok közül az aranyos természetű bunyevácok kö­zül való, akik egy egéss fejjel maga­sabbak polgártársaiknál Hatalmas ter­metével erős jeliem és tiszta elme pá­rosult és szerencséjén kívül ezen tér-

Next

/
Thumbnails
Contents