Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-18 / 132. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ közelebbi tanácskozás idejét, amelyen az alkotmány revíziójának kérdésével fognak foglalkozni, valamint a jövő választás kérdésével, amelyről már biztosan lehet áilitani, hogy szeptemberben rákerül a sor. A cikknek befejező részében azt írja Radios, hogyha a radikális párt elfogadja a megegyezést, a demokraták nem fogják meggy öngiteni tudni a redikáüsokat, akik még erősebben fognak a választásokból kikerülni. 1923. május 18. megfeledkeztek róla. nem tartották meg Ígéretüket és nem adták oda az órát, ami után ifjúkora óta áhítozik. Ha valaha az életben egy idegen toronnyal találkozna, hamarjában azt lsem tudná megmondani, hogy hol \ hagyta az óráját. Amilyen pechje í van — születése óta — még azt hin {né róla a másik torony, hogy becsapta a zálogházba . .. A zentai toronyóra A sentai városháza tornya, amióta felépült, sután és céltalanul mered a magasba, szinte zsebredugott kézzel, mint egy munkanélküli kőműves, aki tiz éve nem talál foglalkozást magának. A torony talán érzi is ezt és talán szégyenli is magát, látszik rajta, hogy szeretne elbújni a föld alá szégyenében, amiért nem tőrödnek vele az emberek: hiszen nincg szép, nagy iveit számlappal és az idő múlását jelző díszes mutatókkal felcicomázott órája. Az ember nagyon jól tudja saját magáról, hogy milyen kellemetlen, amikor nincsen órája. Hiányos az 'élet enélkül és még a legszegényebb ember is mindenféleképpen igyekszik magának órát szerezni, lánccal vagy anélkül, de inkább lánccal. Lehetőleg aranylánccal. Az órának ott kell ketyegni szépen a mellényzsebben, a mely pályatévesztett egyéniség, ha üresen áll, óra nélkül . .. Ilyen árva jószág a szegény sentai torony, amely tiz év óta szűkölködik óra nélkül, pedig már úgy építették, hogy egvenesen helyet hagytak rajta az időjelző készülék számára. Most becsapottnak érezheti magát: a Sentaiak órát Ígértek neki. de nem tartották meg az ígéretet, illetve megtartották az órát maguknak. Pedig hogy várta a torony minden husvétkor és karácsonykor a meglepetést. jól viselte magát, sose hozott ötösöket haza az iskolából. Várt, várt . . . amíg csak bete nem öregedett. Lassacskán aztán vénülni kezdett, díszes ruhája megkopott, itt-ott már foltok tárháznak rajta, de órája még mindig nincsen. Szomorúan nézi az uccdn nyüzsgő embereket, akik Besies francia és lengyel szövetséggel akarja biztosítani középearőpa békéjét Massaryk köztársasági elnök Párisba utazik A Petit Párisién — mint Párisból jelentik — beszélgetést közöl Bejte§ csehszlovák külügyminiszterrel, aki mindenekelőtt kijelentette, hogy hoch tábornagy azért tartózkodik Prágában, hogy tanulmányozza Csehszlovákia katonai helyzetét. — Katonai szerződésünk van Franciaországgal és Lengyelorszdggal — mondotta Benes — és ez a legjobb garancia, hogy biztosit an- tudjuk a békét Közép- és Kelet-Európábán. Lengyelország és Csehszlovákia viszonyáról következőképp nyilatkp- i zott: — Az antant köztünk és Lengyelország között szükséges, elkerülhetetlen és el fog jönni az ideje. Mindlázs képviselő nyilatkozatát a blokkhoz tartozó bunyevác-sokác párt aj állásfoglalásáról és ebben a nyilatkozatban domborodott ki először teljes határozottsággal a Vajdaság széleskörű autonómiájának erélyes követelése. A bunyevác-sokac-pártban azonban már régebben beható tanácskozások folynak arra nézve, 5 hogy a radikálispártfal való megegyezés esetén milyen mértékben I venne a bnnyevácpárt részt a subo’ ticai városi közigazgatásban. Ezek a tárgyalások természetesen egyelőre még csak bizalmi beszélgetések jellegével bírnak, azonban máris sok olyan kérdést vetettek fel, amelyekben nehéz lenne a megegyezés. Ezeknek sorában a legfontosabb az a kérdés, hogy milyen vezető állásokat vehetnének át a hunyevác-sokacpárt tagjai. A !