Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-24 / 137. szám
Ara egy és fél dinár ascasBW «SS® ■XXIV. évfolyam Sziihofica, CSÜTÖRTÖK 1923. május 24. 137. szám Kegjclcriik ciiaclcn rnggel, ünnep után és bétíó'n délben TELEFON SZÁK: Kiadóhivatal 8-53, Sserk«szt5s6g 3-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZEííKESETCEÉGj. Eitlja Aiezantira-uliia 4 szám alatt Eisslélnvatalj Kralja Alexán dra-nlica 1 (Lclbach-pakto) Kivándorlás Egyre gyakrabban jelennek meg az újságokban olyan cikkek, a melyek a bánáti, bácskai, baranyai magyarok és németek kivándorlásáról számolnak bo. Megváltozott egészen azoknak a leveleknek tartalma, amelyeket az olvasók a szerkesztőséghez intéznek. Azelőtt azt kérdezték minden második levélben, hogy fehérneműből hogyan lehet a rozsdafoltot kivenni, vagy szeplő ellen melyik a legbiztosabb kenőcs, ma azt kérdezgetik egyre aggasztóbb gyakorisággal, hogy hol van az argentinjai konzulátus s milyenek ott a kereseti viszonyok. Nem hajósvállalaíok propagálják ma a kivándorlást, hanem az ! elnyomorodott viszonyok. Nagyon felszínes volna az a magyarázat, • amely u kalandvágyban s a gazdagodás utáni mohó törekvésben látja a veszedelmes méreteket öltő kivándorlás magyarázatát. A kalandvágy csak a nélkülöző férfiakat vezeti a délibábos messzeségbe, az a munkás, akinek vah . munkája és kenyere, nem hagyja itt szükreszabottan is biztos kenyerét a bizonytalan jövő sötét kilátásaiért. A régi Magyarország területén könnyű volt diagnosztizálni a kivándorlási láznak kórokozóját. Csak azokról a vidékekről vándoroltak ld, ahol nem tudtak földhöz jutni az ínségesek, vagy azért, mert^ terméketlen volt a föld, vagy, mert a hitbizományok kötötték meg a föld forgalmát. • A régi Feisü-Magyarország s az Alföld ontotta Cunard-Line hajóinak mélyébe az emberáruit, a negyven kraicáros napszám volt a legkitűnőbb kivándorlási ügynök. Kormányrendeletek megtiltották a lapoknak, hogy olyan közleményeket és hirdetéseket közöljenek, melyek a kivándorlásra csábítottak, de törvények és kormányrendeletek olyan közállapotokat, olyan feldéhséget és munkanélküliséget teremtettek, amelyekből menekülni akart minden meg r.em hunyászkodó munkabírás. De mi ez oka annak, hogy az SHS. királyságból is megindult a vérvesztő kivándorlás, mi emelte föl itt azokat a zsilipeket, amelyeken keresztül meleg emberi vér hagyja el az ország területét ? Hiszen itt nincs nagybirtok, itt . nincs kötött tulajdon, itt nemcsak szabad a föld forgalma, de radi kális agrárreform tördelte szét a földnélküliek között a nagybirto kok testét. Itt azonban az agrárreformot úgy hajtották végre, hogy az Agrarreform még roszszabb állapotokat teremtett, mint amilyenek a nagybirtokok állandó velejárói. Végrehajtották az ográrreíormot, lefoglalták, kisajátították és szétosztották u nagybirtokot s ennek a gazdag s jóléthez kényeztetett földterületnek, a Vajdaságnak földnélküli népe nemcsak hogy nem jutott földhöz, de még azok is elvesztették kenyerüket, akik eddig mint földmunkások és gazdasági cselédek tették termővé mindannyiunk eltartóját, a földet. Soha még agrárreform úgy nem hiúsította meg feladatát, mint az, a melyet itt, a Vajdaságban megvalósítottak. Kivándorolhatnak a földmunkások a latifundiumok hazájából, ahol nem juthatnak földhöz, de arra még nem volt példa, hogy a kisbirtokosok hazájából kivándoroljanak s hogy kivándorlás gyöngítse annak az országnak népét, melynek termelését sokkal inkább a munkáshiány akadályozza, mint a munkanélküliség. Kinából, Japánból, Olaszországból, Magyarországból százezrével vándoroltak ki a munkanélküliek, de soha nem vándoroltak ki Dániából, Angliából és Szerbiából. S most — az agrárreform végrehajtása után s fájdalom, annak következtében — megindul a kivándorlás a Vajdaságból is. Majd itt is hozhatnak rendeleteket, eltilthatják a hirdetéseket s megnehezíthetik az utlevélszerzést —- mit használ mindez? A társadalom fekélyes bajait nem lehet hintő porral gyógyítani. A kinek lába alól kihúzzák a földet, az nem találja meg helyét a hazában. Adjanak munkát a munkásnak, földet a magyar és német nincsteleneknek s egyszerre véget vetnek a legfőbb nemzeti vagyont : a munkaértéket és emberanyagot pusztító kivándorlásnak. igazolja a mandátumokat a nemzetgyűlés A radikálisok és demokraták loy&üsalotak tartják a nemzetiségeire A belügyminiszter szerint a magyaroknak joguk lelt volna szavazni A parlament szerdán délelőtt és délután is tartott üléseket. A délutáni ülés, amelyen folytatták a megtámadott mandátumok fölötti vitát, a késő éjszakai órákig eltartott. Az ülések lefolyása meglehetősen viharos volt; különösen e délelőtt folytak le zajos jelenetek, úgy, hogy egy alkalommal az elnök kénytelen is volt az ülést felfüggeszteni. Délelőtti ülés Feles elnök az ülést fél