Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-19 / 105. szám
Ara egy és fél dinár SMEGYE XXIV. évfolyam ^•■■77 ma ryjo-axyaasi pay^v-^g j>ra Szubofica, CSÜTÖRTÖK 1923. április 19. 105. szám Megjelenik minden reggel, iinse? után és hétfős délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-53, Eaerkesiíöség 5-ÍQ Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Nemzetiség és magánjog A tegnapi napon ült össze a Népszövetségi Tanács Genfben, hogy letárgyalja utolsó ülése óta összezsúfolódott munkaprogramját A Népszövetségi Tanács legelső ülésén veszi tárgyalás alá azt a panaszt, amit a Magyarország javára optdlt erdélyi magyarok íngatlainak elkobzása miatt a magyar kormány terjesztett először a Nagykövetek Tanácsa, később a Népszövetségi Tanács elé. A román kormány ugyanis úgy hajtotta végre az agrárreformról szóló törvényt, hogy mindazoknak teljes egészében igénybe vette ingatlanait, akik 1918. novembere óta elhagyták, ha csak rövid időre s szabályszerű útlevéllel is, Románia területét. Mint távollevőktől elvették azoktól is a földet, akik Magyarország java; a optáltak, holott a békeszerződés szerint ez államhatalmak kölcsönösen arra kötelezték magukat, hogy a tőlük más nemzeti állam javára optáltak ingó és ingatlan vagyona feletti tulajdonjogot tiszteletben fogják tartani. Nem lehet kétséges, hogy a legtekintélyesebb politikai forum döntése a vitás kérdést úgy fogja eldönteni, hogy ezáltal irányt szab mindazoknak a ténykedéseknek, amelyek Románia határain belül és kívül, nem csak a politikai jogok, de a magánjogok területén is a nemzetiségi szempontokat a törvény és jog követelményei fölé emeli. Jól tudjuk, hogy a földkérdés : hatalmi kérdés. A román nemzetiségi politika még nemzeti kisebbsége korában öntudatosan, szívósan és nagy áldozatkészséggel hajtotta keresztül földbirtok politikáját, amellyel nemzetiségi bankok utján földhöz juttatta a román parasztot. Amihez akkor áldozatkészség kellett, azt most elvégzi a törvénymagyarázat elfogultsága. A régi uralom idején a mindig ostorozott s elijesztő példaként emlegetett rezsim uralma alatt pénzintézetek végrehajthatták a romén nemzetiségi politika földbirtokprogramrnját s most a kisebbségekből többséggé voltak uralma idején olyan földbirtokpolitikát inaugurálnak, mely tételes törvények s nemzetközi szerződések ellenére is a tulajdonjogot a tulajdonos nemzetiségi hovatartozandósága alapján kobozza el, vagy tartja tiszteletben. Azt még megértjük, bar soha nem helyeseltük akkor sem, amikor az uralmon lévő nemzetiséghez tartoztunk, hogy politikai jogokat nemzetiségi szempontból adnak, vagy tagadnak meg. A közhatalommá szerveződött nemzet soha nem ad szívesen közjogokat olyanoknak, akiket tagjaiSLEK&ESZTČSEGi Krclja Aicxamka-uika 4 tua alatt rijatíólilvatel« Kralja Alexandra-nlica 1 (Leluach-palota i-smramBmKrosmeroaraaaHaaEw nak nem tekint. De a magánjogok mindig függetlenek voltak attól a nyelvtől, amelyen azokat érvényesítették. Azelőtt nem volt arra példa, hogy az agrártörvénynél nem a termelés fokozása s a földnélküliek földhöz juttatása lett volna e döntő szempont, hanem az, hogy minél több földet vegyenek el attól, aki magyar s minél kevesebbet adjanak annak, aki magyar. A földet is nemzetiséginek tekinti a türelmetlenség politikája, mely különbséget tesz magyar föld, román föld, német föld és szláv föld között s mig az egyiket parlagon heveríeti azzal, hogy agrártörvény elé vonja, a másik teljesítheti társadalmi kötelességét. A nemzetiségi szempontok megzavarják a magyar jogokat is s nem is egyetlen vonatkozásban. Az agrártörvényt besorozták a a nemzetiségi politika ingoványos területére, a pénzintézetek élete és működése is olyan jogszabályoktól függ, amelyek a részvénytulajdonosok nemzetiségi viszonyaira tekintettel voltak. A fukar kezekkel mért jogok s a bőséggel ontott terhek a nemzetiségeket külön társadalmi osztálylyá determinálják. Ez az állapot pedig osztályharccá keseríti és szélesíti a nemzetiségi küzdelmeket. A nemzetiségek gazdasági 3za badságát nem lehet különválasztani a politikai és kulturális szabadságtól. Ha elszegényed k egy nemzetiség, ha tagjaitól elveszik a földet, bezárják az üzleteit s nacionalizólják pénzintézeteit, sokkal biztosabban veszti el a beolvasztó törekvésekkel szemben ellenálló erejét, mintha erőszakos rendszabályokkal elnémítják nyelvét s bezárják iskoláit. Az erő szak dacos ellenállást „csakazértis“ — küzdelmeket szülhet, de a szegénység, a nyomor egy darab kenyérért megalázza magát. Kihallgatások a királynál Radicsékkal nem tárgyalnak, most a blokk keres közeledést a kormányhoz — A radikálisok a demokratákkal való koalíció ellen — Scotus Viator közvetít — Az államim pártok blokkja Az utolsó napon nem történt lényegesebb változás a belpolitikai helyzetben. A tanácskozások a királyi udvarban tovább folytak és a pártok is állandó permanenciábön voltak szerdán