Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-18 / 104. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLp 1923, április 18. Fegyveres paraszilázadás tört ki Boszniában a földosztás miatt 'tír. Korosec, a klerikális-párt elnö­ke együttesen megjelentek dr. Fe­les Dusánnál, a képviselőház elnö­kénél és bejelentették immunitásuk megsértését. Egyúttal kérdést in­téztek a házelnökhöz, hogy milyen intézkedéseket szándékozik tenni az ellenzéki képviselők személyes biz­tonságának megvédésére? Peios házelnök azonnal felhívta telefonon Vujicsics belügyminisztert és jelen­tette neki az esetet, majd közölte Korosé^ és Hraznica képviselőkkel a belügyminiszter válaszát, amely szerint azonnal szigora vizsgálatot indítanak az ügyben. A képviselők kijelentették a kép­viselőim elnöke előtt, hogy ezzel az elintézéssel nincsenek megelé­gedve, mert — mint Hraznica mon­dotta — tudomásuk szerint a bel­ügyminiszter előzetesen tudóit az omladinistdk támadásáról. Dr. Koro­sec viszont kijelentette, hogy ilyen körülmények között az ellenzéki képviselők meg lógják gondolni, hogy egyáltalán Beogradban ma­radjanak-e. A tárgyalás közben megjelent az elnök szobájában Já­­nics, a radikális-párt főtitkára és Zsujevicj radikális-párti képviselő, akik humoros és gúnyos megjegyzé­seket tettek Kprosccuek arra a ki­jelentésére, hogy nincs Európában még egy parlamenti város, ahol a képviselők személyi biztonsága ne állana a kormány védelme alatt. Minthogy az elnök nem emelt kifo­gást a radikális képviselők illetékte­len és komolytalan megjegyzései ellen. Korosec és Hraznica tiltako­zásuk jeléül elhagyták a szobát. Uj vágóhidat építésiek Szuboticán A városi költségvetés megkezdett tárgya’ásával kapcsolatban több rég hú­zódó kérdés vetődött föl újra. Ezek kö­zött szerepel a suboticai vágóhíd át­alakításának az ügye is. Amint ismere­tes, a suboticai vágóoid annyira elha­nyagolt állapotban van, hogy lehetet­lenné válik mostani állapotában való további használata, egyrészt közegész­ségügyi szempontokból, másrészt pedig azért is, mert a vágóhíd ma úgyszól­ván megközelíthetetlen. A vágóhíd tervbevett átalakítására szükséges költségeket az idei költség­vetésbe kellene fölvenni. Mielőtt azon­ban erre nézve döntene a fanács, meg­fontolás tárgyává teszik, hogy érde­mes-e a vágóhíd átalakitasa s nem lenne-e sokkal célszerűbb egy uj vágó­híd építése. Ennek elbírálása céljából Pletilcoszits András dr. főispán-polgár­in ester kedden Petrovics Koszta fó'mér­­nökkel kinnjárt a vágóhidnál és meg­szemlélték annak berendezését, A helyszíni szemle eredményeképpen Pletikoszits főispán kijelentette munka­társunk előtt, hogy a tanács a teljesen hasznavehetetlen állapotban levő vágó­híd átalakítására már nem fog nagyobb összeget bocsájtani az idei költ­ségvetésbe, hanem a város uj vágóhi­dat akar építeni. Az uj vágóhíd nem a mostaninak a helyén lesz, hanem a ta­nács a vasútvonal közelében akarja azt létesíteni és ezért már ki is szemeltek kedden alkalmas helyet a Bogojevo- Palánka-i vonal mellett. A városi ta­nácsnak az a célja, hogy az állatexport /öllendüljön Suboticán, amire a város­nak a határon való fekvésénél fogva, arra az időre, amikor szabaddá lesz Magyarországgal a forgalom, sok jogos kilátása van. Arra vonatkozólag is folytat a tanács tárgyalásokat, hogy a város épilse-e föl az uj vágóhidat, vagy vállalkozók­nak adja ki az építkezést oly módon, hogy az bizonyos ideig magánvállalko­zás lenne s az engedélyezési idő lejárta után a vágóhíd épülete a teljes beren­dezéssel átszállna a városra. Valószínű azonban, hogy maga a város fogja a vágóhidat fölépíteni, mert a közvágó­­hidnak olyan tetemes jövedelmei van­nak, hogy az üzletnek is virágzó. Szarajevóból jelentik : A zvor­­niki járásban hétfőn valóságos parasztiézadás tört ki, hogy Raj­­nicski Dugban megakadályozzák egy nagybirtoknak idegen dobro­­voljacok között való felosztásét. A bizottság, amely a földosztási munkaiatokon dolgozik, reggel érkezett meg a faluba, hogy bi­zonyos előméréseket elvégezzen. A birtokon azonban nagy tömeg felfegyverzett paraszt fogadta a bizottságot és tüzelni kezdett rá. A bizottság erre visszavonult és csendőrséget hivott segítségül. Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés még e héten elkészül a me­zőgazdasági munkabérek megállapí­tásáról szóló törvényjavaslat letár­­gyalásával és azután féihetes parla­menti szünetet kap, .hogy a kormány az aktuális kérdések rendelkezésére megfelelő időt nyerjen. Legutóbb ismét olyan hirek ke­rültek forgalomba, amelyek a Beik­­len-kormány távozásáról vagy egyes miniszteri tárcák betöltésében be­következendő változásokról véltek tudni. Legilletékesebb helyről azt közölték a »Bácsmegyei Napló« tu­dósítójával, hogy mindezek a hirek koholmányok. A kormány szilárdan áll helyén és sem részletes, sem tel­jes kormányválságról szó sincs. A nemzetgyűlésnek szerdán in­­terpeliációs napja lesz. Elsősorban számíthat érdeklődésre Rassay in­terpellációja. Budapest székesfőváros törvény-A vasárnapi zagrebi gyűlés előtt osz­togatták Radies magyarnyelvű pro­­gratnmját is. Ez a programra még a vá­lasztások előtt készült s arra volt szán­va, hogy a magyarok szavazatait meg­nyerje Radicséknak, azonban nem igen jutott el a magyar tömegek közzé. Kiváncsi érdeklődéssel lapozgatjuk át a 44 oldalas kis füzetet. Hiszen Radics mindenképpen rejtély, kétszeresen az a magyarság előtt, amely nincs tisztában azzal, hogy mit akar Radics. A programm átolvasása nem sokkal segít e rejtélyt megoldani. A magyar kiadás első oldalát Radics arcképe dí­szíti, alatta ez a felírás: Rađić István, H. R. S.S. és H. B. elnöke. Az angol kiadás the President-nek, az Elnöknek nevezi Radicsot. A horvát köztársasági parasztpárt alaptantételei, vagy annak progratnmja. Ez a füzet címe. s jelzi, hogy ezt a pro­­grammot a »báni Horvátország többsé­gének negyedik gyűlése« 1921. március 5-én és 6-ikán tárgyalta le. április 21-én fogadta el s »kihirdetetett Zágráb fővá­rosban 1921. junius 26-ikán.« A programm, amelyet kegyetlenül rósz magyarsággal fordítottak le, több mint egy politikai párt programmja, utó­pisztikus tervezete egy uj állam beren­dezkedésének, amely Horvátország te­rületére egy osztály teljes uralmát sta­tuálja; a parasztságét. A szuverénítást és a kormányzást e szerint a paraszt­ság gyakorolja, »mihelyt az általános választásokon ezen többséget meg is nyerte.« Radics állama e szerint a szerfölött utópisztikus programm szerint, feltétlen pacifista állam, állandó hadsereg nélkül, de amelyben minden polgár katonai ki­képzésben részesül. Az emberi jogokat az állampolgárságra való tekintet nél Kül mindenki számára biztosítani ígéri, Körülbelül 200 puskával, kaszával és fejszékkel felfegyverzett pa­raszt ekkor körülvette a felosz­tandó birtokot és védelmi állásba helyezkedett. Zvornikböi és Kalesijából rövi­desen csendörjárőrök érkeztek a helyszínére, de a csendőrök is kénytelenek voltak a túlerő elől visszavonulni. A csendőrség Tűz­­lóra fordult segítségért, ahonnan azonnal teherautón erősebb csend­őrosztag indult Rajnicski Dugra a rend helyreállítására és a föld­osztás zavartalan lefolytatására. hatósági bizotságáaak az 1923. év végén lejáró mandátuma és az uj választások elrendelése tárgyában. Rassay azonban nincs Budapesten és igy ez az érdekes interpelláció valószínűleg elmarad. Interpellációt jegyzett be még Cserti József a kor­mány hivatalos árfelhajtó tényke­dései tárgyában, Fábián Béla a bí­rák és ügyészek fizetésrendezése és Hegymegi Kiss Pál a bajai és ko­máromi választások ügyében. Ru­pert Rezső azon hivatalos és nem­hivatalos kísérletek, .tárgyában fog interpellálni, amelyeknek célja az áliarnrendőrséget a napi politikába bevonni és a rendőrség tagjainak polgári szabadságát elkobozni. Vé­gül Rainprecht Antal az európai helyzet fel nem ismeréséből szárma­zó téves kormány-nyilatkozatok helyreigazítása _ tárgyában interpel­lál. Az interpellációkat nagy érdeklő­déssel várják. a halálbüntetést megszünteti, s arról is intézkedik hogy a vizsgálati fogság egy hónapnál tovább nem tarthat, sőt olyan detaillokra is kiterjed, hogy a házkuta­tást maga a bíró köteles végezni Ahogy a programúiból megérthető, Radics valami kollektiv paraszttársa­dalmat akar alkotni, de amelyben pél­dául az öröklési jog összhangba volna hozandó a régi birtokközösséggel és az egyéni tulajdonnal. Külön törvényes szabályozást igér a házrendről, az engedelmességről, a ház­­közösségek szervezéséről, de megálla­pítja a nők teljes egyenjogúságát. Biz­tosítja a gyülekezési jogot és a sajtó, szabadságot, de kimondja, hogy minden politikai cikket s minden olyan közle­ményt, amelyben valakinek neve fel van említve, a szerző teljes névvel tartozik aláírni. A politikai lapok tartalmáért a politikus társaság, vagy pártelnöke a felelős. A parasztköztársaságban általános munkaközösség van s mindenkit meg­illet munkájának a teljes gyümölcse. De emellett a sztrájkra is gondol, amelyet külön törvénnyel kivan-szabályozni. A hitbizemányok, nagybirtokok és az erdők a nemzet tulajdonába mennek át, hogy »minden paraszt otthonnak legel­tetési és épüietfa és minden polgár tű­zifa szükséglete, amennyire lehet, fe­dezve legyen.« A nagybirtoknak azon­ban kártalanítást igér. A parasztok ré­szére személyi hitelt helyez kilátásba s felöleli az általános és kötelező bizto­sítást is. Megállapítja, hogy a hit a morális kultúra alapja, s hogy különösen a ke­resztény oktatás és becsületes nevelés alapja, a teljes vallásszabadságot és vallásegyenlőséget hirdeti. Foglalkozik az igazságszolgáltatás és az iskola meg­reformálásával. Középiskola nem lenne, csak irás-plva.sásra s az elemi isméi e­teícre tanítanának, azután produktív! munkára oktatnának s minden osztáy­­ban tanítanák az orosz és német nyel­vet. Volna ezen kivül még négy évfo­lyamos általános műveltségi iskola s szakiskola is. Megállapítja a köztársaság szerveze­tét is, amelyben a lényeg az. hogy száz­ezer polgár kérelmére az elnök köteles lemondani, a nemzetgyűlést fel kell osz­latni. Reformálja természetesen az adózást is. Ezeken az általános, inkább álomsze­rű elveken kivül foglalkozik a füzet az­zal is, hogy milyen feltételek mellett’ mennének a Radics-párti képviselők a belgrádi parlamentbe. Követelik a horvát állam elismerését, Horvátország, Dalmácia, a Muraköz egy állami egységet alkotna, amely nemzet­­közi szerződést kötne Szerbiával. A védkötelezettség közös volna, de Hír­­vátország nem tartana állandó hadsere­get. Bosznia és Hercegovina szintén ön­álló állam lenne, Bácskában és Bánát­ban pedig népszavazás tartatnék, hogy hova akar csatlakozni. Be!grádhoz-e, vagy Zagrebiioz. A programm a nem szláv nemzeti ki­sebbségeknek csupán vallási és kulturá­lis szabadságot ígér; ellenben az erő­szakoskodások megszüntetését követeli. A programm megállapítja, hogy megt egyezéses alapon a hatalom mostani birtokosai és a Radics-párt nem oldhat­ják meg a horvát kérdést. Az egész programm kusza és zava­ros. A horvát paraszt inkább Radics személyéért lelkesedhet, de nem ezérí a programmért. Vádelejtéssel végződött a malifoegyesi gyilkossági per A törvényszék megszüntette az eljárást Kedden reggel folytatták a Fodor, Pál maii-hegyesi lakos is. társai el­leni bünpör főtárgyalását. akiket — mint megírtuk, — azzal vádolt aa ügyész, hogy Komáromi Péteri agyonverték és hulláját a vasúti vá­gányra fektették. Pavlovics elnök reggel 9 órakor, nyitja meg a főtárgyalást és a hét­főn tanúként kihallgatott Schlesinger, Dávidné leányát, Lillyt szólítja be, mint tanút Tizenhét éves fiatal leány jelenik: meg a bitói emelvény előtt A bizo­nyítási eljárás során ő lett a perdön­tő tanú. Budapest? születésű, mali­­hegyes] lakos. háztartásbeii7 Elnök: Ismerte az elhalt Komárom mi Pétert? Tanú: Igen. Nekünk korcsmánk van, bejáratos volt hozzánk. — Mikor beszélt vele utoljára? — Csütörtökön délután fél 3 óra­kor. (Az nap este történt Komáromi Péter erőszakos halála). — Vásárolt-e maguknál valamit?, — Igen. két iv levélpapírt és borí­tékot. — Mikor elment Komáromi ma­guktól. akkor mit mondott? — Kétszer kezet fogott velem és azt mondta: Isten vele Lilly ke, nem tudom, viszontlátjuk-e még egymást, — Mondott-e még mást is? — Akkor nem. hanem előtte való este is ott volt nálunk és akkor, az esküvő előtt azt mondotta: Inkább akasztani vinnének, mint esküdni. — Megismerné azt a levélpapi­rost, amit Komáromi maguknál vett?, Nézze, itt van. ezt a levelet találták nála. (Az elnök átnyújtja a levelet a tanúnak.) Van ilyen levélpapiros a maguk üzletébe«? —Igen. Pontosan tudom, hogy v.an nálunk ilyen papiros. Ezt Ko­máromi Péter nálunk vásárolta. A bíróság a tanút megeskette. Utána Tóth István tanút hallgattat ki a bíróság. A vádlottakat mind ismeri és a kriiikus estén együtt volt velük. Hajós István, Kormos Illés. Fülöp Mihály, tanuk szintén ott voltak ? Hirek a magyar kormány lemondásáról Interpellációk napja A Radics-párt magyaréi is kiadta programm]át A nemzeti kisebbségeknek csak kulturális és vallási szabadságot igé

Next

/
Thumbnails
Contents