Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-06 / 121. szám

12. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 6. körülbelül 5000 dinár érték árut. — Iva­­nisoveéen ismeretlen tettesek Albert Jó­zsef gazdálkodó portáján törtek be és el­vinek körülbelül 3000 dinár értékű gaz­dasági eszközt és egyéb holmit. — A rendőrség mindkét esetben megindította a nyomozást. — Megölte a villámcsapás. A muraközi jv'edeljižče községben a villám becsapott Gyombarek Iván gazdálkodó házába. A villámcsapás megölte a szerencsétlen embert, mig a szintén szobában tartóz­kodó két gyermeke sértetlenül maradt. — EHogtáfe a íalovci betörés tetteseit. Hirt adtunk arról, hogy a nemrégiben egy éjszaka, ismeretlen tettesek betörtek Krčmar Terézia Salovci asszony házába. Mint most értesülünk a csendörség elfogta a betörés tetteseit három nőt és három férfit, akit beszállítottak a murokasobo­­tar jrásbiróságra. — Panaszkönyv. Igentisztelt szerkesztő ur! Felhívom szives figyelmét a követke­zőkre; Egy idő óta a Lendován a Ilerceg-Eszterházy uradalom mészáros üzemet tart fenn. Az üzem annak idején azzal a céllal kezdte meg működését, hogy a szegényebb népréteget láija el olcsó hús­sal. A valóságban pedig most ügy fest a helyzet, hogy legtöbbnyire a jobbmódu családok jutnak csak húshoz. A magam­fajta szegény ember legfeljebb egy-két ki­lót képes csak megfizetni. Voltak oly ese­tek, hogy egyes személyek 15—20 kilót is kaptak, ennek folytán pedig az is, hogy azok, akikre ráférne — üresen távoztak a székből. Egy szegény ember, MURAVIDÉKI POSTA Szülök D.-Lendavs. Áz ügyet ismétel­ten felterjesztettük az illetékes hatóság­hoz. Opció M.-Sobota. Mihelyt érdemleges választ kapunk, értesítjük. Olvasó, Cakovec. Rövidesen rá kerül a sor az ottani élet tüzetesebb leírására. Akkor eleget teszünk az Ön kívánságá­nak is. A német szorgalom mintaképe Hódság jómódú szinnémet falu. Nem is a szószoros értelmében vett faluk a bácskai német telepek. Külső fejlődésükben jó részük megtette az utat a tegnap falujától a holnap falu­jáig. Nem kisvárosok szűk. szennyes mellékutcáin az éhező szegénység Jakik. Itt minden utca tiszta, rendes, Hxuschka Péier, Cj, áípiébános van aszfaltja, villanyvilágítása és a gondozott házk csipkefüggönyös ab­lakaiból a polgári jólét, megelége­dettségéi lehelik. Érdemes lenne _ a német falukat, szociális, gazdasági és kulturális fejlődésüket beható ta­nulmány tárgyává tenni. Itt csak röviden ieljegyzek egyet­szó; vagy hoázsa (török egyházi al­kalmazott) vagy ocsak (kémény) | szóból származik. Melyik az igazi, ki tudja? A török defterek (adólaj­Brunner Jakeb, bíró stromok) Hocsak néven említik, a céhkönyvekben »Otschak« szertpel. A régi község elpusztult. Emlékét és helyét az egyik dűlő neve »Altdarf­­äcker". (ófalusj szántók) őrzi. ami bizonyítja, hogy a régi Hódság nem a mai község helyén volt. Az uj köz­ség telepítése a XVIII. század dere­kán kezdődik, amikor az első doí-Dr. Koszéiig Száva, főszolgabíró mást. mint aki vázlatot készít egy portréhez. v Mindenütt a múltra bukkanunk, amelynek emlékét itt-ott egy régi templom, várrom, csatahely stb. őr­zi. Hódság neve a múltra, a véres, emberirtó török időkre emlékeztet. Ijlédság kétségtelenül török eredetű S űr. Traub Alfréd, járási fő~órvós\ I gos. munkabíró, vállalkozó kedvű I délnémet családok vándoroltak be I az elvadult, elnéptelenedett Délbács­­? kába. A német telepeseknek kitartó, Sverejíékes munka várt. Szinte Robin son munka módszerével látták a . munkához. Irtották az erdőket. !e- I csapolták a pocsolyákat és primitiv I szerszámokkal, kevés állati erővel művelték a földet. Mennyi nélkülö­zést