is, amikor úgy a radikális, mint a demokrata párt ülést tartott. A helyzet súlypontja egyébként Zágrábból ismét visszahelyeződött Beogradba, mert R dcscsal a láiszaf szerint a radikálisok teljesen megszakítják a tár gyalásokat. Radicsékkal szemben a helyzet egyébként még nem tisztázódott teljesen. Most a horvát blokk részéről történnek kísérletek a közeledésre. Beogradban tartózkodik a horvát blokk orgánumának főszerkesztője, Dszsmann, akit szerdán Pastes miniszterelnök is kihallgatáson fogadott. Dezsmann állítólag azért jött Beogradba, hogy módot találjon a radikális párttal meg szakadt tárgyalások ujrafelvéíelére. A radikális-párt többsége ellenzi a demokratákkal való koalíciót A kibontakozási tárgyalásokban fontos szerepe volt a radikális-párt szerdai ülésének. Délelőtt a párt nem tartott ülést, azonban a képviselők teljes számban jelen voltak és tanácskoztak a helyzetről. Passes miniszterelnök féitizenkettőfcor kihallgatásra ment a királyhoz, akinek referált a helyzetről, majd ezután a lemondott miniszterek értekezletet tartottak. Délután 4 órakor tartotta meg a radikális klub ülését, amelyen Posies beszámolt szerdai királyi kihallgatásáról és hosszabb beszédben ismertette a helyzetet. A demokratákkal való koalícióról — a mely egyébként mindinkább előtérbe nyomai — nagyon tartózkodóan nyilatkozott és kijelentette, hogv ez a kérdés még nem érett meg a nyilvános tárgyalásra. Pastes beszédét hosszabb vita követte, amelyben a radikális képviselők nagy része a demokratákkal való koalíció ellen nyilatkozott. Az ülés ről kiszivárgott hírek szerint csak Markovicsigazságügyminiszter beszélt a koalíció mellett, mig a párt paraszt képviselői, a vajdasági és boszniai képviselők a demokratákkal való együttműködés ellen nyilatkoztak. Scotus Viator a horvátokkal való megegyezésért Zagrobben nem ítélik meg a helyzetet annyira pesszimisztikussn, mint Beogradban. Azt hiszik, hogy nem égettek fel minden hidat a megegyezésre. Scot as Viator, aki Beogradban tartózkodik, ahol a megegyezés útjait egyengeti, a Novosti főszerkesztője előtt nyilatkozott a horvát kérdésről. Kijelentette, hogy zagrebi tartózkodását arra használta fel, hogy részletesen tájékozódjék a politikai ellentétekről. Elmondta, hogy háromszor tárgyait Radicscsal, akinek vasárnapi beszédét, amely elronthatná a megegyezésre irányuló tárgyalásokat — szerinte — nem keil tulkomolyan venni, meri nem szabad elfelejteni, hogy komoly politikusok is néha megfeledkeznek magukról. Radics — mondotta — nem gondolt arra, hogy nemcsak parasztoknak beszél, hanem Beograd felé is, amellyel a megegyezés a horvátokrisk is érdekük. Kedvező jelnek tekinti Rad’csnak a németekhez való közeledését. Scotus Viaior véleménye szerint Radics és a radikálisok közti megegyezés jő alap a tárgyalások folytatására. A megegyezésnek létre kell jönni — mondotta — a közeledésnek mindkét részről meg vannak a lehetőségei. Radics mega is kívánja a Beograddal való békét A horvátok ma még bizalmatlanok különösen azért, mert Horvátországban a régi rezsimet minden változtetás nélkül keze ik. A helyzet azonban nem reménytelen Radics látja, hogy az egységnek meg kell mai odúin és tudja, hogy a külföld előtt is sokat veszítene, ha annyira kiélezné a helyzetet, hogy az szakitdsra vezetne, Radonícs fúziót kivan A radikális párt esti ülése után a Bácsmegyei Napló munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Radonícs Jovan dr.-al, a sufcotícai kerület képviselőjével. Radonícs azon az állásponton van, hogy a mai helyzetben o legjobb megoldás az volna, hogy meglehetősen széles alapon az összes állümhü politikusok egy frontban tömörülnének. Nem is annyira koalícióra, mint inkább fúzióra gondol. Szerinte ugyanis meglehetősen erős állemellenes blokk alakult, emelylyel szemben az államhii pártok blokkját keli megteremteni. Ebbe természetesen nemcsak a szerb pártok lépnének be, hanem a nemzetiségi politikusok közül azok is, akik őszintén hivei az áiiamegységnok. Egyébként Radonícs nem hiszi, hogy kibontakozást a mai helyzetből gyorsan meg lehetne találni, szerinte a kibontakozás hosszabb idol fog igénybe venni. Más volna az eset, ha hamarosan kiderülne, hogy ilyen nemzeti védő blokkot nern lehet megalakítani, mert ebben az esetbán egy homogén radikális kormány megalakítása egy napon belül megtörténhetne. A beszélgetésnél jelen volt Orgia Dusán képviselő is, aki szintén helyeselte Radonics fejtegetéseit. A demokratapárt határozata A demokrata párt egész nap, este hét óráig ülést tartott. Az ülést Davidovics Ljuba nyitotta meg és ismertette a királynál történt kihallgatásának lefolyását. Közölte a párttal ez uralkodó ama kívánságát, hogy a pártok minél előbb küszöböljék ki az ellentétekéi, hogy a iör vény hozó munka mielőbb megkezdődhessen. A vitában a pártnak valameny- > nyi nevesebb tagja résztvett. Da* vidovics után mindjárt Pribcsevics Szvetozár, majd Szó kies, Mer-T
