Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-18 / 132. szám

Ara egy és fél dinár prs^nmntnamme^J^BSíSBS^MSiaai^S^SSeEBíS^B^IB^lSfí^viUWWnKti XXIV. évfolyam SEséoüea, PÉNTEK 1923. május 18. 132. szám Megjelenik minden reggel, ütu:en után és hétfőn délben TELEFON EZ/. : Kiadóhivatal ”-.>S, Sicrkesiíöség 5-10 Előfizetési ér negyedévre 135 dinár feltííKLSZTtiSÉGs Kralja Aiesacdra-ulica 4 szám a lat Jnadilbivaiclt Kralja Alexen dra-uliea 1 (Lelbach-palota) Gyerekek Hatezer beogradi gyerek drága lármája tette pár napig elevenné a szuhoticai utcákéi. Gyerekzsi­vaj muzsikált a poros utcák ápo­­rodott levegőjében, hancurozó gye­reköröm csiHnge’t bele a fásult csöndbe. Hatezer beogradi szerb gyerek lett kis pajtása hatezer szuboticai gyereknek, szerbnek, öunyevácnak, magyarnak, német­nek. Hatezer gyerek karolt bele uj pajtásába, akit még sohase lá­tott s akit talán csak akkor fog viszontlátni, amikor egymással szembeállítja őket a nagyok go­nosz okossága, az az éfium, ame­lyik kis pajtásokból nagy ellen­ségeket nevel föl. Magyar és szerb gyerekek játszottak egymással, lengették egymésfeié a zászlókat és kendőket s tárták ki egymás felé kicsi szívók nagy szeretetét. Minden gyereköröm Krisztust idézi : engedjétek magatokhoz a kisdedeket. Gonosz nagyok, akik kiszitáltátok lelketekbő) a friss hi­tet, a kemény férfiasság jóságát s azt a nemes fölényt, mely szé­gyen nélkül tud alázatos lenni, gonosz nagyok, akik a gyerekek isteni kertjét vérmezővé szántot­ták fel, akik játékpuskát adtok a tapsikoló gyerekkacsókba s a gü­gyögő puha szóját megtanítjátok a gyilkosság dicséretére, gonosz nagyok, okik a gyerekek szerete­tét a felnőttek gyűlöletévé torzít­játok el, menjetek lehajtott fővel, megszaggatott ruhával s beham­­vazott fővel vezekelve tanulni bölcseséget, politikát, kormány­zást — az egymásra találó gye­rekek öröméből. Mennyivel szebb, mennyivel élni érdemesebb lenne a világ, ha nem a felnőttek tanítanák a gyerekeket, hanem a gyerekek a felnőtteket. Fia nem fáradt, önző, hiú és gonosz férfiak meddő okoskodása, vak előrelátása s sü­ket érzékei jelölnék ki az utakat, hanem a csillogó gyerelcszeruek, az egymás kezét kereső pajtásság s a szivek kicsi edényéből ki-ki­­locscsanó szeretet. Ha egyszer a gyerekek föllázadnának a nagyok uralma ellen s hatalmukba vehet­nék a világot f A sarokba dobnák a nagyok véres játékait: a had­vezérek kardját, a politikusok uszítását, a bankárok fojtogató eszközeit, bezárnák a parlamen­teket s kinyitnák a gyerekszobá­kat: nem a piros vérben gyönyör­ködnének, de az ég kékjében, nem a csengő aranyban, de a csilingelő gyöngyvirágban s nem arról mesélnének, hogy a világon ők a legelsők s a gyilkolás hős­tett s a háború glóriás férfimunka, h*nem a tündérekről, isten mada­rairól s a szivárvány hét szí­néről, . ...... Ha egyszer a gyerekek ülhetné­lek a katedra elé s a felnőttek­nek kellene a padokba ülni, de más generáció kerülne ki az is­kolákból. Ebből a pompás, csak örülni, csak szeretni tudó drága emberanyagból az iskolákban ne­veinek ártó nagyokat. Ott ojtják belé azoknak a különbségeknek tudatét, amellyel megaranyozzák nemtelen törekvéseiket. Ott tenit­­ják őket arra, hogy nem az a