Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-21 / 107. szám
1923. április 21 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. a Bajmoki- és Szentai-utat hozzák rendbe. A munkálatok, amelyek a főmérnöki hivatal irányítása mellett folynak, egyelőre arra terjednek, hogy feltöltik azokat a hatalmas süppedéseket, amelyek az országutakon az idők folyamán előállottak. Ezidőszerint negyven munkás dolgozik. A földmunkálatokat ezen a két utón julius eleiéig elvégzik és ezután megkezdik a többi javításra szoruló ut kövezését." Erre az időre megérkezik a város által erre a célra rendelt kavics. Ugyanekkor kerül sor a város belterületén levő utak javítására is. A villamos sínek közötti aszfaltburkolat javítását már ezen a héten kezdték meg. Az útjavításokra a város eredetileg nyolc milliót akart forditani, de mivel a városi kölcsön, amely ezt a kiadást fedezte volna, nem sikerült, ezért a tanáes kénytelen lemondani a teljes terv végrehajtásáról. Még igy is lényeges kiadási tételt fog kitenni az idei városi költségvetésben az útjavításra felvett költség összege. Izmet pasa Beogradban Kinevezik a jugoszláv delegációt a lansannei konferenciára Beogradból jelentik: A török békedelegáció Izmet pasa vezetésével ismét elindult Augorából Lausanneba az uj békekonferenciára. Caribrod határállomásról Izmet pasa üdvözlő táviratot küldött Nincsics külügyminiszternek. A török delegáció csütörtökön este tizenegy órakor érkezett meg a Siinplon-expressel Beogradba. A pályaudvaron a külügyminiszter nevében Todorovies Györgye, a politikai osztály igazgatója fogadta Izmet pasát és köszönetét mondott az üdvözlő táviratért. Izmet pasa nagy meglepetéssel fogadta a hirt. hogy Nincsics külügyminiszter ezúttal nem megy el a lansannei konferenciára■ Politikai nyilatkozatot a török diplomata a megjelent újságírók előtt a vonat várakozási idejének rövidségére hivatkozva nem volt hajlandó tenni-Az április 23-án kezdődő lausannei konferenciára utazó jugoszláv delegáció még mindig nincs véglegesen összeállítva. A delegáció vezetője Jovanovics Milutin berni követ lesz és valószínűleg rövid időre Szpalajkovics párisi követ is ellátogat a konferenciára. A bizottság tagjait véglegesen a pénteki nap folyamán jelöli ki a külügyminisztérium, akik azonnal megkapják a szükséges utasításokat is. Jugoszlávia magatartása a konferencián egyébként megint ugyanaz lesz, mint az első lausannei konferencián. ahol maga Nincsics külügyminiszter képviselte az S. H. S. érdekeket. Újabb nehézségek az osztrák kölcsön körül Seipel kancellár és az osztrák pénzügyminiszter Genfbe utaztak Bécsbő! jelentik: Seipel dr. szövetségi kancellár Genfbe utazott az osztrák hitelkérdésnek tárgyalására- Ez az utazás nem programmszerüen történt. Hivatalos helyen úgy magyarázzák. hogy a kölcsön biztosítva van és a tárgyalások formáiis befejezéséhez azért szükséges Seipel dr. személyes jelenléte, hogy bizonyos ünnepélyessége legyen az aktusnak. Parlamenti körökben viszont a kancellár utazását nehézségekkel hozzák összefüggésbe, amelyeket főként Olaszország támaszt, hogy igy adjon kifejezést Zimmermann dr. főmegbizott működésével való elégedetlenségének és annak,hogy minden körülmények között külföldi tanácsadót akar a Jegybank mellé állítani. * Zimmermann főmegbizott szintén Genfbe utazott, hogy részt vegyen a szövetségközi tanács tárgyalásain. A pénzügyi bizottságban Kienböck pénzügyminiszter jelentést tett a genfi tárgyalásokról. ■ melyeknek az volt az eredménye, hogy az ellenőrző bizottság is hozzájárult a kölcsön feltételeihez. Kilátás van arra, hogy a kölcsön nagy részét most el lehet helyezni, különösen akkor, ha Amerika jószt vesz az akcióban, amely iránt egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik. A pénzügyminiszternek a pénzügyi bizottságban tett óvatos kijelentéseiből arra következtetnek, hogy Genfben a hitelakció legfontosabb pontjaiban még mindig nem teljes az egyetértés. Bombarobbantás a szkupsiina szomszédságában A demokrata-klub ablakai betörtek — Egy halott, két sebesült Beogradból jelentik: Pénteken délelőtt fél 11 órakor a parlament épületét hatalmas robbanás reszkettette meg. Óriási pánik keletkezett és pillanat alatt elterjedt a hír, hogy a.képviselőház ellen merényletet követtek el. Kiderült azonban hamarosan. hogy a robbanás nem a parlamentben, hanem a szomszédos hadügyminisztérium udvarán történt, ahol a térparancsnokság lőszerraktára van. Csütörtökön a vasúti parkban játszó gyermekek négy darab franciarendszerű kézigránátot ástak elő a homokból, a bombákat bevitték a szávamenti rendőrkapitányságra, a hol pénteken reggel átadták a két kézibombát flics csendőrnek, hogy vigye el a térparancsnokság raktárába. Ilics az utasítás értelmében kézbesítette is a bombákat, a raktár irodájában, amikor a kézigránátokat kiakarta venni a zsebéből, az egyik begyulladt. A csendőr el akarta dobni a bombákat, de már nem volt ideje erre. mert abban a pillanatban az egyik ielrobbant és Hits, jobb kezét és ballábát leszakította. Az irodában dolgozó két Írnok könnyebb sérüléseket szenvedett. A sebesülteket kórházba szállították, ahol Ilics csendőr súlyos sebeibe még pénteken délután belehalt. A felrobbant bomba egyik szilánkja betörte a szomszédos parlament epük ablakát, amely a demokrata kíub helyiségéhez tartozik és az ott ülő Krizman volt miniszternek leütötte orráról a szemüvegét. Krizmannak az ijedségen kívül semmi baja sem történt A föderalista pártok vezetői a királynál Koalíciós kibontakozás az előtérben — A blokk kihívásnak tekinti a koalíciót A belpolitikai helyzet még mindig abban a stádiumban van, mint pár nap óta : a király a kormányalakításra vonatkozó mandátum kiadása előtt tanácskozásokat folytat a pártok vezetőivel. Az uralkodó eddig már meghallgatta a -ndikális, demokrata és földmivespárt vezetőit, pénteken pedig a klerikálisokra került a sor, akiknek vezére, dr. Korosec hosszabb kihallgatáson jelent meg a királynál. A föderalista blokk másik pártjának, a Spaho-pártnak a képviselője valószinüleg a szombati nap folyamán kap meghívást az udvarhoz. A válság megoldásénak az eshetőségei közül még mindig a radikális-demokrata-földmivespárii koa lidó áll az előtérben, A többi megoldásoknak látszólag nincs sok esélyük, azonban ennek a megoldásnak az egyes pártok között fennálló antagoenizmuson kívül még egy nagyobb akedálya is van és pedig az, hogy ez tulajdonképen a szerb pártok egyesítését jelentené egy koalícióba a horvát, szlovén és muzulmán blokk ellen és csak kiélezné az amúgy is túlfűtött ellentéteket. Mindenki tisztán látja ugyanis, hogy a válság lényegét nem a radikálisok és demokraták között fennálló ellentét, hanem a szerb-horvát-sziovén-kérdes képezi, amit radikálisdemokrata-kcaüció nem vinne közelebb a megoldáshoz, sőt elmérgesitené a helyzetet. Érdekes jelenség, hogy Zagrebban ma ezt tisztábban látják, mint Beogradban és Zagrebbói olyan hangok hallatszanak, hogy a megkezdett szerb-horvát megegyezési tárgyalásokat minden áron folytatni kellene. A beogradi sajtó szinte egyértelműen a megegyezés ellen foglal állást. Nemcsak a demokrata lapok, hanem a Pasics miniszterelnökhöz közelálló 777- buna és a Balkán is állandóan az erős kéz politikáját hirdetik Ra* dicscsal szemben. Még a legutóbbi napokban egymásután jelentkező véres incidensek, melyek a néphangulat veszedelmes elfajuláséra mutatnak, sem tesznek mélyebb hatást a beogradi sajtóra. Egyedül a Novosti, a földmivespárt intellektuelljeinek lapja kivétel ez alól; ez a lap állandóan a megegyezés sürgősségét hangoztatja és rámutat ennek a lehetőségére. Hogy a szerb közönség sem idegenkedik ettől a gondolattól, bizonyitja az a kö rülmény is, hogy a lap olvasó tábora napról-napra növekszik. Megállapítható ezzel szemben, hogy a radikáüs-demokrata-földmíves koalíciónak magukon e pártokon belül is nagy