öispánt állást a radikálisok, mint a ■SflSfiirffaa »ara sössbbkerbosp» Egy kritikus alfeumáfeél Irta: Baedeker A férfi és a nő A nő ugyan elég nagy probléma, 'de mégis a férfi problémásabb jellem a nőnél. Okvetlenül igy kell lenni, mert általán inkább jellem, mint a nő. S míg az utóbbinál a tipikus vonások (a nemnek tulajdonságai) a túlnyomók, addig a férfinál az egyéniek dominálnak. Nagyon világos hát, hogy melyiknél van több megfejteni való. Ki a rejtélyesebb: Faust vagy Gretchen? Hamlet vagy Ofélia? Werther vagy Lőtte? Ádám vagy Éva? "Eduard vagy Kunigunda? Mindenesetre a férfi az ö küzdésével a létért, a hatalomért s az eszményekért; az ő sokféle becsvágyával, amellyel mint egy versenyparipa száguld előre az élet nagy versenyében ; szereplővágyakozásával, a nőbirás kedvével, jl tudásszomjával, 1— nem pedig a nő. akit ez a sok és sokféle vágy csak alig nyugtalanít, s akinek, mint egy jeles költő mondja: »hogyha csak nem szolga, szerelemnél nincsen egyéb dolga.« Az igaz. hogy amióta Dóczv Lajos ezt a rimes aforizmát irta, nagyot változott a világ s vele a nő helyzete, akinek bizony egy idő óta egyéb dolga is akad. mint szeretni. 'Ám. ha arról van szó. hogy ki a problematikusabb természet, még most is ott tartunk, ahol Goethe, aki először használta ezt a két szót; 'azok, akik ellenzik, nagyon rövidlátó politikusok. Háromszáz éven át iícivódásban éltünk Béccsel és három év alatt sikerült vele megegyezkedsnünk. Akik még tegnap ellenségeink voltak, félmilliárd korona kölcsönt »kaptak tőlünk. Föl kell hagyni a presztizspolitikával és ellentéteinket a reálpolitika alapján kell kiegyenlítenünk. Megerősítette Benes, hogy a francia köztársaság elnöke meghívta Parisba Masaryk elnököt, hogy ott francia politikusokkal tanácskozzék. I Megjegyezte, hogy ö már legközelebb Párisba fog utazni és megállapítja ott Masaryk elnök látogatásáénak részletes programmját és a tárgyalások időpontját. A bnisyevác-spkác-párt aspirációi Az országos politika hatása a városi kosigazgatásb an Tegnap közöltük csak Ráics Ba-l kormányhatalom birtokosai termé-Problematísche Naturen, s azokat csak férfiakra vonatkoztatta és ott, ahol Spielhagen, aki ez alatt a cim alatt irta meg a tizenkilencedik század egyik legtöbbet olvasott regényét. amelynek a hőse szintén férfi . . . S még a feminizmus teljes diadala után is, amely talán nincsen nagyon messze, még akkor is .problematikusabb egyéniség lesz a férfi a nőnél, már csak azért is. mert ha egyformán volnának rejtélyesek, akkor is könnyebben és előbb oldaná meg a férfi a nőrejtélyt és a rejtélyes nőt, mint ez a férfiproblémát és a problémás férfit. Mert bármekkorát változzon a világ (s az fog még néhányszor változni!), a férfi nem fog annyira változni, hogy ne a maga agyával gondolkozzon, s a nő se annyira, hogy férfiésszel oldjon meg rejtélyeket. S ha »kizökken a világ«, megint nem Ofélia. hanem Hamlet lesz az. aki azon fog tűnődni, hogy’ kell azt helyreütni. A tudós Egy hölgynek bemutattam egyszer jegy kitűnő tudóst, a legkiválóbbak egyikét, akikké! a magyar géniusz dicsekedhet. Beszélgettek vágj' másfél óráig, s aztán kérdezi tőlem a hölgy: — Mondja, kérem, ki az az ur, jakit nekem bemutatott? Nem hallotjtam jól a nevét. Megismételtem azt, s hozzátettem, hogy a kiváló ember az akadémiának és a nemzetének egyik büszkeszetesen nem adnák ki a kezükből, így tehát a polgármesteri állás volna az a legközelebbi tisztség, amelynek betöltésénél a bunyevác-sokacpárt kívánsága számbajöhetne. Azonban a mai helyzetben a főispáni és polgármesteri állás anyagi természetű okoknál fogva össze van kapcsolva Subotieán és nem lehetne a, polgármesteri állásba úgy üj embert kinevezni, hogy ez ne idézne elő automatikusan változást a főispáni állásban is. Ezért ez a két vezető állás aligha jöhet számításba és igy csupán ezeken kívül álló más városi tanácsnoki, vagy ehhez hasonló vezető állásra lehet a bunyevác-sokacpártnak kilátása. Ez azonban súlyos bonyodalmakat idézhet még elő, mert a bunyevác-sokacpártban már ma is kész az az elhatározás, hogy itteni számarányánál fogva a párt feltét--uueitmztuttnm mii—'«»»«CTii-.iMtfMnmKuminMamni i xJTfcir<» jsége, egy európaszerte ismert és bélésűit tudós. — Lehetetlen! — kiáltott