legnagyobb bős, aki legtöbb em­beren segített, hanem oki legtöbb embert megölt. Ott lopják be lei­kükbe a felekezeti különbség mérgét, ott tanítják meg őket a nemzeti és faji monopóliumra. Ott teszik őket fogékonyakká hamis jelszavakra és pathetikus pózokra, ott adnak nekik tudás helyett adatokat s vilégnézlet helyett kro­nológiát. A nagyok uralmát sokkal jobban szolgálják az iskolák, mint az egész karhatalom. A nagyok érdekeiről azt tanítják az iskolá­ban, hogy az mord!, az uralmukról azt, hogy az rend, a hatalmukról azt, hogy az jog s az erőszakuk­ról azt, hogy az igazság. Ott ta­nítják a felnőttek a gyerekeket arra, hogy gyűlölni kell azokat, akik nem úgy kérnek kenyeret az édes anyjuktól, mint ők s a kik más szavakkal imádják az istent. Miért kell megrontani a gyerek lelket, miért kell tiszta lelkét be­mocskolni gyűlöletre uszitó sza­vakkal ? Miért kell egymás ellen csatasorba állítani azokat, akik ma boldog önfeledtséggel játszanak egymással s akiknek ha nem is értik egymás nyelvét, egyforma s egyformán tiszta örömük van e föléjük boruló ég kékjében, a madarak dalában, a szivárvány színeiben, a virág illatában és mindenben, amit nem tudott meg­rontani a felnőttek kapzsi go noszsága. Krisztus nem németeknek, fran­ciáknak, szlávoknak és magya­roknak, Krisztus minden ember­nek prédikálta : ha csak nem lesz­tek hasonlóak a gyermekhez, nem kerültök be a menyek országába. A ki tud gyűlölni, az szeretni nem tud. S aki gyűlöl, az nem lehet a gyermekhez hasonló. A beogradi gyerekek a szeretet szent példájának ajándékét hagy­ták itt a nagyoknak. Korosec folytatja tárgyalásait Zagrebban optimisztiknsan Ítélik meg a helyzetet Az ellenzék keclvétvesztett Csütörtökön az ünnep miatt teljes szélcsend uralkodott a po­litika berkeiben. A parlamenti klu­bok nem tartottak ülést és a kor­mány is csak az esti órákban tartott minisztertanácsot, amelyen azonban fontosabb kérdéseket nem tárgyalhattak, mert Sztojadl­­novics, Jovanovics Ljuba és Tnfka­vics miniszterek nem vettek részt az értekezleten. A minisztertanács után Markovics igazságügyminisz­ter kijelentette az újságírók előtt, hogy erre a körülményre való te­kintette! a kormány tagjai sem­miféle fontosabb politikai kérdés­ben nem hoztak döntést. A politikai körök főérdeklődése most inkább a horvúiokkal felve­endő uj tárgyalásokra irányulnak. Mig nz első zagrebi tárgyalások megindulásakor a politikai körök­nek az volt a meggyőződésük, hogy a radikálisok nem veszik komolyan a tárgyalásokat és azok csak taktikai lépést jelentenek a demokratákkal szemben, — addig ma már föltétien hisznek abban, hogy a radikálisok minden hátsó gondolat nélkül törekszenek a meg­egyezésre és ezért nagyobb jelen­tőséget tulajdonítanak a megin­duló tárgyalásoknak. A politikai élet ilyetén való for­dulatában nagy része van a de­­moktata pártnak, amely a válság alatt túlzott követelésekkel lépett fel és diktatúrával fenyegetett. A demokraták magatartása tisztázta a helyzetet Zagreb felé és érlelte meg a radikálisok között azt a meggyőződést, hogy velük együtt­működni lehetetlen. Minthogy a demokraták nélkül a radikélisok parlamenti helyzete rendkívül la­bilis, miután hiányzik 0 többsé­gük — az