Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-17 / 131. szám

2. oldal.

BACSMEGYEI NAPLÓ

1923. május 17.

diccsal lehetséges a megegyezés az ország és a konszolidáció érdekében és ennek a megegyezésnek az útjában a radikálisok nem látnak súlyosabb nehézségeket.

— Az én véleményein az — folytatta Raics Balázs képviselő — hogy — hacsak Radicsnak közben nem lesznek akadályozó gesztusai úgy a megegyezés létre fog jönni. A megegyezéshez olyan tempóban és annyi lépéssel fogunk közelebb jutni. ahány lépéssel a radikálisok az eddigi rezsimtől eltávolodtak és ijz ; általunk kívánt kormányzathoz közelednek.

— Mi a véleménye képviselő urnák — kérdezte ezután munkatársunk — milyen kilátással lesz a megegyezés a Vajdaságra?

— Ha a radikálispárt érintkezik a blokkal — felelte Raics Balázs képviselő — ez már megtörése a centralisztikus kormányzásnak, ami Pribicsevicsnek volt a vesszőparipája és mihelyt a jég meg van törve, nincs többé semmi akadálya annak, hogy a többi országrészek is hozzájussanak végül életfeltételeikhez. Nem mondom ezzel azt. hogy a Vajdaság ugyanolyan tágkörii autonómiát kivan, mint Radics Horvátország részére, de az autonómiára itt is szükség van.

— A blokkhoz tartozó többi pár« tok: — a klerikálisok és muzulmánok — erősen exponálják magukat a többi tartományok autonómiájáért és hogyha Bosznia. Szlovénia, sőt Macedónia is kap autonómiát, úgy nem lehet kivétel a Vajdaság sem mert a Vajdaság életfeltételei éppúgy elütnek a szerbiai körülményektől, mint a többi országrészeké.

— Ismétlem — fejezte be nyilatkozatát Rates Balázs képviselő — azt a benyomást teszi a radikálispárt mostani magatartása, hogy komolyan akarja a megegyezést és a békés kibontakozást.

Raics képviselő érdekes és bizakodó nyilatkozatát megerősiten: látszanak azok a kombinációk, amelyek arról tudnak, hogy a blokkal való megegyezés első hatása a Vajdaságban az lesz, hogy a suboticai közigazgatás vezetését ismét a bunvevác-sokác-párt veszi át, amelynek a biokkal való autonórriista törekvései igen megerősödtek._________

A minisztereinek Koroseccel tárgya!

Radics szeptemberre uj választásokat jósol

Becgradbói jelentik: A Tribima

értesülése szerint Pastes miniszterl elnök a szerdai nap folyamán hoszszabb ideig tárgyalt Koroseccel. Ennek a tanácskozásnak politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak és úgy magyarázzák hogy ezeket a megbeszéléseket a radikális párt és a blokk közötti tárgyalások iolytatásának lehet tekinteni. A klerikálispárt köréből vett értesülés szerint a tárgyalások nagyon simán folytak le és remény van rá, hogy hogy még május hónap folyamán létre fog jönni a preliminúlis megegyezés.

A Tribuna közli Radics-nak egy nyilatkozatát is. amely különösen azért érdekes, mert a horvát pártvezér kijelenti benne, hogy 6 minden kötelezettségének eleget fog tenni és reméli, hogy a radikálisok is mindent el fognak követni a megegyezés végrehajtására. Szerinte szeptember hónap elején uj választásokat lógnak tartani.

A nyilatkozat végén azzal fenyegetőzik Radics. hogy ha a radikálisok nem volnának hajlandók a megegyezést végrehajtani, találni fog más szerb politikusokat, akik hajlandók vele szövetségre lépni.-------- .. ________

Ä Mémet Párt a Vajdaság autonómiájáról

Kraft István ár. német képviselő nyilatkozata

A szerda hajnalig tartó parlamenti ülésen szerepeltek a német képviselők a parlamentben először. A néf met párt részéről nem történt ugyan 1 felszólalás, csupán közbeszólásokkal vettek részt a németek a vitában. Az ülés után a »Bácsmegyei Napló« beogradi munkatársa kérdést intézett dr. Krait Istvánhoz, a német párt elnökéhez, a párt álláspontjára nézve, aki hivatkozott a közvetlenül azelőtt a »JVovosfi« részére adott nyilatkozatára, amelyben a következőket mondja:

— Mi hajlandók vagyunk minden konstruktív munkát támogatni, a melynek célja a konszolidálás és a gazdasági helyzet javítása. Ezért elvárjuk. hogy az ország német lakosságával liberálisan bánjanak a polgári egyenjogúság alapján, amit az alkotmány is garantál és követeljük, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését Uberálisan és haladó szellemben kezeljék. Különösen kívánatos az, hogy szűnjenek meg az alantas hatóságok zaklatásai. Mi lojális polgárai vagyunk az államnak, ezzel szemben azonban megkívánjuk az objektív közigazgatást, amely alapfeltétele a konszolidációnak.

Az államforma és az állami berendezkedésre nézve munkatársunk kérdésére ár. 'Kraft képviselő a kö-A nagyságos asszony

Irta: Földi Mihály

Déli tizenkét óra volt és a nagyságos asszony bucsuzkodott.

— Készen vagyok. — mondta a tükör előtt, melybe még egy pillantást vetett. Felállt, körülnézett

— Hja. ja, — dúdolta mosolyogva, — igy van ez. Most elmegyek.

Eszébe jutott, hogy amikor idestova öt esztendővel ezelőtt bevo- f nult ide. ugyanígy állt meg vadonatúj szobája közepén. Akkor tetszett néki az a friss gazdagság, most közönyösen válik meg tőle. Ennyi volt az egész? Egy kis undort is érez.

Persze, öt év előtt ... Mégis csak szenzáció volt. A titkárnőt elvette az igazgató ur. Igaz. hogy az igazgató ur nyolc esztendővel ezelőtt még nagyon szegény, nagyon ismeretlen ügynök volt, de aztán mégis csak nagyon gazdag igazgató ur lett. aki bizonyos fokig inesalliance-ot kötött. amikor feleségül vette a titkárnőjét. A barátnők legalább is igy fogták fel az eseményt. Ö nem. Nem szerette férjét, de nélkülözhetetlennek érezte a gazdagságát. Itt akadt egy férfi, aki majdnem határtalan mennyiségben szállította neki a luxust, amelyet imádott. Karcsú, kissé elhízásra hajló fehér testének a csipkét, selymet, szeszélyes divatot, elcsigázott ínyének a válogatott izeket. bőrének, aranyszöke fejének az illatokat, kegyetlenül unatkozó idevetkezőket mondotta:

— A monarchista államformái tartjuk a legjobbnak és a legalkalmasabbnak az állam fejlődése érdekében egy olyan országban, ahol olyan nagy különbségek vannak és olyan pártoskodó szellem uralkodik, mint nálunk. Ami pedig az állami berendezkedést illeti, amely eddig már olyan válságot idézett elő. hogy megakadályozta a politikai és gazdasági fejlődést, azt tartjuk, hogy elsősorban a szláv testvérnemzeteknek kell megegyezniük. Minden ilyen megegyezést őszintén üdvözölnénk,

— Teljes tárgyilagossággal meg- I állapíthatjuk, hogy nagy különbségek vannak az egyes tartományok gazdasági és szociális struktúrája között, valamint ugyanilyen különbségek észlelhetők a jogi és közigaz*gatási rendszerek között is, úgy, hogy gyorsan és megrázkódtatás : nélkül nem lehet ezeket a különböző tartományokat egyesíteni. Ez szükségessé teszi a széleskörű autonómiát. A fontieken kívül még azért is ^szükséges a széleskörű autonómia, mert igy könnyebben tudnák az egyes tartományok gazdasági szükségleteiket is kielégíteni. Az autonó;miát különben az alkotmány 95. paragrafusa is lehetővé teszi.

Ezt a kijelentést Kraft dr. úgy érti,

keinek á sohasem elés gyorsan sál- kétszer egymás után. Bejött a szoba

■=»- -— - ■— — 7 írVTDVYf ■HP*

takozó szórakozásokat. Az igazgató gömbölyű figurája, kopasz barna feje úgy haladt mellette ezen az öt éven át, mint egy hűséges szolga; inkább mögötte, mint mellette. Igen, amikor a cíéü és délutáni órákban végigsiettek a divatos uccákon, férje egy lépéssel mindig mögötte maradt, szolgálatkészen, kezével a tárcáján, szemében tehetetlen alázattal, kissé szinte hipnotizáltan, dús ajándékokkal, égy-egy gyöngy gyei. gyémánttal fizetve meg minden csókot, mintha a szeretőjétől vásárolná s nem a feleségétől . . . Négy nappal ezelőtt is igy haladtak át a Váci-uccán szótlanul. sietve, kissé fáradtan. Szembe jött velük egy fiatalember, aki köszönt és megállt. Csatlakozott. Hárman mentek a cipészhez. Négy pár cipőt próbáltak fel. két fehéret, két barnát. A harmadiknál az igazgató ur érthetetlen buzgalommal lehajolt s valahogy a tenyerébe vette a gyöngyszürke selyembe bujtatott hűvös lábat. Megrázkódott. Ellenállhatatlan erővel érezte, hogy eladta magát és hogy nem tudja tovább folytatni ezt az életet. A fiatalemberre nézett, akit gyerekkorából ismert. Repülő tiszt volt a háborúban, most hivatalnok egy gyárban. Még aznap délután fogadta. Másnap felment a lakására. És most teljesen hozzá költözik. Azt mondta, feleségül veszi. Szereti, ö? Jobb lesz. Elviseli. Még , talán szeretni is fogja . . . Lehetsé; ges? Milyen jó volna . . .

Csöngetett. Előbb egyszer, aztán

j lánya, mosolyogva, kissé meghatotjtan. Megsimogatta arcát és pénzt i adott neki. A kettős csöngetésre érjkező inasnak is pénzt adott.

— Köszönöm a szolgálataikat, 'meg voltam elégedve hűségükkel,

; Isten velük. — Fehér kesztyűs kezét, i melyet meg akartak csókolni, fino- 5 man elhúzta a szájuk elől. — Vigyék [le, kérem, ezeket a szomagokat.

j Gyorsan búcsúzott a szobájától is.

I Agyától idegesen elfordult, tükrére : már rá sem nézett. Egy pillanatra . megállt nagy karosszéke előtt, melyében sokszor pihent és álmodozott. 3 Egy csepp illatszert hintett még a nyakára. Kisietett.

I A szomszédos szobában férie ült. j Szivarozott, várakozott. Most felállt. [Hozzá lépett és kezét nyújtotta. Moísolygotí. valami hideg, távoli mosollyal.

— Hát Isten vele barátom.

— Mégis?

— Mégis. Remélem, nem haragban válunk el és nem sajnálja azt az időt. amelyet együtt töltöttünk. No de egyébként sem megyek a világ végére s néha talán még látni is fogjuk egymást, bár én ezentúl kevesebbet jelenhetek majd meg azokon a

helyeken, ahová maga jár. Szegényebb leszek.

— Nem bánja?

— ó. igazán nem.

— Nem való magának ... —Hagyjuk ezt. Elmondtunk már

mindent.

