Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-19 / 105. szám
4. oldal. BACSMEGYEÍ NAPLÖ 1923. április 19. 'ellenzék leié, de a nagy, zajban nem lehet hallani. Lovász János: Békét akarunk, ■egyszer már szántani, vetni és aratni akarunk. Azt inszem. hogy - ha Nagyatádit elgáncsolják, elgáncsolják a kisgazdákat is. Drozdy Győző: Ne azonosítsák tnagukut a kisgazda! ársadalommal Gaál Gaszton: Talán Drozdy Győző képviseli a kisgazdákat? Drozdy Győző: Mi képviseljük, hem a szolgabiró! Lovász János: Mi kisgazda képviselők, soha nem követjük azt az irányt, amely felekezeti vagy osztály gyűlöletet hirdet. Rothenstein Mór: Most miért nem 'tapsolnak? Egy hang ez ellenzéken: Gömbös \ur nincs itt? Lovász János: Nem értjük, hogy tni, kisgazdaképviselök. miért vafcyutik olyan nagy szálka egyesek szemében? Batitz Gyula: Elárulták a falut! Klárik Ferenc: Nem a kastélyo 'hat, csak a kunyhókat! Lovász János: Nekünk nincsenek felforgató törekvéseink, mi a sebeket gyógyítani akarjuk. Ali tudjuk, ihogy a kisgazdaeszméket és törekvéseket csak a müveit osztály segóíyével tudjuk megvalósítani. Szükségünk van az intelligenciára, akivel meg tudjuk értetni egymást, de nincsen szükségünk azokra, akik ellenünk törnek. Teljes kijózanodásnak és teljes kibékülésnek kell elkövetkeznie. Györki Imre: Jellemző, hogy ezt fe korcs javaslatot nem a nagygazdák akarják elbuktatni, hanem a kisgazdák, tehát azok. akiknek elsősorban. kellene védeni a kis egzisztenciákat. Látjuk, hogy a munkáltatói érdekeltségek teljes szervezkedési és gyülekezési szabadságot élveznek. Ezzel szemben a munkások szervezkedését guzsbakötötték. A mmkúslapokat elkobozzák, betiltják. Látjuk, hogy a népgyüíéseken a felszólalókat egyes szolgabíirák abból a szempontból cenzúrázzák, hogy ki a zsidó és ki nem az. Most is becsuknak, internálnak munkásokat csupán azért, mert szakszervezeti könyvecskét taláhak a zsebükben. A gyüíkezési és egyesülési szabadság helyreállítása nélkül komolyan beszélni sem lehet erről a javisUuról. Ezután az interpellációkra tűrtek vos kijelentette, hogy az orvosi bi- jj hogy valaki, akinek vérbaja van, de zottságok vizsgálata csupán a háza-1 egy teljes gyógyulás után a házassuíandóknak a megvizsgálás ideié-1 ságkötés idejében a vérbaj nyomai ben való egészségi állapotára vonat-1 rajta nem mutatkoznak, ne kötheskqzik,/igy .tehát . nincs kizárva az, * sen házasságot. Merényletet kíséreltek meg a francia és belga miniszterek \rcmaia alien A német néppárt támogatja a kormányt Düsseldorfi jelentés szerint Le Troccfuer francia munkaügyi miniszter szerdán délelőtt megtekintette a polgári közigazgatás berendezéseit, valamint a rajnai hajózás munkálatait. A délután folyamán a Rajna- Herne csatorna zsilipjeit szemlélte meg. Esseni jelentés szerint két kísérlet is történt arra, hogy a düsseldorí-párisi expresszvonatoi, amelyről a németek azt hitték, hogy Le Troccmer tartózkodik rajta. Düsseldorf és Dánon között kisiklassák. A síneken két helyen robbanószert helyeztek el, amely a vonat áthaladása!vOr_.néhány centiméternyi sint fölszakitott. úgy, hogy a lokomotív szerkocsija ldsiklott Emberéletben nem esett kár s a forgalmi akadályt néhány óra alatt helyreállították. A másik akim még néhány száz^ méterrel a vonat odaérkezése előtt robbant föl s csupán a felépítmény ágyazatában okozott kárt. Szerdán reggel egyébként Aix ia Chapelle mellett egy őrjáratnak sikerült tetten érnie egy csapatot, a mely a síneket feszegette. Az éppen odaérkező vonatot, melyen Goude belga hadügyminiszter és Tkennis miniszterelnök utaztak. idejében megtudták állítani. Le Troccmer a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy inig március folyamán naponként csupán 350 tonna kokszot sikerült biztosítani, áprilisban már elérték a napi 7630 tonna termelést, amely a mai napig a SöOü tonnát is meghaladta s néhány nap múlva már ÍO.OOO tonnás termelés várható. Ilyenformán a megszállás alatt sikerül megközelíteni a megmiatt nem kapunk fizetést ... és három tüdővészes gyermekem nyomorog otthon ... és niég csak fűteni sem tudóul azt a köztisztviselő-lakásnak beillő nyomorúságos istállót • . . Nagyon köszönöm, szerkesztő ur... (Meleg kézszoritás után távozom■) dió. Kőtelezővé teszik a házasulandók orvosi megvizsgálását A subotieai városházára rendel« érkezett az egészségügyi minisztériumtól. amely szabályozza azoknak a házasulandóknak orvosi megvizsgálását. akik vagy vérrokonságban vannak, vagy pedig a házasságkötéshez szükséges életkoron alul vaunak. Ebben az uj rendeletben az egészségügyi minisztérium már utal arra, hogy előkészítés stádiumában van az az újabb törvény, amely kötelezővé iogja tenni valamennyi házasulandónak orvosi megvizsgálását és a házasságkötésnek orvosi engedélyhez való fűzését. A készülő javaslat szerint, amelyet szükség esetén rendelet formájában is megvalósítanának, sem polgári, sem egyházi esküvőt nem lehel addig kötni, amíg a házasfelek alá r.em vetik magukat az orvosi vizsgálatnak- Az orvosi vizsgálatot esetleges visszaélések megakadályozása céljából erre a célra kinevezett orvosi bizottságok fogják végezni és a házasfelek megvizsgálása elsősorban nyílt tuberkulózisra, venerikus betegségekre, terheltségre és elmebajra fog kiterjedni. A subotieai tiszti főorvosi hivatalhoz is leérkezett már a javaslat, amelyről dr. Pavkovics tiszti főor-CIRKUSZ szállás előtti német termelés menynyiségét-Stresemann beszéde a birodalmi gyűlésen Berlinből jelentik: A német birodalmLgyüiés legutóbbi ülésének kiemelkedő része Stresemannak. a német néppárt vezérének beszéde Stresemann kifejtette, hogy osztja Rosenberg külügyminiszter nézetét, amely szerint a jóvátételi kérdésben várható megegyezésnek a Bergmann államtitkár utján Párisi lv, küldött javaslatból kell kiindulnia. Különös nyomatékkai hangsúlyozta a német néppárt, vezére, hogy a német nagyipar és a fizetőképes egyéb gazdasági érdekeltségek készséggel állítják a teljesítési fiötelezettség szolgálatába egész erejüket, mihelyt bizonyosságot szereztek afelől, hogy ezzel kivívják Németország szabadságát. Anglia nem tiltakozik a kiutasítások eilen Londonból jelentik: Lord Henry Cavendish Bentinek azt a kérdést intézte a kormányhoz, hajlandó-e — tekintettel a Ruhr-vidék francia megszállása következtében a brit érdekeket ért sérelmekre — tiltakozni az ellen, hogy a franciák német polgárokat kiutasítsanak, vagy bebörtönözzenek, ami alkalmas arra, hogy meghosszabbítsa a viszályt és megakadályozza Britannia közreműködését a jóvátételt kérdés rendezésében. Ronald Mac Neill külügyi államtitkár válaszában kijelentette, hogy a kormány ilyesmire semmiképp sem váJlalkozhatik Két magyar diák éjjeli kalandja *s * a Sztrájkolnak a toreadorok Én: Igaz? A bika: A sztrájk-hír?, Én: Igen. A bika: Igaz. de természetesen nem abban a formában, hogy mi sztrájkolnánk. Eszünk ágában sincs bérmozgalmat indítani munkaadóink ellen ... ezt okvetlenül írja meg szerkesztő ur. Én: Hát kik léptek sztrájkba? A bika: A toreadorok. picadorok, bandirellók, matadorok . . . szóval a segédszemélyzet. Én: Önök természetesen örülnek a munka szünetnek. A bika: Szó sincs róla. A legkevésbé sem azonosítjuk magunkat ezzel a sztrájkkal. Én: De hiszen amíg a sztrájk tart, addig békét' hagynak azok a hentesek önöknek mészárlás . . a bikákat. A bika: Éppen ez az; gondolja csak el. szerkesztő ur. hogy elszaporodnának majd a versenybikák... mekkora lesz majd a konkurrencia! Már eddig is sok volt a bika és kevés a toreador, most pedig, ha szünetelnek egy-két hétig a viadalok, biztos nagy elbocsátások lesznek nálunk. És a mai nehéz időkben mit kezdjenek az állástalanná vált utcára tett bikák? Nem pálya ez. kérem ... És ilyenkor csinálnak sztrájkot azok a bolsik. nincs bennük semmi szolidaritás. Én: Az ön véleménye szerint bol- , sevisták a sztrájkoló toreadorok? í . . . addig szünetel a addig nem szúrják le A bika; Nem tudta eddig? Hát mi a csodába lobogtatták volna mindig az arénában a vörös zászlókat? Én: Azt hittem, hogy azért, mert az ilyen zászló vörös posztó a bikák szemében. A bika: Ugyan kérem, mit törődünk mi a vörös zászlókkal! Azt hiszi, hagyjuk magunkat ilyen gyerekes dolgokkal ugratni? Nem vagyunk mí eüeníorradalrnárok, hiszen egytől-egyig az osztályharc alapján állunk. Én: Ne mondja! A bika: A történelem egész menetén végigvonul az osztályharc. a bika-osztály harca a toreador-osztály ellen- Ezt szabotálják most a toreadorok. az osztályharcot és még sztrájknak nevezik azt. hogy oldalba támadják munkástestvéreiket... Még ma határozatot terjesztek elő szervezetünkben és meg fogjuk bélyegezni a toreadoroknak a bika-proletáriátus érdekeibe ütköző eljárását. Én: Nagyon helyesen! A bika: Ugyebár? A magam részéről nagyon meggondolom még egyébként, hogy ezek után ne nyűgéi jaztassam-e magam és rész tvegyek-e a további viadalokban! Csak nem piszkithatom be a szarvaimat azzal, hogy oídalbadöfök velük egy ilyen huligánt? Nekem meg kell nézni. hogy kit öklelek fel. önt például, szerkesztő ur nagyon szívesen . . . Én: Nagyon kedves, de nincs időm momentán, talán legközelebb . . . A bika: Ahogy’ gondolja! Hát isten önnel, szerkesztő ur. szúrjon le... A bika: A világért sem kívánom, hogy sztrájktörő legyen. • . . Én: Hát akkor mit szúrjak le? A bika: Negyven pezetát. A sztrájk Két bácskai diák, akik csak nemrégiben hagyták el a középiskola padjait elindultak Budapestre, hogy tanulmányaikat folytassák. Szegény magyarok — szegény fiai voltak, akiket gondos anyai kéz eresztett útnak pár száz dinárral és sok-sok jóíanáccsal. Este érkeztek meg Snboticára azzal a szándékkal, hogy vasárnap utaznak Budapestre. Podgyászaikat az állomáson hagyták és bejöttek a városba vacsorázni. Mikor végeztek az estebéddeí — betértek a barba, ahol végignézték a szokásos műsort. A két, fiatal diákot, akik először röppentek ki a szülői házból, elkábüotta az éjjeli mulató levegője: a táncok, a cigányzene és a színpadi kosztümök és a riök. Tizennyolc évük minden vehemenciájával élvezték a szabadságot, az éjjeli élet szenzációit. Mikor vége volt a műsornak és a közönség nagy része hazament —- nem tudták otthagyni a bárt, bort rendeltek. Először csak éppen kóstolónak, később aztán, amikor a kedvük megjött a buteliák egymásután, kerültek asztalukra. Kis pénzük nagyrészét már megitták, amikor nők is telepedtek melléjük. A két diák gavalérnak akart mutatkozni: mindent megrendeltek amit a pincérek* vagy a nők kívántak tőlük. A szülői tariácsokat elfelejtették, a budapesti utazás is kiment a fejükből, Ittak, mulattak rendületlenül egészen kora hajnalig. Reggel négykor a főpincér eléjük tette a számfát. Pár ezer dinárról szólt aj cech, nekik pedig csak pár ezer koronájuk volt. Mit volt mit tenni a bérmálást órával és a nagyapai ajándék-gyűrűvel egészítették ki pénzüket a tapasztalatlan diákok, akik szégyenkezve* félve, rnegszégyenüiten hagyták el a helyiséget. Az utazásból ezek után természetesen nem lett semmi. A két diák reggel kölcsönkért pénzzel felült a vicinálisra és hazament. Lehet, hogy két karrier ment tönkre egy éjszaka? Ám az sem lehetetlen, liogy a két diák inár Suboticán kiábrándult az éjszakai é!etből. Akkor nem is volt drága az az éjszakai dáridó . , , v, Nemzetiségi szerap&isiok az egészségügyi szolgálatban Nosztiíikálci kell a külföldön szerzett diplomákat A kuruzslással vádolt szuboticai orsókról irt tegnapi cikkünk élénk feltűnést keltett. Az abban foglaltakkal kapcsolatban orvosi körökből úgy értesültünk, hogy az orvosok letelepedési és működési engedélyének kötelezettsége nem egyformán érvényes a szláv orvosokra és a nemzeti kisebbségekhez tartozó orvosokra nézve. Információnk szerint ugyanis csak a nemzeti kisebbséghez tartozó orvosoktól követelik meg a diploma, valamint az orvosi gyakorlatot igazoló okmányok beterjesztését, mig a szláv orvosoktól ezt nem kívánják meg. Ebben az ügyben munkatársunk kérdést intézett dr. Pavkovics Milutin szuboticai városi tiszti főorvoshoz, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — Szó sincs arról, hogy az egészségügyi szolgálatban bármilyen különbséget is tennének a különböző nemzetiséghez tartozók között. Az egészségügyi minisztérium rendelete szerint nemzetiségre való különbség nélkül minden olyan orvosnak, aki itt 1914. augusztus elseje irtán telepedett le, kell letelepedés. és működési engedélyt kérni, még abba^
