Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-15 / 101. szám

Ünnepi szám — 20 oldal — Ára: 2 dinár XXIV. évfolyam Sznboiica, VASÁRNAP 1923. április 15. 101. szám Kegiciemk iránden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁK! Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERkESZTŐSÉGs Kralja Aieaandxa-uüca 4 szám alatt iücdóhlvatals Kralja Alerandra-nlíca 1 (í.oit>ach*p»lota) Béke felé Mióta ennek az országnak va­gyunk polgárai, most először tör­ténik meg, hogy Zagrebböl is, Beogradból is ugyanazokat a hí­reket kapjuk, hogy a zagrebi és beogradi politikai köröknek ugyan­az a felfogásuk és a törekvésük. A két pólus: Beograd és Zagreb megindult egymás felé, hogy 6 szembenállás szélsőségei után e béke egyenlítőjénél találkozzanak. Azok az erők, amelyeken az ország stabilitása nyugszik, ki­mozdulnak azokból az elhelyez­kedésekből, amelyekből eddig csak ingadozóvá tudták tenni a közviszonyokat s most megindul­nak a súlypont felé. Az, ami most Beograd és Zagreb között meg­indult, sokkal több, mint egy bel­politikai problémának elintézése. Közép-Európa egyik legégetőbb problémáját göngyölhetik most fel a megalkuvás nélküliség dog­májától a megbékélés belátásáig eljutó politikusok. m Felsőszilézia, Krajna, a Ruhr-vidék, Memel,< Ausztria ta’praállitása — ki tudná számon tartani azokat a területi, gazdasági és politikai problémá­kat, melyeket a versaillesi kon­cepció életbeültetése feltámasz­tott. A horvdt-szerb kérdés ezek között a világközvélemény érdek­lődésébe beágyazott feladatok kö­zött sem a legkisebb súlyú. Az SHS. királyság államjogi helyze­tén kívül az elintézés a megol­dását jelenti a balkáni és adriai kérdések legfőbbjeinek is. Ahogy az alapvető kérdésekben való megegyezésből következtetni lehet, az ellentéteket olyan mó­don akarják áthidalni, hogy az ál­lami egységnek megóvása mel­lett teljesítsék a tömegek kíván­ságait. Ezek a kívánságok eddig nagyon különböző jogcímeken ala­pultak. Egyfelől a fegyverek győ­zelme, a szlávok egységesítésének gondolata a fölszabadításra való hivatkozás büszkesége, másfelől a nemzetközi szerződések s az önrendelkezési joghoz való ra­gaszkodás szították szembenállássá az ellentéteket. A megoldás terve most a népek akaratát akarja tel­jesíteni. Mert, ne áltassuk magunkat s ne áltassák magukat a politiku­sok : a nép nem szívesen mond le arról a jogról, hogy maga le* gyen cselekedeteinek ura. Polf tikosok engedelmeskedhetnek a jövő érdekeinek s a jelen paran­csainak s a belátás érlelhet olyan elgondolásokat, amelyek a leg szigorúbb egységesítés szolgála­tába állíthatja őket, de a nép nem mond le soha önként arról, hogy maga válassza meg jegy­zőjét, biráját, polgármesterét, hogy ez intézze ügyeit, akiben a leg' jobban megbízik és az kezelje vagyonát, akit arra legalkalma­sabbnak tart. Az önkormányzat követelése a legritkább esetben politikai fikció szülötte. Majdnem mindig a legőszintébb és legköz­vetlenebb tömegakarat fejeződik ki benne. S az államhatalom nem azért van, hogy ellenszegüljön ez állampolgárok akaratának, hanem azért, hogy azt teljesítse. Elvi tisztaság s dogmatikus igazság szempontjából aligha le­het eldönteni azt a vitát, ami az állami egység hivei között a centralizmusnak és önkormány­zatnak követelői között folyik. Bizonyára tiszteletreméltóak azok az érvek s megszivlelésre méltók azok az aggodalmak, melyek a centralisták álláspontját kialakítot­ták. De ugyanilyen tiszteletre­méltónak és gáncstalannak kell tartani az autonomisták álláspont­ját is s ezt az álláspontot elvi tisztaságán kívül még,a szabadon megnyilatkozó tömegek akarata is támogatja. S azoknak, akik az á!­íamépités munkáját végzik, a funda­mentumot nem abba a talajba keli beásniok, melynek biztonságát a fegyverek ereje adja meg, hanem abba, amit a nép akarata tett sziklaszilárddá. A szabadságérzést soha nem a tételes törvények ad­ják meg, hanem mindig az a közállapot, amelyben az állam­polgárok tömegei nem érzik le­törve ez akaratukat. Ha az ál­lampolgárok milliói autonómiát sürgetnek s ha ennek a követe­lésnek oko3 és belátó teljesítése visszatéríti őket a föderalizmus követelésétől, az államérdeknek, a salus rei publicae-nek békét dik­táló partmesét nem lehet nehéz teljesíteni. Tegnap még arról beszéltek, hogy amputálni kell az üszkösödö testrészt. Ma már a beteg rá tud állani beteg lábára. Ki kéíeiked­­hetik abban, hogy a béke és jólét ösvényén nagyobb utat tud meg­tenni két egészséges láb, mint az ampUtácio után megmaradó egy a küzdelem ösvényén ? Nem határozott a radikális-párt gyűlése Vasáraapra halasztották el a politikai helyzet megvitatását A demokraták nem bíznak a Radicscsal való megegyezésben Ki lesz a parlament elnöke? — Beogradi munkatársunk telefonjelentése — rŐI sem nyilatkozhat érdemlegesen. A radikális párt ülése A mai nap várt nagy esemé­nye : a radikális-párt ülése, jelen­téktelen formalitássá zsugorodott össze. Délelőtt minisztertanács volt, a Zagrebbó! visszatért kor­mánykiküldöttek részvételével, a délutáni ülés elvi rezoluciót ho­zott s úgy határozott, hogy Vß­­sárnop vitatja meg a politikai helyzetet. A radikális-párt konferenciáját délelőtt kilenc órára hívták össze s azon a pártnak csaknem vala­mennyi képviselő tagja megjelent, sőt megjelentek a kibukott, volt képviselők közül is igen sokan. A? ülésen kilenc órakor megje­lent Markovics igazságügyminisz­ter és tolmácsolta Pasics minisz­terelnöknek azt a kérését, hogy az ülést halasszák el délutánra. A megjelentek hozzájárultak az indítványhoz és az illés elma­radt. A kormány tagjai délelőtt ki­lenc órakor miniszterlanőcsot tar­tottak, amelyen a Zagrefcből visz* szatért kiküldöttek referáltak tár­gyalásaikról. A minisztertanács fél egyig tartott. Lefolyásáról nem szivárgott ki semmi hir, sőt Markovics igazságügyminiszter szokásos sajtótájékoztatésa is el­maradt ezúttal. A miniszter kije­lentette az újságíróknak, hogy csak vasárnap délelőtt állhat ren­delkezésükre és adhat felvilágo­sításokat, eddig azonban semmi-A radikális pért délután négy órakor ülést tartott, amelyen Pa­sics miniszterelnök rövid beszéd keretében beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeket a radi kélis párt képviselői a föderális blokk kiküldötteivel folytattak. A képviselő-klua a miniszterelnök előterjesztését tudomásul vette és azt a határozatot hozták, hogy Pastcsnak teljesen szabadkezet adnak a kibontakozási tárgya­lások folytatására. Elhatározták, hogy vasárnap dél elölt tíz órakor újabb pártkonfe­­renciát tartanak, amelyen a par lament megnyitásával kapcsola­tos teendőket beszélik meg és megvitatják a politikai helyzetet. Radikalis - demokrata megbeszélés A parlamentben ma már élénk volt az élet, különösen a radiká­lis és demokrata pártklubbokban mutatkozott nagy sürgés-forgás. A demokratapárt a délután folya­mán szintén ülést tartott, amely ugyancsak formális iiiés volt és csak az igazoló-bizottsági jelölő sekeí ejtették meg rajta. A de­mokraták egyébként ma már még kevésbé Ítélik meg pesszimisz­­tikusen helyzetüket, mint tegnap és egészen határozd tan számíta­nak arra, hogy a radikális-pártnak és a horvát blokknak végleges meg­egyezése mégsem jön léire és szük­ség lesz megint a radikális* de­mokrata koalíció föltámasztására. Politikai körökben úgy Ítélik meg a helyzetet, hogy a demo­kraták bizakodása nem minden alap nélkül való. A^indenesetre erre vad az a körülmény is, hogy ft radikális párt délutáni ülése után Markovics igazsagügymi­­niszter és Jánics Voja, a radikális párt fótit!; ára hosszabb megbeszé­lést tartottak a demokrata párt jobbszárny ónak vezetőive , Pribicse­­vics es Lukinics Ivóval. Ez a tár­gyalás nagy feltűnési keltett és különböző kombinációkra adott alkalmat. Egy befolyásos demokrata po­litikus a Bácsmegyei Napló mun­katársa előtt így jellemezte a po­litikai helyzeti t: — Bármilyen kedvezőek a kilá­tások s bármilyen örömmel kellene is fogadni a megegyezés hírét, a tárgyalásokat mégsem lehet kísér­leteknél többnek tartani. A radikális párt azt akarja a megegyezéssé!, hogy uralmon maradjon, a Radics­­párt pedig azt hiszi, hogy a meg­egyezés révén még jobban szaporít­hatja a mandátumok számát. Mind­két pártnak rejtett céljai vannak- Ha teljesitik is most a. Radics-párt kíván­ságait. bizonyos, hogy a Radics­­párt újabb kívánságokkal fog elő­állni. Ez a megegyezés nem fogja meghozni a végleges konszolidációt Hogy hajtják végre a megegyezést ? Politikai körökben szombat este az a hir terjedt el, hogy a meg­egyezés a radikális part és Radi­es ék között véglegessé vált. A meg­egyezés szerint a kormány a parlament első ülésén bejelenti lemondását, de újra homogén radikális kor­mány alakul meg, amelyet a Radics-párt annyi tagjával fog támogatni, amennyi a kormány többségéhez szükséges lesz. Már azt is tudni vélik, hogy a parlament elnöke radikális lesz, első alelnöke Radics párti, máso­dik alelnöke demokrata. Elnök­nek Jovnnovics Ljubét és Gyurisics Markot emlegetik. N.ncsics kül­ügyminiszter is szóba került, de ő mint a korona bizalmasa, min­denesetre bennmarad a kabinetben A f'öldmüvespárt ülése A földrnüvespárt szombaton dél­előtt ülést tartott, amelyen meg­alakították a képviselői klubot. A klub elnöke ismét Lázics Voja, a régi elnök lett, míg aleinökkó Jovanovics Jocót választottak meg. Ezután megbeszélték a képvise­lők az általános politikai helyze­tet és elhatározták, hogy a par­lamentben a párt régi program­ját fogják továbbra is képvi­selni.

Next

/
Thumbnails
Contents