Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-21 / 107. szám

1923. április 21 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. a Bajmoki- és Szentai-utat hozzák rendbe. A munkálatok, amelyek a főmérnöki hivatal irányítása mellett folynak, egy­előre arra terjednek, hogy feltöltik azokat a hatalmas süppedéseket, ame­lyek az országutakon az idők folyamán előállottak. Ezidőszerint negyven mun­kás dolgozik. A földmunkálatokat ezen a két utón julius eleiéig elvégzik és ezután meg­kezdik a többi javításra szoruló ut kö­vezését." Erre az időre megérkezik a város által erre a célra rendelt kavics. Ugyanekkor kerül sor a város belterü­letén levő utak javítására is. A villamos sínek közötti aszfaltburkolat javítását már ezen a héten kezdték meg. Az útjavításokra a város eredetileg nyolc milliót akart forditani, de mivel a városi kölcsön, amely ezt a kiadást fedezte volna, nem sikerült, ezért a ta­­náes kénytelen lemondani a teljes terv végrehajtásáról. Még igy is lényeges ki­­adási tételt fog kitenni az idei városi költségvetésben az útjavításra felvett költség összege. Izmet pasa Beogradban Kinevezik a jugoszláv delegációt a lansannei konferenciára Beogradból jelentik: A török bé­­kedelegáció Izmet pasa vezetésével ismét elindult Augorából Lausanne­­ba az uj békekonferenciára. Cari­­brod határállomásról Izmet pasa üdvözlő táviratot küldött Nincsics külügyminiszternek. A török dele­gáció csütörtökön este tizenegy óra­kor érkezett meg a Siinplon-expres­­sel Beogradba. A pályaudvaron a külügyminiszter nevében Todoro­­vies Györgye, a politikai osztály igazgatója fogadta Izmet pasát és köszönetét mondott az üdvözlő táv­iratért. Izmet pasa nagy meglepetéssel fo­gadta a hirt. hogy Nincsics külügy­miniszter ezúttal nem megy el a lansannei konferenciára■ Politikai nyilatkozatot a török diplomata a megjelent újságírók előtt a vonat várakozási idejének rövidségére hi­vatkozva nem volt hajlandó tenni-Az április 23-án kezdődő lausan­­nei konferenciára utazó jugoszláv delegáció még mindig nincs végle­gesen összeállítva. A delegáció ve­zetője Jovanovics Milutin berni kö­vet lesz és valószínűleg rövid időre Szpalajkovics párisi követ is elláto­gat a konferenciára. A bizottság tagjait véglegesen a pénteki nap fo­lyamán jelöli ki a külügyminiszté­rium, akik azonnal megkapják a szükséges utasításokat is. Jugoszlávia magatartása a konfe­rencián egyébként megint ugyanaz lesz, mint az első lausannei konfe­rencián. ahol maga Nincsics kül­ügyminiszter képviselte az S. H. S. érdekeket. Újabb nehézségek az osztrák kölcsön körül Seipel kancellár és az osztrák pénzügyminiszter Genfbe utaztak Bécsbő! jelentik: Seipel dr. szö­vetségi kancellár Genfbe utazott az osztrák hitelkérdésnek tárgyalására- Ez az utazás nem programmszerüen történt. Hivatalos helyen úgy ma­gyarázzák. hogy a kölcsön biztosít­va van és a tárgyalások formáiis befejezéséhez azért szükséges Sei­pel dr. személyes jelenléte, hogy bi­zonyos ünnepélyessége legyen az aktusnak. Parlamenti körökben vi­szont a kancellár utazását nehézsé­gekkel hozzák összefüggésbe, ame­lyeket főként Olaszország támaszt, hogy igy adjon kifejezést Zimmer­mann dr. főmegbizott működésével való elégedetlenségének és annak,­­hogy minden körülmények között külföldi tanácsadót akar a Jegybank mellé állítani. * Zimmermann főmegbizott szintén Genfbe utazott, hogy részt vegyen a szövetségközi tanács tárgyalásain. A pénzügyi bizottságban Kienböck pénzügyminiszter jelentést tett a genfi tárgyalásokról. ■ melyeknek az volt az eredménye, hogy az ellen­őrző bizottság is hozzájárult a köl­csön feltételeihez. Kilátás van arra, hogy a kölcsön nagy részét most el lehet helyezni, különösen akkor, ha Amerika jószt vesz az akcióban, amely iránt egyre fokozódó érdek­lődés mutatkozik. A pénzügyminiszternek a pénz­ügyi bizottságban tett óvatos kijelen­téseiből arra következtetnek, hogy Genfben a hitelakció legfontosabb pontjaiban még mindig nem teljes az egyetértés. Bombarobbantás a szkupsiina