tizenegykor nyitja meg. Bemutatja a sarajevói tartományi kormány átiratát, amely szerint a Spaho-párt három képviselője még nincs harminc éves, tehát nem lettek volna megválaszthatok. Az átirat az egyik Spaho-párti képviselő : Kurbegcvics ellen azt s vádat is emeli, hogy köiOkirathamisltást követeti el, mert a választások alatt két hónapos korában elhunyt fivérének igazoló okmányait használta. A tartományi kormány átiretát az igazoló bizottsághoz utalják Alilrovis Dolva beogredi képviselő beadványával együtt, aki annak tisztázását kéri, hogy mint polgármester megtarthatja-e mandátumát. A napirend első szónoka Klíma nudi Koszta demokrata, aki hosszasan bizonyítja, hogy a megtámadott mandátumokat nem lehet megsemmisíteni. Beszédére Üzunovics miniszter válaszol, aki Boskovics demokrata képviselő köz-, beszólására Boskovics felé fordulva ezeket mondja: — Ön a bíróság elé fog kerülni! Óriási lárma tör ki erre. A demokraták szenvedélyes hangon támadnak a radikálisokra. A nagy zaj miatt az elnök felfüggeszti az ülést, de a képviselők nagy része bentmarad a teremben és folytatja az éles szóharcot. Dragovics radikális hazaárulónak nevezi Timoíievics Koszta demokratát, mert 1917-ben különbekét akart kötni a központi hatalmakkal. A szenvedélyek lecsillapultával Peies ismét megnyitja az ülést. Üzunovics folytatja beszédét, polemizálva Kumanudival, aki beszéde után személyes kérdésben szólal föl. Ugyancsak személyes kérdésben kér szót Boskovics is, aki kijelenti, hogy Üzunovics vád jai alaptalanok. Szimonovics radikális rövid beszéde után az elnök az ülést bezárja. Délutáni ülés Délután négy órakor nyitja meg Feles elnök a parlament ülését Az első szónok Ldzics Voja föidmüvespárti, aki után Popovics Riszta montenegrói föderaüsta beszél. A demokraták nagy lármával fogadják beszédét. Utána MUovics demokrata, Szianojevics Aca és Boskovics Dusán, a pancsevói kerület demokrata listavezetője beszélnek. Boskovics Dusán demokrata képviselő, a pancsevói kerület listavezetője beszél ezután, akinek szavait nagy érdeklődéssel hallgatja az egész szkupstina. Bős kovics az ellene emelt vádakat rágalmaknak minősíti és tiltakozik az ellen, hogy választási beszédeiben a király és a hadsereg ellen izgatott volna. A jegyzőkönyv szerint ő azt mondotta, hogy a királyra és a hadseregre nincs szükség. Kijelenti azonban hogy ő még ezt sem mondotté, és ez az állítás csak ellenfeleinek hajszájából ered. Hivatkozik arra, hogy a radikálisok mennyire üldözték a demokratákat a választások alatt. Nem igaz, hogy a bánsági nemzetiségek, a románok, magyarok és németek nloyálisak és nem szeretik az uralkodót. Ezek épen olyan hü polgárai az útiamnak nt az ország bármelyik szláv potgára. Beszéde végén Boskovics rátér Mietov volt belügyminiszter helyettes esetére, akit megválasztottak képviselőnek. Precedensként hivatkozik arra, hogy két évvel ezelőtt Mihajlovics Szetiszlávnak, a EBB. osztály főnökének a mandátumát is igazolta a parlament, pedig két nappal a választás előtt mondott le állásáról. Vaicsics belügyminiszter válaszol Boskovics beszédére és első sorban a vajdasági tisztviselőknek a választások előtt történt áthelyezéséről beszél. Nm lehetett tűrni ■— úgymond — a purtoskodó tisztviselőket és ezért kellett őket elbocsátani. Hosszasan foglalkozott a névjegyzékekbe utólag fölveti választók ügyével és ezúttal eisőizben fejtette ki a parlamentben uvvanazt az álláspontot, amelyet a B 'csmegyei Napló a választójogén folytatóit harc idején mindvégig képviselt, hogy a hivatalból történt kiigazítások alkalmával fölvett választóknak joguk volt a szavazásra. A belügyminiszter szerint a törvényből kitűnik, hogy a névjegyzékek öszszeállitásának három fázisa van. Az első a választók összeírása, a második a minden évben január 1-től 31-ig történő hivatalos kiigazítások, a harmadik pedig a választások elrendelése után tizenöt nap alatt történő kiigazítások. Ez a mostani választások alkalmával december 22-ikétől január 5'tg tartott. Ez a kiigazítás azonban nem érinti a hivatalból történt kiigazításokat. Ribar esetével kapcsolatban az orosz menekültek választójogáról beszélt a belügyminiszter, majd kifejtette Miosics és Vukotics mandátumainak inkompatibilitását. Dr. Kojics (radikális), a bizottság előadója válaszol Boskovicä képviselőnek a nemzetiségekről tett kijelentésére. Megállapítja, hogy beszédében egy szóval sem említette, aminthogy nem is fedné a valóságot, hogy a más nemzetiségű állampolgárok illoyálisak volnának. Csak azt állította, hogy Boskovics a választási agitáció alkalmával számított arra, hogy a nemzetiségek ellenséges érzülettel viseltetnek az állammal szemben és ezt igyekezett saját javára kihasználni. Kojics beszéde után az elnök nyolc órakor szünetel rendel el és az ülés folytatását 9 órára tűzi ki.
