Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-08 / 95. szám
1925. április 8. BÁCSMEGYE1 NAPLÓ Wmdischgrätz hercegnő és a Jugoszláv állam pore Ferenc József unokája a szocialisták védelme alatt Herceg Windischgraetz Ottó el-; vált feleségének. Erzsébet volt főhercegnőnek a jugoszláv állam ellen Lacroma szigete miatt indított pőrében fordulat készül. Windischgraetz Erzsébet ugyanis felkínálta a szigetet eladásra az államnak, ame'y alkalmasint elfogadja maid az ajánlatot A volt főhercegnő birtokának elkobzására ugyanis az lenne a jogalap hogy Windischgraetz Erzsébet —- néhai I. Ferenc József unokája — a Habsburg-uralkodóház tagja. A jugoszláv kormány bécsi követsége utján a pör folyamán az osztrák kormány minősítését kérte, hogy magánszemélynek tekintik-e Windischgraetz Erzsébetet, vagy sem? Válasz még nem érkezett, de nyilvánvaló, hogy az osztrák kormány a volt főhercegnőt magánszetnénynek tekinti. Windischgraetz Erzsébet helyzete egyébként egészen különös az osztrák köztársaságban. Botrányos válópere után. amikor Windischgraetz Ottó el akarta raboltatni kislányát tőle. gróf Sternberg Adalbert, az ismert monarchists sietett segítségére, — akit ebből az ügyből kifolyólag támadt lovaglás ügyei miatt most utasított ki Ausztriából a rendőrség ■— és segítségére siettek váratlanul a szocialistáit. Windischgraetz hercegnő, aki vidéki kastélyában él. állandó összeköttetést tart fenn az ottani szocialista munkástanáccsal, amelynek kifejezettel védelme alatt áll. Szocialista munkások akadályozták meg erőszakkal, hogy a néhai császár unokájától elvegyék a kis lányát és szocialista munkások emeiték ki helyéből a hercegnő birtokának intézőiét, amikor kiderült, hogy volt gazdája utasítására szabotálja munkáját és úrnője érdekei ellen dolgozik. A hercegnőnek, aki azzal hálálta meg mindezt, hogy nagy összegeket adományozott munkásjóléti célokra, hamarosan minden összeköttetése megszakadt ilyen körülmények kö* zött az osztrák arisztokráciával. A mikor Pfoffi hercegérsek meg akarta látogatni és kérette, hogy kocsibeit ék s ezzel rontották a magáutulaidonba veit levegőt, azoknak az ingó vagyonrongálás váltságdíja fejében kellett állandó járadékot íizetniök. Természetesen jobb levegő után magasabb volt a bér. Nyári eső után mindenki elbújt, nehogy ózonpótdijat kelljen fizetnie. jáf küldje ki érte a vasútállomásra, a hercegnő — hogy a munkástanácsnak kedvében járjon, és talán mert nem akarta a hercegérsek korholásaít végighallgatni — visszaitzeníehogy nem küld kocsit. A monarchists érzelmű hatóságokkal, amelyek rossz szemmel nézik a hercegnő szerintük túlságosan szabadelvű viselkedését, állandó összetűzései voltak és például a szociáldemokrata ’Arbeiter Zeitung« irta meg felháborodva hosszú Cikkben, hogy a posta cenzúrázza Windischgraetz Erzsébet leveleit. s még táviratai is négynapos késéssel érkeznek meg. mert a táviróhivatal elküldi elébb Windischgraetz Ottónak Jugoszláviába. Valószinü, hogy a zagrebl hétszemélyes bíróság elfogadná ilyen körülmőnvek közt, hogy a hercegnő magánszemély, éppen ezért nem is kerül sor majd újabb tárgyalására a pörnek, amelyet első fokon az állam nyert meg, a második fórumnál pedig a hercegnő. Budapest megszállásának kérdése a jóvá tét éli bizottság előtt Párisbó! jelentik: A jóvátételt bizottság most megtartott rendkívüli ülésén a Magyarország által fizetendő jóvátétel ügyében folytatott tanácskozást. A bizottság ülésén Barthou elnököl. A kisantant államait Neculcea. a jóvátételt bizottság román tagja képviselte. A bizottság mindenekelőtt a Budapestről a román megszállás idején elszállitott és rekvirált értékeknek a jóvátételbe való beszámítása ügyét vette tárgyalás alá. E c;men Magyarország ötmilliárd aranyicinek a jóvátételbe való leszámítását kéri. Sir John Bradbury, angol delegátus rámutatott arra, hogy miután Magyarországon abban az időben nyugodt mederbe terelődtek az ügyek, semmi szükség sem volt arra, hogy Budapestet megszállják. A megszállás minden alarms ok nélkül, de a szövetségesek meghatalmaz ás a nélkül is történt, s igv Románia felelősséggel tartozik az okozott karokért és rekvirált értékekért, mert azokat nem lehet hadizsákmánynak tekinteni. Románia képviselője, Neculcea kijelentette. hogy a megszállás a párisi határozott utasításra történt, ahol Foch tábornagy követelte a magyar főváros megszállását. A bizottság Neculcea beszéde Után az erre vonatkozó további tanácskozást felfüggesztette, s úgy határozott. hogy azt a jövő héten folytatja. A „Százat** Bethlen Istvánt támadja Bíagya'ád? Szabó István Gombosék oldatán Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés kedden ismét ülést tart, nagyobb érdeklődés fordul azonban a kormánypárt értekezlete felé. A pártvezetőség azonban a pártértekezletet el akarja halasztani, mert attól tart. hogy a mostani kiélesedett helyzetben a párt látszategvsége is feltétlenül felborul és a pártból kiszoruló szélsős/t-",s elemek a demagóg ának legféktelenebb hadjáratát kezdik meg ódaként. Hogy rikerül-e a pártértekezlet elhalasztása, p pillanatban még bizonytalan. A szélső jobboldaliak inkább siettetni szeretnék a leszámolást Most fnár egyenesen Bethlen személye ellen irányítják támadásaikat, amelyek a Szózat szombati vezércikkében kulmináltak. Ugyanakkor, amikor a Gömbös— Wild-ügy hullámai ilyen magasra csapnak, sokkal súlyosabb válság dobja előrevetett árnyékát a kormánypártra, amelynek vezető embe; rei is azt hiszik hogy a mostani zavarok egészen el fograk homályosul ■ ni az uj krízis méreteiben. í Az uj válság a földbirtokreform novella körül fog fölcsapni és a mennyire már most megítélhető, egész uj csoportosulások fognak ínyomában a kormánypárton bekö- I vetkezni. ? Az egységes párt kebelén belül • néhány nagyon kínos nap volt a \ mait héten, amíg úgy látszott, hogy í Gömbösék teljesen maguknak nyerték meg Nagyatádi Szabó Istvánt, ■ mert támasztékot kínáltak Najryatá; dinak egy súlyosabb földbirtoknovell Iához. Nem sorozzák a Iehetetlensé- Š gek közé azt. hogy a novella az egységes pártban uj átcsoportosulásra, esetleg bomlásra fog vezetni. még pedig elsősorban akképp, hogy szembeállítja a konzervatív volt ■ munkapártiakat Nagyatádi javaslatával. Ekkor vad hajsza indult meg a víz magántulajdonba vétele iránt. Ki kell építeni a magántulajdon rendszerét a tökéletességig — harsogta a Logika és Vidéke vezércikke, fia a föld ’ehet egyes emberek tulajdona, miért nem lehetne a viz is? Az Országos Egészségügyi Tanács tiltakozott ugyan a íervhevett magántulajdonba való vétel ellen s azt hangoztatta, hogy a veszettség nagyon el fog harapózni. ha a vizbér szomjúságra fogja nevelni az élőket, de ezt a tiltakozást senki nem vette komolyan. Behozták a vizbért is s azóta csal: mérfékhiteiesitett kortyokban ihattak a1 vizet. Víziszonyban szenvedők bérleengetíésben részesültek. Tűzvész idején rendkívüli összeget kellett kifizetni. A kinek égő házát eloltották, az a bérfizetésben égett le. Ekkor már a föld tulajdonosainak bért kellett fizetniök a déli szék a nyugati Szél. az eső, a hó a nap. a világosság, a meleg, a hideg, a levegő után s a természeti kincsek tulajdonosai kíméletlenül hajtották be a béreket. A földtulajdonosok természetesen ennyi adót nem tudtak fizetni s így lassankint mindnyájan megszöktek, gazdátlanul hagyva földjeiket. A földeket azután az államnak kellett birtokba venni és művelni. így történt azutan hogy abban az országban. amelyik a föld magántulajdonátjak példájára a természet többi kincsét is magántulajdonba adta. legelőször is a főid magántulajdona szűnt meg. Lcwicheisr visszaérkezett Párisba Poincaré sajtója lekicsinylőén ir akciójáról Loucheur pénteken este visszaérkezett londoni útjáról Parisba ahol a közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel várta útja eredményeiről való beszámolóját. A kormánypárti sajtó általában igyekezett londoni látogatásának jelentőségét kétségbevonni. A Quai D’Orsay-n nagy az idegesség és tegnap este ismét nyomatékosan figyelmeztették a sajtó képviselőit, hogy bár Loucheur érdekes személyiség, ez idő szerint nincs politikai súlya. A francia külügyminisztérium felfogása tükröződik a Temps vezércikkében, amely hajnálattal állapítja meg, hogy Loucheur londoni tárgyalása nem használt a francia ügynek. mert