Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-08 / 95. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 8 CIRKUSZ Örült bajok vannak a kormánnyal A lapokra nem adok semmit, mórt azok soha sincsenek a legfrissebb ese­ményekről informálva. Éppen ezért mi­attam Írhatják, hogy a politikai helyzet tjsztázatlan, én tudni fogom, hogy a po­litikai helyzet étről még csakugyan tisz­tázatlan lehet, míg ha azt írják hogy sikerűit a helyzetet végre tisztázni, ak­kor is mindig hajlandó leszek akár bé­kebeli mérget venni arra. hogy a hely­zet csakugyan tisztázatlan. A helyzet tudniillik az. hogy sohasem volt még olyan tisztázatlan, mint most a hely-[ zet. Ezt a legjobb forrásból tudom: aj Városi-kávéházban véletlenül kihallgat- j tam kőt magasrenga katonatiszt szigo- jj ruan bizalmas beszélgetését, amelynek j alapján végre sikerült képet alkotnom® •magamnak a bekövetkezendő esemé­nyekről. A két törzstisztnek, mint be­szélgetésükből nyilvánvalóvá vált, igen j jelentős szerepe lehet a legmagasabb'■ politika irányításában és egész bizonyo-j san azokhoz a befolyásos körökhöz tar­toznak. amelyek köztudomásúlag a hát­térből irányítják a nyílt színen szereplő politikai bábukat. Amikor most a nyi­­vánosságot leginkább érdeklő részleteit közzéteszem .amely a közeljövőben cl- Jierülhctetlen politikai fordalalnak beha­rangozása, természetszerűleg a legna­gyobb diszkrécióval keli eljárnom: így. legnagyobb sajnálatomra, nincs módom­ban a beszélgető személyek neveit akár csak a kezdőbetűkkel is jelenzni, annál kevésbé, mert a főm'neér nem ismerte őket és magam sem tudom, hogy kik fehettek bár erős a gyanúm ... de csitt ne szólj szám, nem fáj fejem. Az idősebb katonai személyiség, aki­nek rezes tónusu orra kellemesen ütött el blúzának sötétkék színétől, egyálta­lán nem titkolta, hogy nincs megelé­gedve a dolgok jelenlegi folyásával és az ötödik kupica sziivórium után elbo­rult arccal jegyezte meg: — Sok baj van a kormánnyal! Társa, aki idáig megfontoltan körö­zött egy adag liptóit, nyugtalanul pil­lantott fel és szinte megdöbbenve hall­gatta ezt a kijelentést. Ugylátszlk nem •sztotta a fenti szavakban megnyilat­kozó pesszimizmust mert a következő ellenvetést tette: — Nono. — Teljesen megbízhatatlan. — foly­tatta elkeseredetten az öregur -- foly­ton tartani kell attól, hogy felmondja a szolgálatot. — Az nagy baj lenne. — Hát persze, végzetes kaíozdrúía. Összenéztek és én megértettem: nincs minden jelentőség nélkül, hogy katoz­­drófát mondott katasztrófa helyett. — Ki kell cserélni a kormányt! — tet­te hozzá levonva teljesen a helyzet konzekvenciáit. — Az nehezen fog menni. — Hát akkor nohezen fog. Másikra van szükség, mert igy nem lehet to­vább vállalni a felelősséget. Vagy. vagy. — Talán elég lenne megkenni, — koc­káztatta meg a fiatalabb. Kissé csodáltam, hogy olyan fontos kérdésekben, mint aminökről az asztal­nál szó esett, valaki vesztegetéssel akarjon eredményt elérni; az öregebb, aki magasabb politikai iskolázottsággal rendelkezett egy nézeten volt velem és alaposan leintette: — Nem értesz te ehhez, ecsém Ko­molyabb rendszabályokhoz kell nyal­ni, nem használ itt már semmi. Ezzel a kormánnyal nem lehet boldogulni. — Vuics is meg volt nagyon akadva vele . . . Nem tudom, az olvasó hahót'-e már tiszteletreméltó VuíqsiüL? Én még nem, wert sajnos egyelőre nem rendelkezem kellő tájékozottsággal a jugoszláv bel­politikában. így csak gyanítom hogy Vuics régebben miniszterelnök leheteti aki most az ellenzékben várja, bogy felvlrradjon a napja, vagy pedig, ami mindenesetre kellemetlenebb reá nézve, talán meg is halt időközben. — Nekem is szidta Vuics eleget, — hagyta rá az öreg — mondta sokszor, hogy inkább összetöri de nem kínló­dik tovább. Igaza is van. ui kormány kell ide. De most már lessz is. Én mon­dom! Azt nem árulta el, hogy milyen kor­mányra gondol. Demokratára? Vagy koalíciósra Pribicsevicsékkel? Esetleg ul választásokkal ui többséget akar sze­rezni? Bizonyosra vettem, hogy kész tervekkel fog neki a dolognak, mert lát­szott rajta hogy nem olyan ember, aki csak úgy a levegőbe beszél. Direkt saj­nálni kezdtem szegény Pasicsot. ami­kor a fiatalabb törzstiszt is — aki idáig mérsékeltebben nyilatkozott — beadta teljesen a derekát és kijelentette: — El van korhadva az egész . . . — Nincs más mód rá. nleg ke’l sza­badulni ettől a kormánytól! — Bizonyos, mert előbb-utóbb még zátonyra jutunk és elsüiyedünk! Fizettek és azzal a féltő gonddal, a mellyel az állam hajóját igyekeztek si­mább vizekre kormányozni, sapkáik után nyúltak. Az öregebbik kerek tá­nyérsapkájának szalagján »Moravas felírás diszlett, mig a másik sapkáról aranybetükkel ragyogott ez a szó : Drina. Az ajtóban még !gen érdekes meg­nyilatkozások hangzottak el. amelyeket azonban már egyáltalán, nem értettem, éppen a belpolitikában való járatlansá­gom miatt. A »Morava« embere ugyanis kiielenfette: — Sokba kerülhet most egy uj kor­mány. mi? Dühös lesz a gazda. A hét elején már meg is rendeltetem vele. — Hol? — A kupuricai hajógyárban. Távozásuk után soká gondolkodtam még rajta, hogy mi köze van a kor­mányválságnak a hajógyárhoz? Későlib rájöttem, hogy alkalmasint titkos értel­me lehetett szavaiknak, Kupuricai hajó­gyár nem lehet más, mint: a beogradi vasutügyi minisztérium. Na persze. dió. a versed politikai gyilkosság gyanúsítottja A községi jegyzi? meggyilkolásának rejtély© Megírta a Bdcsmegyei Napló, Fogy nagypénteken meggyilkolva találták a Vrsac-paulisi országúton Lazarevski Jenő paulisi segédjegy­zőt, aki több orosz menekülttel együtt jött a Bánátba. A nyomozás során a gyanú azorjnal Dvigubszki Andrija orosz menekült ellen irá­nyult, aki egész vrsaci tartózkodá­sa alatt gyanúsan viselkedett és mint ezredes szerepelt. Bár Dvigubszki ellen roppant sok volt a terhelő adat és ezek között a legsúlyosabb az volt. hogy a gyil­kosság előestéjén ő távozott el a vrsaci Szerbia-kávéházból a meg­gyilkolt segédlegyzővel, akit a fel­tevések szerint politikai okokból gyilkolt meg, az állítólagos orosz ezredes a nyomozás folyamán olyan ügyesen védekezett, hogy közvet­len bizonyíték hiányában a vrsaci rendőrség husvétvasárnap Dvi­­gubszkit szabadon bocsátotta. A nyomozás folytatását most megnehezíti az a feltűnést keltő kö­rülmény, hogy a gyanúsított Dvi­gubszki Andrija szabadlábrahelye­­zése után nyomtalanul eltűnt Vrsac­­ról. Az orvos tévedése Báránybimlőnek nézte a fekete­egy községi orvos Novisadró! jelentik: A kovini já­rásban fekvő Plosnica községben -­­amint azt a Bdcsmegyei Napló kö­zölte néhány nappal ezelőtt — feke­te-himlő járvány lépett fel. A jár­vány egyre terjedt és különösen a község német lakossága között for­dultak elő nagyszámmal megbetege­dések. A betegek száma eddig már huszonnyolcra emelkedett és egy l haláleset is előfordult már._ A köz­­j ségben járvány terjesztésével egy I beogradi munkást gyanúsítottak, aki I megfigyelés alatt állott már a beo­­l gradi járványkőrházban is, ahonnan I azonban megszökött Plosnicára. A l vizsgálat folyamán kiderült azután, I hogy Szerbiából vándorolt cigányok vitték el magukkal a veszedelmes betegség csiráit a községbe. A betegség azért terjedt el oly ro­hamosan. mert a kevés praxissal rendelkező fiatal községi orvos nem ismerte fel a betegséget és a betege­ket bárányhimlő ellen keze'te. Az egyre terjedő járvány végül feltűnt dr. Klein járási orvosnak, aki Plos­­niedra utazott és akkor kiderült a borzalmas következményekkel járó félreértés. Azonnal jelentést tett a novisadi közegészségügyi osztály­nak, ahonnan Plosnicára utazott Joj- \ kies Mladen a járványkórház veze- i tője és hozzáfogott a járvány terje­désének megakadályozásához. A be­tegségben szenvedők lakását fertőt­lenítették, a községi lakosságot be­oltották fekete himlő ellen. Remélik, hogy az óvintézkedések segítségével sikerülni fog a járvány továbbterje­dését megakadályozni. A ssovisadi törvényszék fog Ítélkezni a suboticai törvény­szék volt elnöke felett Zsarolá: a! és hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolják Ismeretes, hogy a noviszadi semmitöszék vizsgálatot rendelt el Magarasevics Milán, volt subo ticai törvényszéki elnök ellen. A Maries Rafó dr. semmilőszéki biró által lefolytatott vizsgálat, valamint a Lemanics dr. főügyész által vezetett nyomozás többrend­beli hivatali hatalommal való visz­­szaélést és zsarolást derített ki Mc­­garasevics Milán terhére, w?y, hogy szükségessé vált a büntelő eljárás megindítása a volt törvényszéki el­nök ellen. Amint most már Noviszadró! jelentik, a főügyészség indítvá­nyára, a koronaügyész meghall gatása után a semmitöszék úgy döntött, hogy a Magarasevics Mi­lán elleni büntető ügyben, cél szerüségi szempontból a novisadi kerületi törvényszék járjon el. Elfogták a sízuboticm vasúti állomás sikkasztó pénztárosát Jarman Antal Görögországba akart szökni Beogradból jelentik: A beogradi rendőrség elfogta és előzetes letar­tóztatásba helyezte Jurman Antalt, aki néhány nappal ezelőtt, mint a suboticai vasúti állomás pénztárosa 200.000 dinár elsUckasztása után nyomtalanul eltűnt. A sikkasztó pénztáros két nappal ezelőtt titokban Beogradba érkezett, ahol barátai segítségével útlevelet akart szerezni Görögországba vagy Olaszországba. Ha ez nem sikerült volna, útlevél nélkül vágott volna neki a határnak. Szerencsétlenségé­re azonban a Grand Hotelben felis­merte őt Bekics Mljat vinkovcei ka­lauz, aki Jurmant még korábbról jól ismerte. Bekics rögtön értesítette a rendőrséget, amely Bekiccsel együtt azonnal Jurman keresésére indult. A detektívek végigjárták az összes előkelőbb vendéglőket és kávéháza­kat, de Jurmant már sehol sem ta­lálták. Már feladtak minden re­ményt, hogy megtalálhatják, mikor a London szálloda előtt a villamos­ra várva rátaláltak és letartóztat­ták. A rendőrség azonnal értesítet­te Jurman letartóztatásáról a subo­ticai vasutigazgatóságot. Érdekes, hogy Jurm annál egé­szen jelentéktelen pénzösszeget ta­láltak, úgy hogy az a gyanú, hogy a sikkasztott pénz legnagyobb ré- 1 szét vagy Beogradban, vag;y Subo­­ticán valamely ismerősénél letét­ként helyezte el. Lehetetlennek lát­szik ugyanis, hpgy olyan nagy pénz­összeget ilyen rövid idő alatt elköl­tött volna. Jurmant « a suboticai rendőrség megkeresésére Suboticára szállítják. HÍREK «a* Kalonaíeve’ek Szegény, szétszóródott magyar fiuk. akik mint re”ruták járják a ma­cedón-hegyeket. az ószerbiai sara­kat, most sűrűn küldenek nekünk le­velezőlapokat, amelyeken tize ictet — vágyódó meleg üzenetet — külde­nek ismerőseiknek és hozzátartozó­iknak. Tavasz van. a iák rügyeznek, a mezők zöldéinek — ilyenkor a mundér alatt sokszor felcsuldik ma­gyar szivük, amely leli van a ma­gyar élettel és az áldott mezők sze­­retetóvel. A komor sziklák között, az idegen ég alatt, hazagondolnak — az itthoni égre, a magyar falukra, a kinyitott, vaksi ablakokra, a test­vérekre, akik békés jósággal most kint a mezőn töltik a nappalokat. A kaszárnyákban ahány magyar van, most összebújik, mert tavasz van és mert ilyenkor jó melegedni és jó egymásrataldlni a macedón-hegyek között. Szegény, szétszóródott ma­gyar fiuk üzenetei teli vannak vágyó­dással. teli va rnak gyönyörű nosz­talgiákkal. Ismerősök, barátok most zaklatják álmaikat, amelyeket a ri­deg katonapriccsen boldogan álmod­nak reggelente. A Vajdaság levegő­iét most áhitozzák legjobban, az itt­honi levegőt, amelyből kiszakadtak pár hónapokra, hogy teljesítsék jo­gok nélkül is a kötelességüket. Azt a kötelességet, amit magyar még soha sem mulasztott el és sohasem telje­sített rosszkedvvel. A magyar reg­­ruták most is vidám szóval üzennek mindig haza a messzi idegenből. A szivük, szegényeknek, ugyan ma nyugtalan, de a szavuk biztató és bátor. S nekünk szólnak üzeneteik, minden magyarnak, akik szeretettel gondolunk rájuk. — akik a macedón­földön is velünk virrasztónak. A Bácsmegyei Napló legközelebb! száma a gör. kel. husvét miatt ked­den reggel jelenik meg. — A királynő futballmérkőzésen. Beogradból jelentik: Mária király­né erős érdeklődést tanusit a hús­véti ünnepek alatt Beogradban sze­replő bukaresti futballcsapat, a ^Tri­kolor« vendégszereplése iránt. Va­lószínű, hogy a mérkőzések egyikén a királyné személyesen is meg fog jelenni. — György királyfi és a rokkan, tak. Beogradból jelentik: A rokkant­szövetség központi bizottsága György herceg tiszteletére dísz­­ülést tartott, amelyen megalakítot­ták a Rokkant-Ház alapot, melyhez mint első György herceg egy mil­lió dinárral járult hozza apai örök­ségéből. A diszülésről üdvözlő táv­iratot küldtek a királyfinak összes hadirokkant társai nevében, továb­bá elhatározták, hogy díszoklevéllel ajándékozzák meg. — Eljegyzés. Kelemen Ilonka KraijeV­­Breg és Berényi Gyula Horgos, jegye­sek. (Minden külön értesítés helyett.) — A noviszadi kémkedési ügy szereplőit átkisérték az ügyész­ségre. A Bécsmegyei Napió már közölte, hogy néhány nappal ez­előtt a noviszadi rendőrség letar­tóztatta dr. Keresztes Ernő buda­pesti mérnököt, dr. Surányi Lajos budapesti orvost és Balassa Jenő noviszadi hidrotechnikai mérnö­köt, akiket kémkedéssel gyanúsí­tanak. Noviszadról érkezett jelen­­tés szerint a rendőrség Kerekesék ügyében befejezte már a nyomo­zást és ma délelőtt mindhármukat atkisérte az ügyészség fogházába. A rendőrség a nyomozás eredmé­nyéről nem adott ki semmi fel­világosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents