Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)
1923-03-31 / 89. szám
1923. március 30. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal sebb-nagyobb összeggel, vagy természetbeni adománnyal hozzájárultak a nagy mü, létrehozásához. A kórházat ez év juttius 16-án, dr. Singer Bernát elhalálozásának napján nyitják meg és ugyanazon a apo fogják a süboíicai zsidó temetőben dr. Singer síremlékét felavatni. A közadakozásból létrehozott kórház mintaszerű berendezéséről már behatóan és részletesen megemlékeztünk s megjegyeztük azt is, hogy még körülbelül két miiüó koronára van szükség, hogy a kórház feníartásn teljesen' biztosítva legyen. Az adakozások tehát tovább folynak. Újabban báró Qnttman (Beíistye) egy vagon fát adott, a verbászi cukorgyár egy métermázsa cukrot. Az utóbbi két hét alatt jelentkezett tizenkilenc alapító tag 5000—5000 korona, és három 20.000 koronás alapítvánnyal. A Délvidéki Közgazdasági. Bank. amely már 5000 korona adománnyal belépett az alapítók közé. Kiss József vezérigazgató intervenciójára újabban 20.000 koronás alapítványt tett. A város artézi kutat létesített a kórház részére. Pollák Lajos, a kórházi bizottság elnöke Beogradban kieszközölte,’ hogy a kórház orvosi felszerelését vámmentesen hozhassák be. A bezdáni zsidó hitközség egy értékes tóráíekercset adományozott a kórház részére. Azok a lelkes-férfiak, akik a kórház megteremtése körűi eddig is fáradhatatlan munkát fejtettek ki, tovább folytai jak az agitációt. hogy megszerezzék a kórház fentartásához még szükséges összege. A kórház szombaton, vasárnap és hétfőn délután megtekinthető s a vezetőség fel is, kéri a közönséget, hogy minél nagyobb számmal menjen ki a húsvéti ünnepek alatt megnézni y.; mintaszerűen felszerelt kórházat, Ä magyar jóvátétel a kereskedelmi kamarák romai kongresszusán Rómából jelentik: A nemzetközi kereskedelmi kamara konferenciáját Cassin elnök, az olasz kondié elnöke, ünnepélyes forr-'V között bezárta, miután a lelépő Clémentel helyébe nagy ováció között megválasztották Booth-ot, a newyorki Guaranty Trust elnökét. Nagy szerepe volt a kongresszuson Magyarországnak is. A magyar delegáció vezetője, Teleszky János volt pénzügyminiszter a pénzügyi bizottságban hosszabb francia nyelvű beszédben ismertette Magyarország gazdásági helyeiét s azt az erőfeszítést, amelyet ez az ország tesz az állam pénzügyeinek megszilárdítása és rendezése terén, valamint azokat az óriási nehézségeket, amelyekkel a mostani viszonyok között meg kell küzdenie. Majd behatóan foglalkozott Teleszky a jóvátétel kérdésével. Rámutatott arra a nagy kárra, amelyet a ;Avátétel felszínen tartása jelent. Minden tényezőnek tisztában kell lennie azzal — mondotta — hogy a legyőzött Magyarország további jóvátételre nem képes. Teleszky beszéde és az általa előterjesztett számadatok igen nagy hatást tettek a hallgatóságra. Igen érdekes vita fűződött Cassel svéd egyetemi tanár előadásához. Cassel ellene van annak, hogy a leromlott valutákat a régi értékig törekedjenek felemelni. Szerinte ezeket megközelitőleg mai színvonalukon kellene stabilizálni. Nagy tetszéssel fogadták Sir Albert Hobson határozati javaslatát, amely a választott bíróságok működésének eddigi eredménye alapján a döntőbíróságok kiterjesztését célozza. A legnagyobb érdeklődést keltette Kent-]lek, a newyorki bankártröszt alelnökének hatalmas beszéde, a mellyel megindokolta a világ gazdasági helyreállítására vonatkozó amerikai határozati jaavslatot. Kent fejtegetéseiben arra a végső következtetésre jutott, hogy egészséges gazdasági elvek alapján felviiágosodott üzletemberekből álló gárda sürgősen munkába fogjon. Az javasolta, hogy az Unió legnagyobb kereskedelmi vállalatai, az amerikai kereskedelmi kamarának szövetsége és a bankártröszt alakítsa tneg ezt a bizottságot, amely haladéktalanul tanácskozásra üljön össze az európai üzletemberekkel. Ha sikerül konkrét tervet létrehozni, az említett három amerikai organizáció az amerikai közvéleményt meg fogja nyerni a terv keresztülvitelére. A konferencia után az olasz király a Quirináiban fogadta a delegációk vezetőit. Az utolsó napon Mussolini olasz miniszterelnök Palazzo Vene ziában fényes estélyt adott, amelyen a kereskedelmi kamara delegátusain kívül Róma politikai és gazdasági életének számos kiválósága is megjelent. Novisadois megiot kémeket fogtak el Letertőzfaüak egy budapesti ügyvédet és egy mérnököt Novisadról jelentik: A novisadi rendőrség a legnagyobb titokzatossággal nyomozást folytat egy rejtélyes kémkedési ügyben. Két héttel ezeiőtt érkezett Novisadra Budapestről Keresztes Ernő mérnök s három nappal ezelőtt ugyancsak Budapestről érkezett Novisadra dr. Surá'iyi Lajos ügyvéd. A rendőrséget egy feljelentés tette figyelmessé a két . budapesti utasra. A feljelentés szerint úgy Keresztes. mint Surányi azért jöttek Novisadra. hogy Magyarország javára kémkedjenek. Surányit és Keresztest pénteken délelőtt beidézték a novisadi rendőrségre s rövid kihallgatás után mindkettőjüket letartóztatták. A rendőrség a kémkedési ügyben — a szokott recipe szerint — minden felvilágosítást megtagad. Nem lehet eldönteni, hogy a feljelentők rosszakarata, vagy rémlátávisszamennek Magyarországba. Az agrárminisztérium kiküldötte minderről értesítette a minisztériumot és uj szállítási eszközöket kért részűkre. A telepesek kijelentették, hogy a kérdés rendezését Veíezben fogják bevárni és csak azután döntenek véglegesen további magatartásuk felett. Beogradban a Vreme leleplezései feltűnést keltettek és valószínűleg hozzá fognak iái ülni az optáltak ügyének mielőbbi rendezéséhez, sa. esetles: egyes rendőrközegek túlbuzgósága gyártja-e ezeket a minduntalan megismétlődő kémkedési eseteket, vagy csakugyan akadnak-e elszánt emberek, akik vállalkoznak arra a merőben meddő feladatra, hogy az S. H. S. királyságban kémkedjenek. Alig hihető, hogy Magyarország valami hasznát vehetné azoknak a kémjelentéseknek, amelyeket a katonailag és gazdaságilag tökéletesen felszerelt' S. H. S. királyságról állítólag küldenek olyan emberek, akik teljesen felesleges módon hiába való célokért kockáztatják a maguk életét és szabadságát s mérhetetlen károkat okoznak az S. H. S. királyság magyar polgárainak. Ha egyáltalán vannak kémek, amiben — azok után, amik a titokzatosan folytatott rendőri nyomozások után egy-egy nyilvános büntetőtárgyaláson napvilágra kerültek — alaposan kételkedni keli. Az ©piált szerbek Ödisszeája Szentendrétől a bolgár határig A rossz utak miatt megakadt a letelepítés — Takarmány és vízhiány miatt meghiúsult a kolonizáciő Ä román király szentesítette a. uj alkotmányról szélé törvényt Az ország fejlődéséi s konszolidációját várja a törvénytől Bukarestből jelentik: A király ma sa trónörökös, valamennyi' miniszter, I a kamara és a szenátus elnökei jail íen létében szentesítette az uj alkot[ inányt s ez alkalomból a következő beszédet mondta: — Megelégedéssel vettem tudomást az önök döntéséről, amellyel a nemzetgyűlés mindkét háza elfogadta Nagyrománia uj alkotmányát. Ezt az akaratukat a magaméval megegyezőnek jelentvén ki. ezennel ellátom királyi és lkot Hiányos szentesitésenmiei. Az uj alkotmányt még fogom védeni és alkalmaztatni fogom annak az eskünek értelmében, ame- . lyet trónralépésemkor tettem. Önökkel mindenkor egyetértésben fogom I kezelni az uj alkotmányt. Kívánom, hogy az uj alkotmány szeretett hazánk konszolidációját és hatalmas fejlődését mozditsa elő. A román parlament megszavazta a költségvetést, a kamara és a szenátus húsvéti szünetre ment. A Vreme ífbsszu tudósítást közöl szoknak a szerb földmiveseknek a sorsáról, akik Magyarországból repatriáltak, hegy Délszerbiában földet kapjanak. Az optáltak transportjait Szuboticáról Beogradon keresztül Vefezbe irányították, ahonnan Ovcse Poljéra kellene tovább menniök, ahol végleges letelepítésük meg fog történni. Azonban mér Nisben feltartóztatták az uj telepese két, mert nyilvánvaló volt, hogy a Velezből Stipre és Ovcse Poij’era vezető utak olyan rossz állapotban vannak az esőzések miatt, hogy a szállítás teljesen lehetetlen lett volna. A szép idők beálltával a vizek is leapadtak, azért két transportot ütnek indítottak Nisből Velezbe. Ekkor azonban újabb nehézségek jelentkeztek. Az agrárreform minisztérium kiküldöttje, akit Stipbe előre küldtek a telepítés megszer vezésére, nem végezhette e! munkáját. Azok a teherautomobilok ugyanis, amelyeket az építőanyag nak a helyszínére való szállítására rendelkezésére bocsájtottak, semmire sem voitak használhatók. A hosszú esőzés ugyanis annyira tönkretette az utakat, hogy azok automobil forgalomra alkalmatlanná váltak. Más megoldást kel lett keresni. A telepeseknek mind sajá* közlekedési eszközeik is vannak, szekerek, kocsik, amelyeket még Magyarorszárból hoztak masukkal. Ezért Velezhen rendelkezésükre bocsájtottak az építőanyagot, hogy a maguk erejéből szállítsák azt el uj földjeikre. A tele pesek valóban el is szállítottak valamit az építőanyagból saját szekereiken és jószágukkal, de hamarosan kiderült, hogy így nem lehet eredményt elérni. A telepesek között a sok nehézség miatt nagy elégedetlenség tört ki. Három nappal ezelőtt valamennyien visszatértek Velezbe és kijelentették, hogy ilyen feltételek mellett és iiyen hosszú és ilyen rossz utakon nem hajlandók továbbra is az építő anyag szállításával kínlódni. A néhány napi munka ugyanis a szekereket, különösen pedig a jószágot annyira tönkretette, hogy ha ez igy megy tovább, elpusztul a jószág és elpusztulnak a kocsik is. Az egész vidéken, amelyet letelepülésükre kijelöltek, semmi állati takarmány nincs és a jószágot éhhalál fenyegeti. Azqk, akiknek mégis sikerült ideiglenesen hajlékot épiteniök, nem tudják a földet megművelni az elgyengült állatokkal, ezért elcserélték a nekik kiutak földeket már felszántott és bevetett földekre. Elbeszélésük szerint azok a helyek, amelyeket a telepes falu felépítésére kijelöltek, egészségtelenek és nincs vizük. Azt követelik, hogy az építési anyag szállítását végezzék el a hatóságok, ahogyan azt nekik megígérték és biztosítsanak nekik nagyobb mennyiségű takarmányt amelyet külföldről kellene importálni. Emellett főleg azt követelik, hogy a falu részére más, alkalmasabb helyet jelöljenek ki. Csak ha ezeket a kívánságaikat teljesítik, hajlandók majd Ovcse Poljén letelepedni, ellenkező esetben------ --------------------------------A husvéti Lányi-matiné Az első hangverseny a Lányi-alapra A közönség rendkivüli érdeklődéssel fordul a Lányi-alap első hangversenye felé, melyet husvét hétfőjén tartanak meg a Városi Színházban. Bizonyosra lehet venni, hogy a kegyeletes és jótékony célú matinéról senki sem marad el, aki a művészet tiszta örömét kapta ajándékba életében a nagy zeneköitőtői. Zsúfolt teremnek kell hódolni Lányi Ernő friss emléke előtt. A hangverseny végleges műsora a következő: 1. Felolvasás, tartja Milkó Izidor dr. 2. a) Fantasie B-moll; b) Improrníu Brmoll, zongorán játsza Radó Imréné. 3. a) Frühlingsmorgen; b) O folge nicht;. * c) Die Verlassene; d) Ach, die Mutter, énekli Reumann Rózsa. 4. Lányi Ernő versei. Elmondja Szántó Róbertné. 5. a) Cigányének; b) Humoreszk, zongorán játsza Radó Imréné. 6. a) Fülemüle dai; b) Takarodó; c) Vágy; d) Zöld leveles fehér, énekli Heitmann Rózsa. 7. Arany János—Lányi Ernő: Zách Klára. Melodráma. Szavalja: Jeszenszky Ernő, zongorán kiséri Singer Endre. Természetesen a műsor minden dala és zongoradarabja Lányi Ernő kompozíciója. Jegyek 25, 20. 10 és 5 dinárért Heumann Mór könyvkereskedésében kaphatók. Az egész jövedelmet a Lányi-alapra fordítják. Ezért a Lányi-alapra fel iií fizetéseket hálásan fogadnak el. A matiné hétfőn dél-