kellett elszenvedniük mig lakás­hoz. bútorok, tűzhelyhez, normális életmódhoz jutottak. Türelmet, vas­kitartást igénylő keserves létharc volt ez. amelyben a telepesek kere­kedtek fölül. Az áldott föld bőven fi­zetett. Egyre több földet fogtak eke ála. A bevándoroltak gyökeret ver­tek. Számuk nőttön-nőtt és életstan­dardjuk emelkedett. Hódság lakossága részben kisbir­t>r, Mamusics József, járásbiró tokos. Közép, és nagybirtokos nincs, iörpegazda igen kevés van. A föl­det német szorgalommal, alaposan, belterjesen művelik. Igénybe veszik a modern mezőgazdasági technika minden vívmányát. Majdnem min­den gazdának van arató- és kötő­gépé. Néhány gazda őst szándéko­zik közösen motorekét venni. A szemtermelés túlnyomó. Négy ior­­gásos gazdálkodást folytatnak. A föld háromhatodát bevetik búzával, egyhatodáí kenderrel, egyiiaíodát kukoricává! és egyhatodát zabbal és Schwerer Alfréd, bankigazgató takarmánnyal. Maguk is elismerik, hogy a kukoricatermelés jobban fi­zetne, de mivel szalmára van szük­ségük. kénytelenek vetni. A kendert nemcsak azért termesztik, mert job­ban fizet mint a búza. hanem egy­részt mert gazirtó. tisztítja a földet es másrészt mert a kenderföld bő búzatermést ad. A kendertermeíés Klemm József már régóta virágzik. Már a telepe­sek is foglalkoztak kendertermelés­­sel, a magot bevándorláskor maguk­kal hozták Németországból. Később Olaszországból importálták a ken­dermagot. A dohánytermelésnek is van egy múltja. Az egyik dűlőt rég­óta »Tuvakäcker«-nek nevezik. Az hnyt. Az állattenyésztés a legelőhi­ány miatt nem tud kifejlődni, i Hódságon 400 hold szőlő van, I közepes termésű évben 16,000 hektó I bor terem. A bor könnyű. Leiwels­­knepsprenger, t. i. annyit lehet inni belőle, hogy az ember mcllénygomb­­jai leszakadnak. Baj, hogy korán szüreteinek, s a bor kezelést legtöb­ben elhanyagolják. Volt idő — ma már harminc-negy­ven esztendeje annak, — hogy Hód­ságon csodásait virágzott a kézmű­ipar. különösen a hódsági tímárok, csizmadiák, cipészek, késesek és kalaposok voltak híresek és gazda­gok. Volt olyan csizmadia- és tímár­mester, aki 20 segéddel dolgozott. A' portékává! vásároztak. Fosrvasztó- Piacuk lenyúlt Zimonyig és Bródig. északra Bajáig és Zentáig. A jómó­dú iparos-osztály akkor Hódság leg­számottevőbb eleme volt. Harminc év óta az ipar erősen lehanyatlott, A vasút belekapcsolta Hódságot az u.i idők uj termelési rendjének vi­lágpiacába s a _ gyáriparral verse­nyezni nem tudó kisipar megbénült, A hódsági sváb gazda dolgos, va­­gyonosodásra törekvő, józan és praktikus; éppen ezért kevés az ér­zéke a tudományhoz, általában a Rausch Ede, nagykereskedő szellemi kultúrához. A hódsági pol­gári iskolába csak 5 gazda járatja gyermekét, a többi helybeli tanuló iparos, kereskedő és tisztviselő gyer­meke Ez a néhány hiányos sor nem ad­hat képet egy mai bácskai falu lel­kivilágáról, szociális és gazdasági életéről. Kis könyvet lehetne Írni á falu lélektanáról, változó életéről* erényeiről és bűneiről, álmos társa, dalműről, az uj dolgok eltanplásáró!* evolúciós gondolatok csírázásáról. Erre a kis könyvre a jövő kiépítése érdekében lenne igen nagy mérték­ben szükség. * Nem volna teljes a Hódságról szóló ismertetés, hogy meg ne em-Ílékeznénk Hódság legnagyobb ipar­telepére!, a Fonó- és kötélverő« gyárról. A gyár Érti János vezér­­igazgató vezetése alatt áll. Az SHS 1 királyság legnagyobb kenderfonó- I és kötélverő-gyára 1907-ben alakulj I s ma gyártmányait Londontól— I Kohstantínápoiyig ismerik. A gyár Í* négyszáz munkásnak biztosit meg­élhetést. A hajtóerőt egy 800 lóerős gőzgép szolgáltatja. Lolz Frigyes.

Next

/
Thumbnails
Contents