Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-08 / 95. szám

1925. április 8. BÁCSMEGYE1 NAPLÓ Wmdischgrätz hercegnő és a Jugoszláv állam pore Ferenc József unokája a szocialisták védelme alatt Herceg Windischgraetz Ottó el-; vált feleségének. Erzsébet volt főher­cegnőnek a jugoszláv állam ellen Lacroma szigete miatt indított pőré­ben fordulat készül. Windischgraetz Erzsébet ugyanis felkínálta a szige­tet eladásra az államnak, ame'y al­kalmasint elfogadja maid az ajánla­tot A volt főhercegnő birtokának elkobzására ugyanis az lenne a jog­alap hogy Windischgraetz Erzsébet —- néhai I. Ferenc József unokája — a Habsburg-uralkodóház tagja. A jugoszláv kormány bécsi követsége utján a pör folyamán az osztrák kor­mány minősítését kérte, hogy ma­gánszemélynek tekintik-e Windisch­graetz Erzsébetet, vagy sem? Vá­lasz még nem érkezett, de nyilván­való, hogy az osztrák kormány a volt főhercegnőt magánszetnénynek tekinti. Windischgraetz Erzsébet helyzete egyébként egészen különös az osz­trák köztársaságban. Botrányos vá­lópere után. amikor Windischgraetz Ottó el akarta raboltatni kislányát tőle. gróf Sternberg Adalbert, az is­mert monarchists sietett segítségére, — akit ebből az ügyből kifolyólag támadt lovaglás ügyei miatt most utasított ki Ausztriából a rendőrség ■— és segítségére siettek váratlanul a szocialistáit. Windischgraetz herceg­nő, aki vidéki kastélyában él. állan­dó összeköttetést tart fenn az ottani szocialista munkástanáccsal, amely­nek kifejezettel védelme alatt áll. Szocialista munkások akadályozták meg erőszakkal, hogy a néhai csá­szár unokájától elvegyék a kis lá­nyát és szocialista munkások emei­­ték ki helyéből a hercegnő birtoká­nak intézőiét, amikor kiderült, hogy volt gazdája utasítására szabotálja munkáját és úrnője érdekei ellen dolgozik. A hercegnőnek, aki azzal hálálta meg mindezt, hogy nagy összegeket adományozott munkásjóléti célokra, hamarosan minden összeköttetése megszakadt ilyen körülmények kö* zött az osztrák arisztokráciával. A mikor Pfoffi hercegérsek meg akar­ta látogatni és kérette, hogy kocsi­beit ék s ezzel rontották a magáutulai­­donba veit levegőt, azoknak az ingó vagyonrongálás váltságdíja fejében kel­lett állandó járadékot íizetniök. Termé­szetesen jobb levegő után magasabb volt a bér. Nyári eső után mindenki el­bújt, nehogy ózonpótdijat kelljen fizet­nie. jáf küldje ki érte a vasútállomásra, a hercegnő — hogy a munkástanács­nak kedvében járjon, és talán mert nem akarta a hercegérsek korholá­­saít végighallgatni — visszaitzeníe­­hogy nem küld kocsit. A monarchis­ts érzelmű hatóságokkal, amelyek rossz szemmel nézik a hercegnő sze­rintük túlságosan szabadelvű visel­kedését, állandó összetűzései voltak és például a szociáldemokrata ’Ar­beiter Zeitung« irta meg felháborod­va hosszú Cikkben, hogy a posta cen­zúrázza Windischgraetz Erzsébet le­veleit. s még táviratai is négynapos késéssel érkeznek meg. mert a táv­­iróhivatal elküldi elébb Windisch­graetz Ottónak Jugoszláviába. Valószinü, hogy a zagrebl hétsze­mélyes bíróság elfogadná ilyen kö­­rülmőnvek közt, hogy a hercegnő magánszemély, éppen ezért nem is kerül sor majd újabb tárgyalására a pörnek, amelyet első fokon az állam nyert meg, a második fórumnál pe­dig a hercegnő. Budapest megszállásának kérdése a jóvá tét éli bizottság előtt Párisbó! jelentik: A jóvátételt bi­zottság most megtartott rendkívüli ülésén a Magyarország által fizeten­dő jóvátétel ügyében folytatott ta­nácskozást. A bizottság ülésén Barthou elnö­köl. A kisantant államait Neculcea. a jóvátételt bizottság román tagja kép­viselte. A bizottság mindenekelőtt a Buda­pestről a román megszállás idején elszállitott és rekvirált értékeknek a jóvátételbe való beszámítása ügyét vette tárgyalás alá. E c;men Ma­gyarország ötmilliárd aranyicinek a jóvátételbe való leszámítását kéri. Sir John Bradbury, angol delegá­tus rámutatott arra, hogy miután Magyarországon abban az időben nyugodt mederbe terelődtek az ügyek, semmi szükség sem volt arra, hogy Budapestet megszállják. A megszállás minden alarms ok nélkül, de a szövetségesek meghatal­maz ás a nélkül is történt, s igv Ro­mánia felelősséggel tartozik az oko­zott karokért és rekvirált