Németországban csak megerősítheti azt a hitet, mintha Angiia a. németekkel rokonszenvez- ; ne. A Daily Tclegraph-bcn megjelent jóvátételi tervről az a véleménye a külügvTninisztériumnak, hogy ’ az »olyan tákolmány«. amely az angol-francia barátságnak nem hasz-1 nál » A túlzó nacionalista Liberté azzal vádolja Loucheurt. hogy a jövő miniszterelnökének szerepét akarja játszani s gúnyosan felszólítja, hogy áruljon el inkább valamicskét abból, amit Lloyd George-zsal beszélt. Azokban a körökben, amelyek közel állanak az Elyséehez. nagyon tetszik Loucheur föllépése s örülnek annak, hogy olyan ügyesen keverte a kártyákat Poincaré ellen. A párisi lapok számára nagyon óvatos nyilatkozatokat tett megérkezése után Loucheur, főleg azt hangsúlyozta, hogy az angol közvélemény az utóbbi időben mindjobban Franciaország mellé állt és nincs olyan elháríthatatlan ellentét, amely a két szövetséges államot elválasztaná. Egyre kevesebben vannak Loucheur szerint Angliában azok, akik még a francia militarizmust és francia annexiós szándékokat emlegetnének. A francia közvélemény egyre határozottabban fordul el Poincaré vakbuzgó nacionalista politikájától 3. oldal Távozik & Eovisadi polgármester? Utódján! ViliCs Kárkőt emlegetik Novisaőról jelentik: Mintegy fél \ évvel ezelőtt foglalta el a novisadi ! polgármesteri állást Stefanovics \ Zsarkó dr. Kinevezése a város köí zönsége körében általános meg\ nyugvást keltett. I Amióta Stefanovics Zsarkó dr. a I polgármesteri széket elfoglalta, azl óta a város ügyei példás rendbe jöt- Ü iek. a költségvetés reálisabbá vált s fa pőtadó csökkent Annál nagyobb meglepetést keltett > az a városszerte elterjedt liir, hogy í Stefanovics Zsarkó tír. polgármesj tert fölmentik és helyébe Vilics Már- 1 kó volt nemzetgyűlési képviselőt, I polgári fiúiskolái igazgatót nevezik ■ ki. Stefanovics Zsarkó dr. a dernojkrata párthoz tartozik s a felmenté* lséről szóló hírek úgy hangzottak, > hegy a kormány radikátispárti polgármestert akar a polgármesteri székben. I A Bácsmegyei Napló tudósítója ; fölkereste Szliepcsevics Milán kerü\ leti főispánt, hogy megkérdezze, mi i igaz a hírekből. jj A főispán a következőkte mon* I dotta: I A polgármester távozásának híré\ röl magam is hallottam azok azoní ban — az én tudomásom szerint — f nam felelnek meg a valóságnak. A I polgármester állását kifogástalanul l tölti be és vele a kormány meg ván elégedve. Azt sem Írszem. hogy politikai okokból fölmentenék az érdé, mes tisztviselőt. Ismét sztrájkba léptek I a Ferrum-gyár munkásai I Szolidaritást vállaltak az elbocsájtott munkásokkal j A Ferrum-gyár munkásai, akije {három heti sztrájk után csak nemré! giben fejeztek be egy bérmozgalmat* 1 szombaton reggel ismét beszüntették I a munkát. I A munkabeszüntetés előzményei > visszanyúlnak a legutóbbi bérmozgaiomig, amikor *— mint ismeretes 1 — a gyárvezetőség csak részben tel- I jesitette a munkásság követeléseit. Á I bár mozgalom lezajlása után a gyár- I vezetőség azzal az ajánlattal fordult I a munkássághoz, hogy bizonyos í szakmunkásokat havidíjasként haj- I iandó fizetni. Utalt arra, hogy a bavi- 5 tíiias javadalmazás sokkal előnyö( sebb lesz a munkások számára, mint ; az órabérrendszer. A munkásság az ■ ajánlatot a megindult tárgyalások * során elfogadta és igy a szakmunká: sok egy része mint havidíjas dolgo!; zott a gyárüzemben. 5 A munkások azonban, akik kezdetben is idegenkedve fogadták a l gyárvezetőség ajánlatát, bejelentették a gyárvezetőségnek, hogy a haji vidijas javadalmazásról vissza akar- I nak térni az órabérrendszerre. A l gyárvezetőség tudomásul vette a bejelentést. de a tárgyalásokat nem I kezdte meg, hanem e hónap elsején 115 munkást elbocsájtott azzal, hogy s nincs szükség rájuk. Egyúttal kilᣠtásba helyezte azt is. hogy rövidesen I kétszáz munkással redukálni fogja I a gyár létszámát azért, mert a gyár I állami megrendelései a minimumra \ korlátozódtak. I A munkásság az elbocsájtott mun- I kasokkal szolidaritást vállalt és mi\ után a gyárvezetőség nem akarta í őket visszafogadni, sztrájkba lépett. « Valószinü, hogy a gyárvezetőség ’ a sztrájkra -- kizárással fog felelni.
