Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-17 / 131. szám

? Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Sziabotlca, CSÜTÖRTÖK 1923. május 17. 131. szám Megjelenik minden reggel, ütsaep utáa és kétfős déibea TELEFON SZÁÍIs Kiadóhivatal Z-i'i, Szerkesztőség 5-10 A tragéd j- í* sa Pribicsevics Szvetozár, akinek a fegyverek erején és a békeszer­ződéseken kivül talán legnagyobb része volt az SHS. királyság meg­alakulásában, »ki éveken át él­vezte a népszerűség és a hata­lom kéjét, ellenzékbe szorult s kénytelen ott folytatni, ahol a ma­gyar parlamentben elhagyta, ha­talom és befolyás nélkül, a si­kerre való vajmi kevés kilátással obstrukciót vezetni a kormány ellen. Öt éven át nem történt a politikai életben semmi jelentős Pribicsevics tudta és akarata el­len. A párnázott ajtók mögötti tanácskozásokban s intrikákban ép úgy az ő személye dominált, mint ahogyan neve és személye került előtérbe, ahol az uj álla­mot reprezentálni kellett. Pribi­csevics tragédiája az, hogy most ellenzéki vezér lett belőle. Az angol parlamentben, ahol ritka delog, hogy a bukott mi­niszter ellenzékbe szorul, hogy azután kormányváltozásnál ismét <3 és politikája kerüljön uralomra, nem kínos látvány Lloyd Georgei látni hadakozni a konzervatív kor­mány ellen, de a beogradi parla­mentben tragikus jelenség az el­lenzéki Pribicsevics. Az ellenzéki vezérek a tömeg előtt rendszerint népszerűk szok­tak lenni. Az ellenzék felelősség nélkül hangoztathat tetszetős jel­szavakat, de az ellenzéki Pribi­csevics még csak azzal sem vi­gasztalódhat a hátalom elvesztén, hogy ezen az áron megnyerte a tömeg hangulatát, amely mégis csak lépcső a hatalom visszaszer­zésére. Pribicsevics első ellenzéki szereplése a választások vissza­élése elleni filippika volt. A vá­lasztások szabadsága és tiszta­sága annyira minden tisztességes polgár védelmére méltó, hogy Pribicsevics szereplését elismerés és megbecsülés követné, ha a polgári szabadságok korlátozása ellen nem Pribicsevics emelte volna fel szavát. A márciusi választásokon talán nem nyilvánult meg ideálisan szabadon a választók akarata. Mi, nemzetiségi kisebbségek tudjuk, hogy a hozzánk tartozó polgá­roknak csak egy töredékét bocsá­tották az urnák elé. Bár nagy részben nélkülünk választottak, láttuk mi is, hogy tisztviselőket politikai okokból fölváltottak vagy elcsaptak, hogy egyes hivatalos közegek előtt sokkal fontosabb volt a kormány jóindulata, mint a polgároknak az alkotmányban biz­tosított szabadsága. Ha azonban elgondoljuk, hogy milyenek let­­lettek volna a választások, he nemcsak Pribicsevics szellemé­ben irányítják, hanem ha Pribi­csevics vezeti azokat, akkor a tiefizetéei ár negjedévrs 1S5 dinár SUíÜSíléSÉCt Kralja Aiexaadra-clica i szánt alatt t icc'óilvaieh Kralja Alsxandra-aiica 1 (Lciback-palota) márciusi választásokat ideálisan tiszta választásnak keli monda­nunk. Pribicsevics módszeréből, taktikájából annyi Ízelítőt kaptunk már, hogy nem túlságosan me­rész fantázia kell ahhoz, elkép­zelni, tnilyen lett volna egy pri­­bicsevics-i választás. És nem szabad elfelejteni, hogy a válasz­tások utáni válságban a demok­raták azzal a föltétellel vettek volna részt a koalíciós kormány­ban, ha az az uj választások meg­tartására is fölhatalmazást kapott volna. Valóban pribicsevicsi fan­tázia kel! annak elgondolásához, hogy a kisebbségre szorult és többségre törekvő Pribicsevicsék milyen választásokat rendeztek volna. Minden kormány szükségképen a konzervatizmus felé hajlik, mert biztosítani akarja hatalmát. Min­den ellenzék szükségképen ha­ladó. mert szembehelyezkedik a hatalmát konzerváló' kormányzat­tal. A kormány a törvények vég­rehajtója, az ellenzék a közsza­badságok őre. Most képzeljük el Pribicsevicset a közszabadságok őrének tógájában. Az iskolákat bezáró, a magyar nyelvet meg­fojtó, a kisebbségek életének jo­gosultságát megtagadó, a kiutasító és üldöző, a nacionalista gárdát szervező és kormányhatalommal támogató Pribicsevics lehet-e vé­dője a jogrendnek, oitaimazója az elnyomottaknak, harcosa a polgári egyenlőségnek. Pribicsevics nem akkor bukott meg, amikor elhagyni kényszerült a miniszteri széket. Abban a bu­kásban még volt páthosz, lendü­let és ígéret. Pribicsevics akkor bukott meg, amikor — megtevőn azt az egyetlen lépést, ami a tra­gédiát a komédiától elválasztja — mint ellenzéknek az ellen kel! harcolnia, amit mint a hatalom birtokosa megvalósított. Pribicse­­vic3 jövőjét a múltja teszi tönkre. Ujagrárforvéiiyjavaslátá Vajdaságszámára Megállapították, hogy az agrárreformtörvényt rosszul hajtották végre — A B ács me gyet Napló beogradi szerkesztőségétől — politikát a Vajdaságban racioná­lisabb alapokra kel! fektetni. A radikális párt vajdasági kép­viselői szerdán ülést tartottak. Az ülésen jelen voltak SzlojűdinóViCS pénzügyminiszter, Trifkovics tör­vényelőkészítő miniszter s Mile­­fics Szlavko közegészségügyi mi­niszter és Nincsics külügyminisz­ter kivételével az összes vajda­sági képviselők. Az ülés tárgya a vajdasági ár­­mentesítő társulatok ügye volt. Az ármentesitő társulatok helyzetéről Sz tan kavics becskereki főmérnök referált. Megállapították, hogy az ármentesités ügye rendkívül el­hanyagolt. A társulatok anyagi eszközök hijján képtelenek mű­ködni. Az anyagi zavarokat az okozza, hogy az agrárreform cél­jaira igénybe vett földek után nem fizették az ármentesitési di­jakat. A bácskai és bánáti ár men­tesítő társulatoknak az agrárreforrn minisztérium négy millió dinárral tartozik. Sztojadinovics pénzügyminisz­ter a legnagyobb jóakarattal ígérte meg a panaszok orvoslását s ki­jelentette, hogy a pénzügyminisz­térium az agrárreform miniszté­rium tartozására nyomban kél millió dinár előlegei folyósít. Ebbő! az összegből a legsürgősebb mun­kálatokat azonnal megkezdik. Az érmentesitéssel kapcsolat­ban szóba került az agrárreforrn végrehajtásának kérdése is. A je­lenlévő képviselők egyértelműiig megállapították, hogy az agrártör­vény végrehajtása a Vajdaságban ulyos károkat okozott. Megállapi­tták, hoj .1 törvény felülete­sen s rosszul hajtották végre a Vajdaságban s hogy a földbirtok-Abban is egyhangúlag meg­egyezett az értekezlet, az az ag­­rarefórm javaslat, amelyet Krizmán miniszter a múlt ülésszakban a nemzetgyűlés elé terjesztett, rossz s annak megszavazásához a vaj­dasági képviselők nem járulnak hozzá. A javaslatot ugyan AU le­ttes Kriszta miniszter is magáévá tette annak idején, azonban most ő is kijelentette, hogy minden esz­közzel kész megakadáiyozni, hogy az törvénnyé váljék. Az értekezlet elhatározta, hogy a vajdasági agrárreform kérdését a radikális klubban állandóan