értékekért, mert azokat nem lehet hadizsák­mánynak tekinteni. Románia képviselője, Neculcea ki­jelentette. hogy a megszállás a pá­risi határozott utasításra történt, ahol Foch tábornagy követelte a magyar főváros megszállását. A bizottság Neculcea beszéde Után az erre vonatkozó további tanácsko­zást felfüggesztette, s úgy határo­zott. hogy azt a jövő héten folytatja. A „Százat** Bethlen Istvánt támadja Bíagya'ád? Szabó István Gombosék oldatán Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés kedden ismét ülést tart, na­gyobb érdeklődés fordul azonban a kormánypárt értekezlete felé. A pártvezetőség azonban a pártérte­kezletet el akarja halasztani, mert attól tart. hogy a mostani kiélesedett helyzetben a párt látszategvsége is feltétlenül felborul és a pártból ki­szoruló szélsős/t-",s elemek a dema­góg ának legféktelenebb hadjáratát kezdik meg ódaként. Hogy rikerül-e a pártértekezlet elhalasztása, p pilla­natban még bizonytalan. A szélső jobboldaliak inkább siet­tetni szeretnék a leszámolást Most fnár egyenesen Bethlen személye el­len irányítják támadásaikat, amelyek a Szózat szombati vezércikkében kulmináltak. Ugyanakkor, amikor a Gömbös— Wild-ügy hullámai ilyen magasra csapnak, sokkal súlyosabb válság dobja előrevetett árnyékát a kor­mánypártra, amelynek vezető embe­; rei is azt hiszik hogy a mostani za­varok egészen el fograk homályosul ■ ni az uj krízis méreteiben. í Az uj válság a földbirtokreform novella körül fog fölcsapni és a mennyire már most megítélhető, egész uj csoportosulások fognak ínyomában a kormánypárton bekö- I vetkezni. ? Az egységes párt kebelén belül • néhány nagyon kínos nap volt a \ mait héten, amíg úgy látszott, hogy í Gömbösék teljesen maguknak nyer­ték meg Nagyatádi Szabó Istvánt, ■ mert támasztékot kínáltak Najryatá­­; dinak egy súlyosabb földbirtoknovel­­l Iához. Nem sorozzák a Iehetetlensé- Š gek közé azt. hogy a novella az egységes pártban uj átcsoportosulásra, esetleg bomlásra fog vezetni. még pedig elsősorban akképp, hogy szembeállítja a konzervatív volt ■ munkapártiakat Nagyatádi javasla­tával. Ekkor vad hajsza indult meg a víz magántulajdonba vétele iránt. Ki kell építeni a magántulajdon rendszerét a tökéletességig — harsogta a Logika és Vidéke vezércikke, fia a föld ’ehet egyes emberek tulajdona, miért nem le­hetne a viz is? Az Országos Egészség­­ügyi Tanács tiltakozott ugyan a íervhe­­vett magántulajdonba való vétel ellen s azt hangoztatta, hogy a veszettség na­gyon el fog harapózni. ha a vizbér szom­júságra fogja nevelni az élőket, de ezt a tiltakozást senki nem vette komolyan. Behozták a vizbért is s azóta csal: mér­­fékhiteiesitett kortyokban ihattak a1 vi­zet. Víziszonyban szenvedők bérleenge­­tíésben részesültek. Tűzvész idején rendkívüli összeget kellett kifizetni. A kinek égő házát eloltották, az a bérfize­tésben égett le. Ekkor már a föld tulajdonosainak bért kellett fizetniök a déli szék a nyugati Szél. az eső, a hó a nap. a világosság, a meleg, a hideg, a levegő után s a ter­mészeti kincsek tulajdonosai kíméletle­nül hajtották be a béreket. A földtulaj­donosok természetesen ennyi adót nem tudtak fizetni s így lassankint mindnyá­jan megszöktek, gazdátlanul hagyva földjeiket. A földeket azután az állam­nak kellett birtokba venni és művelni. így történt azutan hogy abban az or­szágban. amelyik a föld magántulajdo­­nátjak példájára a természet többi kin­csét is magántulajdonba adta. legelőször is a főid magántulajdona szűnt meg. Lcwicheisr visszaérkezett Párisba Poincaré sajtója lekicsinylőén ir akciójáról Loucheur pénteken este visszaér­kezett londoni útjáról Parisba ahol a közvélemény a legnagyobb érdek­lődéssel várta útja eredményeiről való beszámolóját. A kormánypárti sajtó általában igyekezett londoni látogatásának jelentőségét kétség­bevonni. A Quai D’Orsay-n nagy az idegesség és tegnap este ismét nyo­matékosan figyelmeztették a sajtó képviselőit, hogy bár Loucheur ér­dekes személyiség, ez idő szerint nincs politikai súlya. A francia külügyminisztérium fel­fogása tükröződik a Temps vezér­cikkében, amely hajnálattal állapít­ja meg, hogy Loucheur londoni tár­gyalása nem használt a francia ügy­nek. mert Németországban csak