ellenzéke van. Különösen a radikálispárt idegenkedik ettől a megoldástól, mert tisztán látják, hogy ez a kibontakozási mód nem egészséges és különben is á radikálispárt mentalitásától távol áll az erőszakos eszközök alkalmazásának szándéka a horvátokkal szemben, amit viszont a demokraták kifejezetten követelnek. A demokraták természetesen kívánják a koalíciót és abban vezető szerepet akarnak maguknak biztosítani. Azt ál lit jak, hogy ha a koalíció nem jön létre, akkor őket illeti meg az uj kormány megalakításának joga, mert a radikálisok bebizonyították, hogy a kezükbe került hatalommal semmi eredményt sem tudtak elérni. A földmíves párt megfogyatkozott képviselői létszámmal zsákutcába került, mert ha. kivül marad a kormányon és a kormány ellen szavaz, úgy Boszniában és másutt is a radikálisok a szerb parasztvezetők ellen azt a vádat emelhetik hogy Radicsot támogatják. Korosec audienciája Korosec dr., a szlovén klerikális párt elnöke pénteken délben 12 órától 1 óráig tartó hosszú ki-: hallgatáson jelent meg a király* nál, mely alkalommal pártjának a politikai helyzetről alkotott felfogását ismertette az uralkodóval. A király nagy érdeklődést tanúsított különösen a zagrebi tárgyaások anyaga iránt, amiről a klerialis párt vezetője részletesen beszámolt. Korosec azt hangsúlyozta az uralkodó előtt, hogy szükséges volna folytaim a megkezdett megegyezeses politikát. Az audiencia után Korosec klubjának ülésén beszámolt a királyi kihallgatásról; a jelentést a klub tudomásul vette. A pártülés után Korosec átment a Spaho párt ülésére és a muzulmán képviselőket is informálta ez audiencia lefolyásáról. . A klerikálisok általában pesszimisztikusan ítélik meg a helyzetet és bizonyosra veszik a radikálisdemokrata koalíció létrejöttét-. Ezt azonban egyenes kihívásnak tekintenék önmaguk és a föderalista blokk ellen és nine kizárva, hogy ebben az esetben a legélesebben fordulnak Beograd ellen és még szélsőségesebb magatartást fognak tanúsítani, A pártok tárgyalásai A iöldmivespárt a délelőtt folyamán ülést tartott, amelyen Lázics Voja pártelnök beszámolt a királynál történt kihallgatásáról. A de* mokraták pénteken nejn tartottak: ülést, csak magán megbszéléselü folytak a politikusok között. így azt esti órákban Nincsics külügyminiszter Marinkovics Vojával folytatott; hosszabb beszélgetést. Ugyancsak megbeszélések folytak a radikálisod és klerikálisok között is. .í Öt perc szüléét a magyar nemzetgyűlésen a Fecske-utcai katasztrófa miatt Budapestről jelentik; A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén Kéthly Annának, a Fecske-uccai robbanás és Szakács Andornak a földreform tárgyában történt interpellációi után rátértek a napirendre, a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. A legelső szónok Peidl Gyula volt, aki megrendülve emlékezett meg a Fecske-uccai borzalmas robbanásról, tizenöt munkás tragikus haláláról és kérte az elnököt, hogy a gyász jeléül öt percre függessze fül az ülést. Ennek megtörténte után Peidl Gyula folytatja beszédét. Részletesen foglalkozott a magyarországi munkáskérdéssel, a munkaadó és munkás közötti viszonyról. — Egyszerűen nevetséges állítás, — mondotta azután — hogy mi a kisgazdapártot akarjuk sértegetni azzal, amikor parasztpártnak nevezzük, mert hiszen mi azelőtt oly frakciót értünk, amely a falu népének érdekeit védi. Kijelentette, hogy ez sértés volna alí* kor, ha nem szocialisták, hanem azok mondták volna, akik történelmi alapon bitorolják az ország legnagyobb részét és a parasztot igavonó állatnak tekiniik. Peidlt az elnök e kijelentéséért rendreutasitotta. Peidl azután hosszasabban beszélt a törvénytervezet ellen és megjegyezte, hogy a törvény kirakat törvény, amely a nemzetközi Munkaügyi Hivatal felé akar alibit igazolni. Ilyen látszat törvénnyel azonban nem lehet belekapcsolódni a nemzetközi munkásvédelea munkájába. Peidl beszéde után az elnök az ülést felfüggesztette.
