Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-01 / 117. szám

1925. május 1 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldat Az építési költségek négy millió dinárban vannak előirányozva és a kórházat még ebben az évben fel akarják állítani. A megyei építési osztály doigozzá ki a terveket.! amelyek még május­ban elkészülnek, júniusban kiírják a pályázatot és júliusban megkezdik az építést. A kórházépítési terv második ré­szét — 200 ágyas nagyszabású kór­ház létesítése — később valósítják meg. Évekkel ezelőtt id. Szemző István bácsmegyei nagybirtokos 530 hold földet hagyományozott a megyének azzal a rendeltetéssel, hogy abból kórházat létesítsenek. Az agrárre­form minisztérium ezt a földet ag­rárreform célokra lefoglalta. A közegészségügyi miniszter in­tervenciójára az agrárminiszter ki­­látásba helyezte hogy a föld felét \ feloldja. Ebből fogják a 200 ágyas kórházat felépíteni. A király kabinetirodája értesítése szerint a király megengedte, hogy az uj kórház Mária királyné nevét viselje. Ki az az Árg HSí Támadás a beográds sajtóban a magyarság’ ellen A borderó-affér, dr. Nagy Ödön £s dr. Gräber László letartóztatása ismét ürügy a beogradi sajtónak, hagy a magyarság ellen támadáso­kat intézzél. A komoly és kevésbé komoly lapok egyértelmüleg a meg nem értő gyűlölet hangján írnak nemcsak ennek a legújabb afférnak a gyanúsítottjairól, hanem a ma­gyarokról is. Feledve van a dal, a melyet a választásoik előtt politikai érdekből verkliztek arról, hogy ke­resni kell a magyarokkal való nieg­­békülést s a megértés politikáját kell velük szemben folytatni. Most az a cél: a jóhiszemű szerb olva­sók előtt gyűlöletessé tenni az itt élő magyar kisebbségei. A naciona­lista lapok megelégszenek azzal, hogy a letartóztatottakat megrágal­mazzák, a komoly Vreme koncedál­­ja, hogy a borderén látható aláírá­sok hamisak, de annak a gyanúnak ad kifejezést, hogy a gyanúsítottak oly ravaszok, hogy előre számítót-1 tak rá, hogy a levél illetékte­len kezekbe kerül s mással Íratták alá a nevüket. Hogy ki az a más, azt nem mondja a »Vreme«, amint­hogy arra sem gondol, hogy a »Vre­me« szerkesztőjét, vagy tudósítóját is le lehetne tartóztatni azon az ala­pon, hogy valaki írna hamisított le­vélpapíron. hamis bélyegzővel ellá­tott hamisított aláírása levelet, s azt­­mondanák, hogy azt ravaszságból íratták mással. A magyarság elleni támadások­ban vezet a Balkán, amelyről azt ál­lítják, hogy közel áll a kormányhoz. A »Balkán« vasárnapi száma tárna­­adást intéz a magyarok ellen s a »Bácsmegyei Napló« bűnéül rója fel, hogy a magyarokat arra hívja fel, hogy lépjenek be a Magyar Pártba, s hogy a lap a Magyar Párt szervezésének szükségességével foglalkozik. Megállapítja a »Bal­kán«, hogy ez nyilt támadás az ál­lam ellen s ellentétben áll a lap és szerkesztőjének korábbi lojalitásá­val. A jámbor szerb olvasó, aki eset­leg nem sejti, hogy mi az a Magyar párt, hogy például a királynak, aki köszönettel vette tudomásul a Ma­gyar Párt alattvalói hódolatának és hűségének nyilvánítását, valószínű­leg más véleménnyel van a Magyar Pártról. — természetesen gyűlölet­tel és ellenséges indulattal telik el a magyarság iránt. A »Balkán« alkalmi kuímérgezője Árgus név alatt közli Suboticáróí ezeket a magyarok ellen uszító cik­keket. Természetesen érdekes volna tud­ni, hogy ki ez az Argus, aki vissza­él egy beogradi lap tájékozatlansá gával s hazugságokkal mérgezi meg az újságon keresztül a jóhiszemű emberek gondolkodását. Azok, akik tájékozottak a beagrad-subotieai sajtóviszonyok felöl úgy iniorrnáí­|nak bennünket, hogy ez a hibássze­­;mü Argus a helyi radikális párt I egyik befolyásos tagja, aki a közel I múltban a választások előtt még sí jén élénken hangoztatta a testvéri­séget, a megértés szükségességét, s I világért sem árulta el, hogy ennyire ‘gyűlöl mindent, ami magyar. Feloldották a Bácsmegyei Napló elkobzását A törvényszék megállapította, ihctjy as elkobzás alkotmányellenes veit A. szuboticai rendőrség előterjesztő-1 sere, mint megírtuk, az államügyész el­rendelte a