egyedül lehetséges ki­bontakozási ut számukra a blokkal való megegyezés maradt. Zagrebban egyébként optimisz­­tikusan ítélik meg a helyzetet, mint az Radics nyilatkozataiból is kitűnik. Beogradban Korosec seré­nyen dolgozik. Csütörtökön a ra­dikálispárt egyes csoportjaival folytatott megbeszéléseket, töb­bek közt két vajdasági képviselő­vel : Radonics Jovánnal és Grgin Dusánnal. Az utóbbiakkal körül­belül félóráig tanácskozott. A meg­beszélések után Radonics Jo­­ván munkatársunknak kijelentette, hogy a tanácskozásnak nem volt poziliv anyaga, inkább csak a megegyezés szükségéről beszéltek, amellyel kapcsolatban kölcsönösen megállapították, hogy az ország érdeke a horvát-szerb és szlovén nép megegyezése. Ebből a kijelentésből is látható, hogy a radikálispárti képviselők hangulata megváltozott, mert né­hány héttel ezelőtt éppen Rado­­nics úgy nyilatkozott n Bácsme­gyei Napló-nak, hogy az államal­kotó pártok fúziójára volna szükség. Amig a klerikálisok buzgón és szorgalmasan keresik a megegye­zés útjait és optimisztikusan ítélik meg a helyzetet, addig a Spaho párt mindinkább passzív állás­pontra helyezkedik és kedvetle­nül várja a politikai helyzet tisz­tulását, bár Korosec a muzulmá­nokat is rendszeresen informálja tárgyalásai eredményéről. Az ellenzék berkeiben a harcias kedv erősen lecseppent, miután a parlament ülésén bebizonyosodott, hogy tehetetlenek a kormány-több­séggel szemben. Most csupán ab­ban reménykednek, hogy a zag­rebi jegyzőkönyv nyilvánosságra hozataléval esetleg kompromitál­­hatják a radikálisokat. Radics István cikke a tárgyalásokról Szeptemberben aj választások lesznek Radios István az Obzorban cik­ket «rt, amelyet mint a „Horvát népképviselet elnöke“ irt alá. A cikkben kifejti, hogy nagyon ne­héz dolog a monarchista Szerbiát a köztársasági horvátokkel kibé­kíteni. Pasicsnek a vidovdání centralistákat a horvát konföda­­ristákkai, a hivatalos úri miiiía­­rizmust a horvát paraszt kategiz­­mussa! összhangba hozni. A horvát köztársasági paraszt párt elnöksége és a radikális párt — írja Radics — április !3-án aláírták a jegyzőkönyvet, amely­ben úgy a horvát köztársasági párt elnöksége, mint Korosec a szlovén vezér és Spaho a muzul­mánok vezére kifejtették nézetü­ket a főbb feladatokról, amelye­ket el kell végezni, ha a kormány megegyezésre akar velük jutni. A jegyzőkönyv aláírása óta már egy hónap telt el, de az előfelté­telei a radikálisok még nem tel­jesítették, ezért küldötte a horvát köztársasági pért Beogradba két képviselőjét, hogy Pasics minisz­terelnökkel lépjenek érintkezésbe és tudják meg, mi a véleménye a megegyezésről, most amikor tiszta radikális kormányt nevez­tek ki ? Pasics nagyon kedvezően fo­gadta a két kiküldöttet, úgy, hogy a húsz perc alatt kedvező, vilá­gos és pontos választ kapott mind a két főkérdésben, úgy, hogy most egész szabadon tovább lehet tár­gyalni. A két delegátus beszélt Jovanovics Ljubával, a radikális­­part egyik vezetőjével is és meg­tárgyalták az összes aktuális kér­déseket. Jovanovics Ljuba biztosí­totta a delegátusokat, hogy hive a megegyezésnek és fáradhatat­lanul dolgozik annak megvaló­sításán. Megállapították egyúttal a leg.

Next

/
Thumbnails
Contents