Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-30 / 88. szám

2. oldal * BACSMEGYEÍ NAPLÓ 1923. március 30. A vajdasági magyar színház A marosvásárhelyi színigazgató bsogiádi tárgyalásai A vajdasági magyar színészet életrehivása érdekében Beogradban még folyamatban vannak a tárgya-1 lások. Fekete Mihály marosvásárhe­lyi színigazgató, aki Suboticán és a Vajdaság más városaiban is néhány hónapos nyári szezont akar tartani, már visszautazott Marosvásárhely­re. A közlése szerint Beogradban olyan kedvező ígéreteket kapott, a melyknek alapján tovább folytatja a vajdasági nyári szezon szervezési munkálatait. Hogy a vajdasági magyarság vá­gya teljesülni fog-e és a kormány ! valóban arra a belátásra jut-ev hogy j a jugoszláviai magyar színjátszás-1 nak nem lehet akadálya, az még nem bizonyos. Sok csalódás után nem szabad előre örülni hiú remények- j nek. Lehetséges azonban, hogy a kor- \ mány az engedélyt ebben az esetben j nem fogja megtagadni, egyrészt, j mert nyári szezon engedélyezéséről j van szó. másrészt pedig, mert Dimn­­lovics színigazgató szláv színtársu­lata valószínűleg úgysem fog Vpsac­­rói Suboticára visszatérni. A szláv színtársulat az itteni sikertelen kí­sérletezés után. a sziniszezon félbe­szakításakor már azzal a tervvel \ hagyta el Suboticát. hogy az itteni I szezont csak az esetben fogja foly-1 tatni, ha újabb állami segélyt kap a j kormánytól. Ez az állami szubvenció; pedig egyelőre teljesen bizonytalan és Így kétségessé vált, hogy az ere­deti tervek szerint áprilisban folytat­hatók lesznek-e a szláv előadások. De ha Dimulovics vissza is térne Suboticára, ez sem lehet akadálya egy magyar színtársulat nyári sze­zonjának. amelyet Fekete Mihály színigazgató négy hónaposnak ter­vez és amely idő alatt Suboticán, Novisadon, Serrtán és Becskereken működik a magyar színtársulat. A magyar sziniszezon a mostani tervek szerint május elsején kezdőd­nék és Fekete Mihály színtársulata — amelynek tagjai egytől-egyig ro­mán állampolgárok — a következő tagokból állna: Igazgató: Fekete Mihály. Titkár: Dálnoky István. Karmesterek: Wiss­­miiller Mihály és Békefy Mihály. Rendezők: Deésy Jenő. Kassay Ká­roly, Békefy Lajos és Horváth László. Nők: F. Sugár Teri, Zöldhelyi An­na. Kiirthy Böske, Fekete Irén. So­mogyi Rózsi, Bohr Matyi, Békefy né Margit, Katona Irén, Lisztayné R. Ilona. Károly Juci, Viszocsányi Jo­lán, Patayrté R. Mária, fíolinay Piri, Bartha Ilus. Hajnal Ilonka. Kállay Hermin. Kozma Manci, Losonczi Böske, Papp Manci, Sándor Juliska. Férfiak: Békefy Lajos, Dálnoky István, Fratta Géza. Horváth László, Krémer Feri, Sereghy Andor. Fóthy Károly. Bartha Gyula. Jámbor tlyörgy. Kozma Pál. Túrós József, Bodor Jenő, Deésy Jenő, fíevesy Miklós, Kassay Károly. IJsztay Jó­zsef. Zilahy Pál. Müller Feri, Fodor István. Kiss D. Sándor, Patay Jó­zsef, Szilágyi Lajos. Ezenkívül húsz tagú zenekar és a technikai személy­zet egészíti ki a színtársulatot. Fekete Mihálynak az a terve, hogy az itt működő műkedvelő .társaságo­kat rendszeres kiképzésben részesíti és a va'óban tehetséges tagokat le is szerződteti esetleg. A színtársulat összeállította már a vajdasági szezon programmiát is, amely a következőképpen alakulna: Shakespeare és Lear király kerülné­nek színre. Á modern drámák és vígjátékok közül a következők van­nak műsoron: Gazdag lány. Hatiyu, Tüzek. Hazatérés, Ártatlan Don Juarl, Taifun, Cyrano de Bergerac, Gyémántköszörüs. Kék frakk, Arany -borjú, Ördög, Morfium, Kis cukrász­da, A lányom hozományq.500 millió, Kékszakáll nyolcadikfclesége,Tyuk­­ketrec. Operettek: Babavásár, Aranymadár. Három a tánc, Totó, Rózsiba lelkem. Drótostót. Éj király­nője. Cserebere, Hazudik a muzsika­szó, Oilenbach, Elvált asszony, Gül­­baba. Kis kadét. Hollandi menyecs­ke, Bajadér. Dédé, Detektlvkisasz­szony. Mar inka a táncosnő. Operák: Traviata, Tosca. Parasztbecsület, Troubadur és Bóregér. Ez a Programm őjá értéket és ni­­vót foglal magában és teljesen fel­ölelt a legújabb daraltokat is A vaj­dasági magyarság csak nagy vára­kozással tekinthet a régi terv meg­valósulása elé, hogy végre megszó­laljon itt is a magyar színjátszás. Mi akadályozta