Bácsmegyei Napló szombati számának elkobzását. Az elkobzás a Gráber László és Nagy Ödön letartóz­tatásáról szóló cikkünknek azokért a kitételeiért sújtott bennünket, amelyben azf irtuk, hogy birói közegek is hamis­nak nyilvxlnitották azt a levelet, amely­nek alapján a letartóztatások történtek. Nem irtuk s nem is írhattuk azt, hogy az ügyben eljáró bíróság tagjai nyilvá­nítottak ilyen véleményt, hanem bírói közegekről szóltunk, akiknek alkalmuk volt ezt a levelet korábban látni s ar­ról véleményt mondani. Nyilvánvaló, hogy annak megállapításával, hogy van­nak birói közegek, akik arra. ami ha­mis, rámondják, hogy hamis — nem a bíróságot akartuk befolyásolni, amire kevés a tói: hatalma, hanem a közön­séget akartuk megnyugtatni, amikor utaltunk a birói igazmondás pártatlan-Az elkobzást rendelő végzésről ki­mutattuk, hogy az ellentétben áll az alkotmánnyal s megint csak a független bíróság igazmondására utaltunk, amely­nek törvény szerinti kötelessége az el­kobzás törvényességét felülbírálni. A í szuboticai törvényszék hétfőn háromas tanácsban tárgyalta az ügyészség jelen­tését s kimondta, hogy a Bácsmegyei Napló: Három letartóztatás hamisított levél alapján cimü cikkében nincs olyan kitétel, amelyért j az alkotmány alapján a lapot el jj lehetne kobozni. Az ügyészség Jj végzést tehát megsemmisítette. | A rendőrség ennek alapján hétfőn I visszaadta a Bácsmegyei Napló szombati reggeli számait. Az alkotmány 18-ik §-a szerint a Bácsmegyei Napló kiadójának kártérí­tésre van joga a szabályellenes elkob­­zási végzés miatt. . . . sagara. Elkészült az uj német jóvátétel? javaslat Szerdán 03/11]tjják át a szövetségeseknek a szakaszra, mert Buzitán egy le­ánynak udvarolt és ezzel a kéréssel fordult felettes hatóságához, hogy helyezzék ide, mert meg akar nő­sülni. Hivatalos jelentés magyar részről A Szedlacsek-ügy megvizsgálását' vasárnap este be is fejezték. Ma­gyar részről hivatalos közlést adtak ki, amely megállapítja, hogy nem volt eldönthető, hagy az incidens magyar, vagy pedig csehszlovák te­rületen történt, mert a kérdéses te­rület bövatartozósága vitás. Eldön­tetlen maradt az a kérdés is, hogy melyik járőr használta előbb fegy­verét. Valótlannak bizonyult ellen­ben, hogy Szedreseket a magyar, vámőrök elhurcolták volna és csak azután gyilkolták meg, mert a bi­zottság megállapította, hogy a cseh­szlovák őrmester az összetűzés al­kalmával esett el. Beregi Oszkárra nem ér­vényes a ÍKtíárzár Beregi Oszkár, a Nemzeti szín­ház volt neves miivé-ze április 25- ikén Bécsből hajón Pozsonyba uta­zott, ahol az Uriel Acosta címsze­repében kellett föllépnie. Magyar út­levele rrJatt a .határvizsgálatnál fel­tartóztatták és a rendőrségre kísér­ték, ahol Herr rendőrtanácsos .azon­nal érintkezésbe lépett a külügymi­nisztériummal és telefonon intézke­dési kért Beregi sorsára vonatkozó­lag. Prágából úgy intézkedtek, hogy Bereginek különös tekintettel mű­vészi érdemeire, a beutazást megen­gedik. A német kormány — mint Berlinből jelentik — őszintén hozzálátott a Ruhr-kértíés likvidálásához. A merev ellentállás passzivitását a német külüjyi p ditika Bonar l aw segítségével aktív diplomáciai munkával cserélte fel és az angolok által elő­készített utón megtette az első lépést Franciaországgal való megegy ezésre. Az uj jóvátétel! javaslat, amelyet valószinüleg alkalmasnak talál Franciaország a mielőbbi tárgyalások megkezdésére, mint a Woif-ügynökség jelenti, elkészült és a birodalmi kancellár a jegyzék szövegét már ismertette is a pártok vezéreivel. Az uj német javaslatot szerdán adják át a szövetséges kormányok­nak. Ugyanaznap a német sajtóban is meg fog jelenni a diplo­máciai okmány. .Megszakítják a vasúti forgalmat Jugoszlávia és Magyarország között Félbeszakadtak a csehszlovák-magyar vegyes bizottság tárgyalásai Beogradból jelentik: A magyar­csehszlovák határincidensek ügyé­ben tárgyaló vegyes bizottság va­sárnap ült össze. Hétfőn félbeszakí­tották a tárgyalásokat. Beogradban az a hir terjedt el a késő éjjeli órák­ban, hogy az uj kormány meg az éjszaka folyamán minisztertanácsot tart ezzel kapcsolatban, mert állító­lag a jugoszláv kormány is csatla­kozni kíván azokhoz az erélyes rendszabályokhoz, amiket Csehszlo­vákia életbeléptetni készül Magyar­­ország ellen. Hir szerint legel -ő megnyilvánulása ennek az lesz, hogy Jugoszlávia is megszakítja rövidesen Magyarországgal a vas­úti forgalmat. A vasárnapi csehszlovák­magyar tárgyalások Budapestről jelentik: A magyar­csehszlovák határincidens ügyében a két kormány kiküldöttei vasárnap délben 12 órakor megkezdték a hi­vatalos vizsgálatot. A delegátusok Him község iskolaépületében ültek össze, A vizsgálat ideje alatt 15 ki­lométer körleten belül katonai meg­szállás alá vették az egész területet. A bizottság egész sereg tanút hall­gat ki. akik a vizsgálat ideje alatt szabadon léphetnek át úgy a hatá­ron, mint a katonai kordonon. A magyar hadügyminisztérium képvi­seletében Rudtiay Lajos követség! tanácsos, a magyar bizottság veze­tője, Koller György ezredes, kato­nai szakértő és Szentimrey Pál. Abaujtorna vármegye alispánja, a bizottság harmadik tagja, vesz részt a tárgyalásokon. A cseh kormány részéről Csermák Miklós, a buda­pesti cseh követség titkára, Kinzl- Jizersky Rudolf követség! tanácsos, Dolejts Béla miniszteri tanácsos és Novák Zdcnko ezredes, katonai szakértő folytatják a vizsgálatot. A cseh bizottság már vasárnap reggel a tanúkihallgatások meghallgatása előtt kiszállott a 318. magassági pontra; itt gyilkolták ugyanis meg Szedlacsek csehszlovák őrmestert A helyszíni vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet vettek föl. Főpróba a határincidcnsböl A vegyes bizottság tagjai vasár­nap a helyszínén kihallgatták azt a csehszlovák közlegényt, aki a meg­gyilkolt Szedlacsekkel együtt sze­replője volt annakidején az esetnek. A közlegényt felállították arra a helyre, ahol az affér történt és el­mondatták vele, hogyan történt az összeütközés. Ugyanígy hallgatták ki a magyar vámőröket is. A ma­gyar részről kirendelt orvos meg­állapította, hogy Szedlacseket há­rom szúrás érte. ezek közül kettő halálos természetű volt. A tárgya­lás során kiderült, hogy Szedlacsek őrmestert három nappal az eset előtt saját kérésére helyezték erre Megindult; a kivándorlás a Vajdaságból Argentínába Látogatás az argentínai konzulátuson Beogradi munkatársunk felkeres­te C. D. de Barriost az argentinjai köztársaság beogradi főkonzulit, hogy az Argentínába irányuló ki­vándorlás iránt érdeklődjék. A íőkonzul, ki rendkívüli szívé­lyességgel állott munkatársunk ren­delkezésére, mindenek előtt kije­lentette, hogy bár Argentina sem­miféle propagandát nem fejt ki a be­vándorlás érdekében, minden be­vándorlót örömmel fogad, mert a 3.000. 000 négyzetkilométernyi terü­letű Argentínának, mindössze 9.000. 000 lakosa van és ennek kö­vetkeztében jelentékeny földterüle­tek állanak megmüveletlenül. De minden más társadalmi osztályt is a legszívesebben látunk — folytatta — a házaló zsidó kereskedőkéi ki­téve. De ennek nem vallási türel­metlenség az oka. — mondotta a fő­konzul — hanem kizárólag az, hogy ezeknek száma Buenos-Ayres-ben már a százötvenezret is meghalad­ta. Az S. H. S. királyságból leginkább a Bácska és Bánság magyar és né­met nemzetiségű lakosai és Bitóij albán lakosai vándorolnak ki Argen­­tiniába. A főkonzulátus, melyet tavaly jú­niusban szerveztek, 1922. év végéig mintegy 55 vízumot adott, de ez a szám rohamosan emelkedik, úgy hogy ebben az esztendőben, három hónap alatt, már több, mint 250 ví­zumot adtak ki. Azokra a hírekre, hogy Argentina Novisadon, illetve Zagrebbnn kon­zulátusokat állít fel, a főkonzui kije­lentette, hogy e konzulátusok felál­lítását, a kereskedelmi kapcsolat szorosabbá tétele végett fontosnak tartja’ és azok felállítását ö kezde­ményezte. Miudezideig azonban még nem döntöttek e konzulátusok felállítása kérdésében. A konzul nyilatkozatából is kitű­nik, hogy a Bácska és Bánát agrár­­reformból kizárt magyarjai és né­metjei egyre tömegesebben veszik kezükbe a vándorbotor és oda men­nek, ahol főidet kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents