Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-16 / 130. szám
Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Sznbotfea, SZERDA 1923. május 16. 130. szám Megjelenik minden reggel, ünnep alán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztősé? 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZLUKESZTÖSÉCi Kralja Alexandra-uiicc 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandia-niica 1 (Lclbach-palota) Föderalizmus és szabadj egy A Pravda írja: Radícsék azt követelik, hogy Horvátországban és Szlavóniában a régi hervát törvények szerint ejtsék meg a községi választásokat, követelik, hogy a kormány az alkotmány értelmében proklamálja a polgárok teljes egyenlőségét. Követelik végül, hogy a Radics-párti képviselőknek is adják meg az ingyen vasúti jegyet. Föderalizmusért lelkesülő keblek s autonómiát követelő meggyőződések meg lehetnek elégedve a programmal; az a nagyvonalúság, ez a széles horizont, as a providenciólis bölcseség, az a történelmen, szociológián és tömeglélektanon megizmosodott politikai tanultság, amelyik ilyen szabatosan határolja el követeléseit, amelyik ilyen hibátlan tekintettel veszi észre, hogy mit kivannak a tömegek, az idők, a .szükségletek, a világpolitikai helyzet s mivel lehet kielégíteni ezeket a kívánságokat, bizonyára híven és eredményesen fogja képviselni az ő kicsi törekvéseik célhoz jutásának érdekeit is. Végtére is, aki nagy dolgok elintézéséhez szokott, aki “a népek millióit terhelő felelősséget magára veszi, aki jogot formál arra, hogy egy ország jövendőjének útjait kijelölje s tizennégy millió embernek sorsát kiformálja, arra csak rá lehet bízni a mi külön kis, hogy ne mondjuk ;; kis üstön főtt problémánkat. Aki fel tud emelkedni a politika mesterségének salakjából az államigazgatás magasságéig, aki létrán látja és szólván hirdeti, hogy ennek az országnak legégetőbb problémája az, hogy a Radics-párti képviselők még — horrendum diclu — nem kaptak szabadjegyet, arra csak rá lehet bízni olyan piszlicsári, olyan bagatell föladatokat is, mint amilyenek : az ország pénzügyi politikájának revíziója, uj orientálódás a külpolitikában, a gazdasági válság megoldása, a kormányzati válság elintézése s likvidálása mindannak a problémának, ami elintézetlenül, átlábolhatatlan fertőként terül a jobb jövő felé vezető utón. Kedvünk volna Petőfi Sándort módosítani s megkérdezni Pnsicstől, az összes praktikák és takti kák egyetemes jogtudorától, hogyan gondolta ő, hogy „szabad-Í'egy nélkül akarta megvédeni lazáját?“ A parlamentek története azt mutatja, hogy a képviselőkkel, a «főképviselőkkel, mindent el lehet fogadtatni: abszolutizmust, diktatúrát, kvótafölemelést, centralizmust és autonómiát, általános választójogot, klotürt, királyságot és respublikát, csak azt nem. hogy lemondjanak a szabadjegyükrő!. A szabadjegy követelésében megegyeznek minden rendszer támogatói a császárságtól a szovjetig. Oroszország is csak úgy tudta megszüntetni a szabadjegyeket, hogy — ingye nessé tette mindenki számára az utazást. Lám, Radics követelései között is milyen előkelő hely jut a vasúti szabad jegy követelésének. Kérünk állampolgári egyenlőséget és vasúti szabadjegyet, mondják egy 1 él ekzet vétel i el Radícsék és talán meg sem fordul a fejükben az állampolgári egyenlőségnek egy kis szépséghibája, a vasúti szabadjegy kivételessége Konok, komor, sötét tekintetű, megkövesedett meggyőződésű férfiakat sejtettünk a Radics párt tagjaiban, akik apostoli hittel és apostoli lemondással hirdetik az igét s vállalják meggyőződésük következményeit. A kép most egyet fordul s a paraszt forradalmárok helyett a paraszt nagyságos urakat pillantjuk meg. Ez a kép már kissé ismerős, mert nem szokatlan látvány : látni az életmüvészt, aki a szerénységnek, alázatosságnak és lemondásnak papja, látni a munkás vezetőt, a ki plasztronban és vasalt nadrágban hirdeti a megváltó forradalmat, látni a munkabérekből élő nagy tőkést, aki szociálpolitikával foglalkozik, látni a pélinkagyárost, aki jótékonykodik. A mai jogállapottal és tényleges helyzettel szemben a Radics párt programja forradalmi változást jelent. De, úgy látszik nem csak rózsavízzel nem lehet forradalmat csinálni, de - szabedjegy nélkül se. Izgalmas vitaarnandátumokigazoIásakSi ül A radikálisak és demokraták visszaéléssel, terrorral vádolják egymást Á nemzetgyűlés keddi ülése A szkupstina kedden délelőtt és délután is ülést tartott, amelyen az igazoló bizottság jelentéséről tárgyaltak. A délelőtti ülést háromnegyed tízkor nyitotta meg Peles Dusán dr. házelnök telt padsorok mellett. Az ülés eleinte csendben folyt le. Rövid vita után a földmivespávt és a demokraták szavazatai- ellenében elfogadják a múlt ülés jegyzőkönyvét, majd az elnök indítványt tesz Csicsevics demokrata képviselő megbüntetésére, aki a parlament múlt ülésén elvitte a szavazó urnát. Az elnök a képviselőnek három ülésről való kizárását javasolta, amit a parlament Csicsevics felszólalása után szótöbbséggel elfogad. Ezután áttértek a napirendnek az igazoló bizottság jelentésének tárgyalására. Kopics dr., radikális képviselő, előadó beterjeszti a többség jelentését, Markovics Pera demokrata és Dimitrijetxics Dusán földmivespárti pedig kisebbségi jelentést terjesztenek be. Kojics többségi előadó hosszabb beszédben fejti ki a többség álláspontját a mandátumok igazolása tárgyában. Hivatkozik arra, hogy a többség a külföldi, főleg az angol parlamenti szokások szerint járt el akkor, amikor a meg nem támadott mandátumokat vita nélkül igazolta. Ezután részletesen foglalkozott azokkal a panaszokkal, amelyeket a választási névjegyzékekre utólag fölvett választók miatt adtak be, ami főképpen a magyarokra, németekre és az orosz menekültekre vonatkozik. Kojics rámutatott arra, hogy azokat, akiket fölvettek a választói névjegyzékekbe, a választási bizottságoknak az urnák elé kellett bocsátaniok, mert a bizottságoknak nem állott jogukban a választói névjegyzékek fölülbirálása. Egyetlen jegyzőkönyvben sincs olyan panasz felvéve, hogy ezek a szavazatok jogtalanok lettek volna, igy tehát a bizottság ezeket a választásokat kénytelen volt igazolni. Az orosz menekültek szavazati jogosultságát a törvény alapján fejtegeti. Kopics beszédét a demokraták állandó közbekiáltásokkal zavarják. Különösen hevOs vihar tör ki akkor, amikor B)skovics Dusán választási agitácioról beszél, aki a beérkezett jelentések szerint a magyar és német választók előtt olyan kijelentést tett, hogy az országban minden bajnak a király az oka. Boskovics ekkor felugrik helyéről és vehemensen tiltakozik, mire az elnök rendreutasitja. Más demokrata képviselők is több Ízben részesülnek elnöki rendreutasításban. Az előadó beszéde után megkezdik a vitát a bizottság jelentéséről, amelynek Davidovics Ljuba a demokrata párt elnöke ez első szónoka. Davidovics beszédét a ház elég nagy csendben hallgatja végig. Élesen bírálja a választások lefolyását és azt állítja, hogy a választásokon nagy terror és sok törvénytelenség nyilvánult meg. Eddig — úgymond — a radikálisok az áüamellenes elemekkel szemben harcot folytattak, most pedig tárgyalnak velük. Megengedték Spahónak, Korosecnek és Radicsnak hogy az autonómia, föderalizmus és a köztársaság érdekében agitáljanak, ők maguk pedig agitédójukban a király nevét használták fel. Több példát is hoz fel erre, ami ellen a radikálisok hevesen tiltakoznak. Ennek a politikának lett az eredménye — mondja Davidovics — hogy a mostani szkupstina faji alapokon jött létre. Beszédében többször személyében támadja Pasics miniszterelnököt. Beszéde végén heves szóváltása támad Markovics igazságügyminiszterrel, akit azzal vádol, hogy Hercegovinában pénzzel agitált. Markovics miniszter rögtön szót kér és kijelenti, hogy ez a vád éppen annyira igaz, mini Davidovics többi állításai. Amikor megkérdezte Davidovicstói, hogy válialja-e vádjaiért a személyes felelősséget, azt válaszolta, hogy nem vállalja. Uzunovics építésügyi miniszter polemizál Davidovics beszédével, visszautasitja annak támadásait és azt bizonyítja, hogy a demok ráták dolgoztak terrorral a választások idején. A beszédet a demokraták állandó közbekiáltásokkal zavarják, ami izgalmas szóváltást idéz elő az egyes demokrata és radikális képviselők között. Az elnök ezután az ülést egy órakor fölfüggeszti és annak folytatását délután négy órára tűzi ki, A délutáni ülés A délutáni ülést, amelyet négy órakor nyit meg az elnök, nagy várakozás előzte meg, főként Pribicsevics Szvetczár tervbevett felszólalása miatt. Az ülés első szónoka Lázics Voja, a föidmivespárt elnöke, aki hosszú beszédben bírálja a kormánynak a választások során tanúsított eljárását, különösen a boszniai választásokon elkövetett visszaéléseket teszi szóvá. A választási atrocitásokra vonatkozóan számos dokumentumot olvas föl, úgy, hogy végűi a türelmetlen közbeszólásoktól alig tudja beszédét folytatni. Annál nagyobb érdeklődés fogadja Pécsics Dragutin demokratapárti képviselő fölszólalását, aki ironikus hangon boncolgatja az előadói jelentést és Uzsunovics miniszter beszédét. A demokraták részéről folytonos tetszésnyilvánítás szakítja félbe s szónokot, akit a radikálisok viszont közbeszólásokkal igyekeznek megzavarni. Utána Uzsunovics miniszter emelkedik szólásra és visszautasitja az ellene emelt vádakat. A következő felszólaló Kojics, a jelentés előadója, aki Davidovics és Lázics beszédeire reflektált.