a jtigoszláv-magyar kereskedelmi szerződés megkötését? A pécsi SMS. konzul nyilatkozata A régóta tervbe vett jugoszláv-ma-} gyár kereskedelmi szerződés meg- i kötése elé még mindig akadályok 4 gördülnek. Bár a kereskedelmi szer- j ződést mindkét állam gazdasági ér-; deke kívánja, a megvalósítás mind-I untalan meghiúsul valamilyen poli- f tikaí természetű kérdésen. Olyan s jugoszláv helyről, ahol a kérdés j komplexumát jól ismerik, erre vonat-! kozóan a következő információkat s kaptuk: —- A kereskedelmi szerződést foly-1 ton akadályozza a politika, amely nem szűnik meg tényező lenni a két j állam közeledésében. A legutóbbi • tárgyalásokat a pécsi eset akadá­lyozta meg. A pécsi jugoszláv ügy­vivő ugyanis házat akart a képvise­let részére vásárolni, de egyes té­nyezők mindeddig megakadályoz­zák ezt a házvételt. A pécsi ügyvivő hiába mutatott rá arra. hogy különö­sen a szénügyek elintézése miatt ha­ladéktalanul szüksége állandó lak­helyre, a házvételt csak nem tudta perfektuálni. Végre a legutóbbi he­tekben sikerült a kiszemelt házat megvásárolni. — Ugyancsak Pécsett más olyan jelenségek is észlelhetők voltak, a melyek akadályozták a két állam közötti közeledést. Az utóbbi időben ezen a téren is javulás mutatkozott. Remélhető, hogy az idő gyógyító Írja lesz sok akut kérdésnek, ame­lyek most mind izgalmat idéznek elő. — Az ilyen és a hasonló eliminál­­ható akadályokon kívül nagyobb ne­hézség nem áll fenn a két állam gaz­daság közeledésére vonatkozóan és igy remélhető, hogy a kereskedelmi szerződésnek rövidesen semmi sem fog az útjába állni. Nyilatkozik az S. H. S. királyság és Magyarország közt kötendő ke­reskedelmi szerződésről Dobrisics Fülöp pécsi S. H. S. konzul, aki al­kalmi tudósitónk előtt sokkal bizta­tóbb kijelentést tett. — Mindenekelőtt kijelenthetem — mondotta Dobrisics konzul — hogy a lapok által annyit említett kereske­delmi szerződés megkötése már csak napok kérdése. Az aláírást késlelteti egyes többé-kevésbbé szláv etniku­mú magyar vidékek hatóságainak magatartása. Remélhető azonban, hogy a két ország közötti kapcsola­tok felvétele rövidesen a legintenzi­vebb formában megtörténhet Néze­tem szerint a szerződés aláírása ha­tározottan előhaladást jelentene a két ország közötti viszony konszoli­dációja felé. Topolára vitték ki a Halasi-uti rablógyilkost Befejeződött a rendőri nyomozás — Ujafeb letartóztatás a bűnügyben — Tóth Imre rablóbandájának rejtekhelye A Halasi-uti rablógyilkos rendőr­ségi kihallgatása már szerdán befe­jeződött, azonban, mint már tegnap jelentettük, még szükségesnek mu­tatkozott azoknak a rablásoknak és betöréseknek a pontos felderítése, a melyeket Tóth Imre kihallgatása so­rán beismert, melyekre nézve azon­ban a hatóságnak a vallomáson kí­vül nem volt semmi egyéb hiteles adata. Topolára vitték a rablógyilkost Tóth Imre korábbi rablásainak nagyrészét Topolán követte el a sombori ügyészségen letartóztatás­ban levő Mernyák Józseffel együtt. Mivel azonban a rablógyilkos nem tudta pontosan elmondani hogy hol követte el ezeket a rablásokat, szer­dán délután a rendőrség erős fede­zettel kiszállította Topolára. A csen­des községben nagy feltűnést kel­tett a megbilincselt rabiógiylkos, aki a rendőri közegeket három olyan házba vezette el, ahol rablást köve­tett el. Mindenütt pontosan megmu­tatta, hogy hogyan hatolt be a ház­ba és hogyan hajtotta végre a rab­lótámadást. A rendőrség kihallgatta a károsultakat is, akik Tóth Imrével teljesen megegyező módon adták1 elő a rablásokat Megállapította egyben a rendőrség azt is, hogy minden rablást esetben megindult már az eljárás. Tóth ímréék bfinbarlangja A rendőrségnek sikerült leleplez­nie azt a helyet is, ahol Tóth Imre bandája állandóan tanyázott és vál­lalkozásainak terveit kidolgozta. Ez a büntanya Dorozsmai József házá­ban volt, aki ellen ugyancsak eljárás van már régebben folyamatban, akit azonban az ügyészség annak idején szabadlábra helyezett. Tóth ímréék itt formális haditanácsokat tartottak és mindig itt beszélték meg rablá­saiknak részletes terveit. A rablá sok után pedig ugyancsak Dorozs­­maiéknál rejtették el a rabolt dolgo­kat és később innen szállították el Ez a kis külvárosi ház tipikus bűn­­tanya. Alacsony, rozoga földszintes ház, piszkos nagy udvarral, a szo­bák dohosak és sötétek. A kantra és a padlás mindig tele volt a rabolt holmikkal, sőt ide hajtották be a Verusieson rabolt disznókat is, ame­lyeket azután itt adtak el. Újabb letartóztatás A detektívek szerdán épper Do rozsmai Józsefekhez akarfak bemen­ni, hogy a büníanyát jobban szem ügyre vegyék, amikor a kapuban szembetalálkoztak Dorozsmaival, a ki egy nagy zsákot cipelt. A detektí­vek azonnal megnézték a zsákot, a mely fehérnemüekke! és ruhákkal és ruhákkal volt tele. Dorozsmai azt állította, hogy a ruhákat vette, azon­ban mégis el akarta rejteni, mert félt attól, hogy a rendőrség elveszi tőle. A rendőrség a vuhaneműeket lefog­lalta, Dorozsmai Józsefet pedig le­tartóztatta, mert biztos adatok van­nak arra nézve, hogy állandó össze­köttetési tartott fenn Tóth Imre ban­dájával, akik kisebb-nagyobb rabló­­kirándulásaik után mindig ide tértek vissza. Mindig revolverrel dolgo­zott Tóth Imre A nyomozás során a rendőrség megái lapította azt is, hogy Tóth Imre minden rablótámadása alkalmával revolvert használt. Még olyan jelen­téktelen esetekben is, amikor egész kisarányu rablást követett el, mindig fegyveresen hatolt be azokba a há­zakba. ahol rabolni akart. Ez a tény némileg enyhíti a Halasi-uti rabló­gyilkosság körülményeit és megerő­síteni látszik a rablógyilkosnak azt az állandóan hangoztatott állítását, hogy nem előre megfontolt szándék­kal ölte meg Kalmár Jánosnét és se­­besitette meg Molnár-Megyeri Mi­­hálynét. Szombaton adják át a rabló­­gyilkost az ügyészségnek A rendőrség eljárása Tóth Imre ügyében most már nagyjában befe­jezést nyert és csak kisebb részletek felderítésére szorítkozik még a nyo­mozás. Ezt Vukics rendőrkapitány pénteken előreláthatólag befejezi és igy Tóth Imrét valószínűleg szom­baton már átadják az ügyészségnek, Fölmentett vádlottak A Hartmann és Connen cég kifosztott vagonja A Hartmann és Connen cégnek egy leólmozott vasúti kocsiját múlt év au­gusztus 22. és 23. közti éjjelen feltörték s elvitték csaknem az egész rakomány tojást, loptak ezenkívül több hordó zsirt és hízott disznókat. E lopással vádolva állottak csütörtö­kön a suboticai törvényszék előtt Tűmw básZ Pájó, Horváth András, Pancsics Ilija és Mészáros Károly. Az első két vádlott múlt év augusz­tus 30. óta van vizsgálati fogságban, az utóbbi kettő. — három hónapi vizsgálati fogság után, — óvadék ellenében sza­badlábon van. Elsőnek Tumbász Pájót hallgatta ki a bíróság. Az elnök kérdésére elmondja, hogy a vasúti pályatest töltése mellett elhúzó­dó árokban talált három láda tojást, a mit megtartott és eladott. Mást nem kö­vetett el. Az elnök figyelmezteti, hogy a csend­őrség előtt beismerő vallomást tett. A vádlott ezt beismeri, de kijelenti, hogy a csendőrségen kikényszeritették belőle a vallomást és azt mondta, amit kívántak, csakhogy ne bántsák. A többi vádlott is tagadja, hogy bár­mi részük van a lopásban, mindegyik alibit bizonyít. A csendőrségen tett beismerő vallo­másokra a három vádlott kijelenti, Imgy azt kikényszeritették tőlük. A vádlottak kihallgatása után a tanuk­ra került a sor. a Huszonkét tanú vonult föl, de egy sem volt közöttük, aki a legcsekélyebb terhelő bizonyítékot szolgáltatta volna bármelyik vádlott ellen. A legtöbb tanú azt mondotta, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Volt a tanuk között, aki igazolta a vádlottak alibijét. ÍA legérdekesebb vallomást Tormás Tamás szolgáltatta, aki azt mondotta, hogy öt a csendőrök a vasúti őríiá'/ba hívták *koronatanúnak.« El is ment az örházban egy kis darab bőrt és egy kis kosár tojást látott. A bizonyítási eljárás befejeztével a bíróság, rövid tanácskozás után meg­hozta Ítéletét, mely szerint Tumbász Béla billiós jogtalan eltulajdonítás vét­ségében és ezért három havi fogházra Ítélte, amit a vizsgálati fogsággal kitöl­töttnek vett. A többi három vádlottat: Páncsics Ht­ját, Horváth Andrást és Mészáros Ká­rolyt a vád- és következményei alól fölmentette a biróság. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents