Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-01 / 117. szám
2. oldal. niegalakitottiič az id! kormányt és elhatározták, hogy ■v it régi kormány képviselő-tagja! megtartják tárcáikat, mig a mandátum nélkül maródi Zsupanics földm ívelés ügyi és Suplto irírcanéikiili miniszter helyett a pár' másokat fog delegálni a kabinetbe. Valószínű, hogy néhány napon belül a kormányt ki fogják egészíteni a dzsemljet egy tagjával és szó van arról is, hogy hamarosan más kisebb személyi változtatások is fognak történni. Szuboticai ügyek A város napilapja ügyében Lepedét Illés a városi takarékpénztár igazgatója ■— mint megirluk — Bécsben járt, hogy a város uj nyomdájának felszerelése ügyében a szükséges megrendeléseket eszközölje. Lepedát már visszaérkezett útjáról és kijelentése szerint a nyomda felszereléséhez szükséges gépek két héten bellii megérkeznek Subolicára. A város napilapjának megjelenése most csak attól függ, hogy a városi tanácsnak mikorra sikerül a szükséges szerkesztőt és munkatársakat leszerződtetni. A gázgyár átalakításáról valószínűleg a legközelebb összehívandó rendkívüli városi közgyűlés fog dönteni. Két két bécsi gyár ajánlatot tesz a városnak a szükséges gépek árára nézve, aminek alapján elkészítik az előzetes költségvetést és azt fogja a tanács a közgyűlés eic terjeszteni. A suboticai gyermeknap halasztást szenved, mivel a beogradi gyermekek C6ak május 14-én érkeznek meg Suboticára. Május 15-én a színházban nagy koncert lesz, 16-án pedig Palicson rendeznek majálist, mig 17-én térnek vissza Beogradba a gyermekek, akiknek elhelyezéséről már gondoskodás történt. Radikális tej-kurát követelnek a zentai háziasszonyok A sentai háziasszonyok panaszát hozta a posta a Bácsmegyei Napló szerkesztőségébe. Nem a drágaság miatt panaszkodnak — az ellen már nem is érdemes szót emelni, mert úgyis hiába való — hanem a sentai tejeskofákra, akik drága pénzért rossz tejet árulnak a sentai vásárcsarnokban. Rossz a tej! Ez nem uj dolog sem Sentán, sem Snboticán, sehol sem, mert a tej mindenütt egyformán fossz, mindenütt vizzet eresztik fel. A gondosabb milimárik erre a célra egészséges ivóvizet használnak, de vannak kevésbé válogatós teikereskedeltni közegek is. akik mocsárvizböi állítják elő a tejet- lg'- tehát a közönségnek egyik része hamarább veszi észre, hogy rossz a tej. mint a másik része. Sentán talán az a hiba. hogy az ottani tejeskofák nem ismerik a kémiát és nem tudják* hogy mennyi vizet szabad a tejbe önteni, hogy maradjon annak tejize is. A sentai tejeskofák helyesen tennék, ha testületileg felkérnék a vegyvizsgáló intézetet, tanítsa meg őket arra. bogy mennyi vizet szabad a tejbe vegyíteni, ha nem akarják, hogy a sentai közönség rögtön tisztába jöjjön manipulációikkal. Vagy — a vegyvizsgáló intézet magától is megtehetné azt. hogy megtanítja a kofákat arra hogy nem szabad a tejet elpancsolni? Talán ez sem lenne lehetetlen és az sem. hogy* lejrazziát rendezne már egyszer a hatóság a sentai piacon! A milimárik akkor talán maguktól is rájönnének arra. hogy milyen arányban szabad a tejet vizáéi vegyíteni, illetőleg milyen arányban nem szabad. Radikális tej-kurára van szükség Sentán! BÁCSMEGYEI NAPLÓ_______________________________Í923, május í, Katholikus intézmények létesülnek Szuboticán A püspökség katholikus gimnáziumot és papnevelőt alapit A suboticai püspökség felállításakor az apostoli adminisztrátor egyik legfontosabb feladataként uj katolikus iskolák létesítését jelölte meg. Azóta — mint ismeretes — megalakultak már a suboticai püspökség egyes egyházi szervei is, amelyek már meg is kezdték működésüket, köztük az iskolák fenntartásáról gondoskodó egyházi szervezet is. Amint munkatársunk egyházi körökből értesül, már néhány hete folynak a tárgyalások a suboticai püspökség által felállítani szándékolt katolikus gimnázium és papnevelő intézet létesítése ügyében. A püspökség sürgősnek tartja ezeknek az iskoláknak a mielőbbi felállítását, azonban ennek útjába még sok akadály gördül. A püspökség átvette ugyan a kalocsai érsekségtől azokat a bácsi birtokokat, amelyeket nem vettek agrárcélokra igénybe, azonban a suboticai püspökség a kalocsai érsekséggel szemben még rendezésre szoruló több fontos ügy likvidálásáig mégsem annyira független vagyonilag, hogy a nagy terhekkel járó uj iskolákat önerejéből felállíthatná. Még nem döntöttek végleg abban a kérdésben sem. hogy a katolikus gimnáziumot egyáltalán felállítsák-e, noha a legutóbb a suboticai gimnáziumban történt ismeretes események csak megerősítették a katolikus gimnázium alapításának gondolatát. Megerősíti az egyházi köröknek ezt a kívánságát az is, hogy a jelenlegi suboticai gimnáziumot nem tartják alkalmasnak arra. hogy ott a katolikus ifjak olyan nevelésben és oktatásban részesüljenek, ami papi to-Beogradból jelentik: A szerb történelmi társulat csütörtökön este a tudományegyetemen felolvasó ülést tartott, melynek keretében Popovics Dusán dr.. a társulat titkára előadást tartott a szerbek és magyarok történelmi viszonyáról. Bevezetésében azt hangsúlyozta az előadó, hogy kutatásaiban nem a régi történetírás módszereivel dolgozott, hanem elsősorban a tömegek életét tette tanulmány tárgyává, mostani előadásában a török hódoltság megszűnése utáni korszakkal foglalkozik, amikor is a szerbek nagyobb arányokban tömegesen vándoroltak be az akkori Délmagyarországba. Hiteles kútfők tanúsága szerint ennek a vidéknek korábbi magyar lakossága ekkor szinte teijesen ki volt pusztulva. A Bánságban egyáltalában nem éltek magyarok, mig a Bácskában a lakosságnak körülbelül 5% -át tették ki. Popovics körülbelül 50.0U0-re becsüli az ebben az időben beköltözött szerbek számát. Erre nézve elsősorban magyar kútfőkre hivatkozik, de támogatják ezt a bécsi levéltárakban legújabban megejtett kutatások is-A szerb letelepülés határvonalát Aradtól kezdődőleg nyugatra a Maros mentét, majd Szabadkától nyugatra szinte egyenes vonalban Baranyában a Száváig. A baranyai etnográfiai határ a legbizonytalanabb, mert ott nagyon kevert a népesség. Ezután a tizennyolcadik század eléjén történt magyar és német telepítésekkel foglalkozott az előadó, a melyek a déli határvidékek népességi viszonyainak megváltoztatását célozták. Részletesen ismertette Popovics a vajdasági szerb nép küzdelmeit a bevándorláskor kapott privilégiumaik vábbképzésükhöz szükséges. Másrészt ennek a középiskolának a fenntartása óriási anyagi áldozatokat kívánna és rendkívüli nehézségeket okoz az is. hogy az uj gimnázium céljára uj épületre volna szükség, mert nincsen selvn sem hely arra, hogy ezt az iskolát elhelyezzék. Ezzel szemyen befejezett tény az, hogy a papnevelő intézetet a legrövidebb időn belül felállítják. Kezdettől fogva hangsúlyozzák ennek az intézetnek nélkülözhetetlen voltát, különösen amiatt, hogy a háború befejezése óta nem neveltek ezen a területen uj papi generációt és ez az öt évi szünet máris érezteti a hatását olyképpen, hogy a Vajdaságban kevés a katolikus pap és igen sok plébánosi tisztség van már hosszabb idő óta üresedésben. Elsősorban ennek a körülménynek tudható be, hogy az egyházi körök a legsürgősebben akarják felállítani a suboticai papnevelő intézetet. amelyet — ha kell — ideiglenesen helyeznének el addig, amig az uj intézet felépül, bár erre nézve is megteszik már a szükséges előkészületeket, hogy a papnevelő intézet épületét mielőbb felépítsék. Azt akarják, hogy a papnevelő intézet már az idei ősszel megkezdje működését. Értesülésünk szerint a most Rómában időző Budanovics Lajos apostoli adminisztrátor tárgyalásokat folytat ebben a kérdésben is és visszaérkezése után megtörténik a végleges döntés a püspökség által létesítendő iskolák felállítása ügyében. megvédéséért. A magyar kormányok mindig küzdöttek ezeknek a jogoknak az elismerése ellen, amely törekvésekkel szemben a szerb nemzetiség a bécsi udvarnál talált erős támogatásra. Így volt ez egészen 1867-ig. mikor is a kiegyezés után a szerbek elvesztették a bécsi udvar védelmét. Ettől az időtől kezdve a szerbek magukra hagyatva egyedül harcoltak régi jogaik épségben tartásáért. egészen a Monarchia összeomlásáig. A szép számit hallgatóság, amely legnagyobb részében tanárokból és a történelmi társaság tagjaiból állott, tetszéssel fogadta az előadást, amely az előadó bejelentése szerint is az idő rövidsége miatt csak vázlatos képét nyújtotta a vajdasági szerbek történetének. Az előadást vita követte, amelyben Radonics Jován. a suboticai kerület képviselője, maga is ismert tórténeiiró és Popovics György, suboticai tanügyi inspektor vettek részt. Radonics nagy elismeréssel szólott az előadásról és különösen az aj történelmi kutatási módszeréről, ami azért keltett feltűnést, mert Radonics maga a régi történeti iskolához tartozik, amit maga is hangsúlyozott. Popovics inspektor különösen az előadás statisztikai adataival foglalkozott. Figyelmeztetett arra. hogy a milleniuntkor kiadott Acsády-féle statisztika sem megbízható, mert nevek szerint osztályozta a népességet. a nemzetiség közelebbi elemzése nélkül. Szerinte Baranya katolikus népessége is nagyrészt szerb eredetű, különösen a Pécsett és környékén élő. a köznyelven bosnyákoknak nevezett katolikus szlávok, akiket erőszakosan téritettek meg. A dunai vidék' szerinte tiszta szerb te* lepülés volt, ahonnan a XVIII-üé század közepén húzódtak lejebb a határőrvidékek felé. Ugyancsak a Duna mentéről nagyszámú szerb vándorolt ki Oroszországba, a Maros—Tisza közötti szerbekkel együtt összesen több, mint 50.000-en. Popovics Dusán előadását május 12-ikén szélesebb alapon meg fogja ismételni. .. , Rendeződnek a viszonyok a szuboticai kórházban A kórházbizottság illése A suboticai kórházbizottság hétfőn délelőtt ülést tartott a városházán dr. Pletikoszits András főispán-polgármester elnöklésével. A bizottság több kórházi szállítás ügyében hozott határozatot, majd tudomásul vette a közkórház igazgató-főorvosának jelentését. Ebből a jelentésből megállapítható, bogy a suboticai közkórházban végié rendeződtek a viszonyok és megszűnt az a suiyos gazdasági helyzet, amely már évek óta veszélyeztette a kórház föntartását. Még ma is súlyos nehézségekkel kell küzdenie a suboticai közkórháznak, amelyet sem az állam, sem pedig a város nem vállal a magáénak. A tavalyi viszonyokhoz képest azonban lényegesen javult a helyzet. A kórház most megkapja rendszeresen az egészségügyi minisztériumtól a kórház fentartásához szükséges anyagi támogatást és ugyancsak pontosan folyósítják az állami betegápolási dijakat is, csupán még a régebb idő óta esedékes ápolási dijak elszámolása nincs rendben. A viszonyok javulása óta a kórház vezetősége már nagyobb beszerzéseket is eszközölt és a kórház rossz állapotban lévő fölszerelését is kiegészítette, úgy, hogy most a betegek elhelyezése és élelmezése is jobb, mint azelőtt. A kórházbizottság azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a közkórház alkalmazottainak fizetését ugyanúgy rendezzék, mint amilyen mértékben rendezték a városi tisztviselők illetményeit. Mária királyné-kórház Somborban Százágyas kórházat létesítenek a királyi esküvő emlékére Somborból jelentik: Vasárnap értekezlet volt a megyeházán a Somborban létesítendő uj kórház ügyében. Ismeretes, bogy a király esküvője alkalmából a város társadalma nagyobb összeget adományozott kórház alapítására. Stampar András dr. a közegészségügyi minisztérium osztályfőnöke, Ruppel, hamburgi műegyetemi tanárt — aki kórházépítésekben specialista — bízta meg tervek elkészítésével. Vasárnap délelőtt fél 9 órakor volt ebben az ügyben az értekezlet* amelyen megjelent Stampar András dr. egészségügyi osztályfőnök. Atör* kavics Lázár dr.. a novisadj közegészségj hivatal főnöke, továbbá a megye alispánja, a polgármester, a pénzügyigazgatóság vezetője, a tiszti főorvos és még számosán Az értekezlet elhatározta, hogy egyelőre a kórházi terv egyik részét valósítják meg. Először a a poliklinikát építik meg. Száz ágyas mintaszerű kórházat fognak építeni, és pedig: trachoma-osztályt, venereás osztályt. tuberkulotikus osztályt és szülészeti osztályt. Minden osztály 25 ágyas lesz és mindegyikei* ;ynbuia* tóriumot is létesítenek. Szegény sorsú betegek ingyen ápolásban részesülnek. A kórház souterénjén népfürdőt létesítenek 20 zuhannyal és több káddal. A szegények teljesen ingyen használhatják a népfürdőt is. A szerbek és magyarok viszonyáról vitatkozik a szerb történelmi társaság A vajdasági nemzetiségi kérdés története