csodálkozva ő Nagysága. — Nagy tudós? Igazán? Nem ültet föl? — Mért gondolja ezt? — kérdeztem. — Mert ez a derék férfiú olyan szeretetreméltó! ... És nem is úgy beszél, mint egy tudós, hanem inkább. mint — mint — — Mint egy tudatlan fráter. — I egészítettem ki nevetve. Nem bánom, ha ki is nevet, de I valóban ilyenfélét akartam mondani. És hozzátette: — Tudja, hogy a maga barátja egy csöppet se unalmas? Sokan azt hiszik, hogy a tudomány és az unalom elválaszthatatlan testvérek, mint a sziámi ikerpár. Pedig hát a szellemesség nem priviléij giuma a tudatlanságnak és megtörténik olykor, hogy egy európai hirü tudós majdnem olyan jól mulattat egy hölgyet mint ha — nem tudna semmit. Szeretet és Szerelem Szép fiatal nő mondta egyszer előttem ragyogó szemmel: — A kis fiamat a világon a legjobban szeretem. De az uramat még nála is jobban. — Már hogy’ mondhat ilyet? — : mondtam neki ellent. — Hiszen az í állításában nincsen logika. — Miért? lenül ragaszkodni log legalább is az egyik álláshoz. Ezeken a személyi kérdéseken kívül vannak a bunyevác-sokacpártnak olyan kívánságai is, amelyek — ha a megegyezés létrejön — lényegesebb változásokat fognak előidézni a subolicai városi közigazgatásban. így többek közt kivánja a párt néhány jelenleg vezetőállásban levő városi tisztviselő felváltását, elsősorban több demokrata tisztviselőét, akiknek működésével a párt nincs megelégedve és akiknek eddigi ténykedéseit a bunyevácok sérelmesnek tartják. Mindezek a kérdések ma — a blokk és a radikálispárt között folyó tárgyalások jelenlegi stádiumában — természetesen még koraiak, azonban a megegyezésre való kilátások miatt mindenképpen érdekesek, elsősorban Subotieán. ahol a megegyezés rögtön éreztetné a hatását lokális tekintetben is. Az ovcsepoljei rejtély Depuíáciő ment megtekinteni a telepítést A magyarországi Battonyáról repatriált szerbek nagy nehezen lejutottak Ovcsepoljára ahol számukra uj hazájuk otthont adott, a letelepülők egy része azonban otthagyta az ingyen földet, az épülő házakat s vagy másutt akar lakni, vagy azt kívánja, hogy engedjék vissza Baítonyára. Az optáltak másik része azonban lent van Ovcsepoljén, építkezik s megkísérli, hogy két keze munkájával megteremtse maga és családja számára a jólétet biztositó uj otthont. Ovcsepoljéról a legelentétesebb hirek jelentek meg az újságokban. Ezekre a hírekre vonatkozólag dr, Rafajlövits Milos süboticai ügyvéd, aki az optáltak átköltözés! ügyét intézte, a következőket mondta tudó-, sitónknak: — Az .ovcsepoljei telepesek helyzetéről szóló hirek engem lepnek meg legjobban. Bár én még nem voltam Ovcsepoljén. a híreket túlzottaknak tartom. Most Battonyáról egy deputáció utazott a helyszínre, az újra megnézi, mint áll ott a helyzet, s ha a viszonyok, amint én hiszem. kedvezőek, újabb telepesek, jönnek át Csanádmegyéből. — Mert ha valakit a világon a legjobban szeretünk, akkor annál jobban már nem szerethetünk senkit. A szép asszony rámnézett a mélytüzű szemével, gondolkozni látszott — valószínűleg a riposztQn — s igy szólt nem minden gúny nélkül: —Nem szégyenli magát? Idősebb nálam és ilyen keveset ért a szerelemhez-Megapprehendáltam a nőre. Mindig azt gondoltam, hogy értek valamicskét ehhez az érdekes témához, sőt. mint minden elbizakodott férfi, azt hitettem el magammal. hogy^Picialista vagyok benne. Senki se hallgatja szívesen az ilyen leckét . . . De azóta gondolkoztam ezen a fura állításon (mert néha a férfi is gondolkozik) és rájöttem, hogy ami fura, az még nem okvetlenül bolond, sőt nem is mindig illogikus. Rájöttem arra, hogy a szerelemben nincs logika, de arra is. hogy van benne. Sok házasságot figyelvén rneg.^ azt is észrevettem, hogy a szerető nő részére a férj egy külön világ, s hogy az ő számára ilyformán két világ van: az egyik az ura. a másik pedig az egész többi világ. S ha ez utóbbiban a legjobban szeret valakit, még mindig szeretheti az urát annál is jobban . . . És ez az az eset. amikor a Szerelem erősebb a Szeretetnél, amely máskor — mert állandóbb — erősebb amannál.
