Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-08 / 95. szám

2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 8. keltő gúnyos hangon, a borvót szábornak határozatairahivatkozva visszautasítja Radios követeléseit. Éles hangon támadja meg Pto­­tics Korosecet is, a szlovén kleri­kálisok vezérét, aki szerinte szin­tén elvesztette egyensúlyát. Kü­lönösen azt a kijelentését pécézi ki, hogy meg kell védeni a „be­csületes szlovén igazgatást* e szerbektől. Ezzel szemben rámu­tat Protics néhány hírhedté vált! szlovéniai botrányra, mint a kur­zuskői alap elkezelésére, a Zser­­jav-Adria bank efférre és a szia vének kifejlett csempészüzleteire. „A válságok harca miatt azon ban nem lehet pesszimizmusba esni — Írja Protics. — Vannak még emberek, akik higgadtan tudnak ítélni és akik hivatva van­nak becsületesen, nyíltan, okosan szabadon és testvériesen tárgyalni egymással a megszédült emberek helyett." Protics cikke politikai körökben nagy fe tűnést keltett egyrészt azért, mert a választások óta ez az első eset, hogy Protics a Ra dics-blokknak is kíméletlenül a szemébe mondja igazságait, más részt mert az derül ki belőle, kogy Protics nem vesztette el reményét egy megegyezéses po litika mielőbbi bekövetkezésében. Szakértők jennek Szubotlcára a közvilágítás felülvizsgálatára A suboticai gázgyár körül tapasz­talható üzemi zavarok tudvalevőleg már régibb keletűek. A suboticai vá­rosi tanács nem tudta eddiig sem megfelelően megoldani a város köz­világításának kérdését. Csak leg­utóbb is az a veszedelem fenyegette a várost hogy a gázgyár üzembc­­szüntetése következtében az utcák 'sötétben maradnak és csak a legna­gyobb áldozatok árán lehetett a gyár üzemét mégis fentartani. A tarthatatlan helyzet miatt már régi terve a városi tanácsnak, hogy a suboticai gázgyárat teljesen átaia­. -..aaSSMK­­SXffli I orsctek Gulliver uj könyvéből Irta: Dettre János Hiába tagadnám. a vérmésékleterr; j nyugtalan éietre teremtett. Amikor Hauhnhnm-országbói hazatértem, csak két hónapig tudtam nyugton maradni etthon. Újra hajóra ültem, három hétig vitorláztam a »Ccnsequcntla« fedélze­tén, amikor hajótörés ért bennünket. Hajóroncsba kapaszkodva mentettem meg életemet. Két napig úsztam a ten­geren amikor félájuitan partra mosott az ár. Csudálatos országba jutottam. A la­kói Dominiamr.ak hívták hazájukat, mely akkor ment át az ipari feilendülés korszakán. Atyai barátomnak Mr. James Bates­­a*k, a kiváló sebésznek biztatására megírom most, hogy miiyen különös ta­pasztalatokat gyűjtöttem abban az or­szágban. a.iiűva sorsom szeszélye el­­sedort. Kevéssel azelőtt már jártak Emberek ebben az országban. A vezetőjüket Ho­­¥io Sapiens-nek hívták, aki megtanitot-Sa népet arra hegy az emberek mód­ra a főidet magántulajdonba kell vén­ái. hogy amit a föld terem, az ne azé legyen, aki a földet megművelte s a ter­mést leszedte, hanem azé. aki határka­rókat szúrt a mesgyék végébe. A Domifiimn lakói eleinte hitetlenül ífollgatták az rj igéket. El nem tudták képzelni, hogyan lehet az Embereknek megosztozkodniok a Naprendszer egyik csillagán r. egy bolygót, amelyik a vi­lágűrben kering, hogyan lehet egymás­közt felosztva bevezetni a teíekköny­­yekbe. De azok, akik a határkarókat kitva. tekintettel arra. hogy a gyár mai felszerelése és berendezése mellett elkerülhetetlenek a gyakori üzemzavarok. Az uj gépek beszerzé­sét és általában a gyár modern át­alakítását a város annak idején a tervbevett kölcsönből akarta fedez­ni. A kölcsönnek meghiúsulásával azonban elmaradt a* 1 gázgyár átala­kítása is. Éppen ezért legutóbb már arról volt szó, hogy a város egészen be­szünteti a gázgyár üzemét és a köz­­világítást villanyerőre alakitja át. Mivel azonban ilyen módon a várost tekintélyes veszteség érné a föidbe­­ágyazott gázcsövek értékének el­vesztésével. ezért lemondtak erről a tervről is és ideiglenesen tovább kí­sérleteznek a gázgyár üzemének fentartásával. Mivel azonban állandóan nem tart­ható fenn a mai helyzet és bármikor megtörténhetik, hogy a gázgyári üzem végleg csődöt mond, a városi tanács most dönteni akar a suboticai közvilágítás kérdésében. A gázgyár megvizsgálása céljából szerdán há­rom szakértő érkezik Suboticára Ősitekről és Zagrebből. akik a subo­ticai szakértőkkel együtt meg fogják vizsgálni a gázgyár berendezését és meg fogják állapítani, hogy érde­mes-e a gázgyár átalakítása, vagy pedig be kell-e szüntetni teljesen az üzemet. A két gázgyári és egy villanytelepi ; szakértő tanácsának meghallgatása í után a városi tanács vagy azonnal ; megkezdi a gázgyár átalakítását, i vagy pedig tárgyalásokat kezd a su- j boticai villarytelep igazgatóságával a villanyvilágításnak az utcákra való kiterjesztése tárgyában. A magyar büntetőtörvény könyv alapján Ítélték el Csehszlovákiában a magyar Himnusz éneklőit 9 „MIamellenes izgatást tartalmaz a magyar Himnusz szövege“ Szlovenszkóban már két év óta! húzódik az a pör, amelyet több kas­sai lakos ellen indítottak azért, mert 1921 augusztus 20-án Szent István napján a kassai székesegyházban az istentisztelet befejezése után a ma­gyar himnuszt elénekelték. Az ügyészség akkoriban a templomban megjelentek közül Szarvassy László dr. orvos. Tárcsák Gusztáv, Böhm Rezső és Jaczkó Margit tanítónő el­len izgatás miatt vádat emelt A kas­sai törvényszék valamennyi vádlot­tat azzal a megokolással. hogy Szlo­­venszkón e magyar himnusz éneklé­se nincsen eltiltva, fölmentette I Az államügyész íölebbezése foly­tán az ügy a kassal ítélőtábla elé ke­rült. amely a törvényszék Ítéletét teljes megokolásával együtt hely­benhagyta. A főügyész az Ítéletnek Jaczkó Margitra vonatkozó része el­len semmiségi panasszal élt a briin­­nj legfelsőbb bírósághoz, amelyben utalt arra, hogy Jaczkó Margit nem vallásos érzésből, hanem politikai utókból jelent meg a templomban és énekelte el a himnuszt, mivel o I evangélikus vallásu. A fölebbezés folytán az ügyet most tárgyalta a brünni legfelsőbb bíróság, amely — mint Brünnből je­lentik — a törvényszék, valamint a tábla ítéletét megsemmisítette és Jaczkó Aíargitot két heti dllamfog­­hdzra. kétszáz korona pénzbüntetés­re. behajthatatlanság esetén pedig további tíz napi államfogházra Ítélte el. Az ítélet megokolása a követke­zőképpen hangzik: A magyar himnusz eléneklése tün­tetés volt. A magyar himnusz ugyan­is arra kéri az Istent, hogy a ma­gyart óvja meg ellenségeitől. Már pedig Kassán a magyarnak nem le­ket más ellensége, mint a csehszlo­vák. A himnusz eléneklése nemcsak az alkalmazásban levő magyar Btk. 172. szakaszába ütköző izgatás is­mérveit foglalja át, hanem beleütkö­zik a Btk. 173. szakaszában megha­tározott államellenes izgatás krité­riumába is. Ezt tudnia kellett volna Jaczkó Margitnak. A bíróság sú­lyosbító körülménynek vette, hogy Jaczkó Margit az állam szolgálatá­ban áll. Az ítélet, amelyet a csehszlovák legfelsőbb törvényszék a magyar büntetőtörvénykönyv alapján hozott üteg és amellyel az előző két fóru­mon hozott ítéletet megsemmisítette, , Szlovenszkóban nagy feltűnést kel­­' tett. Az egész országból Szuboticára jönnek házasodni Sok a vegyes házasság A Vajdaság a gyors házasságköté­sek hazája. Itt még érvényben van a régi magyar törvény, amely sze­rint gyorsan lehet diszpenzációhoz jutni és polgári házasságot kötni. Sok szerelmes fiatal pár keresi fel a suboticai polgármesteri hivatalt az ország minden részéből és egészen gyakori jelenség, hogy Beogradból, Sarajevóból vagy Üszkübből is ide­jönnek dtszpenzációs házasságkötés céljából. Megkönnyíti a házasságkötést az is. hogy nem kötelező az egyházi esketés. mert érvényes még a pol­gári házasság. Ez viszont azt ered­ményezi, hogy néha Bécsből is jön­nek fiatal párok Suboticára csak azért, hogy itt az anyakönyvvezető előtt házasságot kössenek. Ezek a körülmények érthetővé te­szik azt, hogy Suboticán mind gya­­koriabbak a vegyes házasságok. A suboticai anyakönyvi hivatal köny­veiből érdekes statisztikát lehetne összeállítani arról, hogy az utolsó években milyen nagy aránybal emelkedik a vegyes házasságok szá­ma. A leggyakoribb eset. amikor a két házasfél két különböző keresz­tény felekezethez tartozik, ezután következnek számarány szerint a keresztény-zsidó házasságok. Rövidesen lényeges változás vár­ható ezen a téren, mert be fogják hozni' a Vajdaságban is a kötelező egyházi esketést. amikor automati­kusan meg fog szűnni Suboticának s a vajdasági városoknak a vegyes fe­lekezetű házasulandókra gyakorolt varázsa. Ezzel szemben azonban itt alig tudják még. hogy a Vatikánnak ja vegyes házasságkötéseket szabá­lyozó egyik legújabb ediktuma Su­boticán már érvényben van és en­nek értelmében a katholikus egyház megáld vegyes frigyeket is, még pe­ri iz nemcsak a különböző keresztény felekezetekhez tartozó házasulandó­kat, hanem keresztény és zsidó val­lásu vegyes párokat is megáldanak a suboticai kathoUkus templomok­ban. csupán a szertartásban 'annak . kisebb eltérések. Ez a könnyebbség í csak hozzájárul a vegyes házassá* I gok számának szaporodásához. már ledugdosták, elhitették azokkal, a kiknek föld már nem jutott, hogy a ka­rók szentek s a karosok törvényt hoz­tak a karótlanok számára amiben fő­vesztés terhe mellett tiltották meg a szent karók inegbolygatását. Akadt azonban a karóílanok között 1 egy bátor szellem, aki hirdetni kezdte, ! hogy a föld éppen úgy a természet aján­déka. mint a szél. a levegő, a napfény, a viz a világosság s ha a földet szét lehet osztani s magántulajdonba lehet venni, nem lehet semmi akadálya annak sem hogy a természet többi kincsét is magántulajdonba vegyék. A tervet a karótlanok nagy lelkese­déssel fogadták. Mingyárt akadt egy csoport, amelyik kijelentette, hogy a déli szél is éppen olyan uratlan dolog, mint amilyen a föld volt mielőtt ma­gántulajdonba vették s ezért most a déli szelet birtokba veszik. Nyomban részvénytársaságot alakítottak a déli szél kihasználására s tulajdonukat ké­sedelem nélkül bejegyezték a szélkönyv B) lapján. Miután így a déli szél ma­gántulajdonná vájt. a löídbér mintájára széibért kellett fizetni azoknak, akik a déli szelet használták. Pompásan meg­szervezett adminisztráció működött, a melyik ellenőrizte, hogy kinek földjére vitt a déli széi enyhe fuvalmat. kinek szélmalmát hajtja, kinek vitorláját da- J gaszíja a magán tulajdonba vett déli ! szél. Természetesen mindenkitől behaj- I tották a szélbért. Egyszerre azonban zuhanni kezdtek a részvények. Egy másik élelmes csopcrrt tulajdonába vette a nvagaíi szelet, ame­lyik sokkal értékesebb volt. mert ez hozta az esőt Kispénzű emberek pedig, akiknek nem sok befektetni valójuk volt, az északi és keleti szél kihaszná­lására alakítottak részvénytársaságo­kat. Ekkor már megkezdte működését a szélbirósdg Is. amelyik igazságot tett az egymással versengő részvénytársa­ságok igényei közt. Szél rendőrök, szél­csőszök vigyáztak a szélhámosokra és a Széllelbélcltekre. Ez azonban csak a kezdet volt. Egy jóvalutáju külföldi kcmcem koncessziót kapott a kormánytól arra hogy lefog­lalja és hasznosíts^ az esőt A kormányt sokan támadták ezért a lépésért, de a miniszterelnök büszkén mutatott rá, hogy ő a liberalizmus zászióhurdozója s nem tűrheti azt a társadalm* egyen­lőtlenséget. hogy a természet egyik kin­csét. a földet magántulajdonba lehessen venni a másikat pedig nem. A liberális sajtó kórusban ünnepelte a haladott szellemű államférfit. Az eső így magán­tulajdonba került s ezentúl azok. akik­nek földjét az eső uiegtermékenyiíet.íe esőbért fizettek az uj részvénytársaság­nak. A természeti kincsekben gazdag or­szág csak úgy ontotta magából a va­gyonszerzési lehetőségeket. Befolyásos képviselők és a bankokrada vezetői óriási méretű vállalatot alakítanak le­foglalván a világosság tulajdonát. A Fényrészvénytársttság papiTjai szédítő iramban száguldanak fölfelé. Egyes szervezők a fényhasználat ellenőrzésé­nek olyan módját szervezik meg. hogy a ténybér-rel nem maradhat senki sem adós. Az uj részvénytársaság bevezeti tulajdonjogát a Napkönyvbe s így min­denkivel szemben érvényesithetűvé vá­lik követelésük. Mikor azonban az őszi hónapokban állandó amit a boru'at, a busás osztalékhoz szoktatott részvé­nyesek türelmetlenkedni kezdtek a vál­lalkozás rentabilitásának csökkenése miatt. Miután a vállalat tőkéje esek reg­geltől estig jövedelmezett, követelni kezdték, hogy a vállalat üzletágát ter­jessze ki az éjszaka tulajdonjogának hasznosítására is s mindenkitől szedjen bért, akit elálmpsit a sötáiség. Ennek a tervnek kidolgozásával most foglalko­zik az igazgatóság. Természetesen a nyári meleg sem ma­radhatott sokáig uratlan dolog, a téli fagy., tulajdonjogát is hamar lefoglalták s nemsokára alakultak üzleti vállalatok, melyek lefoglalták a hónak, a felhőnek, az árnyéknak, a harmatnak, a szivár­ványnak és délibábnak idajdoniogát is. Azok akik ez dobóinkban gyönyörköd­tek vigalmi bért fizettek a szivárvány és délibáb tulajdonolnia a k. A a zári hó­napokban szezoncikk lett az árnyék és a felhő, a kapzsi felhQtulajdonosok va­lósággal megzsarolták azokat, akiket a tűrhetetlen meleg megkinzott. S. ezek­nek még a Melcgrészvénytársasdg- nak is kellett melegbért fizetniök. Azok a földtulajdonosok, akiknek termését a téli fagy ellen a hótakaró védte meg, a hó tulajdonjogát lefoglalok része hó­bért fizettek. Ezek azonban már csak kis, uzsora* társaságok voltak. A pénzvilág legna­gyobb szenzációja az volt amikor a levegő tulajdonjogát is lefoglalták. A szociálisták hevesen támadták a kor­mányt. amiért elmulasztotta köztulaj­donba venni a levegő tulajdonjogát. A miniszterelnök azonban kimutatta, hogy a levegőt éppen úgy lehet magámulai­­donba venni, mint a földet s az a tár­sadalmi rend. amelyik szentséggé emeli a föld magántulajdonát, nem tiltakozha­­tik a levegő oJikupálása ellen sem. A Levegövállalat lapjai és részvényesei úgy ünnepelték a miniszterelnököt, mint az egyenlőség a szabad verseny poll­­tikijának legbátrabb és legfelvilágösul­­tabb vezérét. Ezután természetesen mindenkinek bért kellett fizetni a Iéiekzés után is( akik pedig a belélegzett levegőt kile-

Next

/
Thumbnails
Contents