Száját összeszoritotta. jobb orca- ■ esiról ,

mint munkatársunknak részletesed ben kifejtette, hogy nagyobb terülteket kellene autonóm egységekbe tömöritem. mint az alkotmányban előirt terület, amelynek nem lehet 80.000-nél több lakója. így ez a megoldás lehetővé tenné például a Vajdóság autonómiáját is.

Kraft nyilatkozatában éles kritika vai illette Pribicsevics és Markovics Peró beszédét, amelyek a nemzeti-ség ellen irányultak. Kijelentette azonban, hogy Jovanovics Ljüoa beszéde a nemzetiségeket teljesen megnyugtatja.

Bonyodalom a szuboticai szabó-sztrájk körül

Megírtuk, hogy a szabómunkások bérmozgalma ügyében Tikvicky iparhatósági rendőrkapitány úgy döntött, hogy a munkások általános) egyöntetű akcióját megtiltja és felhívja őket, hogy műhelyrnkint killön-kiilön rendezzék bérköveteléseiket. A munkások, akik az iparhatóság ítéletében a kollektiv megegyezésre irányuló törekévsük megakasztását látják, eddig még úgyszólván sehol sem próbáltak az iparhatóság utasítása értelmében megegyezni a munkaadókkal, akik pedig mint értesülünk hajlandók mühelyenkint a tárgyalásokat megkezdeni.

A munkaadók részéről, mint megírtuk, a bérmozgalommal kapcsolatban az a vád merült föl, hogy a Szabómunkások T ermelő-szövetkezéte. irányítja a mozgalmat és hogy pénzzel is támogatja a sztrájkban állő szabómunkásokat. Erre vonatkozólag IJngár Ferenc a Szabómunkások Term elő-szövetkezetének igazgatója munkatársunknak kijelentette, hogy, a szövetkezet ellen emelt vád alaptalan. A Szövetkezet — mondotta —> a munkaadók szemében talán azérí (tűnhetik fel ebben a színben, mert ai ; bérkövetelést, amelyet jogosnak tálált, minden nehézség nélkül megadta munkásainak, amit különben egy másik cég szintén megtett, mert figyelembe vette — a Szövetkezethez hasonlóan—a megváltozott megélhetési viszonyokat, amelyek föU tétlen indokolttá teszik a munkásolt részéről támasztott bérkövetelése\ két.

.iát csókra nyújtotta. Látta, hogy a férfi hűséges, alázatos kis szeme konytől párásodik s érezte, hogy a szája is tehetetlenül, nedvesen remeg. Sietett. — Isten vele.

[ Könnyedén, jókedvűen szaladt le a lépcsőn, gyereknek, felszabadult vidám gyereknek érezte magát. Lent a kapuban kissé megtorpant. Ott állt a soffőr s mellette az autó. Szürke kis Wanderer-gép, az ő volt kocsija. Két üléses, finom jószág, amelyet f oly szép vidékeken röpítette át. Lassú léptekkel ment a kocsihoz s már kissé fáradtan ült bele. Szólni is elfelejtett. — Hová parancsol? — kérdezte a soffőr. Ajkai mintha bénák j lettek volna, ólmos súllyal estek le J róluk a szavak, melyek az uj címet jelentették.

A kocsi kirepült az uccából. Innétonnét egy-egy férfi köszönt, s nő intett. Alig látta. A szél vidáman csapott arcába. Keze kinyúlt és gyöngéden megsimitotta a kocsi szürke derekát. Szemébe könyek szaladtak. Ajka remegett. Szaggatottan sóhajtott. Úgy búcsúzott ettől a kocsitól, mint egy élő testvértől. Fájt a szive. vS szórakozottan szorította zsebken- I dőjét a szemére, nehogy a lefolyó köny szétkeverje arcán a festéket. Mert sírni ma nehéz. A festék miatt fnem is lehet.

— Isten vele. — mondta nagyon melegen a soffőrnek. És némi habozás után még hozzátette: — Mondja meg az urnák, arra kérem, küldjön s nekem egy jó fotográfiát erről a ko-