na­pirenden tartja s megbízta dr. Orgia Dusán és Lülosevics János vajdasági képviselőket, hogy a$­­rárreform törvény javaslatot dolgoz­zanak ki s azt a két hót nyúlva összeülő értekezlet elé terjesszék. Gr gin Dusán az agrár­­reformról Az értekezlet titán beogradi munkatársunknak alkalma volt hosszabb beszélgetést folytatta Orgin Dusán képviselővel, aki igen éles kritikát gyakorolt az agrárreforrn eddigi alkalmazása fölött. Elsősorban a demokratákat hibáztatja a törvény végrehajtása körüli visszaélésekért. Az agrárreforrn eddigi végre haj 'sa ~~ mondotta Grgin képviselő — csak károkat okozott a termelés­ben. Kárt szenvedtek ezenkívül régi tulajdonosok is, akik nem kap tok földjükért kárpótlást, emeltei: pedig nem biztosították a földel; uj tulajdonosait sem arról, hogy birtokuk megmarad a tulajdonuk­ban. A telepesek még rr.a sern tudják, hogy egy-két év múlva nem veszik-e el tőlük földjüket. Ez meg is látszik a föld megmű­velésén. Nem dolgoznak szeretet­te! uj birtokukon, ennek pedig nem csak ők, hanem az ország egész termelése is kárát látja. A földbirtok-reformot mint magánjogi ügyet szabad csak kezelni s meg kell adni a teljes érvényű magán jogi formákat. Emellett figyelembe kel! venni az általános termelési érdekeket és semmi esetre sem szabad tovább úgy folytatni, amint eddig ment. Munkatársunknak arra a kér­désére, gondoskodni kivánnak-e arról, hogy necsak idegen telepe­sek, hanem <r vajdasági földmiye­­sek földigényü is kielégítsek, Gigín képviselő kijelentette, hogy a vaj dasági radikálisok ebben a tekin­tetben is meg fognak ienni minden leheöf, amennyiben a még ren­delkezésre álló földterületek nagy­sága ezt mégengedi. Törekvések a Vajdaság autonómiái ára Bnayevác vezetek a azabotícoi közigazgatásban Az ui politikai helyzetben a bunye­­vác-sokác-púrt is teljesen uj állás­foglalás előtt áll. Legutóbb már kö­zöltük Raics Balázs képviselő nyi­latkozatát a Pártnak a blokk kereté­ben való elhelyezkedéséről- és arról, hogy a Párt nem fogja megnehezí­teni a kormány munkáját — ha az a megegyezésre irányul. A Vajda­ságra nézve akkor még Raics kép­viselő nem volt hajlandó többet mondani, mint azt, hogy itt is, mint a többi tartományokban a közigaz­gatás megosztását tűzte ki a blokk egyik legelső feladatául. Azóta a raáikálispárt újból felvet-, te a tárgyalásokat a blokkal és a helyzet a legutolsó napok alatt apy­­nyira megérlelődött, hogy politikai körökben bizonyosan számítanak a Radiesékka! való megegyezésre. A blokkhoz tartozó pártok álláspont­jára vonatkozólag a »Bácsmegyei Napló« munkatársa kérdést intézett Raics Balázs képviselőhöz, aki végig jelen volt a parlamentnek szerda hajnali három óráig tartó ülésén és szerdán délután érkezett vissza Su­­botlcára. Raics képviselő a követke­zőképpen nyilatkozott munkatár­sunknak az aktuális kérdésekről, el­sősorban a megegyezés lehetőségé­ről: — A radikálispárt hangulatából láttam azt. hogy a blokkal való to­vábbi tárgyalásokra és a megegye­zésre nagyahajlandóság. Jovanovics Ljuba tegnapi beszédében — amely­ben a demokratákkal polemizált — volt egy nagyon fontos részlet, ame­lyet ha komolyan vesszük — és nincs semmi okunk rá, hogy ne ve­gyük komolyan — azért nagyfontos­­ságu, mert Jovanovics miniszter ki­jelentette a parlamentben, hogy Ra-

Next

/
Thumbnails
Contents