Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-29 / 115. szám
12. cldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 április 29. Novakanizsa és Obilitgevo A két teljesen egybeépült község előbbi neve Török-Kanizsa és Torontál-Józsefíalva. Törökkanizsa a Tallián-család rézetiségi súrlódások nem zavarják a harmóniát. A község fekvése ideális. A vasúti állomástól vezető főutcából tiszta, befásitott mellékutcák ágaznak szét. A méhészet barátai emelt volt főbírójának emlékére, 'de azt most eltávolították helyéröl. Novakanizsa ipara és kereskedelme számottevő a Vajdaságban. Az állami selyemgyár teljes felszerelésével már öt év óta várja az üzembehelyezést. Az állam érthetetlen okokból nem sokat törődik a gyár-Dimltricvić Milán, g. k. plébános gi domíniuma egyik legszebb és legrendezettebb község Bánatban. Hajóhíd köti össze Bácskával, Ökanizsával. Fejlődő ipari és kérészéinek' van temploma, nyoma sínes a vallási vagy faji türelmetlenségnek. A szerbek és magyarok itten békés jó viszonyban éltek és élnek most is egymással. vT*? NNi Az Obi!icevo-i községháza számára fel kell jegyezni*, hogy a Vajdaság méhészei Torökkanizsát tartják a legideálisabb helynek méhészkedés számára. Czetinja Márké, szolgabirá kedői hely. noha azoknak a bánáti községeknek javarésze, amelyeknek mint járási székhely központja volt, a batárkügazitás következtében ral. pedig az a múltban is igen sok szegény családnak nyújtott biztos megélhetést. Nem hagyható emlités nélkül a községben lévő villanytelep sem, Ringhofer Andor Dr. Bodnár Mihály, ngyvéu Magyarországhoz került. Törökkanizsának 5000, JÓzseffalvának 3000 főnyi lakossága van, amelynek felerésze magyar, a másik része Lobi Miksa szerb és kevés német. A lakosság e legideálisabb egyetértésben él. aem Magarasevié Falja, közjegyző A Tisza partja magas kőfallal védett, amelynek so.án a selvemgyár, járásbiróság, népkert és a Tallián-féle kastély gyönyörű pa-Pollák Gyula, pék és cukrász Társadalmi élet nem igen van Törökkanizsán s amikor itt a kanizsai vezetőszereplőkcí bemutatjuk, talán Wagner Károly, földbirtokos ez némileg ösztönzésül szolgál azokatnely már nyolc év óta latja c. ----Kanizsa-Obilityevo és Keresztur joggal lehetne a kezde községet világítással. A kereskedel ményezést várni. Magarasevics Pál nyug. község! jegyző, a belvizlecsapoló társulat igazgatója, 7 allián Vilmos nyug. huszárom agy, a kaszinó aleinöke, Ringhoff er Andor, régi kanizsai család reprezentál ::, sokáig volt népKomáromi István mi élet élénk fellendítéséhez nagyban hozzájárul az ujonnaji alakult Áruforgalmi rt. Különösen a gabona Popp László, takarékp. igazgató norámát nyújt a bácskai oldalról a szemlélőnek. A vasúti állomás mellett van a járási szegényház, amelyet rendeltetésétől eltérően most a csendőrség használ. E mellett vaj, a gyönyörűen parkírozott és jól berendezett megyei közkórház, amelynek elmegyógyosztálya is van A község fejlesztése és rendezése körül hervadhatatlan érdemeket szerzett a járás volt régi főbírája: néhai Tatlián Emil, aki kiváló ízlésével és fáradságot nem ismerő szorgalmával az egykori poros fészékből valóságos kertvárost csi-jj ralit. A járás közönsége szobrot Tallián Vilmos i kereskedelme jelentős Kanizsának. A községben négy, yallásfejeke Fehér Miklós, malmos szerű községbiró, most takarékpénztári alelnök, dr. Bodnár Mihály ügyvéd, fíeiszler Ármin, éveken át a csókái Lederer-uradalom gazdatisztje, ma a gróf Maldegheim-uradalom intézője, Schiller Mór, a .törökkanizsai központi takarék igazgatója, Dimitrijevics Milán plébános 30 éve lelki vezetője a görög-keleti valiásu hiveknek, Pollák Gyula tekintélyes iparos, Papp László takarékpénztári igazgató. Fehér Miklós, az Ilonagőzmaiom egyik igazgatója, áldozatkészségével minden jótékonysági és i.i.ituráíis mozgalomban részt vesz, Wagner Károiy sörrakíáms. Koriulromy István maiomtuJajdanos, akiknek neveit ha®arjában feljegyeztük.