megerősítheti azt a hitet, mintha Angiia a. németekkel rokonszenvez- ; ne. A Daily Tclegraph-bcn megje­lent jóvátételi tervről az a vélemé­nye a külügvTninisztériumnak, hogy ’ az »olyan tákolmány«. amely az an­gol-francia barátságnak nem hasz-1 nál » A túlzó nacionalista Liberté azzal vádolja Loucheurt. hogy a jövő mi­niszterelnökének szerepét akarja ját­szani s gúnyosan felszólítja, hogy áruljon el inkább valamicskét abból, amit Lloyd George-zsal beszélt. Azokban a körökben, amelyek közel állanak az Elyséehez. nagyon tetszik Loucheur föllépése s örülnek annak, hogy olyan ügyesen keverte a kár­tyákat Poincaré ellen. A párisi lapok számára nagyon óvatos nyilatkozatokat tett megérke­zése után Loucheur, főleg azt hang­súlyozta, hogy az angol közvéle­mény az utóbbi időben mindjobban Franciaország mellé állt és nincs olyan elháríthatatlan ellentét, amely a két szövetséges államot elválasz­taná. Egyre kevesebben vannak Loucheur szerint Angliában azok, akik még a francia militarizmust és francia annexiós szándékokat emle­getnének. A francia közvélemény egyre határozottabban fordul el Poincaré vakbuzgó nacionalista po­litikájától 3. oldal Távozik & Eovisadi polgármester? Utódján! ViliCs Kárkőt emlegetik Novisaőról jelentik: Mintegy fél \ évvel ezelőtt foglalta el a novisadi ! polgármesteri állást Stefanovics \ Zsarkó dr. Kinevezése a város kö­­í zönsége körében általános meg­­\ nyugvást keltett. I Amióta Stefanovics Zsarkó dr. a I polgármesteri széket elfoglalta, az­­l óta a város ügyei példás rendbe jöt- Ü iek. a költségvetés reálisabbá vált s fa pőtadó csökkent Annál nagyobb meglepetést keltett > az a városszerte elterjedt liir, hogy í Stefanovics Zsarkó tír. polgármes­­j tert fölmentik és helyébe Vilics Már- 1 kó volt nemzetgyűlési képviselőt, I polgári fiúiskolái igazgatót nevezik ■ ki. Stefanovics Zsarkó dr. a derno­­jkrata párthoz tartozik s a felmenté* lséről szóló hírek úgy hangzottak, > hegy a kormány radikátispárti pol­gármestert akar a polgármesteri székben. I A Bácsmegyei Napló tudósítója ; fölkereste Szliepcsevics Milán kerü­­\ leti főispánt, hogy megkérdezze, mi i igaz a hírekből. jj A főispán a következőkte mon* I dotta: I A polgármester távozásának híré­­\ röl magam is hallottam azok azon­­í ban — az én tudomásom szerint — f nam felelnek meg a valóságnak. A I polgármester állását kifogástalanul l tölti be és vele a kormány meg ván elégedve. Azt sem Írszem. hogy po­litikai okokból fölmentenék az érdé­­, mes tisztviselőt. Ismét sztrájkba léptek I a Ferrum-gyár munkásai I Szolidaritást vállaltak az elbocsájtott munkásokkal j A Ferrum-gyár munkásai, akije {három heti sztrájk után csak nemré­­! giben fejeztek be egy bérmozgalmat* 1 szombaton reggel ismét beszüntették I a munkát. I A munkabeszüntetés előzményei > visszanyúlnak a legutóbbi bérmoz­­gaiomig, amikor *— mint ismeretes 1 — a gyárvezetőség csak részben tel- I jesitette a munkásság követeléseit. Á I bár mozgalom lezajlása után a gyár- I vezetőség azzal az ajánlattal fordult I a munkássághoz, hogy bizonyos í szakmunkásokat havidíjasként haj- I iandó fizetni. Utalt arra, hogy a bavi- 5 tíiias javadalmazás sokkal előnyö­­( sebb lesz a munkások számára, mint ; az órabérrendszer. A munkásság az ■ ajánlatot a megindult tárgyalások * során elfogadta és igy a szakmunká­­: sok egy része mint havidíjas dolgo­­!; zott a gyárüzemben. 5 A munkások azonban, akik kez­detben is idegenkedve fogadták a l gyárvezetőség ajánlatát, bejelentet­ték a gyárvezetőségnek, hogy a ha­ji vidijas javadalmazásról vissza akar- I nak térni az órabérrendszerre. A l gyárvezetőség tudomásul vette a be­jelentést. de a tárgyalásokat nem I kezdte meg, hanem e hónap elsején 115 munkást elbocsájtott azzal, hogy s nincs szükség rájuk. Egyúttal kilá­­£ tásba helyezte azt is. hogy rövidesen I kétszáz munkással redukálni fogja I a gyár létszámát azért, mert a gyár I állami megrendelései a minimumra \ korlátozódtak. I A munkásság az elbocsájtott mun- I kasokkal szolidaritást vállalt és mi­­\ után a gyárvezetőség nem akarta í őket visszafogadni, sztrájkba lépett. « Valószinü, hogy a gyárvezetőség ’ a sztrájkra -- kizárással fog felelni.

Next

/
Thumbnails
Contents