szomszédságában A demokrata-klub ablakai betörtek — Egy halott, két sebesült Beogradból jelentik: Pénteken délelőtt fél 11 órakor a parlament épületét hatalmas robbanás reszket­­tette meg. Óriási pánik keletkezett és pillanat alatt elterjedt a hír, hogy a.képviselőház ellen merényletet kö­vettek el. Kiderült azonban hamaro­san. hogy a robbanás nem a parla­mentben, hanem a szomszédos had­ügyminisztérium udvarán történt, ahol a térparancsnokság lőszerrak­tára van. Csütörtökön a vasúti parkban ját­szó gyermekek négy darab francia­­rendszerű kézigránátot ástak elő a homokból, a bombákat bevitték a szávamenti rendőrkapitányságra, a hol pénteken reggel átadták a két kézibombát flics csendőrnek, hogy vigye el a térparancsnokság raktá­rába. Ilics az utasítás értelmében kézbesítette is a bombákat, a raktár irodájában, amikor a kézigránátokat kiakarta venni a zsebéből, az egyik begyulladt. A csendőr el akarta dob­ni a bombákat, de már nem volt ide­je erre. mert abban a pillanatban az egyik ielrobbant és Hits, jobb kezét és ballábát leszakította. Az irodában dolgozó két Írnok könnyebb sérülé­seket szenvedett. A sebesülteket kór­házba szállították, ahol Ilics csend­őr súlyos sebeibe még pénteken dél­után belehalt. A felrobbant bomba egyik szilánk­ja betörte a szomszédos parlament epük ablakát, amely a demokrata kíub helyiségéhez tartozik és az ott ülő Krizman volt miniszternek le­ütötte orráról a szemüvegét. Kriz­­mannak az ijedségen kívül semmi baja sem történt A föderalista pártok vezetői a királynál Koalíciós kibontakozás az előtérben — A blokk kihívásnak tekinti a koalíciót A belpolitikai helyzet még min­dig abban a stádiumban van, mint pár nap óta : a király a kormány­alakításra vonatkozó mandátum kiadása előtt tanácskozásokat foly­tat a pártok vezetőivel. Az ural­kodó eddig már meghallgatta a -ndikális, demokrata és földmives­­párt vezetőit, pénteken pedig a klerikálisokra került a sor, akiknek vezére, dr. Korosec hosszabb kihall­gatáson jelent meg a királynál. A föderalista blokk másik pártjának, a Spaho-pártnak a képviselője va­­lószinüleg a szombati nap folya­mán kap meghívást az udvarhoz. A válság megoldásénak az es­hetőségei közül még mindig a ra­­dikális-demokrata-földmivespárii koa lidó áll az előtérben, A többi meg­oldásoknak látszólag nincs sok esélyük, azonban ennek a meg­oldásnak az egyes pártok között fennálló antagoenizmuson kívül még egy nagyobb akedálya is van és pedig az, hogy ez tulaj­donképen a szerb pártok egyesíté­sét jelentené egy koalícióba a hor­­vát, szlovén és muzulmán blokk el­len és csak kiélezné az amúgy is túlfűtött ellentéteket. Mindenki tisztán látja ugyanis, hogy a vál­ság lényegét nem a radikálisok és demokraták között fennálló el­lentét, hanem a szerb-horvát-szio­­vén-kérdes képezi, amit radikális­­demokrata-kcaüció nem vinne kö­zelebb a megoldáshoz, sőt elmér­­gesitené a helyzetet. Érdekes jelenség, hogy Zagreb­­ban ma ezt tisztábban látják, mint Beogradban és Zagrebbói olyan hangok hallatszanak, hogy a megkezdett szerb-horvát megegye­zési tárgyalásokat minden áron folytatni kellene. A beogradi sajtó szinte egyértelműen a megegyezés ellen foglal állást. Nemcsak a de­mokrata lapok, hanem a Pasics miniszterelnökhöz közelálló 777- buna és a Balkán is állandóan az erős kéz politikáját hirdetik Ra* dicscsal szemben. Még a leg­utóbbi napokban egymásután je­lentkező véres incidensek, melyek a néphangulat veszedelmes elfa­juláséra mutatnak, sem tesznek mélyebb hatást a beogradi saj­tóra. Egyedül a Novosti, a föld­­mivespárt intellektuelljeinek lapja kivétel ez alól; ez a lap állan­dóan a megegyezés sürgősségét hangoztatja és rámutat ennek a lehetőségére. Hogy a szerb kö­zönség sem idegenkedik ettől a gondolattól, bizonyitja az a kö rülmény is, hogy a lap olvasó tábora napról-napra növekszik. Megállapítható ezzel szemben, hogy a radikáüs-demokrata-föld­­míves koalíciónak magukon e pártokon belül is nagy ellenzéke van. Különösen a radikálispárt idegenkedik ettől a megoldástól, mert tisztán látják, hogy ez a ki­bontakozási mód nem egészsé­ges és különben is á radikális­párt mentalitásától távol áll az erőszakos eszközök alkalmazásá­nak szándéka a horvátokkal szem­ben, amit viszont a demokraták kifejezetten követelnek. A demokraták természetesen kí­vánják a koalíciót és abban ve­zető szerepet akarnak maguknak biztosítani. Azt ál lit jak, hogy ha a koalíció nem jön létre, akkor őket illeti meg az uj kormány megalakí­tásának joga, mert a radikálisok bebizonyították, hogy a kezükbe került hatalommal semmi ered­ményt sem tudtak elérni. A föld­­míves párt megfogyatkozott kép­viselői létszámmal zsákutcába ke­rült, mert ha. kivül marad a kor­mányon és a kormány ellen sza­vaz, úgy Boszniában és másutt is a radikálisok a szerb parasztve­zetők ellen azt a vádat emelhetik hogy Radicsot támogatják. Korosec audienciája Korosec dr., a szlovén klerikális párt elnöke pénteken délben 12 órától 1 óráig tartó hosszú ki-: hallgatáson jelent meg a király* nál, mely alkalommal pártjának a politikai helyzetről alkotott fel­fogását ismertette az uralkodóval. A király nagy érdeklődést tanú­sított különösen a zagrebi tárgya­­ások anyaga iránt, amiről a kleri­alis párt vezetője részletesen be­számolt. Korosec azt hangsúlyozta az uralkodó előtt, hogy szükséges volna folytaim a megkezdett meg­­egyezeses politikát. Az audiencia után Korosec klub­jának ülésén beszámolt a királyi kihallgatásról; a jelentést a klub tudomásul vette. A pártülés után Korosec átment a Spaho párt ülé­sére és a muzulmán képviselőket is informálta ez audiencia lefo­lyásáról. . A klerikálisok általában pesszi­­misztikusan ítélik meg a helyzetet és bizonyosra veszik a radikális­­demokrata koalíció létrejöttét-. Ezt azonban egyenes kihívásnak tekin­tenék önmaguk és a föderalista blokk ellen és nine kizárva, hogy ebben az esetben a legélesebben fordulnak Beograd ellen és még szélsőségesebb magatartást fog­nak tanúsítani, A pártok tárgyalásai A iöldmivespárt a délelőtt folya­mán ülést tartott, amelyen Lázics Voja pártelnök beszámolt a király­nál történt kihallgatásáról. A de* mokraták pénteken nejn tartottak: ülést, csak magán megbszéléselü folytak a politikusok között. így azt esti órákban Nincsics külügyminisz­ter Marinkovics Vojával folytatott; hosszabb beszélgetést. Ugyancsak megbeszélések folytak a radikálisod és klerikálisok között is. .í Öt perc szüléét a magyar nemzetgyűlésen a Fecske-utcai katasztrófa miatt Budapestről jelentik; A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén Kéthly Annának, a Fecske-uccai robbanás és Szakács An­dornak a földreform tárgyában történt interpellációi után rátértek a napi­rendre, a gazdasági munkabérek szabá­lyozásáról szóló törvényjavaslat folyta­tólagos tárgyalására. A legelső szónok Peidl Gyula volt, aki megrendülve emlékezett meg a Fecske-uccai borzalmas robbanásról, tizenöt munkás tragikus haláláról és kérte az elnököt, hogy a gyász jeléül öt percre függessze fül az ülést. Ennek megtörténte után Peidl Gyula folytatja beszédét. Részletesen foglalkozott a ma­gyarországi munkáskérdéssel, a munka­adó és munkás közötti viszonyról. — Egyszerűen nevetséges állítás, — mondotta azután — hogy mi a kis­gazdapártot akarjuk sértegetni azzal, amikor parasztpártnak nevezzük, mert hiszen mi azelőtt oly frakciót értünk, amely a falu népének érdekeit védi. Kijelentette, hogy ez sértés volna alí* kor, ha nem szocialisták, hanem azok mondták volna, akik történelmi alapon bitorolják az ország legnagyobb ré­szét és a parasztot igavonó állatnak tekiniik. Peidlt az elnök e kijelentéséért rend­­reutasitotta. Peidl azután hosszasabban beszélt a törvénytervezet ellen és megjegyezte, hogy a törvény kirakat törvény, amely a nemzetközi Munkaügyi Hivatal felé akar alibit igazolni. Ilyen látszat tör­vénnyel azonban nem lehet belekapcso­lódni a nemzetközi munkásvédelea munkájába. Peidl beszéde után az elnök az ülést felfüggesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents